Szerintem a McMester azért nem írt ki szereplőt, mert a titkos perverziója a színész IRL halálának műsorba való beleírása, valamint a műsor végi gyászzene elindítása, megható felírattal párosítva. Csak legnagyobb bánatára az Életképek alatt nem halt meg egy színész sem.
Valóban, ez egy lényegi, új elem évtizedes topikoolásunk jelen szakaszában: tkp. a Mestert sajnálnunk kellene, amiért minduntalan kénytelen volt folytatni ezt az egészet, miközben se kedve, se tehetsége nem volt hozzá.
Ő pont olyan betanított szakmunkás, mint azok a szerencsétlenek, akik az autópálya épülő szélén támasztják esőben-szélben-negyven fokban a lapátot, s akiket mindig sajnálok, amikor mi nyaralni autózunk-:)
Az is teljes rejtély, hogy egy titkárnőt, akit emberileg nem tart semmire, alapvető készségei hiányoznak a pozíció betöltéséhez, tehát telefonálni nem tud (mobil, üzenetrögzítő), dolgokat elintézni szintén, az érkező vendégeket nem a főnök kívánságának megfelelően kezeli stb., miért alkalmaz egy nemzetközi hírű jogászprofesszor? Annál, ahogy Violát bemutatták, kb. még Bárócska is kompetensebb asszisztens lett volna.... Gondolom, Laci prof ismereteit meg egy álláshirdetés feladása haladja meg, vagy csak dramaturgiai okokból (hahaha*) abból a már színlapon lévő szereplőgárdából tudott választani.
*egyrészt azért hahaha, mert ha már dramaturgia, akkor eleve nem kellett volna Violát ennyire debilre írni (a legeslegelején, mielőtt még Éva és Tibor végleg szétmentek, még mintha félszándékban ott lett volna egy kemény intrikus benne, de aztán a Mester inkább a teljes szellemifogyatékos irányt választotta, pedig milyen jól is jött volna történések szempontjából egy ilyen Piszkos Fred-Jockey szerű karakter, aki tovább tudja rúgni a beragadt cselekményt.... pláne, ha Katinka is felnő mellé és együtt kavarják a szart a sorozatban....de úgy látszik, ezt a "kell egy főgonosz" részt is elbliccelte a Mester az "írjunk könnyen és gyorsan dél-amcsi szappanoperát" gyorstalpaló kurzuson és még csak a Dallasba vagy a BK-ba se nézett bele sose, de nem is hallott róluk) vagy mielőtt felvetette Lacival, kicsit irányt kellett volna módosítani az addigiakon.
Másrészt eddig is jól elvoltunk Szilviával, a nem létező titkárnővel Columbo feleségének húgával, Violával eddig sem történt semmi, nem is volt célja vele, szóval minek kellett Violát Lacihoz bevinni? Hogy el tudjanak énekelni együtt néhány kuplét?
És eddig is voltak azért itt-ott új szereplők, mint a grafikus csajszi, Éva igazgatója, a számítógépes-motoros széptevő, de a Mester továbbra sem tud elfáradt karaktert kiírni (vagy eleve felismerni, hogy egy karakter elfáradt**) és behozni egy olyat, akiről még tudna mesélni, ő csakis abban tud gondolkodni, hogy aki benne volt, akkor is benne marad, ha neki kb- már a neve sem jut eszébe a karakternek, nem hogy még egy fél mondatot le tudjon írni róla (a néző meg eközben gondoljon arra, hogy lehet, hogy ő unja már a fáradt karaktert, de az semmi ahhoz képest, ahogy a Mester unja, de a Mestinek csinálnia kell, mert a néző kikapcsolhatja a tévét vagy áttekerhet másik csatornára, a Mestinek egyrészt ebből volt bevétele, másrészt ugye a nimbuszt nem hagyhatja csak úgy veszni...)
**mondjuk, ezt annyira nem csodálom, mert ha felismerné, hogy egy karakter elfáradt és nem tud már vele mit kezdeni, és ezért kiírná, akkor a sorozatai első tizede után már csak az üres képernyőt néznénk. Bár lehet, hogy a távoli tévétorony előtt a lakótelepre érkező ikarus is érdekesebb lenne néha, mint azok a kalandok, amiket ő papírra vet.
Két, szerintem nála is idősebb, hölgyismerősöm (az egyik a mamám) is azért azzal tisztában volt, hogy a mobiltelefont újra lehet tölteni és nem kell eldobni, ha lemerült.
