A gyakorlati megvalósítás sokszor eltér a szép elvektől...
Valószínűleg egy tanárt könnyebb közmunkára rendelni, mint egy orvost. De azért ez az orvoshiány bizonyos területeken már ébresztőként kéne hogy hasson.... De inkább a fejüket a homokba dugják az illetékesek. :-( Csakhogy ne kelljen kimondani: nagy gáz van.
valamiert nem igazan tetszik nekem,hogy az allam kotelessegeit ennyire szem elott vannak az allampolgarokeval szemben..Az allam nem jotekonysagi intezmeny,kemeny gazdasagi alapon mukodik nemi szolidaritasi alappal,ami viszont veges..
egesz pontosan hosszu evek ota ez az elso kormany,amelyik a fejebe vette a segelyesek megregulazasat...nemhogy tovabbiakkal tartana nyugton oket...Ez az elmult 8 evben sem valt be,latjuk hova fajultak a dolgok
azokban a "kistérségekben" már megkezdődött az értelmiségi "szolgáltatásokat" nyújtók elvándorlása.
Orvos már sok helyen nincs, és a legközelebbi (30-40 km) körorvos sem vállalja a helyettesítést. Lassan becsatlakoznak majd a védőnők is, meg a tanárok is.
Aztán jöhetnek a "jogvédők", és megmutathatják, mit tudnak ők.
"Évek óta a pályán lévő tanárok mondták, hogy a mostani gyerekek annyira fel vannak pörögve, képtelenek figyelni. De még az oviban is hallottam óvónőktől, akik nem tegnap végeztek (attól is aki 30-35 éve a pályán van)"
Valószínűleg azért (bár ebben nem vagyok biztos), mert nagyságrendekkel több inger éíri őket, mint pl. minket. TV, video, dvd, computer, játszóház, meg még a tökömtudja, ami régen nem volt. De ha így van: nem kellene esetleg elkezdeni alkalmazkodni a megváltozott gyerekanyaghoz és a megváltozott körülményekhez?
Ebben igazad van, hogy több az inger. Pl. ha a tévét vesszük, akkor ma már a legtöbb háztartásban 30-40-50 stb. csatorna fogható, ha a gyereknek nem tetszik a műsor, fogja, csatornát vált, van, hogy össze-vissza kapcsolgat.
Ezzel szemben régen, amíg volt másfél tévécsatorna, addig vagy nézte azt, ami volt, vagy ha nem tetszett a műsor, lehetett mást csinálni. Belegondolva, az is számíthat valamit, hogy régen nem volt kereskedelmi televíziózás sem, így aztán ha ment a film vagy a műsor, akkor végig ott kellett ülni és figyelni annak, aki nem akar lemaradni. Míg napjainkban a reklámmegszakítások lehetőséget adnak arra, hogy egy ideig másra terelődjön a nézők figyelme.
Szóval tényleg nehezebben tudnak sokáig figyelni a mai gyerekek, ezt valahogy kezelni kell. Na de az sem kivitelezhető, hogy emiatt, teszem fel, ötperces "rapid" tanórák legyenek.
"Így van. Ha tudja, csinálja, ha nem tudja, akkor keressen más pályát vagy tanintézményt."
Ha minden pedagógus, aki folyamatosan a penge élén táncolva próbálja elvégezni a munkáját pályaelhagyóvá válna, kiürülnének a kistérségi iskolák tanáriai. Korszerű az ezzel kapcsolatos álláspontod, de képzeld el a következőt: egy 40-50(-60-70?) éves szaktanár, aki teljesen másféle - alaposabb, ha lehet ilyet mondani - szocializációjú diákokhoz van szokva (értsd: az általunk - általad és általam - elfogadott közösségi normákhoz) van szokva, az hogyan fog hozzászokni egy tökéletesen aberrált tanulói közösséghez?
Átveheti a feladatunkat egy biztonsági őrökből álló testület vagy egy laissez-faire bohócbrigád, de ez az edukáció minőségét nem fogja javítani. Sőt.
Szerte szana lehet szopatni ezt a lefejelős tanárt, de áruld már el: ki fogja a következő nemzedéket a társadalom számára hasznos értékek felé nevelni?
