Mi manapsag a legjobb ar/teljesitmenyu valasztas otthonra, amator szintre,
gyakorolgatni, stb. egy valamilyen elektromos billentyus hangszerben gondolkodva ?
Most az ingyen szállítás szerintem nincs, ráteszi mindig, csináltam egy zongora "próbavásárlás".
Van amikor kifogható ott is jó darab, ha meg a posta, futár összetöri - nem ez a jellemző azért, persze biztos előfordul, ezt nem vitatom - akkor van reklamációs lehetőség. Persze tudom macera, meg mi lesz belőle, de azért nem az az alapfeltevés, ha veszel valamit, összetörik és úgy hozzák ki. Vettem már sok dolgot életem folyamán, nagyokat is, de eddig csak egyszer volt problémám, ez inkább a kirívó eset.
Bár szerintem továbbra is másodkézből használtan lehet kifogni jó áron jó dolgokat - ami sokszor szinte új állapotú - , csak hát ugye ezt figyelni kell folyamatosan időt rááldozva, és várnia kétesélyes szerencsére.
A Thomann valami 30e Ft feletti vásárlásnál ingyen szállít. (Az más kérdés hogy a Magyar Posta hogy töri össze út közben, szintén ingyen.)
Viszont itthon olcsóbban lehet hangszerhez jutni már mint külföldön! Azért több százezres vásárlásnál meg mindig ki lehet csikarni valami kedvezményt ha ügyes a vásárló és a boltnak se mindegy, hogy valamit így biztos elad vagy ott áll neki még egy ideig. Tajtiéknál pl. remekül lehet az árból alkudozni...
En a thomann.de-t nezegettem, eleg jo akciok vannak neha, a szallitas is 18 euro koruli. Mondjuk garancialis problemak eseten nem tudom mi hogy alakul.
Van esetleg tapasztalatotok arról, hogy Bécsbe vagy máshova érdemes-e kimenni digit zongoráért? Kb 25 ezer a benzinköltség, de nem látom, hogy olcsóbbak lennének ott, amik nekem opciók. Bár igazából azt sem tudom, melyek ott a jó hangszerboltok.
Korg 2 mechanikát gyárt. A fejlettebb az RH3. D1 és LP380-tól felfelé...
A "satnyább" mechanikái nem billentyűnként külön felfüggesztésűek, hanem oktávonként egybeöntött müa., saját anyagán (és a gumiharangokon) hajladozva, mint a Yamaha GHS billentyűzetek is. Pár évre (5-6) tervezett kezdő modellek. Utána úgy is feljebb lép aki tanulni akar, kb. ez a gyártói szempont. A billentyűzet attól még hosszabb élettartamú! Zongoratanár ismerősöm, hasonló Korg SP280-asában uezt. már 8-10 éve aktívan használja.
Az RH3 nem kiváltópontos mechanika, de ettől eltérően megbízható, jó billentésérzetet ad.
A progresszív súlyozás a 88 billentyűre nem fokozatos, hanem 4 régióra osztva 4-5 g-os zónás eltérést jelent. (Eredetileg a zongorák mélyebb oktávjainál alkalmazott vastagabb húrok erőteljesebb megütéséhez szükséges ellenerő kifejezésére kezdték bevezetni a dig.zongoráknál is.)
Ez alapján egyelőre maradt a Roland és abból most már szinte biztos, hogy a Roland FP-60X lesz a befutó (végül a Roland RP 701 azért esett ki, mert nem "szekrényes" kivitelt szeretnénk. Egyébként billentyűben és hanganyagban az FP-60X és az RP 701 ugyanaz, ok hangzás a hangszóró miatt lehet más vagy feature különbségek is biztos vannak de azok kevésbé lényegesek)
Progressive Hammer Action 4 (PHA4) Standard (A Roland FP-60X-ben ez van, ez kb 400e forint)
Graded, weighted key-sections (ez ha jól értem, azt jelenti, hogy szekciónként (pl oktávonként?) súlyozottak)
Triple sensors
Synthetic Ivory surface
Plastic
Escapement (ez a kiváltópont)
Progressive Hammer Action 4 (PHA4) Premium / Concert (A Roland HP504-ben ez van, ez már több, mint 500e forint volt, mert ahogy látom, már nem forgalmazzák)
Graded, weighted key-sections
Triple sensors
Synthetic Ivory surface
Plastic (double layered)
Escapement
Acceleration sensors
Progressive Hammer Action 50 (PHA-50) (A Roland FP-90X-ben ez van, ez kb 700e forint)
Graded, weighted key-sections
Triple sensors
Synthetic ivory/ebony surface
Wood and plastic hybrid structure
Escapement
Acceleration sensors
Yamaha:
Graded Hammer 3 (GH3) ----- Ez van a Yamaha YDP-164 -ben, ebben sajnos nincs escapement (kiváltópont)
Ilyesmire gondoltam, de szerintem ennek az mi (a gyerekeim) szintünkön nem biztos, hogy van jelentősége, úgy értem, nem biztos, hogy halljuk a különbséget, vagy tudjuk, hogy érdemes állítgatni.