Olyan disszonáns ez a helyzet: egy mobiltelefont nem tud kezelni, de szöveget szerkeszteni, ami szerintem sokkal összetettebb (vagy ő csak lektorál?), tud.
Megtudtuk, hogy a gyomorfekély/vesemedencegyulladás/depresszió triász olyan tüneteket okoz, amit a nőgyógyászaton kell kezelni. Szilvia ugyanis az előző részben még ott feküdt.
Arra meg nem is mondok semmit, hogy a hülye jogász 48 óra próbaidőt beszél meg Violával...
Bevallom, az én súlyos hibám és mulasztásom, hogy az Opusz II-t még felületesen sem nagyon ismerem. Pedig olvasva a hsz-okat, a Mű megtekintése közben egyik ámulatból a másikba lehetne esni.
Bizony, szórakoztató lenne, egyenesen pompás. :)
De bevallom, nekem is kimondottan erőltetni kell, hogy figyeljek rá. Amennyire az Opusz Nr. 1-re rá voltam kattanva, de ott legalább a környezet kínált érdekes látnivalókat, milyen volt az akkori Budapest, "brúgerking" és társai, ahhoz képest ebben a mesterséges kalickában, ami kb. itt is kimerül a lakás - munkahely - presszó háromszögben, néha kimondottan az órát lesem, mennyi van még hátra.
Azt hiszem, az utolsó csepp az a 3 vagy 4 részen keresztüli vívódás volt Éva és János között, hogy akkor hogyan is fizessék a rezsit, ha már János ott lakik.
Ők talán az Alma-Bajusz páros reinkarnációja?
Elvileg értelmiségi, művelt emberek, főtanárnő és főújságíró, de arra képtelenek -már mint a Mester ábrázolásában-, hogy egy délután leüljenek és fél óra alatt átbeszéljék ezt a pénz kérdést.
Még lehet is, hogy megjegyezném, de manapság az ember már úgy működik, hogy ezeket lementi és a memóriából hívja, tehát nincs rá szükség, hogy megjegyezze, ergó nem is jegyzi meg... :-)
De komolyan, én a fiam számát is kb. tudom fejből, így ha valahol be kell mondanom, akkor inkább előbb megnézem (jó, ebben az is benne van, hogy flottás számként a sógoromnak és a sógornőmnek szinte azonos a számuk, és sose tudom, melyik kié) Viszont a férjem se tudja az enyémet fejből, és azért kicsit többet hív, mint a kedvenc pizzériánkat.
Magyarán: a Mesti megint nagyon haladt a korral, mert ugyan már mobiloznak meg telefonálnak feszt, de hogy ez azzal jár, hogy az ember már nem jegyez meg ötven telefonszámot, mert nincs rá szüksége, nincs meg neki :-D (a mi kedvenc pizzériánk száma is a mobilban van, tehát lementve, de nem tudom fejből, mert nem kell)
persze, azt Ti láttátok, hogy a tárcsázás hogy (és min) ment, mert nyilván más a helyzet egy vezetékes telefonnál, illetve másképp nyomogat az ember egy telefont, ha fejből tárcsáz és másként, ha memóriából kikeresve hív valakit. (persze ez megint olyan általános filmes hiba, ha csak ennyi lenne a Mester opuszában, simán ki lehetne vele egyezni. (viszont mivel nem és a cselekmény sem olyan pörgős, hogy lekösse a néző figyelmét teljesen, ezért nyilván jobban szemet szúrnak az ilyesmik, mint más, jobban sikerült sorozatokban)
Mai részünk tartalmából: Katinka és a Műűűűűvész úr valamin vitáznak. Műűűűvész úr balra el, még annyit mond távoztában, reméli, mire megjön, lesz vacsora. Távozása után Katinka kinyitja a hűtőt, belenéz, majd fejből tárcsáz egy számot, ahol rögtön felveszik, és rendel két mexikói pizzát, bármilyen sörrel.
Mit tanultam ma?
1. Asszonynak a konyhában a helye. A nő hivatása, feladata és életcélja, hogy ura számára a vacsoráról gondoskodjon.
2. A pizzériák telefonszáma könnyen megjegyezhető, és/vagy kívülről kell tudni vészhelyzet esetére.
3. A pizzériákban egyen-méretben készülnek a pizzák, így nem kell gondolkodni, mekkorát szeretnél.
4. Mivel Katinka nem tudta, mikor jön meg a Műűűűűvész úr, a pizzát meg általában fél órán belül kihozzák, megtanultam, a pizza hidegen a legjobb.
