Keresés

Részletes keresés

ma-ma Creative Commons License 2016.04.15 0 5 16789

      Mi van a fórumon?

 

Minden nap átszoktam nézni, és most az jelenik meg, hogy szinte senki nem ír semmit! Másik fórumra mentetek? vagy rossz a gépem?

andras46 Creative Commons License 2016.04.15 0 0 16788
http://m.mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/Sulyos_adatok_1_8_millio_magyar_el_melyszegenysegben.html
beteg62 Creative Commons License 2016.04.11 0 2 16787

Köszönöm a segítséget! További szép napot!

otthonülő Creative Commons License 2016.04.11 0 1 16786

Április 12. kedd a kifizetés napja, mivel sem ünnepnap, sem hétvége "nem zavar be". 

 

Ági 1955. Creative Commons License 2016.04.11 0 1 16785

Az ápr. 12. az igaz , mert az egyező az ONYF hivatalos tájékoztatójával.

Előzmény: beteg62 (16784)
beteg62 Creative Commons License 2016.04.11 0 1 16784

Most akkor melyik az igaz?

Mert itt meg április 12 kedd van írva!:

http://officina.hu/belfoeld/136-nyugdij-utalas-2016

words about future Creative Commons License 2016.04.11 0 1 16783

"A rokkantsági ellátás összege

 

Eddig a 2012-ben érvényes minimálbér (93 ezer Ft) százalékában volt meghatározva, május 1-jétől az évenként megállapítandó alapösszeg (2016-ban: 94500 Ft) százalékában meghatározott korlátok érvényesülnek.

Az alapösszeg a 2012-ben érvényes minimálbér összege az idei kötelező nyugdíjemelés mértékével – 1,6% - növelve, vagyis külön emelésre e rendelkezéssel nem került sor.

A már megállapított ellátásokat, valamint – új és az eddiginél kedvezőbb rendelkezésként - az alapösszeget a kötelező nyugdíjemelés mértékével évente emelni kell. (Eddig minden új ellátást az évek óta változatlanul hagyott 93 ezer Ft százalékában meghatározott korlátok között kellett megállapítani.)

Új rendelkezés: ha nincs havi átlagjövedelem, akkor – a minősítési kategóriától függően - az alapösszeg 30, 45, 50, 55  százalékában meghatározott mértékű ellátást lehet megállapítani.

A rokkantsági ellátás mellett változatlan feltételekkel lehet munkát vállalni 

 

 

Javaslat 33. §

Az Mmtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A rokkantsági ellátás összege

a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka,

b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,

c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,

d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka.

 

(2) Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege

a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az alapösszeg 30 százaléka,

b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az alapösszeg 45 százaléka,

c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 50 százaléka,

d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 55 százaléka.

(3) A rokkantsági ellátást a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.”

 

 

Pontosították az ismételt felülvizsgálat iránti kérelmekre vonatkozó szabályozást

 

Javaslat 34. §

(1) Az Mmtv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az ellátásra való jogosultságot megállapító, vagy az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában a korábbi döntésben még figyelembe nem vett tartós változás következett be.” (A korábbi rendelkezés utolsó tagmondata ez volt: “a kérelmező egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.”)

 

Új rendelkezések:

(2) Az Mmtv. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy az ellátásra való jogosultságot megállapító döntés jogerőre emelkedését követően újabb kérelmet terjeszt elő, azt a 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálat iránti kérelemnek kell tekinteni.”

 

(3) Az Mmtv. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A rehabilitációs hatóság a biztosításban töltött idő és a havi átlagjövedelem számításához szükséges adatok beszerzése céljából – amennyiben az a tényállás tisztázása érdekében szükséges – a foglalkoztatótól, más adatszolgáltatásra kötelezettől, továbbá az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet.”

 

 

 

Enyhítésnek is tekinthető a következő új kiegészítés, amely szerint az érintett kérésére akkor is le kell folytatni az új felülvizsgálatot, ha erre a korábbi minősítés hatályban léte miatt egyébként nem lenne szükség

 

Javaslat 35. §

Az Mmtv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a rehabilitációs hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról komplex minősítést végzett, a szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, komplex minősítés időbeli hatálya alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárásban nem kell ismételt komplex minősítést végezni, kivéve, ha ezt az ügyfél kéri.”

 

Korábbi érdeksérelmeket kíván orvosolni a következő új rendelkezés

 

Javaslat 36. § Az Mmtv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) A komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték. (Ez a rendelkezés egyértelművé teszi, hogy mikortól hatályos a felülvizsgálaton elvégzett komplex minősítés eredményeként megállapított kategória.)