Sztem amúgy a bili sosem ott borul ki, hogy milyen pontos vagy akkurátus a leütésérzékelés. (Elektromos doboknál már rég nem csak azt tudják érzékelni pl. hogy mekkora erővel ütötték meg a felületet, hanem azt is lokalizálják 1-2 szenzorral, hogy helyileg hol és milyen szögben!)
Szóval sokkalta több bukik azon egy dig.zongoránál, hogy hogyan vették fel a leütött hangok mintáit és ezt jól vagy kevésbé jól idomítják-e a billentyűkön való játékhoz.
Ezzel az a baj, hogy bár jól leírtad, de nem biztos, hogy megállja a helyét minden szempotból. Azaz pl elkezdem gyorsan leütni a billentyűt majd a végén "visszafogom" akkor lesz benne egy oylan sebességváltozás, ami nem a valós leütési erőt fogja adni miközben már detektáltad az út idő dolgot.
És innentől bele kellene menni diffegyenletekbe nem a leegyszerűsített alap fizikai képletekbe, ami csak bizonyos határok között igaz. Persze ez leprogramozható, de a fenti esetben lennének olyan szituációk, amikor nem a megfelelő - a zongosista által megkivánt - hatást adja. Nyilván persze ezt a fejlesztők is legalább ennyire tudják, és teszik a dolgukat.
Tény annál a gumibigyulás lenyomásnál technológiailag nehéz egyszerűbbet olcsóbbat tartósan működőt csinálni, és az igényekk 99%-ának ez meg is felel.
Szaknyelven úgy szokták hívni, hogy nyúlásmérő bélyeg, aminek sokféle kivitele lehetséges.
Pl most vettem pár ilyet, (nem zongorához, hanem robotépítéshez), az elv hasonló a kivitel más is lehet. Pl mérlegeknél ebből készült hidakat használnak a súly érzékelésére, és úgy hívják őket hogy nyomásmérő bélyeg, de sok megjelenési formája lehet.
Ebben igazad van, drágább mint egy gumi pogácsása cucc sokkal, és emellett az analóg jeleket átalakítgatni feldolgozni, ráadásul sokat meg megint csak nem egyszerű, sokkal komolyabb elektronika kell mögé.
"piezot pontosan gyártani"
Viszont erre nem biztos hogy szükség van feltétlenül, ha a villamos karakterisztikát nézzük, ez simán szoftveresen korrigálható, kö9ompenzálhatüó. Egy példa. Az iparban az analóg jellegű távadóknál is ez így működik. Mondjuk csinálnak egy hőérzékelőt - akármilyen típusút is - és ezt rákötik egy elektronikára. felveszik a hőelem karakterisztikáját, az elektronika meg pl egy táblázat alapján a bejövő értékre ad egy kimenő értéket. A hitelesített mérőműszereket is pl így kalibrálják/hitelesítik. Így magának az érzékelőnek nem is kell feltétlenül nagyon pontosnak lennie. És a további jelfeldolgozó egységbe meg ez az érték megy már tovább.
Na most ezt 81 db zongorabillentyűnél eljátszani viszont igen költséges.
ide még annyit, hogy a gumiharangoknál is a plusz középső szenzor elvileg segíthet a sebesség koraibb meghatározásában is. Mintha olvastam volna külföldi fórumon arról, hogy van, aki arra is használja, hogy más sebességgel felvett mintát szólaltasson meg (modellezéssel is mehet elvileg a dolog pepitában, ha egy szenzor bármi változást jelez, módosítunk a hangzáson). De hogy melyik gyártónál használják erre is a középső szenzort, piros passz...
