Reményeim szerint ez lenne a helye annak a nemzetközi makroökonómiai diszkussziónak, amit már évek óta folytatunk különböző topicokon egy pár emberrel, és amely megérdemelne egy saját topikot. Valamint nagyon remélem, hogy a társalgás hamar eléri azt a szintet, hogy a topik bekerülhet a Polgazd Fórum védett keretei közé.
Az itt megvitatandó témák közé sorolnám pl az amerikai hitelválságot, és a nyomában kibontakozó recesszió gyanús folyamatokat, Kina, Ázsia emelkedését és esetleges bukását, a világméretü erőforrás, energia és élelmiszer inflációt, a tőke és pénzpiacok folyamatait, a fentieket befolyásoló geopolitikai eseményeket, stb
Nem örünék annak viszont, ha magyar aktuálpolitikai témák jönnének fel, valamint a hitelpénzrendszer vagy a derivativ, opciós piacok eredendő gonoszságáról szóló fejtegetéseket sem szivesen olvasnék itt.
In 2012, the United States dominated China in the field of AI research. Of the 25,000 or so papers published that year, the US led with 629 of the most-cited (top 10%) of citations by other papers. China was in second place at 425.
In 2021, China produced approximately 43,000 of the 135,000 research papers on AI - roughly twice as many as the United states. The same year, China accounted for 7,401 of the most-cited papers, beating the American tally by around 70%, according to a study by Japan's Nikkei in conjunction with Dutch scientific publisher Elsevier.
Errol aligha fog beszamolni a globalis propagandagepezet:
China urges the United States to give the Syrian people and the international community a full account of its oil theft, a Chinese Foreign Ministry spokesperson said Tuesday.
Wang Wenbin made the remarks at a news briefing in response to reports that the illegal U.S. military presence in Syria used 53 tankers to steal oil resources from Syria for the U.S. military bases in Iraq.
According to official figures from the Syrian government, more than 80 percent of Syria's daily oil production was illegally smuggled by the U.S. military in the first half of 2022, Wang said.
Earlier this month, the U.S. military used 60 tankers and trucks to smuggle Syrian oil and wheat, he said, adding that U.S. banditry is exacerbating the energy crisis and humanitarian disaster in Syria.
"The Syrian people's right to life is being ruthlessly trampled on by the United States," he said.
The level of U.S. greed in stealing resources from Syria is as striking as its "generosity" in giving out military aid often in the amount of billions or even tens of billions dollars, he said.
Whether the United States gives or takes, it plunges other countries into turmoil and disaster, and the United States gets to reap the benefits for its hegemony and other interests. This is the result of the country's so-called "rules-based order."
"We urge the U.S. side to give a full account to the Syrian people and the international community of its oil theft, and stop trampling on international rule of law and breaking international rules," Wang said.
A japan jegybank olyan utemben vasarolja a japan allamkotvenyeket, hogy iden akar az osszes kotveny a tulajdonaba kerulhet. Pedig nem keves van beloluk, mert a japan allamadossag nagyon nagy.
A kapitalizmus nevu piramisjatek komoly mukodesi zavarokat mutat.
Foreign direct investment (FDI) into the Chinese mainland, in actual use, expanded 6.3 percent year on year to 1.23 trillion yuan in 2022, the Ministry of Commerce said Wednesday.
In U.S. dollar terms, the FDI inflow went up 8 percent year on year to 189.13 billion U.S. dollars.
Nem ugy nez ki, hogy visszatelepul az ipar Kinabol.
Kina tul van a covid csucson. A kovetkezo csucsot majus-juniusra varjak, de sokkal enyhebbnek, mivel most az egesz orszag nyajimmunizalodott. Ket even keresztul arra vartak, hogy majd egy enyhe varianssal nyajimmunizalnak. Ez most kb. megvolt, meg ha nem is idealis idopontban, nyaron jobb lett volna, kevesebb lett volna a halott. De a nep akarta, es a nep szava isten szava.
While the number of COVID-19 patients needing intensive care has "reached a plateau", the number seeking treatment at fever clinics is dropping nationally, both national and local data show.
Fever clinics on the mainland received 470,000 patients on Thursday, just one-sixth of the peak on Dec 23, according to the National Health Commission.
While speaking at a news conference on Saturday, Jiao Yahui, director of the commission's medical administration, said that the downturn applied not only to large cities but also rural areas, which authorities last month described as "vast, populous and thinly resourced".
Late last month, about one-third of visitors to fever clinics tested positive for COVID-19. That figure dropped to 10.8 percent by Thursday, she said.