 

 

Új rendelkezések lépnek hatályba a rehabilitációs hatóság döntéseinek későbbi módosítási lehetőségeire vonatkozóan

 

Ha a rehabilitációs hatóság nem jogszabálysértő módon, de tévesen állapította meg az ellátást:

 

Javaslat 39. § Az Mmtv. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) A rehabilitációs hatóság a döntés közlésétől számított három éven belül előterjesztett kérelemre vagy a döntés közlésétől számított öt éven belül hivatalból a döntés jogerőre emelkedését követően tudomására jutott tények, adatok alapján a nem jogszabálysértő döntését az ügyfél javára korlátozás nélkül módosíthatja azzal, hogy a magasabb összegű ellátás legfeljebb hat hónapra visszamenőleg jár. (Ez arra az esetre vonatkozik, ha a később kiderült tények alapján magasabb összegű ellátást kellett volna megállapítani. Ilyen esetben tehát kizárólag az ellátott javára módosítható a döntés.)

 

 

Ha a rehabilitációs hatóság jogszabálysértő módon tévesen állapította meg az ellátást, de ezt a döntését jogorvoslattal nem támadták meg:

 

(2) Ha a rehabilitációs hatóság kérelemre vagy hivatalból megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését

a) az ügyfél javára korlátozás nélkül,

b) az ügyfél terhére egy ízben (Vigyázat! Ilyen esetben akár az ellátott terhére is módosulhat a döntés!)

a döntés közlésétől számított öt éven belül módosítja vagy visszavonja.

 (3) Ha a (2) bekezdésben foglalt, az ügyfél terhére hozott intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért, a módosítást vagy visszavonást az erről szóló döntés keltét követő hónap első napjától, egyéb esetben a módosított vagy visszavont döntéssel érintett ellátásra való jogosultság kezdő időpontjára visszamenőlegesen kell elrendelni.” (Vagyis ha az ellátott terhére módosul a döntés – csökken az ellátás összege vagy az a feltételek utóbb kiderült hiányában meg is szűnik -, akkor ez kétféleképpen érintheti az ellátott személyt:

- ha az ellátott jóhiszeműen szerezte és gyakorolta az ellátáshoz való jogát, akkor nincs visszamenőleges büntetés, viszont az erről hozott döntés napját követő hónap első napjától az ellátása vagy csökkentett összegben jár, vagy megszűnik, míg

- ha az ellátott nem jóhiszeműen szerezte és gyakorolta az ellátáshoz való jogát, azaz bármilyen visszaélésre került sor, akkor az eredeti döntéssel megállapított ellátásra való jogosultság kezdő napjára visszamenőleg szól a büntetés, azaz vagy a csökkentés, vagy a teljes megszüntetés, így az ellátottnak a különbözetet vagy a teljes ellátási összeget vissza kell fizetnie.)

 

Új felhatalmazó rendelkezések a Kormány számára

 

Javaslat 46. §

(2) Az Mmtv. 28. § (1) bekezdése a következő f)-i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

„f) az alapösszeg évenkénti mértékét (ezt az Mmtv. 9.§ új (3) bekezdése határozza meg, idén 94.500 Ft, ami a kötelező nyugdíjemelés mértékével emelkedik évente. Ezzel a felhatalmazó rendelkezéssel viszont a Kormány évente más alapösszeget is megállapíthat, növelheti vagy akár csökkentheti is az adott évre vonatkozó alapösszeget.)

g) a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezetek akkreditációjának és ellenőrzésének szabályait,

h) a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele érdekében a munkaadó számára nyújtható szolgáltatásokat,

i) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő képzéshez nyújtható támogatásra vonatkozó szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

 

 

 

Rokkantsági ellátásban részesülő személy értesítési kötelezettsége határidejének rövidítése

 

Javaslat 51. §

Az Mmtv.

i) 17. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „tizenöt” szövegrész helyébe a „tíz”,

szöveg lép.

(Vagyis a rokkantsági ellátásban részesülőnek a korábbi 15 nap helyett 10 napon belül kell értesítenie a rehabilitációs hatóságot, ha

a) a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,

b) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy

c) keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.)"

 

 

 

Előzmény: words about future (16782)
words about future Creative Commons License 2016.04.11 0 1 16782

https://www.nyugdijguru.hu/nyugdij/megvaltozott-munkakepesseguek-ellatasai/rehabilitacios-es-rokkantsagi-ellatasok-valtozasai

 

Rehabilitációs és rokkantsági ellátások változásai!

