A hagyományos kronológia szerint visszaszámolva a heti ciklus, a szökőévek és a holdfázisok fázisban vannak a maiakkal."
Ahogy mondod!
Mommsen pár sovány adatból rekonstruálta nekünk a 449-532 közötti időszakot. Az 553-as oldalon láthatod, hogy amit kurzivval szedtek, az maradt meg. Azt pedig, hogy milyen napra esett a január, mi is ki tudjuk számolni... Tudok ilyen táblát csinálni 19, 190, de 198 év eltolással is. Előre, hátra... Merre szeretnéd?
A keresztény szombat, a zsidó sabbat és az arab sabt ugyanazon a napon vannak."
Készséggel elfogadom. De a kérdés továbbra is az, hogy mióta?
Nagyon sok szép kéziratban fennmaradt a 789-es év naptára. (Karoling, Berlin 1869, fol. 1r-11v;
Az április 1. VII. napra esik. Mindegyikben. Szó nélkül tudomásul veszik!
Tudod miért? Mert a születés évét 5199-re teszik. (H. C. 197. dec. 25 Vasárnap Újhold)
Az 5200-as év jan. 1. Vasárnap Circumcisio (H. C. 198. jan. 1)
.....+789= 987!
Ha a két év holdfázisait megnézed, uaz! Mai visszaszámolással 789-ben ápr. 1.= IV. nap, míg 987-ben VI. nap. Ráadásul a 988. évben a szökőév miatt már a helyén is van.
Szóval Karoling naptárakra továbbra is 198 éves fázis a meghatározó.
Meg mégegy. Egy ember könnyen téved. Kettő is, de ahhoz már nagyon hasonlóan kell gondolkodniuk. Tíz ember meg talán úgy téved pontosan ugyanúgy, ha összebeszélnek. Egy városnyi népesség meg, alig tudnám elképzelni, hogy egyszerre aludjon át egy egész napot. Hacsak nem valami jó okkal. De akkor csak marad nyoma. Merthogy, ahogy írod, nem volt olyan kifinomult a távkommunikáció, nehéz lenne elképzelni, hogy sok kis helyen eccerre gondolták meg magukat, országnyi, földrésznyi népek...
Majd mutogathatod a bizonyítékaidat arra, hogy hogyan mentek át a keresztények Palermóból a kalifához, hogy "Micsoda buli lenne, ha kihagynánk egy napot a hétből". :)))
A zsidók elképesztően merev szabályokat követtek a szombattal kapcsolatban, majd éppen ők felejtették el számon tartani, hogy mikor is van sabbat. :))
"a Gergely naptárt miért olyan keservesen fogadták el"
nekem, dilettánsnak ebből inkább az látszik, hogy nem nagyon maradhatott ki véletlenül egy-két nap, ahogy egyel előtte mondod. valószínűnek tartom, hogy aki nem a füvek növésén akarta mérni az időt, az nagyon is ügyelt a pontosságra. annyira, hogy nem szívesen vált meg a saját módszerétől...
A niceai zsinat után egész Európában (600 után az arabok, perzsák, stb.) mindenütt, egyformán számlálták a hét napjait?
Remélem érzed, hogy mekkora vicc! Ha ilyen egyöntetű véleményen volt a világ, a Gergely naptárt miért olyan keservesen fogadták el egy olyan korban, amikor a kommunikáció 100 szoros volt mondjuk Nagy Karesz korához képest?
Szerinted megállt a búza növése, ha Palermoban 1050-ben kihagytak, vagy elszámoltak egy napot a hét napjaiból?
Ha Velencében egészen más naptár, évkezdet volt a 17. században, mint mondjuk Rómában, kitört a háború? Ha egy piaci nap kimaradt okkal, ok nélkül a középkorban az maradandó károsodost okozott volna a fejekben?
Értem. Tehát naptárciklus-ismétlődésről akkor beszélünk, ha a naptárismétlő év ugyanannyiadik a megelőző szökőévhez képest. Ilyen valóban csak 28 év elteltével adódik.
"Addig kár számolni bármit is, amíg nem tudjuk, mióta folyamatos a hét napjainak számlálása. Szóval számolhatjuk a zsidó világteremtés kezdetétől, vagy nem? Azt úgyanis órára pontosan tudjuk!"
Gyenge ködösítés.
Elég csak azt tudni, hogy mondjuk Nicea óta folyamatos-e, ha a vélelmezett időugrás(ok) még ezután volt(ak).
naptárismétlődés: az adott év naptára megfelel egy korábbi év naptárának
naptárciklusismétlődés: egy adott év naptára megfelel egy korábbi évének, a következő év naptára megfelel az azt a korábbi évet követő év naptárának, és így tovább. (Ez a periódus definíciója)
sin(x) 2pi szerint periodikus. Pi-nél is nulla, ez értékismétlődés, de nem periódus.