+1, ami minden háztartásban előfordul, bármikor, bárhol, akár lakótelepi proli vagy, akár középosztálybeli: NINCS OTTHON SEMMI!
Én úgy mondanám, hogy ha meg tudta volna mutatni a mélyebb érzelmeket, még akár vállalható is lett volna mondjuk Etus viselkedése Ernő bácsival: egyfajta "érted vagyok szigorú, de mindent megteszek érted" viselkedés. Plusz, olyan karakter a világon nincs, aki tökéletes, tehát mennyivel jobban el lehetett volna fogadni a mártír, a mindig segítőkész Etust, ha van neki saját hibája, noch da zu még a képébe is mondhatja valaki, nem csak hozsannázzák állandóan (azt meg ne is mondjam, hogy mennyire szimpi lett volna, ha ő maga magát is ki tudja gúnyolni, pl. a művésznőzéssel, ami biztos lehet egy viselkedési alap, de nehogy már az illető művésznő ne röhögjön rajta)
Vagy Kutya tenyérbe mászó viccelődése Sümivel is létező dolog lehet barátok közt, csak nem sikerült úgy bemutatnia, hogy átjött volna rajta a szeretet.... és persze a kölcsönösség, ami az ilyen viccelődésnek az alapja (azaz, ma engem szivatnak, holnap meg én, de egyrészt van határ, másrészt addig mehet valaki, míg az érintett is vele nevet és őszintén tud nevetni)
És a Szomszédok ehhez képest valahol még tényleg kordokumentum, amely kordokumentum segített ha nem is a földön, de a föld közelében lebegve maradnia a történetnek, de itt a mindenféle aktuális szál kifilézésével a Mester tényleg elszabadult, mint a fedélzeti ágyú, és elérnie, hogy a BK hozzáképest életszerűnek, vagy ha annak még nem is, de logikusan felépítettnek tűnjön :-D (Danika jobb oldai szívével meg a random szereplők még randomabb halálával meg a folytonos ármánykodással is)
Ezért mondom, hogy a Szomszédokhoz képest ez nemcsak a khm történetvezetés tekintetében, tehát szakmailag jelent további süllyedést, hanem egyértelműen erkölcsileg is, s sokkal inkább ezen a téren. Jó, a Szomszédokban is vállalhatatlan morálisan, ahogy Ernővel vagy Jankával bánnak, meg ahogy Julcsi félrebarátkozásai fölött szemet huny mindenki (nem állítom, hogy a világ kurvája Julcsi, de hogy senkinek egy rossz szava ne legyen - még őszentsége Et(ik)usságnak sem, az fura), vagy ahogy a munka- és felelősségkerülés be van mutatva a szorgalom netovábbjának (Jutka, Alma, Lenke). De tán ezt még el lehet fogadni, hogy torz a Mester világképe, ám azért nem kifejezetten gonosz.
De itt már kifejezetten alávaló, a másiknak tartósan és súlyosan rosszat eredményező dolgok fordulnak elő szakmányban, amelyről kedélyesen elfecserésznek, miközben kavarintanak egyet a kávén.
Persze abban nyilván igazatok van, hogy emberileg a legnagyobb gáz, hogy a Mesti nem csak, hogy el tudja képzelni, de még elítélendőnek sem tartja, hogy a hatóságok beleegyezésével simán ide-oda lehet postázni egy gyereket, mintha valami cipőt rendeltem volna külföldről, ami szorít.
Persze abban nyilván igazatok van, hogy emberileg a legnagyobb gáz, hogy a Mesti nem csak, hogy el tudja képzelni, hogy a hatóságok beleegyezésével simán ide-oda lehet postázni egy gyereket, mintha valami cipőt rendeltem volna külföldről, ami szorít. És nem csak, hogy lehet, de semmi rosszat nem is lát abban, ha a szorító cipőt gyereket némi próbahordás után visszaküldi valaki a feladónak.
Illetve, módosítok: egy EU-n kívüli országból még cipőt is nehezebb rendelni, mert Mátónál ezek szerint Karcsi nem írt semmit alá, nem jelenti ki, nem nyilatkozik, hogy felelősséget vállal, hogy kötelezi magát, hanem mikor nem tetszik neki a dolog, akkor mindenféle különösebb eljárás nélkül visszaveszik tőle a nem megfelelő terméket gyereket.
