Nálunk sajnos egyik se bírta. Próbáltam céklát, cukkinit, borsót, babot, uborkát, salátát. Egy picit teremget mindegyik, de nagyon keveset, a cékla apró marad. A borsó még csak-csak, míg ki nem lombosodnak fölötte a fák, fejlődik, de az árnyékosabb részeken az is satnyább.
Szokták emlegetni az erdőkertet, mint valami remek dolgot, de szerintem az inkább málna és ribizli termesztésére való, már földieperhez sem lenne jó. Az egres is keveset terem árnyékban.
Ha már felvetődött a téma: kinek mi a tapasztalata, melyik vetemény tűri jól az árnyékolást? A rebarbaráról tudom, de már nem ültetek, mert rengeteg cukor kellene hozzá.
Még el se kell gereblyézni a lombot, így a tápanyagpótlás is megvan.
Nálunk az eddig ültetettek közül a bőrlevél nem szerette, ha rajta marad a lomb, de érhető, mert örökzöld. Arról leszedem, nem gereblyével persze. De például a kis meténget nem zavarja, a hunyorokat sem.
Öntözni viszont talán többet kell a fa miatt, elszívja a víz egy részét.
Veteményezni (ami a topik témája) viszont oda tényleg nem érdemes az árnyék miatt, hacsak nincs magasra fölnyírva a fa. A miénk nincs, úgyhogy ezzel nincs tapasztalatom.
Nóra, nálam is burjánzik a mahónia, ha nem tartanám kordában, akkor már a kertbe nem tudnék kimenni, mert annyira szaporodik, csak magasságilag nem akar fejlődni!
beetee, minden lehet, de annak az ellenkezője is! :)
Nálam a föld a mahónia alatt (talán) tökéletes, mert a ráhulló diólevél töredékét tudom csak legereblyézni róla, így folyamatosan diólevél komposztban él.
A pince nem befolyásolja, mivel nem egy szokványos pince, hanem 16 lépcsős földbe vájt pince. Sajna nem tudom lefotózni, mert lehet végleg tönkrement a gépem. Keresgettem a neten képet, de még hasonlót sem találtam. A domb oldalába van a bejárat, tehát nem hordott, mozgatott föld van körülötte.
öreg néne, már megint úgy érzem pálcát törsz felettem, holott nem ismered a körülményeket!
Én diót ültettem egy üres telekre, és nem fát, hogy majd ha kihajt, és az építkezés befejeződik, valahova a kert közepére elültettem,
(mert otthon sem a "szomszédnál" vannak a diófáim)!
Aztán az élet mindent felülírt.
A fa elkezdett nőni, ki is mentünk, hogy kivágjuk, mert már magas volt, és az egyik szomszédhoz nagyon átlógott, de megkértek, ha engem nem zavar akkor inkább maradjon, mert nekik annyira jó, hogy egész nyáron a teraszuk a diófának köszönhetően árnyékban van! Ha majd tovább nő, akkor inkább Ő levág róla egy pár ágat, de nekik ez így jó. Mivel Én nem laktam ott, így maradt. Pár év elteltével ismét felvetettem az ötletet, hogy kivágatom a fát, de akkor már a másik szomszéd is a fakivágás ellen érvelt, mondván így legalább nekik is van dió, és Őket sem zavarja.
Most, hogy kiköltöztem, és szeretném a kert végleges formáját kialakítani, muszáj lesz kivágni, holott a szomszédok továbbra sem akarják elveszíteni az árnyékot, és a diót! :)
Egyébként teljes mértékben tisztában vagyok az írt, és íratlan szabályokkal, mert egész eddigi életem kertes házban éltem!
Nem éppen szomszédbarát dolog diófát ültetni a kerítés mellé. Aki fát ültet, az élvezze ki annak minden előnyét/hátrányát, ne a szomszédot terhelje vele!
Ezek nagyon szép erősek. Az enyémek kicsit nyiszlettek, kint vannak de csak árnyékban.
Rájöttem hogy a virágföld amibe a palántákat vetettem még tavalyi volt. Most bontottam egy friss zsákkal a leandeátültetéshez es egész más minőség. Nem szoktam a palántákat tápozni de azt hiszem idén kivételt teszek.
Van olyan paradicsomom amit mégjanuár végén elvetettem mert az üvegházba szántam. Szinte kisebb mint a március elsejei. Azt meg kerti földbe tettem mert akkor nem volt más. Kénytelen leszek a piacon venni 2 fejlett paradicsompalántát.
Értem én, hogy a magas benzinárért is a juglon a felelős, de nem lehet, hogy a pince oldalában a mahónia egyszerűen azért marad kisebb, mert a pince miatt ott kevesebb a termőréteg, vagy a víz?
Gyorsabban lefolyik a mélybe, szárad a pince miatt is, vagy esetleg oda töltésként olyan került, ami nem ad semmi tápanyagot?
