Kértél tőlük költség listát is? Szerintem legfeljebb statisztikájuk van róla, már ha vezetik, mert állítólag a köztes banknak nem kell tájékoztatni előre senkit arról, hogy milyen költségeket fog felszámolni (viszont ha nem tudják, hogy mennyi volt az eredetileg indított összeg, akkor még statisztika sem lehet). Az OTP-től amúgy arra számítanék, hogy az ilyen kérdést még akkor is lepattintják, ha egyébként tudnának rá válaszolni (munkával jár utánanézni, és nekik olyan nagyon nem érdekük, hogy te spórolj mert a végén úgysem rájuk leszel mérges, hanem a gonosz köztes bankra, aki lenyúlt).
Itt van egy nagyon hasonló történet a tiedhez 2013-ból (itt 10 ezer dolláron fogott ~50 dollárt a közvetítő):
Kértem egy aktuális pdf-et tőlük. Értem én, hogy azt mondja, hogy az indító bank dönti el, hogy mely levelező bankot választja, de én az indító "banknál" opcionális kiválaszthatom, hogy mely köztes bank lesz nekem megfelelő (nem véletlen van usd utalás esetén 6 bank, mint otp partner megjelölve), de ezt infó hiányában nem tudom mivel nincs aktuális hatályos otp külföldi számlavezető banki listám.. még... Ha ez megvan felveszem a kapcsolatot velük. Ha vki válaszol és olcsóbb, mint a másik akkor rajta keresztül küldöm.
Egyébként az otp-nek igencsak tudnia kellene, hogy melyik az olcsóbb :-) Szerinted megosszák? :))
És itt már egybe is van gyúrva a correspondent-intermediary fogalom. A 2011-es lista szerint a 6-os listádból választhatod bármelyiket, vagy ha van kedved még levelezni az OTP-vel, akkor rákérdezhetsz, hogy az a lista aktuális-e, mert a választás felelőssége rád van hárítva, és nem szeretnél olyan bankot megadni, amelyik esetleg már nem partnere az OTP-nek. Aztán ha ezt megerősítik, akkor jönne az, hogy megkeresed mind a 6 bankot azzal, hogy milyen költséggel dolgoznak, és az alapján választasz (nem nagyon életszerű ez az egész, de ha nem sürgős az utalás, akkor végül is csak egy sablon levelet kell megírni, meg kikeresni a bankok elérhetőségeit, aztán vagy válaszolnak, vagy nem).
"Levelében említett adatokkal kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy bankunk előre nem tudja megmondani, hogy az indító bank melyik köztes (levelező) bankot fogja választani. Az átutaláshoz szükséges köztes bank megadása az indító banknál történik."
Az én olvasatomban ez a correspondent bank ebben az esetben nem más, mint -deutsche bankos példánál maradva- hogy az otp vezet egy usd számlát a new yorki székhelyű Deutsche bank Trustnál. Mivel az otp-nek sok köze nincs az USÁ-hoz ezért kell beiktatni vkit akinek van. Lehet jobban járok, ha nyitok egy Deutsche bankos usd számlát és ha igaz, akkor nincs szükség correspondent bankra. De lehet rosszul látom...
Nem is az OTP a gyanús itt, hanem ez a correspondent bank, amiről nem tudsz semmit. Mi van akkor, ha ő hozott egy szabályt, hogy külföldre csak az adott ország hivatalos pénznemében hajlandó utalni. Meg maga a terminológia is sántít, mert a correspondent és intermediary van ahol szinonímák, de pont az USÁ-t említik, ahol nem, és a correspondent intézi a pénzváltással is járó utalásokat (de ha brókered megnyugtat, hogy nem lesz ilyen, akkor remélhetőleg megúszod). A deviza utalások fogadása az OTP-nél nem ingyenes, ha 100 eurótól több érkezik. Az alap díj 5 euró, akciósan 0,5 euró. Egy hete érkezett német eurós számláról OTP-s euró deviza számlámra pénz (mindkettő SEPA-n belüli), és itt konverzió nem volt, a teljes összeget jóváírták, majd levonták a fél euró fogadási díjat. A dollár számla esetén szerintem ugyanez van, fél eurónyi dollárt levesznek majd a fogadás után.
