Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
"A Tájfun tengeralattjáró-osztály húsz nukleáris rakétával felszerelt monstrumai fénykorukban a világ leghatalmasabb víz alatti csatahajóinak számítottak. Mára azonban eljárt az idő felettük, s a hidegháború is véget ért - eljött tehát az a pillanat, amikor Oroszország messzi északi partvidékén egy járműbontásokra szakosodott csapat nekiláthat a szétszerelésüknek. Nem lesz könnyű dolguk, mert az atomtenegeralattjáró két reaktorának kiszerelése kifejezetten veszélyes művelet, nem is beszélve a radioaktív fűtőanyagról, amelynek biztonságos eltávolítása egy egész évet is igénybe vehet."
20:00, Péntek (július 8.), National Geographic - Feldarabolt óriások II. (ism.)
Olvastam a Japan tengo foparancsnok beszamolojat a tengo fegyvernemukrol a II. VH ban. Tobb aspektusbol targyalta a temat ( technikailag, hadszinterileg, kuldetesileg ) es igy a Panama csatorna is szoba jott. Elmondasa szerint egyszeruen keptelenek voltak megoldani ezt a feladatot pedig elszantsagban nem volt hiany.
Az elszantsagra egy pelda.
A Pearle Harbouri tamadasnal a torpetengok tamadasat folosleges kockazatnak tartotta a haditengereszeti vezerkar ezert lefujtak a bevetesuket. Ennek fo oka az volt hogy nem tudtak biztositani a szemelyzetek ujra felvetelet a tengokra a bevetes utan. Ezt kovetoen a tengok szemelyzetei "koveteltek " hogy bevetesre menjenek. Mind ott pusztult ( kiveve a fogsagba esetteket ) cserebe ket talalatert.
Szoval akkoriban nem tudtak egyszeruen megoldani pedig a hajoikkal meg San Francisco es Los Angeles partjainal is RENDSZERESEN feltuntek es nem csak hajokat sulyesztettek el ( fedelzeti loveggel es torpedoval ) de meg felszini celokat is tamadtak. Igaz ( hozzatette ) ezek gyakorlatilag loszerpocsekolasok voltak.
a.: Kétsávos az aszfaltút meg az adórendszer. A zsilip kétkamrás.
b.: Továbbá, egy kamrában elegendő 1 kaput kiiktatni.
Akár a felső kettő, akár az alsó két szárnyból az egyik kiesik, akkor azzal ott vége a bulinak...
c.: Érdekelne, hogy honnan vetted azt, hogy vasbeton lenne a kapu anyaga?? Szegecselt acél szerkezet.
2. Milyen "segédkapukról" beszélsz?!
A károkozás eredményéről csak annyit: a bősi zsilip északi kamrája alsó kapuja északi szárnyának belső felső sarka alig néhány esztendővel az átadást követően "lefittyedt". Tekintettel a zsilip felépítésére, a kapu teteje a duzzasztási szint alatt kb. 5 méterrel van. (Fölötte a híd beton szerkezete zár, azaz a hajók egy "alagúton" haladnak át.)
Alig fél év kellett, hogy legyártsanak, a helyszínre szállítsanak, és beépítsenek egy új kaput!!!
Mindezt ötven évvel a háború után, Európa kellős közepén...
Hacsak nincs a parton a zsilip mellett tartalék, erősen kétlem, hogy abban az időben ott mondjuk napok alatt tudtak volna pótolni egy kaput...
Egy-egy torpedó találata vagy egy-egy bomba találata hosszú hónapokra megbénította volna a zsilipelést.
Az már más kérdés, hogy egy megfelelően pontos találat abban az időben felért egy lottóötössel...
1 kapuszárnyat tönkretenni elég. Még jobb ha a helyettesítőjét is, mert akkor nem csak kiemelni kell, hanem újat is kell a helyére rakni. Akkor fél év.
Lebecsülöd te az 5 kiló trotilt. Ugyanis az helyben ven. A távolság nulla. Nagyobb macik 5 centis zsanérját robbantják néhány dekával.
1. Nem egy kaput kell kiiktani hanem 4-et, azaz a Gatun zsilip 2 sávos, ráadásként mindegyik kapu dupla, a kapuk vastagsága 7 láb vasbeton, kapuk közötti távolság 21m
2. Vannak segédkapuk a kisebb hajók átengedésére.
3. Volt vészberendezés az esetleges áttörés ellen, megakadályozva a víz elfolyást
És mit kéne itt megfigyelni? Ez 1 nagy, és sérülékeny szerkezet. Bizonyára sok helyen lehet blokkolni. Nekem pl. a Gatun zsilip valamelyik zsanérja tetszene legjobban. 5 kiló trotil, és 1 hónapig tuti nem megy ott át semmi.
Ismereteim szerint a cél a Gatun zsilipek felrobbantása lett volna, utólag még az US NAVY is elismerte, hogy a terv jó, kivitelezhető volt, a bombák - szerencsés esetben - elégséges kapacitással rendelkeztek, de akkor már kevés hatása lett volna a Csendes óceáni eseményekre.