Meanwhile, the number of hospitalizations fell from 1.62 million on Jan 5 to 1.27 million on Thursday, Jiao added.
Reszletek egy hvg-ben megjelent interjubol egy Kina-szakertovel (aki nem ismeri a hvg-t: mara kb. egy szektas dogmatikus alliberalis ujsag lett).
A kiemelesek tolem:
"A Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárral kapcsolatban sokan azért aggódnak, mert úgy látják, hogy ezzel Peking egy fontos stratégiai ágazatban szerez befolyást Közép-Európában.
Van egy olyan nyugati narratíva, hogy bármit csinálnak a kínaiak, amögött biztos valami aljas befolyásszerzési szándék húzódik meg. Bár a kínai befolyás nőhet, de ez csak azoknak rossz hír, akik úgy tekintenek a világra, mint a Hupikék törpikékre. Azt hiszik, hogy vannak a tiszta szívű nyugati törpikék, és van a csúnya kínai Hókuszpók, aki ellen a törpikék egzisztenciális harcot vívnak. Az igaz, hogy az akkumulátorgyár megvalósulásával Peking befolyást szerez, de így működik a világ! Ha például idejön az Opel, azzal Németország növeli a befolyását Magyarországon. Ha idejön a McDonald’s, azzal az amerikai befolyás nő. A kínaiak ugyanezt csinálják, de a főbb szempontjuk szerintem nem a befolyásszerzés, hanem a pénzkeresés. A pénznek nincsen szaga. Magyarországnak a kínai pénz pont ugyanolyan, mint a nyugati. És azt se felejtsük el, hogy ha a kínaiak idehoznak egy gyárat, akkor nekünk is lesz befolyásunk Kínára, hiszen onnantól kezdve már nekik sem mindegy, mi történik itt. Egyébként pedig a német és a kínai, de még az amerikai és a kínai gazdaság is sokkal jobban össze van nőve annál, mint amennyire a debreceni gyár felhúzásával a kínai és a magyar gazdaság lesz. Európában leginkább Németország függ a kínai piactól. A német ipartól függő Magyarország pedig nagyon sokszor csak azt mondja ki, amit a németek is ki szeretnének mondani, de belpolitikai okokból nem tehetik meg. Abban biztos vagyok, hogy egy-egy Kínának tett magyar gesztus mögött a német ipari vezetők vagy akár a mindenkori német kancellár jóváhagyása is ott áll.
...
Kínának mennyire fontos Magyarország?
Kína a helyünkön kezel minket. Tudják, hogy Magyarország GDP-je egy közepesen nagy kínai városénak felel meg. Ellenben van szavazatunk az ENSZ-ben, az EU tagjai vagyunk. Pekingben látják, hogy Magyarország nem a Kína-ellenes amerikai narratívát böfögi vissza, hanem Kína szempontjait is figyelembe veszi. De ha nagyon nagy a nyomás, akkor azért Magyarország is bele szokott állni a Kínát elítélő határozatokba. Általában azokat a határozatokat szoktuk megvétózni, amik nem érnek sokkal többet, mint a papír, amire írják őket. Az sem elhanyagolható szempont Kínának, hogy legyen az EU-n belül referenciamunkájuk.
...
Pekingnek ideológiai kérdésekben vannak elvárásai Magyarország felé?
A kínaiaknak az alapideológiája, és ez az, amit kifelé is közvetítenek, hogy nincs általános csodaszer, minden országnak a saját útját kell megtalálnia, azon kell járnia. Nem akarják megváltoztatni Európát ideológiailag, de azt sem szeretik, ha más ország beleszól az ő belügyeikbe. Kínának nagyon sokáig az volt az érdeke, hogy Európa egységes és erős legyen, nem törekedett a megosztására. Mostanában viszont, hogy az Egyesült Államok nyomására az EU is kritizálja Kínát, Pekinget elkezdte zavarni ez. Ebből a szempontból Pekingnek szimpatikus, hogy van egy közép-európai vezető Orbán Viktor személyében, aki többször kijelentette: nem szól bele Kína belügyeibe. Nem véletlen, hogy Orbánról kifejezetten pozitívan írnak a kínai sajtóban.
...
Befolyásolhatja-e az orosz–ukrán háború Magyarország Kína-politikáját?
