Még mindig ott tartunk, hogy egyszerű igen-nem kérdésre nem tudtál válaszolni igennel vagy nemmel, helyette csak mellébeszélni tudsz szép nagy színes betűkkel. Menj vissza a 308-as üzenetre.
Einstein valamilyen értelemben pontosan Giordano Bruno örököse, hiszen azt tanítja nekünk, hogy nincsenek kitüntetett rendszerek. Ezzel szemben Astrojan a korábbi éterszemléletet szeretné revideálni DVAG formájában. Szóval itt ő az inkvizítor, aki nem érti a haladó gondolatokat. Ezt mondja pint is, de gondoltam kifejtem részletesebben.
Az a szerencséd, hogy nem a középkorban, nem az inkvizíció idején élsz, mert bizony, ha inkvizíció lenne, úgy járnál, mint pl. Giordano Bruno! Egyébként én tisztelem azokat, akik kitartanak saját elméletük mellett, illetve életüket adják a tudományért, és Isten tudja: pl. az idő aztán Giordano Bruno igazát bizonyította, pedig akkor bűn volt megkérdőjelezni azt, hogy a Föld a világ középpontja!
ezt már pedzegettem párszor. lecsupaszítva így hangzik: ha volna affinitása gondolkodni, akkor eleve nem jutna eszébe megkérdőjelezni a relativitáselméletet. ergo nem érdemes arra apellálni, hogy végig fog gondolni bármit is.
Teljesen világos a válaszod. Érzed hogy ha rendesen válaszolnál igennel, akkor kénytelen lennél akkor is igennel válaszolni, amikor a toronyórát GPS-műholddal helyettesítjük. Abból meg már következne, hogy a GPS műhold valóban gyorsabban jár, mint a földön maradt társa. Tehát tulajdonképpen a logikáddal már beláttad, hogy hibás az a véleményed, hogy a GPS-műhold órájának sietése látszólagos, csak ezt valamiért nem akarod beismerni. A bökkenő az, hogy így is beismerted.
Én értem a mondatodat, de az nem válasz a kérdésre. Ugyanis nem az volt a kérdés, hogy hogyan jár az óra vagy hogy mi mit gondolunk az óráról. Az volt a kérdés, hogy ha a távcsőben delet látsz az órán, akkor az órán a valóságban is elmúlt-e a dél. Itt valójában egyetlen eseményről kérdezek, nem egy óráról. Megkérdezhetném azt is: ha a távcsőben látsz egy csillagot felrobbanni, akkor az a valóságban is felrobbant-e,
ha a távcsőben látod egy óra mutatóját áthaladni az óralap legfelső pontján, akkor az a valóságban is áthaladt-e rajta stb. Szóval ennyi a kérdés, nem kell hozzáképzelned semmi mást. Szóval mi a válaszod?
..más-fé-le já-rást lát-nál, de nem jár-na más-ként :)
:)) :)) :)) :)) :)) :)) :)) :)) :)) :)) :))
Érthető-e ez a mondat ? Vagy esetleg másként járna ha valaki a Holdról nézi, vagy megint másként ha valaki a Jupiterről nézi ?? Bajban vagytok. Nagyon..
A feltett kérdésre csak igennel vagy nemmel lehet felelni. Megismétlem a kérdést: ha egy távoli toronyórán a távcsőben delet látunk, akkor a valóságban is elmúlt-e a dél azon az órán?
Az volt az eredeti kérdés, hogy ha egy távoli toronyórán a távcsőben delet látunk, akkor a valóságban is elmúlt-e a dél azon az órán. Nem GPS-ről meg relativitásról volt szó, hanem a fenti egyszerű kérdésről. Arra kéne válaszolnod.
Milyen jó, hogy te pontosan tudod, mi van a valóságban, és mi nincs... Aha, jó.
Delelés: 2007 10 02, meg máskoris volt már, nem fedezted fel a panyolviast. De teljesen biztos lehetsz benne, hogy a gondolatmeneted hibás, mert ha a GPS órát nem a földfelszínről néznéd hanem a Holdról, vagy egy gyorsuló űrhajóból, akkor másféle járást látnál.
De ettől még teljesen nyilvánvalóan nem járna másként a GPS óra, mert az csak egyféleképpen jár. Úgy ahogy még indulás előtt a Földön el lett állítva. A Cs rezgéseivel meg nem történik semmi.
"SR 288, 11-dimenziós téridő sem létezik a valóságban (= a természetben), viszont remekül lehet vele jól tejelő húrokat pengetni.."
Ezt egyáltalán nem ismerem.Eddig a húrelmélettől teljesen el tudtam határolni magam.De azt olvastam,hogy kis energián a dimenziók jelentős része kifagy és egyszerűsődik a leírás.
A Compton-hulláhossznál kisebb méretre való lokalizálásnál már az elektron negatív energiájú állapotainak amplitudója már nem lesz sokkal kisebb a pozitív energiás állapotainak amplitúdójánál,így nem lehet elhanyagolni.Mert a pozitív és a negatív energiás állapotok interferálnak egymással,ainek az az eredménye,hogy az elektron hullámcsomagjának a tömegközéppontja rezgőmozgást végez.Ha a negatív energiás állapotok elhanyagolhatóna pici ampltúdójúak akkor ez az interferencia is elhanyagolhatóan pici,így az elektornhullám tömegközéppontjának a rezgése elhanyagolhatóan pici.De ha a hullámcsomag mérete a Compton hullámhossznál sokkabb méretű fermis hosszúságú tartományba probáljuk préselni,akkor a tömegközépponti rezgés óriásivá válhat.Ezt a jelenséget Zitterbewegungnak nevezik.