 

2016. május 1-jétől fontos változások lépnek életbe a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival és az ilyen ellátások mellett munkavégzésre vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatban. 

 

A megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvény a Parlament elé terjesztett törvényjavaslat szerint 2016. május 1-jétől több fontos ponton is módosul. Ezeket foglalom össze az alábbiakban. (A fontos részeketkivastagítottam, a magyarázó szövegeimet dőlt betűvel írtam.)

 

A módosító törvényjavaslat címe: T/9635. számú törvényjavaslat az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról (a továbbiakban:Javaslat)

A módosuló törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.)

 

A rehabilitációs ellátás összege

 

Eddig a 2012-ben érvényes minimálbér (93 ezer Ft) százalékában meghatározott korlátok között volt megállapítva, május 1-jétől az évenként megállapítandó alapösszeg (2016-ban: 94500 Ft) százalékában meghatározott korlátok érvényesülnek.

Az alapösszeg a 2012-ben érvényes minimálbér összege az idei kötelező nyugdíjemelés mértékével – 1,6% - növelve, vagyis külön emelésre e rendelkezéssel nem került sor.

A már megállapított ellátásokat, valamint – új és az eddiginél kedvezőbb rendelkezésként - az alapösszeget a kötelező nyugdíjemelés mértékével évente emelni kell. (Eddig minden új ellátást az évek óta változatlanul hagyott 93 ezer Ft százalékában meghatározott korlátok között kellett megállapítani.)

 

Új rendelkezés: ha nincs havi átlagjövedelem, akkor az alapösszeg 30, illetve 40 százalékában meghatározott mértékű ellátást lehet megállapítani.

 

 

Javaslat 31. §

Az Mmtv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,

a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a jogszabályban meghatározott mértékű alapösszeg (a továbbiakban: alapösszeg) 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 40 százaléka,

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább az alapösszeg 40 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 50 százaléka.

 

(2) Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak,

a)akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az alapösszeg 30 százaléka,

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az alapösszeg 40 százaléka.

(3) Az alapösszeg 2016. évben 94 500 Ft. Az alapösszeg a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.

(4) A rehabilitációs ellátást a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.”

 

 

Rehabilitációs ellátás mellett végzett munka

 

...megszűnik a munkaidő-korlát, lehet teljes munkaidőben is dolgozni a rehabilitációs ellátás mellett, csak arra kell ügyelni, hogy az ellátás melletti bruttó kereset összege három egymást követő hónap mindegyikében ne legyen magasabb, mint a mindenkori minimálbér másfélszerese (idén havi bruttó 166.500 Ft), illetve egyéni és társas vállalkozó esetén – legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén - a garantált bérminimum másfélszerese (idén havi bruttó 193.500 Ft).

 

Ha mégis túllépné a jövedelem ezeket a korlátokat három egymást követő hónap mindegyikében, akkor a rehabilitációs ellátást nem szüneteltetni fogják, hanem megszüntetik!

 

 

Javaslat 32. §

(1) Az Mmtv. 10. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő) „b) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,”

 

 

hagyma boly Creative Commons License 2016.04.11 0 1 16781

Előzmény: beteg62 (16779)
Ruth22 Creative Commons License 2016.04.11 0 0 16780

Kedves Beteg62,

nekem mindig 12-én érkezik, kivéve, ha hétvégére esik, akkor pénteken jön a számlámra. Reggel hét körül jön az SMS.

Szeretettel: Ruth

Előzmény: beteg62 (16779)
beteg62 Creative Commons License 2016.04.11 0 1 16779

Üdv mindenkinek!

 Ma kellene, hogy utalják a havi rendes ellátást, de eddig még nem érkezett semmi.

11-e hétfő van írva a nyugdíjfolyósító értesítőn. Tud erről infót valaki?

medvegyilkos Creative Commons License 2016.04.10 0 1 16778

Jelenleg ez lenne:A bizonyítási teher közigazgatási perben való, a Pp. utóbbi rendelkezésén alapuló megfordulásáról a Legfelsőbb Bíróság az 1/2007. KK véleményben a következőket fejtette ki. A Pp. 336/A. § (2) bekezdés első fordulata a hivatalból indított eljárások esetére biztosítja a fél számára, hogy vitassa a tényállás megállapítási kötelezettség teljesítését. A Ket. a hivatalból indított eljárások bizonyítási eljárását a 70. § (1) bekezdésében szabályozza olyan módon, hogy előírja, ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől számított öt napon belül értesíteni kell az ügyfelet, hogy az iratokba betekinthet, nyilatkozatot tehet, megismerheti a bizonyítékokat, további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthet elő. E rendelkezések a hivatalból indított eljárások esetén - ha az ügyfél előzetesen az eljárás megindításáról nem értesült - biztosítja, hogy a határozatok meghozatala előtt a bizonyítási eljárás eredményét megismerhesse, és további bizonyításra tehessen indítványt. 