Na, az tényleg nem vicc, hogy egy pozitív szereplőjével kapcsolatban ilyen, egy pillanatnyi kétely nélkül le tudott írni
A Mesti nem árul zsákbamacskát: a szál ugye azzal kezdődik, hogy
1. Laci, a világhíres jogászprofesszor és védőügyvéd egy külföldi konferenciára utazik (a nagy nehezen kitűzött bírósági tárgyalásait, amire az ügyfele mondjuk fél évet várt, majd ezért elhalasztják, hiszen erre az időre bezár az egyfős iroda)
1.a nem tudom, jogászprofként vagy ügyvédként utazik konferenciára, de kicsit szkeptikus vagyok, hogy miről tudnak világkonferenciázni az ügyvédek, amire Lacinak el kell utaznia, lévén eddig ismereteink szerint tanít az egyetemen meg mindenféle egyszerűn polgári pereket visz ügyvédként, szóval nem nemzetközi ügyei vannak, mondjuk adójog, netán emberjogi kérdések, nem úniós szakértő (bár, oda dél-afrikai ügyvéd nem is menne)... szóval nem lehetetlen ugyan, de elég nehezen tudok olyan dolgot elképzelni, amire Lacinak el kellene utaznia konferenciázni. Persze, ha ez egy olyan konferenciaturizmus, és csak meglepte magát egy részvétellel, az más, de nem hiszem, hogy a Mesti így gondolta :-D
2. ezen a konferencián VÉLETLENÜL összetalálkozik egy dél-afrikai és egy magyar ügyvéd, akiből a dél-afrikai VÉLETLENÜL pont az a valaki, aki Karcsi lányának és férjének hagyatéki dolgait viszi, a magyar pedig VÉLETLENÜL pont annak a nőnek a barátja, aki az előbbi kettőnek rokona, tehát VÉLETLENÜL pont ismeri a hagyatékra jogosultat. (mert ám a hagyatéki ügyek is így mennek, nem ám hivatalos szervezet keres meg hivatalos szervet -a gyerek kapcsán-, nem ám az újságban hirdetik, mint az szokás mondjuk a svájci vagyonok esetében, hanem két magánügyvéd megoldja a gondot egy VÉLETLENÜL pont a kellő időre szervezett konferencián
Innen nyilván már minden könnyen megy: nyilván a volt férj és a lány a régi személyazonosságával élt 20-30 éve valahol, Karcsi ezért nem talált rájuk soha (bár biztos nagyon kereste őket*), és nyilván a vonatkozó, ezt igazoló iratokat is gondosan elrakta, akár csak a lány el nem küldött leveleit az anyjához, így pikk-pakk meg lehetett róla győződni, hogy az elhunyt nem John Smith, ahogy a dél-afrikai hatóságok tudják, hanem Szabó Béla. És jó, hogy Karcsinak (vagy a volt férjnek annyira ritka neve van, hogy Laci, mindenféle nyomozás nélkül ott a helyszínen rá tudja vágni, hogy de, ő pont ismeri azt a nőt, akinek a neve felmerült az ügy kapcsán, és persze mivel Laci elismert nemzetközi tekintély -hiszen konferencián van!- ezért ezt pacsira el is hiszik neki, Mátó máris utazhat. (ja mert persze Dél-Afrikában nincs ám senki más rokon, szeplőtelen fogantatással fogant, nincs egy apa bejegyezve, aki ha meg is halt, annak nincsenek szülei, testvére, szóval egyértelmű, hogy Karcsi a legközelebbi rokon, már földrajzilag is)
*mert hogy visszaugorjak az időben: az oké, hogy Dél-Afrika elég messze van és elég exotikusnak tűnik ahhoz, hogy ne legyen kiadatási egyezményünk velük (ami nem tudom, így van-e**), de vélhetőleg, mikor a férj elszöktette Karcsi lányát, nem egyenesen a fokvárosi repülőre szálltak fel, hogy eltűnjenek a forgatagban, hanem Ausztria felé távoztak, esetleg más európai országban dekkoltak és onnan álltak tovább. Ekkor még vélhetőleg a saját nevükön tették ezt, időben meg nem a zavaros 56-ról beszélünk, amikor a rengeteg, ráadásul politikai menekültek között el tudtak rejtőzni, hanem legjobb esetben is a hetvenes évekről, amikor a ritkásan érkező disszidálók egészen biztos, hogy nem tudtak már elvegyülni a masszában. Szóval, ha Karcsi EKKOR keresteti a lányát (ugye, a férj külföldre szökéséhez nincs köze), akkor szerintem jó eséllyel elkapják a férjet a kislánnyal abban az európai országban, ahol éppen dekkol, várva, hogy továbbmehessenek oda, ahol már nem éri utol a törvény keze, a gyerekrablás miatt.... Arról meg ne beszéljünk, hogy azért hamis papírokat szerezni egy alapvetően az alvilágban nem ismerős embernek nem lehet olyan könnyű, mint néhány krimiből gondolná az ember, de legalább jóval drágább akkor is.... szóval, ha ez volt a menekülés útja, akkor mibű` szerzett Karcsi volt férje hamis papírokat, olyat, amivel simán átvert határon mindenkit?