Kezdesz bogarat ültetni a fülembe ezzel a oda-vissza konverzióval :)) A bróker oldaláról nincsenek fenntartásaim, nem csinál konverziót. Azt viszont nem zárom ki, hogy az otp ne trükközne azzal, hogy az érkező usd-t huf-ra majd a huf-ot usd-re váltja és ezt követően írja jóvá az usd számlámon. Levesz a közvetítő bank-correspondent bank X-el, az otp meg tranzakciós díj vagy akárminek is nevezzék oda vissza konverziós trükk díjaként is terhel X-et és helyi fedezetből írnak jóvá (ahogy írtad). Simán benne van... De ez ha igaz, sose fogják megmondani.
Nem nagyon akarom elhinni, hogy érkező usd esetén usd-ben denominált számlára történő jóváíráskor a fogadó bank is terhelne. Küldő bank terhel ez ok, közreműködő bank terhel ez is ok, de hogy a fogadó is az már nem ok :)
És az USA -> UK az mitől nem overseas? :) Vagy úgy van, hogy a bróker az USD-HUF konverziót a saját rendszerében lerendezi, így végül az USD marad kinn, a HUF számládra meg végül más (helyi) fedezetből írják jóvá az USD ellenértékét? Arra azért nyugodtan kérdezz rá, hogy lesz-e oda-vissza konverzió, mert a bankoknak ez jó üzlet, és ha már ilyen átláthatatlan a költségrendszer, akkor miért ne tennék bele ezt is (nem lennék meglepődve, ha azt a választ kapnád, hogy előre nem tudják megmondani).
Ha sikerül kibogozni, és az utalás is sikeresen végigmegy, akkor majd beírhatnád ide, hogy mi a jó correspondent bank neve, meddig tartott a pénz jóváírása, és mennyi volt az összes költség, mert ahogy így nézegetem ezt az egész rendszert, simán benne van, hogy 10-20 százalékkal kevesebb fog megérkezni, mint amit elutalsz. (Ha megvan a correspondent bank, akkor én náluk is érdeklődnék, még az utalás előtt, mert tényleg lehet aránytalan túlárazás, és a végén még olcsóbb forintban kikérni, és aztán itthon átváltani USD-re).
Egyébként az otp-t pont emiatt hívtam, hogy mekkora költséggel dolgozik a közvetítő bank ilyen utalás esetén, de természetesen addig nem jutottunk el. A correspondent bank bevonása a support szerint azért kell, mert "overseas transaction"-nek számít. Ha huf-ot utalok itthoni számlámra akkor ez nem merül fel, mivel a huf számlát Angliában tartja a bróker, usd-t meg Amerikában.
"Így ha neked ez a bank átváltja a dollárodat forintra, aztán az OTP meg majd visszaváltja dollárra, azzal nagyon nem jársz jól (az oda-vissza váltogatás amúgy is bukó, de ezen felül még levehetnek a 2%-os a konverziós díjjal is)"Ez erős lenne... :)
Utalási formanyomtatványon a iban és swift kód megadása után azonnal feljövő pop up ablakba kell megadnom a correspondent bank nevét (a korábban említett 6 bank), felhívja a figyelmemet, hogy ha rossz közvetítőt választok, akkor késés és többletköltséggel jár az utalás.
Ha pl. az otp usa-ból érkező usd utalás esetén tegyük fel a Deutsche bankot használja, mint közvetítő, akkor a bróker elküldi az usd-t a New York-i Deutsche bankhoz, amit továbbit a magyar otp felé, nem gondolom,hogy bármilyen váltás történne. Többletköltség akkor merülne fel, ha rossz közreműködőn keresztül történik az utalás aki nem otp "partner".. de ez csak hipotézis.
Egyébként még az is megérne egy kérdést, hogy vajon mi szükség van correspondent bankra. Én legalábbis azt olvastam róluk, hogy egyrészt nem lehet tudni, mekkora költséggel dolgoznak, másrészt meg elsősorban arra használják őket, hogy országok között különböző pénznemben utaljanak. Így ha neked ez a bank átváltja a dollárodat forintra, aztán az OTP meg majd visszaváltja dollárra, azzal nagyon nem jársz jól (az oda-vissza váltogatás amúgy is bukó, de ezen felül még levehetnek a 2%-os a konverziós díjjal is). Ha a pénznem egyezik, akkor correspondent bank helyett intermediary bankot kellene használniuk... Vagy ha van USA-n belül nagyobb banknál számlád, ami tud közvetlenül utalni külföldre, akkor talán jobb oda küldeni, és onnan haza.
Írásban próbáltad kérdezni őket? Szerintem úgy van a legtöbb remény, hogy használható információt kapj, bár nekem ezen a csatornán is belekerült olyan 3-4 levélváltásba, hogy kiderítsem, mire is alkalmazzák a devizakonverziós díjtételt (és szerintem az utolsó válasz is ellentmondásban van az üzletszabályzatokban és hirdetményekben leírtakkal).