Mert pl. a Trinitynél vagy a touch telefonoknál régen 2 fólia összeérintési pontja volt meghatározó, de mára az is vhogy más szisztematikával megy mondjuk egy ipadnél...
Igen, tulkép. fizikai definícióból adódóan is: a megtett úthoz szükséges eltelt idő hányada a sebességet adja meg [v = s / t] két kontaktus érzékelése esetén a billentyűknél szintén. De mivel [F = m • a], így az erőre is származtatható az egész, mivel [a = v /t]alapján: [F = m • v / t2]
Tehát nagyon tudományosan :) az F erő kifejezhető az m tömeg (billentyűt megütő ujjak), a leütés során végzett mozdulat v sebessége és az időpillanat mely alatt a mozgatott billentyű álló véghelyzetéhez nem ér, négyzetes függvényeként.
Most már mindent tudtok. :D
(Én csak azt nem tudom, az after touch milyen módon, elven érzékel, mert az egy szalag, és tuti nem piezo!)
Nem tudom, csak úgy gondolom, hogy a piezot pontosan gyártani valószínüleg macera és drága.
A gumiharangos olcsón ad elég jó pontosságot. Bár mindig érzek néhol rossz értékeket, és manapság már terjed, hogy a billentyükre lehet egyenként velocity kompenzációt állítani.
-A billentyüzetek sebességet érzékelnek (az is a neve, velocity sensitivity) két (három) ponton, nyomást csak külön esetben. (Zongorák igen ritkán) Viszont igen, létezik nyomásra alapuló velocity érzékelés is az akai stílusú dobpados kontrollereken.
Ezek képesek after touch-ot is küldeni, mert onnan kezdve az csak szoftver kérdése.
-A gumiharangos előnye szerintem inkább az olcsóbb sorozatgyártás. A DX7 féle fém érintkezős szerintem sokkal tartósabb. Ott mozogtak a fémek egymáson, önmagát tisztította. A gumiharangos egy idő után elkoszolódhat, elkophat, oxidáció, satöbbi.
Az általános kalapácsos zongorákban a gumiharangos szenzor van.
Még a Kawai valódi kalapácsosban is, csak nem a billentyü alatt, hanem a kalapács üti.
- A barna DX7 16 féle velocity értéket tudott csak. 127ig ment ugyanúgy, de csak a felső 4 bitet használta. Ja, vagyis tud, még létezik :D
Legyen minél egyszerűbb, olcsó, könnyen gyártható, szervizelhető, de mégis megbízható. Bármi más bonyolítás egyszerűen nem kifizetődő. (Bárcsak ez lenne az autótervezésben is!)
Egy ismerős javítgatott egy felső kategóriás digit zongorát, abban volt valamilyen analóg jellegű sensor. Lehet nem piezo (csak a példának okaként említettem piezot, lehet analógot jeladót kellett volna írni általánosabban, sokféleképpen megvalósítható, más elven is nem csak piezóval) plusz a pozicíóra volt "analóg" optó megoldás meg még valami kétállapotú akármik. Még képet is küldött anno, talán valahol megvan. Az idézőjel azért, mert az analóg optó az igazából egy "lépcsős" optó érzékelő volt,a mivel tudta érzékelni a billentyű aktuális pozícíóját valamilyen felbontással egy halványuló fényvisszaverő felületen.
Én ebből próbáltam általánosítani - ezek szerint rosszul és tévesen következtettem :-(. Most átgondolva a dolgot, alsó kategóriában nehezen is lenne elképzelve így utólag, mert mondjuk ennyi analóg jelet realtime feldolgozni - plusz mellette a többit még hozzárakva - sokkal komolyabb elektronika szükséges, mint ami az alsó középső szegmensben van.
Ha fejlesztői oldalról nézném a dolgot, akkor egy analóg szenzornak (nem feltétlen piezoval, ezerféle mód lehetséges) mindenképp adnék teret, persze ahhoz kell feldolgozás meg még mellette sokminden, így csak a felső kategóriában volna ez lehetséges.
Na de csak okoskodom, nyilván a nagyok évtizedek alatt kb mindent is kipróbáltak, és jutottak el a jelenlegi megoldásokhoz.