** persze a gugli segít: Dél-Afrika PONT benne van a kiadatási egyezményben 1957 óta, de azt írják, hogy ha nem, akkor is eljárhatnak a nemzetközi jog alapján a hatóságok, és nem lehetetlen, hogy pl. egy gyerekrablás miatt onnan is vissza lehet szerezni a gyereket, ami egyébként nem része ennek az egyezménynek :-D Szóval, a Mesti a guglit nem ismerte még ekkor, jogászt kérdezni meg nyilván zsenánt.... de persze ha ez lenne az összes hiba, akkor egye fene, de lássuk be, hogy ez már csak mogyoró a habos torta tetején :-D
Szóval, csak annyit akartam, hogy az már, hogy Mátót ott felrakták egy repülőre az ismeretlen felé, mindenféle különösebb kérdés és ellenőrzés nélkül, hogy aztán ugyanígy "vissza a feladóhoz" cimkével vissza is lehessen küldeni, mint egy nem kívánt csomagot***, az egy vicc.
***és tessék mondani: ha Karcsinak nincs pénze DNS tesztre, aki ki vette meg Mátó repjegyét vissza Dél-Afrikába? Mert szerintem az sem lehetett sokkal olcsóbb, mint megcsináltatni egy DNS tesztet, és nem hiszem, hogy a repjegyet fizette a dél-afrikai gyámügy vagy nem tudom, kicsoda, aki esetleg ide még ideküldte, de miért fizetné a visszajegyet? (gugli szerint MOST egy anyasági/apasági DNS vizsgálat max. 140ezer, a dél-afrikai repjegy 250 e körül van.....nyilván változtak az árak, de ha a DNS vizsgálat még jóval drágább is volt (nyilván egyre olcsóbb, ahogy a tudomány halad előre) a repülőjegy viszont legalább akkor is drága volt, nem egy Bp-Ózd buszjegy ára, az biztos, így ha az egyiket nem tudta kifizetni, akkor vélhetőleg a másikat se...
Ez az egész unoka sztori annyira, de annyira messze van a normalitástól, hogy az már fáj. Nincs egyetlen olyan eleme sem, ahogy olvastam a korábbi hozzászólásokat, ami csak köszönő viszonyban lenne a valós élettel, azzal, hogy is történne egy ilyen a valóságban. A föld másik feléről, egy másik országból egy kiskorút, akinek nincs egyetlen rokona sem, csak úgy kiadnak egy vadidegen nőnek egy zseniális jogászprofesszor közreműködésével, aztán a nagymamának vélt személy rájön, át akarják verni, ezért visszaküldi. Na meg az egész emocionális tálalása, hát ilyen nincs, csak a Mester agyában.
Szerintem az egész történet ott bukik, hogy elvileg a gyereket kiadták Karcsinak , holott azért azt nehezen hiszem, hogy az ottani gyermekotthon pl. DNS vizsgálat nélkül csak úgy kiadta volna, tehát ott már megtörténhetett volna a DNS vizsgálat. Ehelyett a Mester megakarja mutatni, hogy tud szappanoperát készíteni és olyan sztorit kerekített az egészből, amiért jobb helyen úgy kap kasszát a sorozat, mint ahogy a nagykönyvben megvan írva.
Ma ide-oda kapcsolgatás közben annyit láttam, hogy Etuskó Karcsi főőődoktornő lelkendezik, milyen jól töltötték a kis sráccal a nyarat, és esze ágában nem lenne intézetbe adni, ellesznek itt majd, sőt, még a rendelését is átteszi délelőttre, amíg a gyerek tanul.