Azert akkoriban mas idok jartak. Meg nem is voltak a mai ertelemben vett tengeralattjarok hanem csak az ellenseg jelenletere lemerulo buvarhajok. A felszinen kozlekedtek foleg es ha tehettek ott is tamadtak. Ez a radar elterjedeseig tartott es azzal egyutt visszaszorult majd megszunt ( gyakorlatilag ) A Panama csatorna kiiktatasahoz igen komoly romboloero kelett volna amit szerintem ezen gepek nem voltak kepesek szallitani. Az altaluk elert eredmenyek is mutatjak hogy romboloeroben semmit nem ertek. Annal jobbak voltak felderitesben. REpultek a legtobb US Ausztral Brit bazis felett mint felderitok. Sydney-t Brisbane-t-Melbourne-t Aucklandet, stb stb megjartak egy arva veszteseg nelkul.
Ahogy mondtam mas idok voltak. Akkor meg de mar csak eppen hogy csak meg lehetett tenni de manapsag mar amikor muholdrol a sodorvonalakra vadasznak, haaaat nem igen.
Amugy maga Mochitsura Hashimoto a IJN tengeralattjaro parancsnoka mondta hogy egyreszt technikailag kihegyezett bambuszbotokkal mentek a korszeru nyugati technika ellen. Masreszt meg a Japan NAVY nek sem bizalma sem elkepzelese nem volt arra hogy mikent hasznalja a tengo eroit. gy alakult ki az hogy foleg felderitesre hasznaltak oket illetve elsodlegesen az ellenseges hadihajok ellen ahelyett hogy az ellenseg utanpotlas hajoit tamadtak volna. Az egyetlen pozitiv idoszaknak azt irta le Lt Com Hashimoto amikor az elso sikerek utan mint valami folosleges dologgal nem foglalkoztak igazan a tengo fegyvernemmel es ra tudta uszitani a tengokat az indiai oceanon levo kereskedelmi hajokra. Ez volt a japan "boldog idok"
Amikor ez felvetődött a japánokban, akkor egyáltalán nem volt hülyeség, sőt, gyakorlatilag az egyetlen lehetséges és szóba jöhető alternatíva a Panama csatorna kiiktatására.
Teljesen ertelmetlen es veszelyes dolog repgepet tengorol inditani.
Hatalmas hely ekll egyetlen repgepnek is meg a kiszolgalo eszkozeinek fegyverzetenek. Ezen a helyen jo nehany robotrepulogep elferne.
Az inditashoz felszinre kell emelkedni es a fogadashoz is es mind ketto idotrablo felszini muvelet. A felszinen lenni pedig egyetlen tengo kapitany sem szeret.
Nos, a cikk érdekes, de nem valós a probléma amit felvet. A repülőgép anyahajó ugyanis nem annyira fegyver, mint fenyegető ököl. Azt meg láttatni kell. Komoly országok elleni, komoly (fenyegető, és elrettentő) fegyvernek ott vannak a ballisztikus rakéták. Ehez képest olcsók, és hatékonyak.
A japók is szivesen odahajóztak volna a pinama - csatornához, hogy lebombázzák, csak hát az amik voltak az urak a tengeren. Ezért kínjukban kitaláltak valamit.
szerintem senki sem kockáztatná meg, hogy ennyi drága gépet rak egy nagyon sérülékeny tengeralattjáróra, amit 1 torpedóval el lehet pusztítani.
egy felszíni hordozónak kellő kísérettel szvsz nagyobb esélye van a túlélésre, sok mindent túlél, de egy óriási tengó ugyanolyan sérülékeny, mint egy kicsi...
Akiből tengeralattjáró parancsnok lesz (How to Command a Nuclear Submarine)
ismeretterjesztő filmsorozat, 1. rész
Ebben az akciódús sorozatban a nézők bepillantást nyernek a világ egyik legkeményebb tisztképzésébe, amelynek helyszíne a Királyi Haditengerészet Perisher tengeralattjárója. A maga műfajában ez a földkerekség legrégebbi, legtekintélyesebb és legkegyetlenebb próbatétele. Idén Nagy-Britannia és az USA öt legkiválóbb fiatal tisztje teszi fel karrierjét a részvételre, hogy egy atommeghajtású tengeralattjáró parancsnoka lehessen. Négy héten át, napi 18 kimerítő órán keresztül tesztelik magukat, gyakorlatoznak és totális háborút vívnak 30 NATO hadihajóval, tucatnyi légi járművel és különleges egységekkel, amelyeknek egy része velük, másik része ellenük van. A jelölteket a végletekig terhelik, miközben részt vesznek az összes tengeralattjáró-hadműveletben és szembesülnek az elképzelhető legrosszabb forgatókönyvekkel. Végül kiderül, kinek sikerül végigcsinálnia, és ki az, aki nem bírja a rá nehezedő nyomást, miközben alámerülünk a korszerű tengeralattjárók titokzatos világába.
