Aztán 3. hely Nydek-ben és Frenstat-ban csak azért nem lett dobogós, mert inkább ugrott a nála nagyobb korosztállyal a nagyobb sáncon, mint a neki kiírt sáncon.
Itt még nincs vége, foly köv. a honlapunkon, akit érdekel. Nem szeretnélek benneteket ezekkel a képekkel untatni csak gondoltam fel kellene végre fogni, hogy nekünk is lehetne összefogással Zografskink. Most csak egy gyerekre írányitottam a figyelmet, de Flóriánból jelenleg több is van, persze nem osztrákokhoz hasonló mennyiségű, de a Bulgárokét übereljük. És nem csak gyerek állományban, hanem sáncokban is, mert nekik még az sincs! Nekik pénzük van sok és akarat, összefogás, támogatók, szponzorok. Ha mindenki ebben megpróbált volna az elmúlt 5,5 évben segíteni, akkor ma lehetne saját Zografskink Szilágyi Ákos személyében, mert ő azonos tudással rendelkezett az I. Chernel kupán, Kőszegen. Ebben kellett volna az élen járni és nem a nagy száraz álmodozásokban. Persze ennek is meg van az eredménye!
Így kezdtünk tavasszal, combcsonttörés után, Michi Urmann falujában, cseh, lengyel, német, osztrák gyerekek közt! Flórián összetett (nap verseny, 1. és 2. hely) 1. helyezés, dobogó tetején!
5,5 éve a semmit hajtjátok, egy számítógép mögül bölcselkedtek és osztjátok az igét!
Ma van MO-n síugrás, ezt Kőszegen lehet megtekinteni, ők képviselik MO-t a külföldi korosztályos LC-ken, nemzetközi meghívásos és FIS versenyeken. Ezt csak Ti nem tudjátok elfogadni, rajtatok kívül mindenki más igen. Annyi meghívásnak kell eleget tenniük a gyerekeknek, hogy már nekik is sok és feszített a program. A FIS felszereléssel és ET-vel honorálja nem kis mértékben!
A MSíSZ is egyre jobban értékeli a kőszegi munkát. Ez a munka elismerése első sorban az utánpótlás nevelésnek valamint a lehetőségeikhez képest nagy számú FIS verseny látogatásnak szól. A céljuk reális és egyértelmű. Nem dédelgetnek irreális álmokat.
Szerintem ennek a fórumnak a meggyilkolója a megalkotója volt.
Egyébként síroller írásai reálisak ( foci = no comment!)
Szerintem ez bármennyire is sajnos, de igazat kell adjak neked. Valami óriási nagy erőfeszítéssel lehetne csinálni valamit, de kicsi a remény hozzá, valahogy én a magyar realitások talaján állva ezt érzem.
És írom mindezt innen, egy gyönyörű helyről, Tirolból, Zillertalból, innen nézve sajnos a mi abszurdisztánunk egy nagyon szomorú országnak néz ki, szinte hihetetlen hogy ez lett belőlünk, amikor, ha minden a régiben maradt volna, most tán még előbbre is tartanánk, mint az osztrákok. Itt rend van, minden működik, minden a helyén van, mindenre van pénz, amire kell, ez egy normális ország, olyan, amilyennek egy országnak lennie kell. A miénk meg egy teljesen abnormális. Kimondani is fájó, pedig igaz! És ez az abnormalitás rányomja a bélyegét otthon mindenre. A téli sportokat tekintve meg - mint mediterrán ország - fájóan be kell valljuk, remény sincs a feltámadásra, nem realitás.
És elnézést kérek, de többször kifejtettem: Kőszegnek is az a szerencséje, hogy ott van az osztrák határon. Ez egy hihetetlen adottság, és az ottaniak élni tudnak vele, éljenek is vele! Mikor síugrást akarnak csinálni, nem kelet felé indulnak el!