Ehhez képest sikerült vissza a feladónak jelzéssel megszabadulnia tőle x idő múlva? Gyönyörű, mondhatom.
Nyilván lehet mondani, hogy minek költsek pénzt a vizsgálatra, mikor nem is biztos, hogy ez a gyerek az unokám, magyarul egy ismeretlen miatt kell kiadnom pénzt. De az igazság, hogy nem az ismeretlenért, hanem az unokáért adja ki akkor is, ha az derül ki, hogy a kölyök nem unoka, hiszen, akkor legalább azt megtudja Karcsi, hogy nem a vérrokona.
Amúgy, ismétlem, a DNS vizsgálat nem került milliókba, hanem 1-2-3 százezer forint lehetett, szerintem nem egy akkora összeg, amit egy maszek fogorvos nem tudott volna kipengetni, akár úgy, hogy ha momentán nincs is ennyi kp-ja, akkor összekalapozza a szintén tehetős és jól élő barátaitól, a híres jogásztól és a híres rendezőtől és megadja később.....
De ebben a szálban tényleg az az elképesztő, hogy Karcsi egyetlen lépésére sincs kellő magyarázat sehol, mintha a Mester úgy emlékezett volna, hogy már beleírta, de nem, mi meg nem tudjuk, hogy mi van. Magyarán, oké, Mátó nem unoka, de tessék már beleírni, hogy miért jutottak erre.... (bár, hogy elfelejtette beleírni, annak ellentmond az, hogy Mátó visszatoloncolása után Laci az, aki még aggodalmaskodik, meg segítséget ajánl Karcsinak, hogy utána járjanak a dolognak, amire nem nem lenne szükség, ha egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy ő nem unoka, másrészt Laci mindig a rosszat feltételezi pl. Kossáryról is (hogy ki akarja semmizni, holott Kossáry nem hogy jelet nem mutat erre, de nem is így tesz), így nem tudom, miért hinne Mátó történetében, ha olyan egyértelmű bizonyítékok lennének rá, ami miatt Karcsi meg simán lemond róla?
Én arra emlékszem, hogy mikor néztem, és ott tartottunk, hogy Mátót készült visszapaterolni, mindig vártam, hogy valami ki fog derülni. Valami KONKRÉTUM, nem csak gyanú. MIkor visszaküldte, akkor is úgy voltam vele, hogy oké, biztos azért írta ezt bele, mert modjuk a kiskölyök most nem tud jönni forgatni, de pér rész, és visszatér vagy bebizonyosodik, hogy nem az, akinek mondták (mondjuk a dél-afrikai bűnözők nagyon dühösek lesznek, hogy nem sikerült bepalizniuk Karcsit) és lesz itt még nemulass, hallunk még Mátóról. Na, ehhez képest az egész szál ment a süllyesztőbe, mint Vágási Feri anyja és apja meg az ózdi rokonok*....
*ebből a szemszögből nem is tudom, miért haltak meg Alma szülei? Elég lett volna, ha simán elfelejtik őket.... és tkp az sem fura, hogy Julcsi (és a Kossáry lányok) évekig nem kérdeznek rá a hiányzó nagyszüleikre, ez tök természetes a Mesternél... a fura ezekben az esetekben inkább az, hogy később mégis rákérdeznek, és akkor majd beszélnek róla.