Periódusnál minden pontban értékismétlődés van ugyanakkora eltolással.
A "hét napjai" fügvényben nincs a perióduson belül értékismétlődés (1,2,3,4,5,6,7).
A "szökőév" függvényben van (1,0,0,0).
"Ne tessék keverni a fogalmakat, mert az az érzésem támad, hogy ködösítésről van szó."
A periodikus eltolás (a szimmetria egy formája) szerintem pontosan ugyanaz, amit te naptárismétlődésnek hívsz. Annyit mondogatod már ezt a naptárismétlődést meg naptárciklust, hogy mostmár igazán érdekel, mi a kettő között a különbség. Erős a gyanúm, hogy valójában teljesen lényegtelen az adott kérdés szempontjából.
A ciklus az ciklus, a függvény meg függvény. Egy ciklus lehet szabályos sorozat, illetve szabálytalan rendbe következő elemek összességének szabályos ismétlődése. Ciklusnak nincs függvényértéke. Egy függvény felvehet ciklikusan bizonyos értékeket, lehet a képe ciklikusan ismétlődő, de ettől még nem ciklus. Pl. x -> sin x. Ne tessék keverni a fogalmakat, mert az az érzésem támad, hogy ködösítésről van szó.
Addig kár számolni bármit is, amíg nem tudjuk, mióta folyamatos a hét napjainak számlálása. Szóval számolhatjuk a zsidó világteremtés kezdetétől, vagy nem? Azt úgyanis órára pontosan tudjuk!
Ha mindegyik ciklus hossza egyértelműen (azonos mértékegységgel, pl. napok száma) van megadva, akkor fel lehet rá írni egy viszonylag egyszerű képletet, és nem kell ennyit vitatkozni. hét = 7 nap, év = 365 nap, két szökőév között 1461 nap. Indikció hány nap? 5475--5478? Volt valami 19 éves ciklus is...
Ezen kívül már csak az kell, egyikben se legyen megbicsaklás, pl. kimaradó szökőév, naptárreform miegymás.
De most nem fázisfolytonosság kell! Csak egy (másik) olyan évet találni, ahol a hét napja és az indikció éve stimmel!
/190-200 év körüli távolságban ilyen amúgy nem lesz, Ehhez legközelebb a 135, ill. a 285 éves "ugrás" elégíti ki a feltételt. Amennyiben azonban "hibáztak" a szökőévszámítással - pl. 100 évenként kihagytak egyet! - akkor a 180 és a 225 év ugrás is jó megoldás lehet az adott eseményre./
"Mondjuk egy hétfővel kezdődő, szökőéves naptár 28 év múlva ismétlődik csak... "
Ne kerevrd a naptárismétlődést (amikor két különböző évben ugyanaz a naptár, egyedi függvényértékeegyezés) a naptárciklus ismétlődésével (periodikus eltolás).
"elfelejtetted a szökőéveket. 105 év múlva biztos, hogy nem vasárnapra esik az a dátum,"
Persze ebben igazad van, itt csak arra akartam rámutatni, hogy ha a ciklusok minden függvényértéke különbözik, akkor már ezek az értékek is teljes fázisinformációt adnak.
Szökőévek figyelembevételével 4*7*28=420 év többszöröse hagyható ki mindhárom ciklus fázisfolytonosságának megőrzésével.
Bár petigabi elég "egyszerűen" érvel, mégis bevitt egy pár csapdába. Pl:
"Nyilvánvalóan 7 lehetséges évkezdő nap van és vagy szökőéves az az év vagy nem, így összesen 14 féle naptár lehet vagy is legkésőbb 14 év múlva biztosan ismétlődik a naptár."
Mondjuk egy hétfővel kezdődő, szökőéves naptár 28 év múlva ismétlődik csak... Fogalmazzuk az állításunkat úgy, hogy bármely 14 éves időszakon belül van két olyan év, melynek ugyanúgy néz ki a naptára. Ennél persze erősebb állítást is tehetnénk: bármely 10 éves időszakon belül van két olyan év, melynek ugyanúgy néz ki a naptára.
"Például, ha annyit tudunk, hogy egy dátum az indikció harmadik évében vasárnapra esett, akkor ez azt jelenti, hogy 7*15=105 év többszöröse hiányozhat csak utána."
Ez így pedig hülyeség, elfelejtetted a szökőéveket. 105 év múlva biztos, hogy nem vasárnapra esik az a dátum, hiszen a 105 évben lehetett 26 vagy 27 szökőév, tehát vagy péntek, vagy szombat lesz az a nap. Ugyanakkor lehet, hogy csupán 45 év múlva ugyanúgy vasárnapra esik a dátum, amennyiben 11 szökőév volt közben (nem pedig 12)!