Az utolsó 3 miértre rengeteg a válasz, azaz összetett, több oka is van. De egy kézenfekvő is: hány havas ugró nap volt az elmúlt 5 évben Kőszegen? Két kezemen tán meg tudom számolni? A havas versenyek számát meg egy kézen is. A síugrás alapvetően téli sport, mégha nyáron is ugrálnak. Aztán ok még a pénztelenség, a széthúzás, a tenni nem akarás, de nincs is kultusza nálunk a síugrásnak (Kőszeg kivétel, ott van), túl drága sport egy versenyzőre vetítve a költségeit. Ezekben az ínséges-, válságokkal teli időkben szinte reménytelen vállalkozás nálunk a síugrás felépítése. De legyünk optimisták, a törökök megoldják, nagy lépésekkel haladnak előre, igaz ott a gazdaság is más cipőben jár, mint nálunk, no meg a mentalitás is más.
"Szerintem már ezzel a szemlélettel kezdődnek a bajok a sportágainkban, nem az a lényeg, hogy egy utánpótlás edző mit tűz ki maga elé célnak, hanem, hogy mit tud kinálni a 6-8-10-14 éves gyermekeknek és szüleiknek, ha már arra veteműlnek, hogy esetleg sportolásként érdekli őket a sífutás és a síugrás."
Szerintem csak egy helyen tudnak nyújtani valamit az általad felsorol korosztályoknak:síugró sáncokat, edzőt, technikai vezetőt,külföldi edzéseket, külföldi versenyeket, hazai nemzetközi versenyt, honlapot, felszerelést,síházat, (Kőszeg)
Elkezték, csinálják, fejlesztik !
Máshol semmit sem tudnak nyújtani, így nem is foglalkozik senki síugrással Magyarországon!
" Azt sem kellene elfelejteni, hogy sportról beszélnénk és nem havas csuszkálásokról és téli kirándulásokról, barátkozásokról."
Miért, mi baj van ezzel, szerintem ez belefér, sőt ez fontos része mire egy utánpótlásos gyerek
eljut egy komolyabb sáncra !
Más kérdés, hogy eljut-e !
Kérdés az is, hogy el kel-e jutnia a jelenlegi helyzetben ?!
Szerintem jelenleg ha kezd évente 5-6 gyerek síugrani abból ha egy eljut oda, hogy juniorként még sportol mint síugró a jelenlegi Magyar helyzetben, az nagy dolog !
Egyébként szerinted, miért nincs több síugró hely Magyarországon ?
Miért nem tud, sajnos mondjuk egy Kecskemét elindulni kezdő sánccal ?
Miért nem tud a síugró sport tért hódítani hazánkban ?
Sportról, versenysportról, vagy nemzetközi élvonalbeli sportról ?!
Legutóbbiról nem beszélhetünk .
Versenysportról egy bizonyos életkorig és hasonló szar körülmények közöttiek versenyzéséről igen.
Sportoltatásról beszélhetünk, ami egészségmegörző jellegű.
Ez van, ezt tudjuk.
Többre vágyhatunk, de a sportág infrastruktúra igényéből fakadóan , mely a közösségünknek megfizethetetlen nem elérhető !
Ez sajnos nem íjászat, hogy az eszköz bezserezhető több szinten, és elég egy nagy tér, nyitott vagy fedett és lővonal meg céltábla, kihangosító és szinte kész !
Míg az ilyen sportok tömegekkel rendelkeznek addig a síugrás (sífutás) nem tud tömegbázis felmutatni !
Nem is fog tudni, ahhoz megyénként legalább egy sportközpontra lenne szükség.
"Attól függ mit tűz ki magának célként az aki foglalkozik utánpótlással"
Szerintem már ezzel a szemlélettel kezdődnek a bajok a sportágainkban, nem az a lényeg, hogy egy utánpótlás edző mit tűz ki maga elé célnak, hanem, hogy mit tud kinálni a 6-8-10-14 éves gyermekeknek és szüleiknek, ha már arra veteműlnek, hogy esetleg sportolásként érdekli őket a sífutás és a síugrás.
Azt sem kellene elfelejteni, hogy sportról beszélnénk és nem havas csuszkálásokról és téli kirándulásokról, barátkozásokról.