"De mégsem, mert Viola egy virágmintás mappában lévő papírokat behoz Katinkához, s miután többször meghúzza Katinka butykosát, nekiül Katinka gépén "megírni a cikket", s majd Katinka beküldi valakivel a szerkesztőségbe. Katinka azonban jelzi, hogy nem kell küldeni senkit semmivel, mivel ezen van internet, s majd elküldik ezen. "
Ebből nekem úgy tűnik, hogy ha két külön platform is a dolog, azért egy eszközön fut mindkettő. Ha nem kell külön eszköz rá, akkor könnyen megtanulható lenne annak, aki nap, mint nap használja. (arról ne is beszéljek, hogy ha a munkámhoz szükség van rá, tkp. az sem lehetetlen, hogy még a másik eszközt is beszerzem...amennyiben az kell ahhoz a munkához. Hiszen a kőműves sem tárja szét a kezét, hogy nincs vízmértéke csak spaklija, és nem hív egy külön vízszintmérővel rendelkező embert..... már csak azért sem, mert a kedves megrendelő elküldené a vérbe, és hívna egy olyan kőművest, akinek van mindkettő, és nem fizetne egy munkáért kétszer)
Egyébként ha jól emlékszem, akkor a Szomszédokban is kap Julcsi először egy szövegszerkesztőt, aztán kap szám.gépet és internetet, nem? Legalább is valami külön szövegszerkesztő eszközt emlegetnek egy ideig, nem számítógépet. (és az sem biztos, hogy Julcsival kapcsolatban) De a szövegszerkesztőre azért emlékszem, mert néhány kedves topiktárs már akkor nem emlékezett arra, hogy volt egy Rositext nevű NDK monstrum, ami gyakorlatilag egy képernyős, digitális írógép volt, viszont én még láttam ilyet 90 környékén az anyósom hozta haza és végzett rajta otthon melót.
De ez mindegy is, mert ha Viola Katinka gépén írja meg a cikket, ahol net is van, az már definitív számítógép, nem szövegszerkesztő :-D
Nem akarok nagyképűnek tűnni, de szerintem sikerült megfejtenem a szövegszerkesztés, mint önálló műfaj hátterét. Szerintem a Mester az a képzet él, hogy van a számítógép, és van a szövegszerkesztő, tehát 2 különálló technikai eszközről van szó. Egyáltalán nem biztos, hogy aki ért az egyikhez (pl. számítógép - Nagylaki), az ért a másikhoz is (Violácska - szövegszerkesztő). Tehát teljesen világos, miért kell 2 ember a cikk írásához.
Azt, hogy hogyan történik a konkrét output a cikk írása után, még nem tudom. Lehetséges, hogy csak egy szóhalmaz, ami kijön a számítógépből, amit szorgos kezek a szövegszerkesztőn szöveggé szerkesztenek. Erre már volt konkrét utalás valakinek a korábbi hozzászólásában.
Lehet, hogy versenytárgyaláson kellett elnyerni :-D
De kiutalós sokfajta lakás lehetett, rokonok laktak egy budai villa egyik lakásában amit pártvonalról utaltak ki nekik. Lehet, hogy Mágenék Nagylakiék és pártpuncik voltak....
Ezért mondom, hogy az opusz egymás mögé hányt mondatok és ötletkezdemények halmaza, nem forgatókönyv.
(és elnézést kérek a tegnapi dadaista hasonlatért, hiszen egy dadaista művész legalább tudja, milyen hatást kar elérni az összevisszasággal, de mit akar a Mester?)
Mert volt ilyen elég sok a baráti/ismerősi körünkben, csak épp nem pont így.
Azaz, ha valakinek volt némi pénze, akkor vett fel hitelt mellé, vett egy kis lakást, kiadta, a kiadásból befolyó pénzből törlesztett és mikor lejárt, volt egy tehermentes kislakása, ami vagy még mindig pénzt termelt, vagy oda lehetett adni a gyereknek, ha az már akkora volt, hogy költözzön külön.
De Karcsi verziójában nem hallottam... (nem beszélve arról, hogy a tuti biznisz ott is bukik, hogy az új lakást be is kell rendezni, még ha bizonyos dolgokat át is viszel, mondjuk a konyhabútor, a beépített szekrények nem mehetnek. Aztán, ha valami baj van a régi lakással, akkor ugye meg kell venni az új mosógépet, vagy festetni, újra burkoltatni.... akkor arra simán elmegy a törlesztőrészlet, és akkor nem olyan nagy buli, hogy két lakást kell fenntartani.
Arról meg ne is beszéljek, hogy ez milyen egy undorító materialista, pénzimádó szemlélet? Hát hol van az az Etus, akit úgy szerettünk, hogy inkább nem adta el a művét, ha nem olyan vette volna meg, aki azt nem tudta értékelni? Szóval, minek egy teljesen egyedülálló hetvenes nőnek* még egy lakás? Miért nem volt neki elég az, amiben lakott? Ha a környék pukkant le, akkor miért nem adta el és vett belőle egy neki tetsző helyen másikat, de minek neki kettő? Tudta, hogy előkerül az unokája, és arra gondolt, hogy megörökli majd húsz év múlva?