Ha a hivatalból indult eljárásról az ügyfél értesült, a bizonyítási eljárás teljes időszakában a Ket. biztosítja részvételét, az ügyfél nyilatkozattételi jogát, illetőleg azt, hogy bizonyítékokat terjesszen elő. A Ket. 72. §-a pedig biztosítja azt, hogy a közigazgatási szervnek az ügyfél által előterjesztett, de el nem fogadott bizonyítékokkal kapcsolatos álláspontját, a mérlegelés szempontjait megismerje.



Ezen jogintézmények arra biztosítanak lehetőséget, hogy az ügyfél a közigazgatási eljárás során a közigazgatási szerv tényállás-tisztázási kötelezettségének teljesítését figyelemmel kísérje, annak hiányos voltára vonatkozó eljárási cselekményeket kezdeményezzen. A Pp. 336/A. § (2) bekezdésére történő hivatkozás esetén tehát, ha a közigazgatási eljárás hivatalból indult, a félnek bizonyítania kell, hogy nem került sor a bizonyítási eljárás befejezésével annak lezárására, a bizonyítékok ismertetésére, tehát nem volt lehetősége a bizonyítási eljárás során a bizonyítási cselekményeket megismerni,és további indítványokat tenni
.          Idáig sem élhettünk a jogainkkal,elméletileg 30 napon belül kötelező választ adni a benyújtott panaszokra,én még egyre sem kaptam választ,a sok lehagyott betegség miértjére sem!                 

Előzmény: words about future (16777)
words about future Creative Commons License 2016.04.10 0 0 16777

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/uj_szabalyok_keszultek_a_kozigazgatasi_eljarasokra_es_azok_felulvizsgalatara.612665.html

 

Németh Géza, 2016. április 4. hétfő, 17:47

 

"Új szabályok készültek a közigazgatási eljárásokra és azok felülvizsgálatára

 

A legegyszerűbb hatósági ügyeket akár azonnal elintézhetik a jövőben, megszűnik a közigazgatási ügyekben a fellebbezés és egyből a bíróságtól lehet kérni jogorvoslatot, a bonyolultabb ügyek tárgyalására pedig egy új bírói fórum jön létre.

 

Az igazságügyi miniszter két törvénytervezetet tett közzé a kormány honlapján. Az egyik a közigazgatás eljárásokat, míg a másik a bíróságok elé került ilyen ügyek eljárását szabályozza.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló első tervezet alapelvként rögzíti a költségtakarékosságot és a hatékonyságot. Évente több tízmillió hatósági határozat születik, ezek eléggé szerteágazóak, a törvénytervezet viszont az általános szabályokat rögzíti. A speciális szabályokat az új törvény szellemében vizsgálják felül, ezek száma több százra tehető.

 

Újdonságok

Új forma lesz - várhatóan a jövő év első napjától - a sommás eljárás: amennyiben a kérelem benyújtásakor minden adat, bizonyíték a hatóság rendelkezésére áll, akkor azonnal, de legkésőbb 8 napon belül döntenie kell. A mai 21 napos általános ügyintézési határidő megszűnik, helyette egy 60 napos, úgynevezett bruttó határidő lesz, ezen belül mindenképpen el kell intézni az adott ügyet. Ez csak akkor hosszabbodhat meg, ha az ügyfél hibájából nem tud dönteni a hatóság.

 

Az egyablakos ügyintézést segíti, hogy lesz egy "fő" hatóság, amelynél be kell jelenteni a problémát, ennek a kötelessége lesz a társ-hatóságoktól beszerezni a döntéshez szükséges információkat. A tervezet indoklása a gyermek születésével kapcsolatos ügyintézést hozza fel példának: az anyakönyvi kivonatot, a lakcímkártyát, a GYES-r és a GYED-et együtt, egy helyen intézik a jövőben.

