A negatív méret az 100X150mm lenne ehez ha jól számoltam akkor 208mm luk->film távolság kellene. Igaz ez, vagy valamit elszámoltam?
A Schwarzschild effektussal (mivel 100 isos síkfilmre szeretnék fotózni) számolnom kell, de valaki írja már le, hogy mit? Ha jól tudom akkor az expó időbe fog beleszólni, csak azt nem tudom, hogy milyen képlettel kell számolnom. :-))
Ígérem, ha elkészül a gép akkor teszek fel róla, és vele készült képet.
Hajlított papírnál sem lesz kevesebb dolog a képen, mert ha a lik 150 fokban lát, akkor ekkorát lát, ha sik a papír, ha íves. A "vetített" kép kicsit kisebb lesz, de csak azért, mert a sík papíron széthúzódik.
Ideális esetben a gyujtótávolság = r, de ez nem szentírás. Olyanra hajtod, amilyenre akarod. Hajthatod hullámosra is. Ha megguglizod Telek Balázs nevét, találhatsz ilyen képeket.
Schwarzschilddal azért nem kell számolni, mert a fotópapír a nagyításkor eleve hosszú idejű expozíciót kap, amihez képest "nem túl nagy" eltéréssel fogsz exponálni. Negatívok esetén azért kell számolni, mert azok exp. ideje normál esetben a másodperc tört része, amihez képest nagy az eltérés.
Ha elkészíted az első felvételt, majd látszódik helyes e az expozíció. Ha kevés, növeled az időt. Ha sajnálod a papírt, készíts próbacsíkot egy darabka fotópapírral.
Hajlított papírnál milyen sugárral számoljak? Mert ha a gyújtótávolság=r, akkor annyira meghajlik a papír, hogy a széleit már szerintem ki se rajzolja a lyuk (valahol azt olvastam, hogy kb 150 fok a maximum). Schwarzschilddal miért nem kell számolni? Több perces expók lesznek (rövidet nem is akarok).
Kissé messze van az a hozzászólás amiben a 4 gép egybe van építve, de megtaláltam. 388. hozzászólás.
A hajlított papír előnyös, mert a lyuk és a fotópapír távolsága a papír különböző pontjain nem változik olyan mértékben, ezért csökken a szélek elmosódottsága, torzulása, és fényből is hasonló mennyiséget kap, mint a kép közepe.
A lyuk-átmérő ilyen kis eltéréseknél a képminőséget kevésbé befolyásolja, a látószöget egyáltalán nem. Inkább a fényerőben lesz különbség. Ebből következően én a nagyobbikat választanám, mert a fotópapír nem túl érzékeny.
Az exp. idő számításához a fotópapírt lehet venni ISO 3 -nak, persze ez függ a fotópapír márkájától, és a gradációjától. Kemény papír kevésbé érzékeny, lágy jóbban. (Schwarzschild effektussal nem muszáj számolni.) Én először normált ajánlanék kipróbálásra, tudományosan számolva az exp. időt, aztán majd látod mi lesz belőle, és korrigálod.
Több képhez itt több gép kell, vagy kitalálsz valami magazint, de ez rengeteg problémát vet fel. Két gépet egyébként nem gáz háttal egymásnak megépíteni, de ha visszaolvasod a topikot akkor találsz olyat, ahol 4 gép van egybeépítve, hajlított papírral.
Továbbra is A4-esben gondolkodom, 20mm körüli ekvivalens gyújtótávval: 297mm / 36mm x 20mm = 165mm luk-papír távolság kell nekem? PinholeDesigner erre 0,572mm-es átmérőt dob, az ebayes bolt táblázata némileg eltér; 0,55mm-es lyukhoz 225mm-es távolságot ajánl. Melyik alapján számoljak? Elvileg bármekkora lehetne az átmérő, az csak a képminőséget befolyásolja, a látószög csak a luk-papír távolságtól függ, jól tudom? Optimálisnál kisebb átmérőnél fényelhajlás, nagyobb átmérőnél kisebb mélységélesség fog jelentkezni? Szerintetek hogy oldjam meg hogy egyszerre több képet is tudjak készíteni? Papír érzékenységét meg szokták adni ISO-ban? Kösz!