Egyre gyakrabban bizonyosodik be, hogy bizonyos osztályokban KÉPTELENSÉG rendet tartani.
Valóban sokat számít egy osztály összetétele. Még egyazon iskolán belül két egymást követő, vagy akár két párhuzamos osztály között is nagy különbségek lehetnek.
Főleg általánosban, ha egy település egyetlen iskolájáról van szó, ahol semmilyen tagozat sincs, ott nagyon sokat számít, mikor milyen évjárat jött össze.
igazad van,sokkal jobb,ha szazaval hagyjak el a palyat olyan tanarok,akik egesz eletukben arra keszultek,hogy gyerekeket tanitsanak,es az ilyen kis amobak miatt feladjak,nem hajlandoak egy szint ala sullyedni,ahova a tarsadalmi megbecsules taszitotta a tanarokat tobbek kozott azzal,hogy minden letezo fegyelmezoeszkozt kivettek a kezukbol.
Nem,nem megodas megutni a gyereket,de hallgatlan,mi massal lehet "megfogni" egy olyan kolykot,aki azt hozza hazulrol,hogy neki mindent szabad,majd apuka jol agyonveri aki bantja az o kis szeme fenyet,akinek kizarolag jogai vannak es azokkal pontosan tisztaban is van
tegnap hallottam a Duna hiradoban,hogy Romaniaban bevezetik,mint nalunk a csaladipotlek iskolabajarashoz koteset kiegeszitve azzal,hogy ha a gyerek magatartasa kozepesnel rosszabb,ugyanugy megvonjak
Csupán van négy éve, hogy néhány állatot, tölgyfát, gilisztát, pénteket megtanítson neki. Nem olyan bonyolult dolog ez, még annak a 6-7 évesnek sem, aki nem járt óvodába.
Persze, akivel otthon megfelelően foglalkoztak, ahol az intellektuális serkentés mindig a gyermek aktuális fejlettségéhez igazodott, nagy valószínűséggel így van. Nem bonyolult. (kivéve, ha az agy fejlődése vaqlamilyen organikus ok miatt eltérést mutat, de ezt talán hagyjuk)
A helyzet azonban az, hogy bizony azoknak a gyerekeknek tekintélyes része, akik nem járnak óvodába és a család hátrányos helyzetű, sem az alapvető nyelvi, sem a gondolkodási, sem az információ feldolgozási, sem a figyelmi, sem az emlékezeti folyamatokban nem tartanak ott, hogy alkalmasak legyenek az iskolai oktatásra.
Nemcsak a tölgyfa és a péntek, hanem a sorrendiség (szerialitás) formaészlelés, alak-háttér megkülönböztetés, szövegértés, verbális memória, fogalmi kategóriák, számfogalom sem alakulnak ki az iskolakezdésre.
(Szabadon válogathatsz a felsoroltak közül)
Márpedig ezek az alapfunkciók nélkülözhetetlenek a tanuláshoz, ezek határozzák meg a tanulási képességeket.
És ezzel nem mentegetni akarom a tanárokat.
Egyxébként 1964-ben Svájcban, fiatalkorúak börtönében végzett vizsgálat szerint a kriminális cselekményeket elkövető fiataloknál 80%-ban találtak a fenti területeken funkciózavarokat.
Kéne egy normális szülők egyesülete aki kiáll ezek az ügyek mellett, nem pedig egy olyan amelyik a nagykorú, 18+ éves, felsőoktatásban tanuló elkényeztetett nyuszimuszikájának próbálja kijárni, hogy a büfé-ruhatár szakos diplomájához ne kérjenek nyelvvizsgát.
Valószínűleg azért (bár ebben nem vagyok biztos), mert nagyságrendekkel több inger éíri őket, mint pl. minket. TV, video, dvd, computer, játszóház, meg még a tökömtudja, ami régen nem volt. De ha így van: nem kellene esetleg elkezdeni alkalmazkodni a megváltozott gyerekanyaghoz és a megváltozott körülményekhez?