A magyar OTP oldalon egyetlen utalást találtam erre, azt is csak a nagyvállalati ügyfeleknek szóló aloldalon (és itt sincs tételes lista):
"Az OTP Bank világszerte közel 800 bankkal áll levelezői kapcsolatban és 35 nostro számlával rendelkezik a nemzetközi pénzforgalomban fontos devizákban és a meghatározó pénzügyi központokban."
Ha írsz nekik, akkor lehet érdemes hivatkozni a fenti idézetre, hátha akkor komolyabban veszik a kérdést, és elárulják, hogy a 6-os listádból melyiket válaszd.
Üdv, átutalással kapcsolatban fordulnék hozzátok. A helyzet az, hogy Amerikában van egy értékpapírszámlám és szeretnék usd-t utalni az otp-nél vezetett usd alapú számlámra. Az utalási formanyomtatványon meg kell adni az un. correspondent bank nevét (ennek hiányában nem kezdeményezhető utalás). Beszéltem az otpvel és használható információt nem kaptam...a magyar otp honlapon nincs infó erről. Szomszédos országok otp honlapjain erről van infó, hogy az otp mely közreműködő bankot használja Amerikából érkező usd utalás esetén:
Kérdés, hogy a magyar otp-nél vezetett usd számla esetén mely bankot használják. Elvileg 6 opció van. Deutsche Bank Trust Co, Bank of America, Jpmorgen Chase Bank, The Bank of New York Mellon, Standard Chatered Bank, Wells Fargo Bank,
Otp direkt értékpapír/devizaosztály ezen kérdésre képtelen válaszolni, nem tudják... (vicc) Ha esetleg Ti tudjátok melyik, az nagy segítség lenne. Köszönöm!
Mi a cel: a kh-n visszateritest szerezni ra (marmint azon IS), vagy likviditasi gondban vagy es libikokaztatnad? Amugy kincstarjegyen keresztul szepen megszervezve a napokat kijohet... de akkor meg mar minek koze az amex.
Én úgy értelmezem az üzletszabályzatot (30. oldal, 7-es pont), hogy csekken nem lehet befizetni, de a Postán be lehet fizetni POS terminálon keresztül. Gondolom, bemondod a számlaszámot, és a Posta elintézi a továbbutalást. Ennek nem sok értelme van, mert szerintem ez így már készpénzfelvételnek számít. De nem próbáltam, úgyhogy nyugodtan cáfoljon, aki csinált már ilyet, és nem úgy van, ahogy én értelmezem.
Természetesen egyetértek azzal, hogy a kötvények természete eltér a bankbetéttől. A sima betéttel, ami a folyószámlának felel meg nem is mérném össze, inkább a több évre lekötöttel. A folyószámlán készpénzt tartunk, amire bármikor szükségünk lehet, a lekötésen pedig azt az összeget, amit nélkülözni tudunk és fialtatni szeretnénk.
Aki hosszabb távban gondolkodik annak szóba jöhetnek a kötvények. Az OTP kötvénynek a nem fizetés kockázata szerintem azonos a magyar állampapír nem fizetésével. Ha az ország toronymagasan legnagyobb bankja 25% piaci részesedéssel nem tudna fizetni, az konkrétan mindenkit érintene Magyarországon. A kamat fizetésének stabilitása oldaláról ezért azonos biztonságúnak tartom egy lekötött betéttel. http://bankmonitor.hu/cikk/megint-az-otp-a-nyero/
Viszont van árfolyama, aminek a működését először szükséges megérteni és elfogadni. Ezt tekinthetjük egyben lehetőségként és veszélyként is. Csak a kamat alapján senki ne vásároljon semmilyen kötvényt.
75% mínuszban 2009-ben a válság mélypontján volt, amikor az OTP árfolyama is padlón volt. Utólag visszanézve mindenki úgy látja, hogy az volt az évtizedenként egyszer adódó lehetőség a bevásárlásra. Aki a fenti OTP = Magyar Állam analógiát elfogadja, annak az az időszak álom volt kötvény vásárlásra.
A következő mélypont 2011 volt, amikor elmélyült az európai hitelválság. Ebben az időszakban nem csak az otp kötvénye volt leértékelve, de a magyar államkötvény is! Akkor lehetett 80%-os áron vásárolni a 7,65%os államkötvényből, ami azóta is csak emelkedik, utoljára tavaly ugrott brutálisat: http://inwestblog.hu/egy-het-alatt-4-hozam-magyar-allamkotvennyel-konkret-esettanulmany/
Visszatérve a kötvényekre: egyszerre kell mérlegelni az árfolyamot, kamatot, lejáratot és az esetleges speciális kondíciókat (mint a visszaválthatóság az OTP-nél). Ezzel együtt is vannak bőven jó lehetőségek azok számára, akik hosszabb távon tudnak gondolkodni.