A kínaiak szeretnék elegánsan távol tartani magukat az orosz–ukrán konfliktustól, mert stratégiai partnerként szükségük van Oroszországra, üzletileg meg a Nyugatra. Viszont vannak, akik azt hangoztatják, hogy a kínaiak és az oroszok egy követ fújnak, ezért a Nyugatnak egyszerre kell az oroszokkal együtt a kínaiakat is visszaszorítani. Ezt a narratívát erősíti az Egyesült Államok, méghozzá a saját jól felfogott érdekében. Amerika számára ugyanis nagyobb fenyegetést jelent Kína, mint Oroszország. Washington ezért is próbálja összemosni Oroszországot Kínával, jelezve a szövetségeseinek: ne nagyon ugráljatok, mert ha ti nem álltok mellénk Kína ellen, akkor mi meg nem védünk meg titeket az oroszoktól. Amerika számára egy olyan új hidegháborús helyzet az ideális, amelyben a szereplők úgy érzik, választaniuk kell Kína és az USA között. Európában mindenki szeretné ezt elkerülni, mert jobb lavírozni a felek között, de ez sokáig nem tartható fenn. Ami Magyarországot illeti, mindenféle keleti nyitás ellenére Kínával minimális a gazdasági kapcsolatunk, még mindig Németország gazdaságának a része vagyunk. Ha Berlinben úgy döntenek, hogy hagyják bedőlni a kínai kapcsolatokat, akkor nekünk sem nagyon lesz más választásunk. De számomra ez egyelőre elképzelhetetlen forgatókönyv.
Az amerikai–kínai konfliktusról elmondta, hogy a politika részéről határozott erőfeszítések vannak arra, hogy a nyugati gazdaságot leválasszák Kínáról, azonban a fizikai valóságban, a magánszektorban ennek nincsen semmi jele, sőt épp ellenkező folyamat látható.
A szankciók kapcsán az amerikai és az európai politikusok is azt hangsúlyozták, hogy ezek célja, hogy az oroszokat kirekesszék a világpiacról. Ebben az esetben ugyanis az egyik legfontosabb bevételi forrását vesztené el Vlagyimir Putyin, a folyamatosan olvadó erőforrások pedig a háború feladására kényszerítené. Ez egy teljesen logikus levezetés, a probléma ezzel csak az, hogy amennyiben ez valóban bekövetkezik, akkor Európa is óriási bajba kerülhet. Ha ugyanis az oroszok által eddig a nyugati országokba szállított üzemanyag nem talál más országban vevőre, és valóban kiesik a piacról, akkor azt a mennyiséget még a növekvő kínai termelés sem fogja tudni teljesen ellensúlyozni. Bármennyire képmutatónak és ellentmondásosnak tűnik is a helyzet, az Európai Unió számára végső soron az a jó, ha az orosz gázolaj továbbra is gazdára, ahogy az a nyersolaj esetében megvalósul, amit Kína és India vásárol a korábbinál nagyobb mennyiségben. Az ezáltak felszabaduló kapacitások révén pedig így gond nélkül el lehetne látni Európát.
A total of 59,938 COVID-19 related deaths were reported at hospitals across China from Dec. 8 to Jan. 12, with an average age of 80.3 years old, said an official of the National Health Commission at a press conference on Saturday.
A tobblethalalozas ennek a tobbszorose lehet. Mire az egesz orszagon vegigmegy a jarvany (kb. februar vegere), tobb szazezer tobblethalalozas lesz, nagy reszuk nagyon idos.
Eddig kb. 1 milliardan nyajimmunizalodhattak. Foleg nagyvarosiak, ahol alacsonyabb az atlageletkor es jobb az orvosi ellatas.
Soha nem latott meretu tobblet keletkezett a kinai aruforgalmi kulkereskedelemben 2022-ben: 878 milliard dollar.
Az EU-val szemben 277 milliard dollar. Mar Nemetorszaggal szemben is tobbletuk volt, 5 milliard dollar. Japan meg tartja magat, 11 milliardos tobbletuk volt Kinaval szemben, de vagy iden, vagy jovore mar ok is el fognak esni, mert tavaly ev vegen mar voltak kinai tobbletes honapok.
A kinai gazdasag nagyon fel fog porogni iden a lefojtott allapot utan. Mar most is latszik, hogy hogy megelenkult az aktivitas, pedig meg csak kb. a lakossag fele nyajimmunizalodhatott, ugyhogy eltart meg vagy februar vegeig a jarvany.
Decemberi kinai cpi: 1.8%, ev/ev, ppi -0.7%. Az eves cpi 2.0%, ppi 4.1%.
Durva, hogy mennyire nem gyuruzott be hozzajuk a globalis aremelkedes. A mezogazdasagi termelesuk csucson volt (pedig evezredes aszaly volt, de jol mukodik az ontozes), az energiahoz pedig sokkal olcsobban tudtak hozzajutni, mint pl. Europa.
