"Az egyik friss, tavaly publikált vizsgálati eredmény szerint: „ ... megállapítottuk, hogy a honfoglalók lehetséges őseinek 41,5 %-a xiongnu (ázsiai hun), 42,7 %-a skandináv-germán, 6,7 %-a kaukázusi (Közel-Keleti) ,
2,2 %-a szláv és 6,7 %-a egyéb európai származású lehetett... Eredményeink támogatják a középkori krónikáink hitelét, melyek azt állítják, hogy a „honfoglalás" a magyarok második bejövetele,
és a honfoglalók itt már magyar nyelvű népességet találtak.
Adataink hihetővé teszik az elismerten eredetileg is magyar nyelvű székelyek hun hagyományát, és a honfoglalást megelőző jelenlétüket a Kárpát-medencében"-írja Nepráczki Endre, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusza.
(Forrás: Nepráczki Endre:-A honfoglalók genetikai származásának és rokonsági viszonyainak vizsgálata archeogenetikai módszerekkel, PhD. értekezés, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Genetikai Tanszék, 2017.)
"Miért néztek ki hunoknak Árpád magyarjai? Tán mert azok voltak? "
Árpád magyarjai nem voltak homogén népesség. Legalább hét független törzs alkotta Árpád népét, és a népi összetevők is többen voltak. Így: ungrik a Dnyeszter vidékről, szubbotcaiak a Dnyeper vidékről, és alánok, szavarok, bolgárok, akik a Kaukázus északi előteréből költöztek a Donyec vidékre 800 körül.
Ezek a népek genetikailag nem álltak túl távol egymástól, így a genetika még nem tud különbséget tenni közöttük, de valami bizonytalan megállapítások már alakulnak.
Sőt. Nem csak a Dnyeszter vidéken, de a Kárpát-medencében is ungrik laktak a 9. szd-ban. A 680-ban bevándorolt honfoglalók, az onogurok és székelyek összeolvadásából származó új nép.
"A türk elmélet szerint a magyar törzsek 600 körül vették át a rovásírást, amikor délnyugatra, a Fekete-tenger keleti partvidékére költöztek korábbi területeikről. A székely-magyar rovásírás az elmélet szerint a türk írásból ered: ezt a göktürkök földrajzi értelemben vett közelsége is bizonyítja. 13 rovásjel meglehetősen hasonlít a fentebb említett írásrendszer betűire; néhány azonban feltehetően a görög ábécéből ered, mint például az F ‘F’. A fennmaradó, nem kis rész valószínűleg belső fejlődés eredménye.
A korábbi kutatásokat összegző Sándor Klára így foglalja össze a türk kapcsolatot: „a székely rovásírás nem vezethető ugyan le közvetlenül a keleti türk rovásírásból, de a kettő távolabbi rokonsága is nehezen cáfolható a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján.” Magyarán, a székely és a türk írás között nem szülő-gyermeki, hanem közös őssel rendelkező unokatestvéri viszony áll fenn."
Nem is tudtam, hogy a tudomány ennyire közel jár az én elképzelésemhez.
Én azt mondom, hogy a székelyek és az onogurok összeolvadtak a pontuszi pusztán a 463-680 közti időszakban. Az új közös nép onogur (ungri) néven vált ismertté, de magyarul beszélt. Így került a székelyekhez a türk rovásírás. És a hun eredettudat.
D