*ja, azt hagyjuk is, hogy tudtommal ilyen idősen elég nehéz már bankhitelt kapni, még ha jólkereső fogorvos is vagy, illetve hát ha kap is, ugye könnyen kiszámolható, hogy elég jó kis havi törlesztőket kap, még ha a hitel amúgy nem is lenne rossz, de egy hetvenéves ember aligha kap 10-20 évre hitelt, hanem ha összegileg alkalmas is rá, vissza kell fizetnie mondjuk 3-5 év alatt, ami elég kemény lehet... Arra meg minek vegyek fel hitelt, hogy ha elpatkolok, viszi a lakást a bank, mert nincs, aki törlesszen? (jó, nincs, aki örököljön sem, de majd az állam jól jár)
Annyit hadd javítsak, hogy a gyerek nem csak úgy "odakerül", hanem Karcsi veszi magához, ő vállalkozik rá stb. Dönthetett volna eleve úgy, hogy neki nincs köze az egészhez vagy járható út lett volna utaztatás ELŐTT meggyőződni róla, hogy mi is, ki is ez a gyerek, és aztán, ha minden oké, feltetetni a repülőre (kivéve persze, ha ott az utcán volt, nem volt mit ennie stb.) Netán még járhatóbb kimenni hozzá és megnézni őt is, meg megvizsgálni a körülményeket. Nem kell velem egyet érteni, hogy Mátó még akkor is jobban járt volna, ha az árvaházban kell kuksolnia addig, míg a jó nagyi ki nem nyomoz(tat) otthonról mindent, mint lelkileg átélni azt, hogy előbukkan a semmiből egy nagyi, akihez sok ezer kilométeres utat tesz meg, kicsit össze is barátkoznak, mikor a jó nagyi visszabassza a messzi Dél-Afrikába és onnan mintha megint sose lenne.... egyetlen, bár nem teljes körű mentsége lenne, ha EGYÉRTELMŰEN kiderül, hogy csalás az egész. De ezt egyrészt a Mester, ha akarta is, elfelejtett megírni, valami mintha sejlene, de ki tudja? Másrészt, ekkor ugyan a kiskölyök dologba rángatása akkor legalább nem Karcsit terheli, de kérdem én, milyen ember (már akkor nem nagymama ugye), aki bűnözőkhöz küld vissza egy szó nélkül egy a dologban teljesen vétlen kölyköt? Jó, ne tartsa magánál, hiszen egy vadidegen, de akkor nem megy el a magyar hatóságokhoz, nem kéri Laci segítségét, hogy ne pont azokhoz küldje vissza, akik egyszer már leszarták a kiskölyköt és képesek voltak belerángatni némi pénz miatt valamibe, amihez semmi köze (mert egy ilyen idős gyereknél nem hiszem, hogy tevőleges részvételről lehetne szó, mert még ha be is tanították neki, hogy ezt vagy azt mondjon, a gyerek nem tudja még megítélni, hogy ezzel mit követ el) Szóval, a dél.afrikai bűnözőkhöz visszaküldésnél még egy magyar lelenc is jobbnak tűnik, legalább szándékilag.....
Ha esetleg a Mesti nem felejti el lezárni, mit lezárni, hiszen meg sem írta gyakorlatilag, csak a főbb vonalakt ismerjük a megtörténteknek is, akkor esetleg megbocsátóbb lennék, de Karcsit ezek után bármennyire pozitívnak mutatná be a Mester, egy hányadék, hogy egy kisgyerek életével játszik és még ő szomorú.
A másik, ami eszembe jutott, hogy milyen érdekes, hogy a volt férjnek és a lányának sincs senkije, de senkije Dél-Afrikában, Mátónak nincs apja, az apjának nincs családja vagy nem tudnak róla, a nagypapinak nincs új nője, senki, de senki, aki ott venné magához a gyereket... és persze apa is, lánya is úgy halnak meg (ha jól emlékszem, itt is kétfélét mond a Mester egyszer valami hajós baleset, másszor autóban), hogy csak ők ketten mennek valahová a gyerek meg vagy nincs is ott, vagy megússza egy karcolás nélkül. Szerintem ez a Mester szereplőinek átka: ha már nincs neki senkije, akkor jó, de ha van, akkor tuti mindenki meghal körülötte mert itt senkinek nem lehet anyja, apja, testvére, nagyszülei (bár, az ellen nem lett volna kifogásom, ha a nagy dél-afrikai baleset után akkor Mátó miatt Karcsit is eléri az átok... ;-)