 

Miután a hatósági ügyek fél százalékában fellebbezik csak meg az elsőfokú döntést az államigazgatáson belül az ügyfelek, viszont a fellebbezett ügyet 20 százaléka utána a bíróság elé kerül, fő szabállyá válik az, hogy nem lehet fellebbezni, hanem egyből a bíróságtól lehet jogorvoslatot kérni a hatósági ügyekben.

 

Itt lép be a rendszerbe a másik törvénytervezet, amely a közigazgatási perrendtartást tartalmazza. Jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bíróságok ítélkeznek ezekben az ügyekben, de ezek fölé - várhatóan a jövő év közepétől - létrehozzák a közigazgatási felsőbíróságokat. Az egyszerűbb ügyek maradnak a közigazgatási és munkaügyi bíróságoknál, az ezekben hozott ítéletekben - másodfokon - a közigazgatási felsőbíróságok döntenek."

 

medvegyilkos Creative Commons License 2016.04.09 0 0 16776
medvegyilkos Creative Commons License 2016.04.09 0 0 16775

http://www.romnet.hu/hirek/2016/04/06/roma_szervezetek_nyilt_levele2010-ben újra győzött a Fidesz. Ez megint csak nagyon sok roma szavazatnak is köszönhető, megint volt egy kis „hálapénz”. Ami ezután történt azt még a rémálmunkban sem képzeltük volna: Magyarország és azon belül a elsősorban a „vidék” olyan mély nyomorba került rövid idő alatt, amire senki sem számított. Mára már általánossá vált a az éhezés, a fagyhalál, a korábban már felszámolt betegségek elterjedése, stb. Helyzetünk lassan a kilátástalansággal lett azonos, mára már mindenünket elveszítettük, főleg a reményt. Reményünk sincs arra, hogy gyerekeink írástudóvá váljanak, hogy szeretteink egészségben öregedhessenek meg, hogy tisztességes munkához juthassunk.

Előzmény: andras46 (16774)
andras46 Creative Commons License 2016.04.09 0 1 16774
Olyan alapellátást kellene minden rokkantnak biztosítani amiből ő mindenféle kilincsezés segélyezés megaláztatások sorozata nélkűl meg tud élni és ennek nem harminc vagy hetvenezer forintnak kellene lenni! Ezen felűl az legyen az ő szuverén joga,ha ő betegen is bevállal e munkavégzést!
andras46 Creative Commons License 2016.04.09 0 2 16773
Láttam természetfilmben egy szörnyű jelenetet! Elindúlt az oroszlán falka vadászni egy társuk a korábbi vadászat során súlyos sérűlést szenvedett felhasadt a hasa,egy darabig vonszolta velük magát de nem bírta feladta lefeküdt,a társai visszanéztek aztán öt otthagyva folytatták az útjukat.Neki ott befejeződött az élete,mert egyik társa sem fog élelmet hozni a számára! NAH DE HAT MI EMBEREK VAGYUNK NEM?
ibi43 Creative Commons License 2016.04.09 0 1 16772

Kedves egy érintett!

Én is próbáltam dolgozni, kb. 9 éve utóljára. Hogy megkaphassam a munkát, elhallgattam az alapbetegségemet. Havonta jártam vele kontrollra  az ambulláns lap a táskában volt. Szóltam egy ilyen kontrollos napon, hogy engedjék meg, hogy később kezdjek.

Úgy éreztem fog itt minden menmi  bár a munka nagyon nehéz volt és nem tudom milyen megfontolásból, nekem, a rokkantnak 2 munkakört kellett betöltenem napi 7 órában. Az egészségesek elvégezték még délelőtt a feladatukat, utána kedélyesen csevegtek egymással a munkaidő végéig, én meg majd beledöglöttem egész nap a munkába, de küzdöttem, küszködtem.

A második hónapban a kontrollos napom után a táskámat az irodában hagytam  kimentem a mosdóba. Mire vidszaértem  az ambullánslapom ki volt terítve az asztalra.

Délután közölték velem, hogy ilyen betegséggel nem kívánnak tovább foglalkoztatni.

Nagyon rosszul esett, de azt hiszem nem id bántam. Nem bírtam azt a tempót amit diktáltak. Ja!  És csak nekem. Mai napig nem értem, hogy egy rokkantra miért nyomtak két munkakört részmunkaidőben. Vagy nálam mindegy volt, hisz eleve egészségileg selejt vagyok. 