Bár az elektronhullámcsomag bizonyos síkhullámállapotai bejutnak az atommagba.Ezek teszik lehetővé az elektronbefogásos béta bomlást,amit belső konverziónak is hívnak.De az elektron ennek ellenére nem lehet az atommag építőköve,mert ahoz a hullámcsomagnak kell az atommagban lennie,ami a határozatlansági reláció miatt nem lehet,mert olyan nagy impulzusállapotok szuperpozíciójára is szükség lenne a hullámcsomag lokalizációjáához,amikhez tartozó impulzus nagyobb mozgási energiát takar,mint amekkora a mag potenciális energiája,ezért kiszökik.
Emelett az elektronnak nemcsak a pszi1,pszi2 pozitívenergiás spinorkomponensei vannak,hanem a negatív energiás pszi3,pszi4 negatív energiás spinorkomponensei is jelen vannak.De a negatív energiás elektronállapotok(ezek nem a pozitronok,a pozitronok a negatív energiás elektronok hiányát szimbolizáló lyukak) amplitúdója nagyságrendekkel kisebb,mint a pozitív energiás elektronállapotok.Ezért a pozitív energiás pszi1,pszi2 spinorkomponensek a nagy amplitudók,a negatív energiás pszi3,pszi4 spinorkomponensek a kis amplitúdók.A pszi1 felfele mutató spinű,a pszi2 a lefele mutató spinű állapot.Ugyanez a különség a pszi3,és pszi4 között:ellentétes spinirányú álllapotok.
Igen,de a negatív energiás állapotok amplitudója csak akkor sokkal kisebb a pozitív energiás amplitúdoknál,ha az elektronhullámcsomag a szokásos stabil méretű.Ekkor a negatív energiás állapotok amplitúdója olyan picik,hogy el is lehet teljesen hanyagolni.De ha belokalizáljuk az elektront a hvonás/mc Compton hullámhossza alá,akkor a negatív eenrgiás állapotok amplitúdója rohamosan megnő.
"De ha nem lökdösöd (= nem figyeled meg), akkor a részecskének semmiféle határozatlansága nincs. Az impulzusnak van eloszlása és ennek megfelelően létezhetnek olyan nagyenergiájú elektronok amik akár kiszabadulhatnak az egyébiránt stabil magból, de ennek az extrém kis valószínűségű folyamatnak semmi köze a határozatlansághoz."
Én a határozatlansági reláció alatt nem azt értem,hogy a részecskének a fotonokkal való ütközése miatt nem lehet pontosan mérni az impulzusát,vagy a helyét egyidőben.Ismerem ezt a verziót,de én szerintem a határozatlansági reláció ezt jelenti:
Ha egy részecskét lokalizálni szeretnénk egy tartományba,akkor sok időfüggetlen sajátállapotból szuperpozicíójából kell kikeverni egy lokalizált kiterjedésű hullámcsomagot.A hullámcsomagot annál jobban kell lokalizálni,minél eltérőbb impulzusállapotot képviselő síkhullámokat szuperponálunk.Vagyis minél inkább lokalizálni akarjuk a részecskét,annál eltérőbb nagyságú impulzusállapot tartozik hozzá.A hullámcsomagnak az impulzuselsozlásának a félértékszélessége a dp,impulzushatározatlanság.Ha pontosan mérjük a részecske helyét,akkor egyre nagyobb nagyságú impulzusállapotokból kell szuperponálni,vagyis dp-vel végtelenhez kell tartani.
Ha viszont a részecske impulzusát akarjuk lokalizálni(impulzustérben) akkor viszont arra kell törekedni,hogy a hullámcsomag minél kevesebb síkhullámból álljon,vagyis a hullámcsomag térbeli kiterjedése minél nagyobb legyen.Vagyis a hullámcsomagnak a koordinátatérbeli kiterjedésének a félértékszélessége a dx koordinátahatározatlanság.Ha pontosan mérjük a részecske impulzusát,akkor síkhullámot mérünk,aminek a térbeli kiterjedése végtelen.
De ami kell a leíráshoz az azért kell,mert a fizikában,vagyis a valóságban létezik.Létezik a valóságban a mező,vagyis a vektortér,vag vektormező.Gondolj például a hidrodinamika sebességmezejére,ami vektormező.De ott a hőmérséklet is,ami skalármező.Ezek fizikailag is léteznek.Mert ha nem létezne a valóságban,akkor hibás lenne a matematikai leírás.De ezek az elméletek egyeznek a kisérleti eredményekkel.Az,hogy valami kell a matemitikai leíráshoz,vagy hogy fizikailag létezik szerintem ugyanazt jelenti.Mert ha a matematika nem a valóságról szólna,akkor az elmélet nem egyezne a kisérletekkel.
"Teljesen félreérted Heisenberget (mint mindenki), a határozatlansághoz megfigyelő kell, meg foton. Ha fotonnal lökdösöd az elektront akkor persze lesz neki kisebb meg nagyobb impulzusa attól függően, hogy mekkora impulzust adott át a foton."
Én a határozatlansági elven nem a fotonütközéses pontatlanságot értem.A határozatlansági reláció a csererelációk következménye,vagyishogy kvantumos a világ.Nem kellenek ehez fotonok,pusztán kvantálási feltételek.De tudsz a világegyetemben egy olyan tértartományt mutatni,ahol nincsen foton?
Milyen jó, hogy te pontosan tudod, mi van a valóságban, és min nincs... Kár, hogy azt még nem tudtad eldönteni, hogy biztosak lehetünk-e abban, hogy a toronyóra delelése valóságosan megtörtént-e, ha azt távolról úgy látjuk.
Nekem azért nagyon tetszik az E8-modell, még akkor is, ha a fele sem igaz:)) Be is kereteztem, és kitettem dísznek a szobámba:)) Mert annyira gyönyörű!
