hahaha, mehetsz ... de mit keres itt a lineáris fejlődés elmélete?
Én csak azt látom, hogy néha kirajzik a banda az agyhalott platform nevű zárt intézetből és elsírja bánatát .... kiöklendezi komplexusait ... de végül is nem tudtok Amida nélkül meglenni. ...hhh Vérciki.
Nem vagytok ám egyedül .... vannak még pl. ebben az országban is ilyenek, ezért tart az ott ahol tart.
Nekem ugyan nem oszt szoroz az egész, Ti meg csináljátok magatoknak ahogy tudjátok.
Egyébként azért tettem be a 3 linket a Nagy Piramisról, mert egymástól teljesen eltérő időponttal számolnak, és mindegyik a sajátját tartja hitelesnek.
...Nem vall valami nyitott tudatra eleve elvetni valamit, amiben nem tájékozódtál előzőleg...- csak azért, mert úgy tanították, hogy a fejlődés lineáris, és egyenes vonalban, töretlenül halad egy irányba...pedig ez csak egy szűk időintervallumra igaz, nagyobb körben az emberiség történetében fejlődés és visszaesés(hanyatlás)váltogatják egymást....semmi sem zárja ki, hogy voltak korok....(a modern tudomány kutatói számára már nehezen hozzáférhető időben) - amikor fejlettebb technikával, és tudással rendelkezett az emberiség mint ma...
Beszéld meg előtte az orvosoddal mit enged a gyógyszer mellett beszedned, megenned.))))))))
Az állapotod remekül tükrözi ez a vicc:
"Egy beteg megragad egy kést a konyhán és szalad vele az orvos felé. Az megijed, próbál menekülni. A beteg utána. Végül az orvos a folyosó végére ér, nem tud hová menekülni. Kétségbeesetten, sápadtan a falnak támaszkodik.
A beteg odaér, az orvos kezébe adja a kést: - Nesze, te vagy a fogó..."
Neked viszont sürgős önvizsgálatra vanb szükséged, nem sok ragadt rád a főiskolán az biztos.
Mi van nincs munkád, hogy ráérsz egésznap itt téríteni?
A Nagy Piramisról teljesen ellentmondó eredmények vannak:
Egyiptomban száznál is több piramis található. Sőt, szerte a világban építettek hasonló dolgokat, például Közép-Amerikában, vagy, amiről kevesebben tudnak, Kínában is rengeteg földből készült piramis áll, de egyik sem fogható a Nagy Piramishoz. Alapjának eredeti hossza 230 méter volt, magassága pedig 146 méter (ma már nyolc méterrel alacsonyabb). Összesen több, mint kétmillió kőből áll, melyek átlagosan két és fél tonnát nyomnak. A legnehezebb gránittömbök között 70 tonnásak is vannak. A kövek nagy része helyben fejtett mészkő, ám a látható felületeken a Nílus túlpartjáról származó turai mészkövet, és a 800 kilométerre levő Asszuánból szállított gránitot használtak. Az oldalhosszak különbsége 20 centiméter, és az alapzat mindössze 2.5 centiméterrel tér el a vízszintestől. Pontosan az égtájak szerint van tájolva, és véletlenül vagy szándékosan, mindössze 2 km-re helyezkedik el a 30. északi földrajzi szélességtől. Mindez a Kr. e. XXV. században, azaz közel 4600 éve épült, amit a szénizotópos kormeghatározás nem teszi kétségessé. Persze köveket nem lehet így vizsgálni, ám köztük habarcsot használtak, és a mész égetésekor a tüzifából apró szemcsék kerültek bele, ezeket elemezték.
Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok szerint i. e. 2560 körül emelték. Az építés folyamatáról az ókori görög történetíró Hérodotosz az i. e. 5. századból ad leírást. Szerinte a piramis elkészítésén 20000 munkás 20 éven keresztül dolgozott.
A Gízai piramisok i.e. 10.500 körül épültek (a Vízözön után, mely i.e. 11.000 körül zajlott). Mivel a Vízözön alkalmával tönkrement az előző űrrepülőtér, ezért újat kellet építeni. Ez a Sínai félszigeten valósult meg. A Gízai piramisok közül a nagy volt egyben az irányítóközpont is. Éppen az irányítóközpont birtoklásáért zajlott két piramisháború (i.e. 8.970, és i.e. 8.670). A háborúk mérete megfelel a két világháború méretének. A nagy piramis belsejében a mai sci-fi filmeknek megfelelő hightech volt. A második háború után, a győztes kiszereltette a teljes felszerelést és az irányítóközpontot a mai Jeruzsálem helyére vitette. Innentől kezdve a piramisok csak jelzőkőként funkcionáltak.
legyünk még pontosabbak: az egyiptomiak felfogása szerint EGY isten testesült meg az ÖSSZES fáraóban. Ráadásul nem automatikus volt az öröklődés, hanem megfelelő személyt kellett találni a királyi családon belül.
Mi sem bizonyítja jobban a rendszer -legalább részben- spirituális alapjait, mint hogy néha nők is lehettek fáraók. Nem sokszor, de előfordult.
Igaz, ha nem Heru, hanem valamelyik istenNŐ testesült volna meg újra és újra, akkor meg valszeg férfi fáraókból lett volna kevés...
Az egyiptomi vallásos építészetet különböző korszakokra szokás osztani. Ezen korszakok közül a legjobban ismert, az úgynevezett "Piramis Korszak", amely a III. Dinasztia fellépésétől, a VI. Dinasztia eltünéséig tart (B.C. 2686-2181)
Persze magukat az egyiptomiak nem sorolták dinasztiákba, hiszen úgy vélték az uralkodó mindig is egyike az isteni kiválasztottaknak, és ennek az isteni hatalomnak az átadása minden korszakban megbontatlan maradt. A Dinasztikus felosztás egy késôi egyiptomi paptól, Manetho-tól származik, aki Ptolemaiosz uralkodása alatt élt (B.C. III.sz.).
Nehéz az első egyiptomi uralkodók fellépésének idejét megadni, hiszen ahány egyiptológus annyi időpont született; Champollion, az egyiptológia megalapítója és a hieroglifák megfejtője B.C.5867-re teszi fellépésük időpontját, később Karl Lepsius ezt előretolja B.C.3892-re, majd a múlt század végén az 1870-es években Mariette visszatolja B.C.5004-re. Az 1940-es években ez megint előretolódik B.C.3100-ra, majd B.C.2900-ra, és ez a legtőbb egyiptológus által elfogadott hiteles időpont, persze figyelembe véve azt, hogy eszerint a megállapítás szerint minden Dinasztiában átlagosan három uralkodó volt és ezek összesen száz évig uralkodtak.
Szerintem Te semmit nem tucc, ezért megbux! Viszont ebben nagyon határozott vagy!