Nálunk burjánzik a mahónia a diófa alatt. Nem én ültettem, hanem a madarak, egyre terjed, nem győzöm vagdosni.
Nem a juglon lehetett a probléma, a miénk biztos kap bőven az alatt a hatalmas, földig érő diófa alatt. Árnyékban van, szereti.
Nem sokat töprengtem, mit ültessek a fa alá, csak arra figyeltem, hogy árnyékkedvelő legyen. Eddig bejött. Mondjuk zöldségek nem kerültek oda az árnyék miatt, csak rebarbara van a szélénél. Azt a csigák lerágják, különben meglenne jól. Úgyhogy amiket írsz, azokról nem tudom, bírnák-e, lehet, hogy nem, de nem tudom kipróbálni. Nap biztos, hogy kell nekik.
Ki kell tapasztalni, hogy mi terem meg a diófa alatt! Mert amint a cikk is írja ," A juglon gátolja a növények NAGY részének csírázását, fejlődését." De nem minden növényről ír! Nálam az új helyen, a diófa alatti területen volt tavaly méteres bab, vajbab, és a krumpli egy része, otthon van egy csomó tulipán, hóvirág, nárcisz, de termet alatta hagyma, s.répa, cékla, petrezselyem is. De pár éve dísztök is futott már alatta, viszont a borsó nem termett. A kukorica sem, fejtős bab sem lett, holott a fák magassága miatt alá süt a nap, rendszeresen levágatom az alsó ágakat, hogy az alatta lévő terület művelhető legyen! Így a kistraktor, robi tud szántani, rotálni!
Érdekességként megemlítenám, hogy az otthoni középkertemben, a régi földpince mellett van egy diófa, (domboldal), és nagyon régen, talán már 30 éve is lehet, hogy ültettem a fa, és a pince közé mahóniát, hogy a domboldalt ne kelljen kaszálni, de a földet egy eső nemossa le. Az oda ültetett mahónia 40-50 centinél nem nő magasabbra, a juglon miatt, de ugyan ebből a növényből ültettem a ház előtti kiskertbe, a virágok közé, és az az egy méter magasságot is eléri, holott, minden év novemberére le szoktam vágni, mert a krizik mellé azt rakom a csokrokba.
De azt is láthatod nálunk, hogy a juglon azért nem olyan nagy gond. A medvehagymán kívül jó sok növényfaj él még a diófánk alatt, ezek közül sok ott kelt ki magától. Amit eddig oda ültettem, mind megmaradt. Fényigényes növényt persze nem ültettem oda, az nem maradna meg.
Pont erre gondolok, hogy ha Ő szórja szét a magokat, akkor jól tud szaporodni, de ehhez laza talaj kell, hogy könnyen gyökeresedjen, legalábbis a saját tapasztalatom okán, és a Nóránál látottak alapján.
"Pont ezért van a diófáknak olyan rossz híre amit Te csinálsz."
Jól ismerem a diófát, pláne annak okán, hogy 12 diófával éltem az életem, nem voltak "gyerekek" (nagyságukra gondolok), a legfiatalabb is több mint 20 éves! Ezért nem értem, a fentebbi mondatod, mivel Én sosem keltettem a diófa rossz hírét, sőt itt már többször megosztottam, hogy Én miket szoktam alatta termelni, a juglon vegyülettel tapasztalatom alapján mi társítható össze!
3200 négyzetméterből 2800-on gazdálkodtunk! Rendszeresen szántottunk, és rota volt tavasszal, így ha otthagytam volna a diófa levelét nem biztos, hogy sikeres lett volna a kézi vetőgéppel való apró magok ültetése, mivel a diófalevél 2 év alatt bomlik le! És nem mellesleg egy domboldallal kombinált, sík területről írok, így a szél, valószínűleg nem is hagyta volna alatta:) Mint mostanság tapasztalom, mert tavaly már nem volt szántva, és a fa alatt nem nagyon gázolok térdig az "avarban", mert a szomszédnál több van mint nálam:) ami szerencsére már nem jelent problémát, mert már Ő sem gazdálkodik! Viszont amíg művelte a kertet "látványos volt a harag", a diófa levelek okán, holott mindig összeszedtem, de a szél az nagy úr :) pláne egy lejtős területen!
Ahol most élek, ott van a 20 évesnél idősebb 1 szem fa, ahová, Én naivan elültettem a medvét, de 3 telek találkozásánál a drótkerítés mellett él, és itt sem marad avarképző levél mennyiség alatta, mert huzat szanaszét hordja. Már gondolkodtam, elnevezzem-e az új lakomat "viharsaroknak", mert a szél körbehord mindent az egész portán.
De ezt érdemes elolvasni, mert nem csak a "lebomló" levelek tartalmaznak juglont!