Legfontosabb a lyuk! Ha nem koncentrikus, vagy sorjás, nem lesz jó a kép. Németországból rendelhetsz 9 euróért innen: http://stores.ebay.de/pinhole-shop
Van egy harmadik módszer is, ekkor a negatívnak szánt fotópapír max. akkora lehet, amekkora belefér nagyítógépedbe (ha van). Mondjuk 6 x 9 cm. Ekkor az előhívott negatívot le kell világítani egy másik fotópapírra. A levilágítási idő jó hosszú lesz. Ehhez csak vékony fotópapír jó, amin át tud menni a fény. Ez nem túl jó minőséget ad, de működik.
Luk kérdése: leggyakrabban alufóliába szúrt vékony tűt szoktak használni (látsd angol név: pinhole = tű lyuk). A tervezett géped méretei alapján a program kiszámolja (vagy Te kiszámolod) a kívánatos lyuk-átmérőt, és keresel egy ehhez közel álló tűt (tolomérő), majd átszúrod a fóliát. A lyuk kerekségét ellenőrizheted mikroszkóppal, vagy úgy, hogy beszkenneled, és jól felnagyítod. A szkennelés a méret ellenőrzéséhez is jó, ha a lik mellé szkennelsz egy vonalzót is, és ahhoz viszonyíthatod. Nagyítógéppel is el lehet ezt végezni, úgy, hogy kivetíted (esetleg a falra) a lik, és a vonalzó képét.
Az alufóliát két fotókarton közé érdemes beragasztani, melyeken van egy-egy nagyobb luk szemben egymásal. (Irodai lyukasztó.)
E mellet lehet venni kész lyukat is, itt is fel szokott bukkanni egy felhasználó, akinek van ilyen eladó. Ezek nagyon pontos, sorjamentes likak.
Javaslom, a pinhole és a camera obscura szavak megguglizását, és a topikot visszaolvasását is.
Természetesen exponálhatsz fotópapírra is, melyet otthon egyszerűbb előhívini. Ebből pozitív képet készíthetsz egyszerű kontakt másolattal. Ez úgy néz ki, hogy az előhívott, megszáradt fotópapírt ráfekteted egy másik fotópapírra (emulzió az elmulzióhoz érjen), összeszorítod öket egy üveglappal, és megvilágítod felülről. Ez után a előhívod a papírt, ami immár pozitív lesz.
Másik módszer a technós: az előhívott negatív fotópapírt beszkenneled, majd v.milyen képfeldolgozó szoftverrel pozitívot csinálsz belőle, és megmutatod nekünk :-)
Lyukkamerát szeretnék csinálni, de alap dolgokkal nem vagyok tisztában. (a programot már leszedtem) Csak negatívban érdemes gondolkodni, vagy A5, A4 méretű FF papírképre exponáljak? Nekem ez logikusabbnak tűnik, az otthoni kidolgozás és a nagy méret miatt. Lyukat milyen anyagba és mivel érdemes csinál(tat)ni?
A pinhole tervező programot ismertem már, de most el is mentettem.
A 811. hozzászólásnál lévő képen valóban nem a felhők okozták a jelenséget, ugyanis az ég tiszta volt. Ugyan onnan exponáltam kb. három percel később, és nyoma sincs azoknak a sugaraknak. Egy régebbi képemen is van ilyen, de az fekete--fehér és emiatt nem látszik ilyen jól.
Egy kis segítség, (ha nem ismernéd) a pinhole tervezéshez egy letölthető pogram. Van másik is, de lényegi különbség nincs köztük. Számolható segítségével optimális lyukméret, látószög, exponálási idő stb.
A 811 -es hozzászólásban látható kép esetén az égi jelenség oka szerintem nem a felfők bemozdulásából adódik. Ott inkább valami fénytörési, vagy fény szóródási jelenség látható.
Egyszerű....az alatt a pár másodperc alatt amíg exponálsz elmozdulnak a felhők. Fotózz nyugodtan ezzel a kis masinával, sok jó képet lehet vele csinálni, de egy rollos kamera az más minőség.
Egyszerüsége miatt, még maradok egy darabig ennél a méretnél, és megpróbálok komolyabb lyukat késziteni.Papiron megterveztem már a következő gépemet. Mit tegyek? Mindig szerettem a mütyűröket.
A negatívot labor hívta elő, én pedig lefotóztam a papir képet. Tudom, ez nem az optimális megoldás, de majd ezen a területen is fejlesztek.
Az "ég húzása", elmagyaráznátok, hogy mitöl van! Néhány képemen van ilyen, de még nem jöttem rá, hogy mitöl.
Ugye nem veszitek tolakodásnak, ha rakok még fel párat?