Van azért valami változás. Amit írtam: ezek a csoportmunkák, felállnak az órán, hatalmas papírokra rajzolnak betűket, lejárják(!) a betű formáját, stb.
Az én lányaim szimpla önkormányzati suliban vannak, de van digitális tábla, hasonlók. Nekem egyébként nagyon tetszett, a gyerekek imádják, de amikor behozták annó, még emlékszem olyan beszólásokra a neten, hogy mi a francnak, amikor elég a tábla és a kréta... Múltkor is vitatkoztam ismerőssel, mert szerinte ez az egész hülyeség.
És mi a válasz ebben a topicban erre a kétségkívül létező problémára? Korbácsot a tanár kezébe!
Nem szó szerint korbácsról lenne szó: hanem a szülőt rá kéne kényszeríteni, hogy a gyereket vigye oviba, iskolába, ha nem tartja be a szabályokat, akkor kirakhassák a gyereket - családi pótlék ellenőrzéssel és elszámolással -, stb.
És mellé kő kemény felzárkóztatás kell, segítő pedagógusokkal. Ha ez nincs meg, akkor hiába várjuk a bivalybasznádi Julika nénitől a csodát.
De a topicból leszűrhető, hogy momentán mindenki felelős, csak az a tanár nem, aki képes addig süllyedni, hogy előre megfontolt szándékkal lefejeljen egy gyereket.
Erre én nem reagáltam, ez a hatóság dolga. Én csak a tanítás részével akarok foglalkozni.
Az erőszak elítélendő, akár diák akár tanár követi el.
Csupán van négy éve, hogy néhány állatot, tölgyfát, gilisztát, pénteket megtanítson neki. Nem olyan bonyolult dolog ez, még annak a 6-7 évesnek sem, aki nem járt óvodába.
Igen, HA
- bejár rendszeresen az iskolába és nem lógja el mint az ovit
- otthon azt az üzenetet kapja, hogy igyekezz fiam, nem pedig azt, hogy ha fekete pontot kapsz pofáncsapom a tanárnőt.
Enélkül -ha pl. nincs is ott a gyerek - a legszuperebb tanítónéni sem tud csodát tenni.
Érdekesen, a gyerek figyelmét lekötve, figyelve arra, hogy a hátrányosabbak mihamarabb hozzák be a lemaradást.
Voltam ősszel bent az elsős és a másodikos gyerekem nyílt óráján. Nem tudom hogy máshol ez hogy van, de mozgatták a gyerekeket. Amikor én voltam iskolás az első amit megtanultunk hogy hátratett kézzel kellett ülni. Most meg felálltak órán, csoportmunka, babzsák dobálás... lestem mint a moziban. De így is volt aki nyüzsgött. Évek óta a pályán lévő tanárok mondták, hogy a mostani gyerekek annyira fel vannak pörögve, képtelenek figyelni. De még az oviban is hallottam óvónőktől, akik nem tegnap végeztek (attól is aki 30-35 éve a pályán van)
Az óvodai felkészítés nemcsak abból áll, hogy a virágnak rajzoljunk szirmokat, hanem hogy 30-45 percig tudjon koncentrálni valamire. Ehhez alap, hogy pl. este a szülő mesél, a gyerek hallgatja és hasonlók....
Aki erre nincs felkészülve, két percet nem ült a helyén és nem foglalkozott semmivel 5 percnél tovább, akkor egy elsős osztályban egy tanárnő ezzel EGYEDÜL nem tud mit kezdeni. Főleg egy olyan osztályban, ahol az elsős évnyitón Pistike és Józsika már 20-ig összead és kivon, folyamatosan olvas, 10 gyerek már döcögve betűzget és számol, 10 a betűk felét felismeri, három meg azt se tudja melyik oldalról nyisson ki egy könyvet és milyen irányba tartsa.
Ha nincs a tanárnő mellett segítség (fejlesztőpedagógus vagy más segítő), akkor egyedül nem hiszem hogy meg lehetne bírkózni huszonvalahány eltérő képességű gyerekkel, akik közül többen olyan családi háttérrel rendelkeznek, hogy kifejezetten akadályozzák a tanár munkáját.