"A juglon gátolja a növények nagy részének csírázását, fejlődését. Életműködésükre már igen kis mennyiségben is mérgező hatással van. Hatásmechanizmusa abban áll, hogy a fehérjékhez, például a növekedési hormonokhoz is kapcsolódik, és azokat is gátolja. A csírázást, a légzést, a sejtosztódást, a víz és a tápanyagok felvételét.
A diófa leginkább a gyökereiből bocsát ki juglont. Gyökereinek juglonkibocsátó aktivitása a lombkorona szélén, a csurgón a legnagyobb. A levélzetről és az ágakról az esővíz mos juglont a talajra. A lehullott zöld dióburok és a lehullott diólomb bomlása során is szabadul a környezetbe juglon, ami a talajban pl. a talajvízzel terjed is.
A diófán belül pedig a rügyekben nagy a juglon-koncentráció.
A juglon a talajból kerül a károsodó növényekbe, azok gyökere szívja fel. A diógyökér által kibocsátott juglont a hajszálgyökerek közvetlen érintkezése útján, vagy a talajnedvességből kapja a többi növény.
A talajban a juglon - gyenge oldhatósága miatt - nem vándorol messze. A diógyökértől 1-2 cm távolságban hat csak. (Bár, tudjuk, a diógyökér a lombkorona szélétől legalább 2 m-re is megtalálható.) Ha a talajviszonyok (tömődöttség-levegőzöttség, víztartalom, hőmérséklet, mikroszervezetek tevékenysége, stb.) olyanok, a juglon fel is halmozódhat. Élnek a talajban olyan mikroszervezetek, amelyekre a juglon nem mérgező, amelyek felveszik azt a talajból, és életműködésük során energiát és testépítő anyagot nyernek belőle, elbontják, átalakítják.
Nemcsak növényekre káros a juglon, a gombák és a baktériumok többségére is gátló hatású, a diófák levéllel, gyökérzettel elért környezetében a gombák se tudnak jól megtelepedni..."
Pont ezért van a diófáknak olyan rossz híre amit Te csinálsz. Azt a sok falevél ami lepotyog a fáról ahelyett hogy hagynád ott bekomposztálódni és ezáltal javítani a talajt elviszed a fa alól. A természet rendje az lenne mint ahogy az erdőkben van a lehullott levelek ágak újra hasznosúlnak. Az "ember rendje" az hogy szépen össze gereblyézed és legrosszabb esetben elégeted az a sok zöld komposztanyagot. Ezért mondják azt hogy a diófa alatt semmi nem terem meg. Az a növekedést gátló anyag a juglon pár hónap alatt lebomlik és eltűnik semmi problémát nem okoz..
nalam csak 3-4 to van ultetve, sajnos hamarabb lekaszaljak a fuvel egyutt, mielott beernenek a magok. ismerosoknel viszont szepen szaporodik csak ugy, magaban szorva a magokat.
Lehet azért van neked olyan sok szaporulat, mert jó a talaj. Pont mintha az erdőben lenne. Ott is szétszórja a magokat, a levelek betakarják, és szaporodik mint a csicsóka:)
Én pár éve vettem egy cseréppel, a lépcső mellet, a hunyor mögé ültettem, 11-ig sütötte a nap, de mivel a talaj kemény agyag, ahogy szétszórta a magokat itt-ott egy-egy levél előbukkant, de nem tudott szaporodni, kemény kötött talaj nem jó neki!
Magról nem tudom tudott -e már valaki nevelni, de szerintem lehet hasonló mint a zeller, nem szabad betakarni, hiszen az erdőbe se takargatja senki. Egy ismerősöm kért magot, de azt mondta, nem kelt ki neki, ezért gondolom, hogy lehet nem kell betakarni talán akkor jobb a kelésarány?
Én tavaly őt is kiköltöztettem, itt egy diófa alá ültettem, de mivel Én szedem a levelet (dió levél nincs a fa alatt), kb 2 hete vettem észre, hogy 2 satnyácska levél jött ki, holott két bokorba ültettem, így idén még egy levélnyi falat sem jut :( Most azon töröm a fejem hova kellene átültetni, mert ha sikerül a fát kivágják, és mindenhol kötött agyag van, meg töltőhomok. Habár van egy nagy tiszafám, de az alatt meg gyöngyvirág, és pünkösdi rózsa van, így oda végkép nem ültethetem, pedig az alatt jó lenne a talaj!
Lehet hogy a hely nem tetszik nekik. Amikor levelet szedsz, 1 tövön mindig hagyni kell legalább 2 levelet hogy a hagyma életben maradjon és szaporodni is tudjon. Amikor beérnek a magok szedd meg, és egy másik árnyékos helyen vesd el.
Nálunk a málna alatt van. A kerítés miatt sose süti a nap.
Brüsszeli kép. 