Előzmény: egy érintett (16765)
hagyma boly Creative Commons License 2016.04.08 0 1 16771
medvegyilkos Creative Commons License 2016.04.08 0 0 16770
medvegyilkos Creative Commons License 2016.04.08 0 0 16769

Az aljasságnak is!

Előzmény: words about future (16768)
words about future Creative Commons License 2016.04.08 0 1 16768

A szegénységnek is különféle fokozatai vannak, mint ahogy a gazdagságnak, a tudásnak, az arroganciának is.
Akik a megváltozott munkaképességűek közé tartoznak, nem dúskálnak a jövedelmekben, viszont rengeteg a kiadásuk éppen a betegségükből adódóan (gyógyszer-, közlekedési költségek, stb.).

 

Talán a  megoldást az jelenthetné, ha minden megváltozott munkaképességű megkapná azt a jövedelmét, amiből meg tudna élni tisztességesen. Mindenképp figyelembe kellene venni az összeg megállapításánál a becsületes munkával ledolgozott éveket, de aki túl fiatalon megrokkant, őt is tisztességes jövedelemhez kellene juttani. Aztán választhasson, dolgozik-e, vagy nem, legyen ez a saját döntése!


Mégis ki tartaná el és miért a beteg embert? Öreg szülei, közfoglalkoztatott társa, vagy világgá ment gyermekei?
Így is szűk az a kör, akik tudnak dolgozni és elenyésző számban lehetnek azok, akik ezért "rendes" fizetést kapnak.


Nagy baj, az irígység (a szomszéd füve mindig zöldebb), a megosztottság. A harmincezerből, de a hetvenezerből sem lehet megélni!
Mi lesz ezzel a társadalmi csoporttal (megváltozott munkaképességűek)?  Ezzel jelen helyzetben foglalkozik valaki? .......

andras46 Creative Commons License 2016.04.07 0 0 16766
Olyan siralmas helyzetet teremteni,hogy a betegeket belekényszerítsék a munkavégzésbe? Erről sajnos olyan szituáció jut az eszembe ami rossz emlék a számomra régi dokumentum filmekből. A második világháborúban a németek hosszú kilométereken át gyalogoltatták a foglyokat aki nem bírta felszólították,hogy folytassa ha nem tette lelőtték!
egy érintett Creative Commons License 2016.04.07 0 1 16765
Nem tudom volt már valaki ilyen helyzetben?
egy érintett Creative Commons License 2016.04.07 0 1 16764
Köszönöm jókívánságaidat.
Előzmény: words about future (16762)
egy érintett Creative Commons License 2016.04.07 0 1 16763
Én pontosan emiatt próbáltam újra dolgozni( régebben írtam). Hát nem volt hosszútávú a dolog. Nemcsak anyagilag,de egészségileg is rosszabbul jártam.
Előzmény: words about future (16762)
words about future Creative Commons License 2016.04.07 0 1 16762

" ...olyan betegségeket nem vettek figyelembe amik 1990 ill.1996 óta fennállnak, régi és friss leletekkel végig dokumentáltak és a legmodernebb terápiával is egyéb szervi elváltozást is okoztak."

Ez visszaadja a hitet, hogy vannak még rendes emberek, csak elég kevesen.


Megalázóan alacsonyak a rehabellátás összegei is.Rákényszerítik a beteg embert a munkára, ha nem akar éhen halni.

 

Jó egészséget kívánok és igazságos határozatot! 

Előzmény: egy érintett (16760)
egy érintett Creative Commons License 2016.04.07 0 0 16761
Jelenleg B1 után kapok havi 27000,-ft-ot 2014.szept.óta. Arra a másfél évre amit a beadástól eltököltek egy fillért sem kaptam.
egy érintett Creative Commons License 2016.04.07 0 1 16760
Azt írják az indoklásban, hogy a bizottságok nem következetesen állapították meg az egészségi állapotom.A kérelmet beadtam 2013 febr.,elsőfok 2014.júni 33% Öek,másodfok 2014.szept.41%, iszki szakértő 52% 2015.szept.és a szakértő leírta,hogy olyan betegségeket nem vettek figyelembe amik 1990 ill.1996 óta fennállnak, régi és friss leletekkel végig dokumentáltak és a legmodernebb terápiával is egyéb szervi elváltozást is okoztak.
Előzmény: words about future (16759)
words about future Creative Commons License 2016.04.07 0 0 16759

Mire való  hivatkozással dobták vissza és kötelezték új határozat meghozatalára az I. fokú szervet? És addig lesz valamilyen ellátás? 

Előzmény: egy érintett (16758)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!