persze. Benne volt a cikkben, hogy csak 2011 végén állítják le, ezért írtam, addig is még lehetnek eredmények, és a javítás után még inkább. De lesz közben megint egy nagy pihi.
Hát szerintem ha valahol, akkor a részecskefizikában lehet felfedezés. Az ALICE sokmindent le fog mérni szépen, de a fázisátalakulás letapogatásához, a kritikus pont kereséséhez még a jelenlegi nehézionos energiák is túl nagyok, ebben a RHIC upgrade és majd egyszer a FAIR hoz változást.
Az utolsó mondatodat nem igazán értem. Szerinted kinél volt ez cél?
"The axion is a hypothetical elementary particle postulated by the Peccei-Quinn theory in 1977 to resolve the strong-CP problem in quantum chromodynamics (QCD). Some spurious results in 2005 appeared to confirm their existence; those results were later deprecated."
később meg:
"In 2005, an experimental search by the PVLAS collaboration reported results suggesting axion detection [...] On 9 July 2007, a paper submitted to arXiv by Carlo Rizzo and other researchers from the Centre National de la Recherche Scientifique indicated with a confidence level of 94% or higher, that they believed the results published by the PVLAS experiment, in Italy were incorrect, and did not prove the existence of the axion. Initially, the team researched the matter after their claim that the axion coupling inferred from the PVLAS experiment did not match with experiments conducted in 2007 and earlier in 2006, and thus required review."
Történt más kísérlet is: 2006-ban Olaszországban lézernyalábot vezettek át erős mágneses téren, és a polarizáció változásának nagysága 10-szerese volt a vártnak. Ekkor vetették fel annak lehetőségét, hogy a fotonok egy része axionná alakult át. Elméleti számítások szerint ha a fotonok energiája nagyobb az axionok feltételezett tömegénél, egy részük átalakulhat axionná......
A sötét anyag hipotetikus részecskéi a WIMP-ek és az axionok. Ez utóbbiak kimutatására már történtek is kísérletek: pl. kimutatták, hogy az axionok átalakulhatnak fotonokká és vice versa......
Mármint a Higss után nincsennek részecskék? És ha tényleg igy van, nem lehet ekkora energiájú folyamatokat megfigyelni valahogy? Na meg mi újság a dark matterrrel, annak a részecskéjie(i) megvannak már?
A h-vonás dimenziója: J*s=kg*m^2*s^-2*s A G gravitációs állandó dimenziója: m^3*kg^-1*s^-2 A c fénysebesség dimenziója pedig lehet m*s^-1 is, ha 3-mal több nullát írunk a végére, ennek köbe pedig: m^3*s^-3
Ha ezeket a dimenziókat behelyettesítjük a négyzetgyök alatti képletbe, minden kiesik, csak m^2 marad a négyzegyök alatt, a négyzetméter négyzetgyöke pedig a méter......
A sóolvadékos reaktorokkal több gond van. Az első az iszonyatos szennyezés, mert nincs üzemanyag pálcában. Amásik ha beáll a cucc valamilyen hiba miatt, mert kihül, akkor csákányozhatod.
A harmadik ami a gazadaságossát erősen kétségessé teszi, hogy elő állítod a hőt, abból jü esetben 50 százalékkal csinálsz villanyt, annak egy részét beteszed a gyorsítóba, ami jó esetben is csak 50 százalákos, a kapott proton nyalábod hatásfokáról nem is beszéljünk. Ez ugyanaz mint a Rubbia féle cucc, szép-szép de az összhatásfok egy katasztrófa. A természetes uránnal menő reaktorok grafitos gyorsreaktorok, többet talán nem is kell mondanom.
A nehéz vizes reaktorokban a nehézvíz iszonyatosan drága (a deutérium 7 ezer dollár/kg). Azzal ne gyere hogy csak egyszeri beriuházás, mert a primer és secunder kör közötti szivárgás nem jelentéktelen hosszú távon és ez sokba kerül.
Bomlat egyszer már előszedte milyen sok ez pl Paks esetében.
A szuperkritikus vizzel menőnél a korrozió a probléma. Hadd ne menjek végig a negyedik generáció hat alaptipusán, miért zsákutca!
:))))) Olyan szempontból jól jönne, hogy ha tényleg keletkeznének az LHC energiáján PARÁNYI, A VILÁGOT ELNYELNI NEM KÉPES fekete lyukacskák, az arra lenne bizonyíték, hogy legalább 11D létezik:)) De ha csak 3D létezik, ahhoz, hogy fekete lyukacskák keletkezzenek, több fényév kerületű részecskegyorsítóra lenne szükség!:))
Az atomenergia békés felhasználásának fejlesztésére szintén nincs komoly politikai akarat. Szerintem ez most változóban van: a világ kezdi magát túltenni Csernobil sokkján, meg kezd költségvetési szempont lenni az, hogy az erőművek mennyi xart bocsájtanak ki a légkörbe.
Az nem fizikai érdeklődésű ember számára az alapkutatás lelassulása nem jelent valami nagy katasztrófát. Akár áttörés lesz akár nem, egy hangot se ért belőle. A közvetlen haszon meg nemigen látszik előre.
De az alkalmazott kutatásnak nagyon nagy szüksége van az alapkutatás eredményeire. Pl. a jelenlegi mikroprocesszorok fejlesztése során a kvantumelmélet eredményeit használják fel. Ha nincsenek új alapkutatási eredmények, egy csomó alkalmazott kutatás el se kezdődhet. Teljesen más irányt vehet a technika fejlődése, lelassulhat, megakadhat.