Javíts ki ha tévedek, de ennél az OTP kötvénynél a magas hozam mellé azért elég magas kockázat is jár. A 3%-ért el kell vállalni egy ismeretlen futamidőt, ami még bele is férne, de látva, hogy a tőzsdére bevezetett kötvényt a válság csúcsán a tőke 75%-os bukásával lehetett csak visszaváltani, az nekem egy kicsit meredek.
A látszólag magas hozamú állampapírokat meg valóban meg lehet venni, de magas hozamot nem lehet velük elérni, ha csak szimplán megtartjuk lejáratig, és várjuk az éves kamatfizetéseket. Például ott van a 2020/A, ami négyszer fog még fizetni 7,5%-ot a lejáratáig. Csakhogy a kötvény megvásárlásakor olyan magas árat kell fizetni, hogy végül a magas kamat épp csak pluszba tudja lökni a befektetést. A kincstártól közvetlenül most 127%-os áron lehet megvenni, ezzel pedig végeredményben 0,7% lesz az EHM. Ugyanez a papír az OTP-től megvéve 129%-ba kerül, úgyhogy ott még rosszabb a helyzet. Persze lehet olyan másodpiac, ahol lehet jó árfolyamon is venni, de ahogy a linkelt blogot nézem, ott egy kicsit ködösítenek, a fizetős tanácsadáson esetleg megmondják, hogy hova kell menni jó árfolyamért, de erre nem látok garanciát.
Szóval ha valaki eddig a bankbetétekkel volt ismerős, az csak az alapján ne tegyen pénzt kötvénybe, mert magasabb a kamat. Meg kell ismerni a működésüket, különben lehetnek meglepetések.
Attól függ, hogy milyen időtávra szeretné elhelyezni a pénzét.
1 éven belül hasonló biztonsággal nincs alternatívája a kincstárjegynek. Amíg az MNB tartja a lakossági kötvényeken kínált extra kamattal a versenyelőnyét, ez nem is fog változni.
Aki csak 1 évben tud gondolkodni és garantált befektetést keres forintban, szigorúan csak a kincstárjegy javasolt.
Értékelhető hozamra csak akkor nyílik lehetőség, ha több, mint 1 évre tud valaki befektetni.
Hosszabb távon többet kínálnak a bónusz és prémium állampapírok.
Egy szinttel fentebb a másodpiaci állam/vállalati kötvények vannak, amivel még jobb eredményt lehet elérni.
EUR vagy USD-ben pedig értékelhető hozamot csak így lehet elérni.
Vagy kötvényalap, de az megint egy külön történet...
Régebbi kibocsájtású, még aktív papírokból is lehet vásárolni másodpiacról. Akár OTP-től is, bár ott csak private-on foglalkoznak vele.
Minden régebbi kibocsájtású papírból lehet venni, amíg aktív csak ezt nem feltétlenül a fiókban árulják. Ugyanúgy ahogyan állampapírból is lehet venni a régebbi, magas kamatozásúakból, amin 5% kamat van.
Az egyéves OTP kötvény soha sem fizetett több kamatot mint at egy éves kamatozó kincstár jegy. Ezért nem vették. Én azt ajánlom, hogy a postán nyiss számlát és vegyél Kincstári takarék pluszot. (több kamatot fizet és még a számlavezetésen felül marad neked is picit több pénz) Ez annyiba más, hogy igaz, hogy számlát kell nyitni de minimális a számlavezetési díj és nincs a pénzfelvételnek díja. Igaz, hogy pár milla felett éri meg .
Volt ilyen, valóban jobb hozamot adott, mint a betéti kamatok, de már évek óta szünetel a kötvénykibocsátás, azaz jelenleg nem tudsz ilyenbe pénzt fektetni (a forint alapút már tényleg rég leállították, de most már a devizásokat sem bocsátanak ki). Ha érdekel, itt tudsz utánanézni, és ha egyszer újraindul a kibocsátás, akkor itt fognak látszani jegyezhető sorozatok is:
A problémádat ide nyugodtan leírhatod. Ne keress összeesküvés elméleteket. De egy konkrét gondodra nem fogunk topicot nyitni. Van egy OTP nagy topic,amibe bátran beleoszthatod a gondodat.
