Azt szeretném kérdezni, van-e itt valakinek ismerete arról, hogy Wass Albert műveit be lehet-e, - és ha igen, akkor hol - szerezni idegen nyelven itt Magyarországon? Pl. németül, vagy angolul. Ha külföldi lehetőséget tudtok, az is jó lehet akár.
És mi a véleményed Leevee a beidézettekről? Én is mindig azt tartottam hihetőnek, hogy "nekünk" van igazunk és hülyeség a dákó-román elmélet, legalábbis az, hogy ők 2000 éve ott vannak, csak mi leigáztuk őket. De mindig zavart, hogy akkor miért beszélnek újlatin nyelvet. A mi felfogásunk szerint valahol az albán, dalmát részeknél érte őket latin hatás utána húzódtak Havasalföld felé, majd onnan be Erdélybe, de már a magyarok után, illetve amit Wass Albert is leír, a magyar urak betelepítéseivel. De valahogy ez is olyan furcsának tűnik. Mindenesetre sok érdekes kérdés van ebben a hozzászólásban, ha ők 2000 éve kialakult nemzet, de legyen 1500, akkor miért ilyen sokára lettek kulturális eredményeik. Tényleg, miért? Olvastam olyat is, hogy ők a hegyekben "vészelték át" a népvándorlás viharait, aztán meg a magyarokat.
Az egészségtelen nemzettudatot jelzi a sok Romulus és Rémus-os szobor is, a franciáknál, spanyoloknál miért nincs ilyen? Ők is újlatin nyelveket beszélnek. Az olaszok vajon mit szólnak ehhez? Szegény román barátainknak ezt újból és újból bizonyítaniuk kell, mindezt azért, hogy a területfoglalás jogosságát bizonyíthassák. Csak ugye ez kényszeredett, senki nem kötelezte őket erre, de ők mégis úgy érzik bizonygatniuk kell, pont ezért támadhatnak a független szemlélőben is kétségek.
Szerintem nem annyira, mert Wass Albertet többek között a zsidósággal kapcsolatos vélt álláspontja miatt szokták támadni, de holokausztot talán ő sem tagadott. Én abban szeretnék hinni, ami az ő műveiben is van, amikor a környezeti hatások a korábbi megaláztatások miatt ír le negatívan zsidókat, nem pedig fajelméletből. Hogy ezért lettek sokan kommunisták, hogy ezért voltak sokan '56 után a megtorlásban élenjárók. Én nem gondolom, hogy ő náci lett volna, pont, hogy szeretném megvédeni őt ettől a vádtól, elismerve, hogy van mibe belekapaszkodni az ezt állítóknak.
De nézzünk mást. Érdekes gondolatok egy másik fórumból a dákó-román kontinuitás kapcsán:
"Tegyük fel, hogy igaz, s õk 2000 éve élnek békésen a mai Románia területén. Nézzük csak, mire volt elég nekik 2000 év, mekkora civilizáció-csodát tudtak felépíteni ennyi idõ alatt, egy kis összehasonlításban: Ha a dáko-román elmélet igaz, akkor elmondhatjuk: 1. A magyaroknak mintegy 100 esztendõ alatt sikerült önálló, a kor viszonylataiban élenjáró és jól mûködõ (feudális) államot létrehoznia az ÖSSZES magyar számára. A románoknak ehhez 1918 évre volt szükségük (pedig -állításuk szerint- az elsõ ezerben még itt sem voltunk mi, a démonok, hogy akadályozzuk szegénykéimet). 2. A magyaroknak 100 évbe tellett saját (nemzetébõl való) koronás királyi dinasztiát "kitermelnie" (korábbi fejedelmi dinasztiájából). A románságnak ehhez 1800 esztendõre volt szüksége (és az a királyuk sem román, hanem német nemzetiségû, tehát idegen volt). 3. A magyarságnak letelepedése után 200 évvel már megszületett, ma legkorábbi szövegemlékként ismert, anyanyelvén szóló, LATIN betûs írással írott alkotása, 300 évvel letelepedése után pedig már az elsõ anyanyelvén íródott VERSe is megszületett. Ugyanerre a teljesítményre a románságnak röpke 1500 évre volt szüksége (négyszáz esztendõvel késve le a Halotti beszédet, háromszázzal az Ómagyar Mária-siralmat), s még az is ciril betûs volt... de sebaj, mert 1800 év után már sikerült áttérniük a latin betûs írásra is. 4. A magyarság letelepedése után 100 évvel már templomokat, kolostorokat épített. A románságnak kb. 1400 év kellett néhány kõtemplom megépítéséhez, s Moldván kívül csak megjelenésük után 1900 évvel kezdtek el áttérni a fatemplomok építésérõl a kõtemplomokra. 5. A magyarság önállóan, saját országában kezdte meg, és önerõbõl vitte véghez a maga felemelkedését. A románság a román fejedelemségekben semmire nem jutott. Elsõ anyanyelvi bibliafordítását és iskoláit I. Rákóczi Györgynek köszönheti, aki lefordíTTATTA román nyelvre a Bibliát, s fogarason az állam pénzén iskolát alapíttatott a számukra."
Szerintem elgondolkodtató lehet egy román számára, vajon ezt mivel magyarázzák?
Én azt mondom, fontos az árnyalt gondolkodás. Mindig meg kell próbálni a dolgok mögé nézni. Mert hát valóban nagyon sok esetben nem úgy zajlanak a dolgok, ahogy azt a tömegek elé tárják, ahogy azt láttatják (nem kell messzire menni, lásd román történelem oktatás)
Szóval azt mondod, a zsidók, a kisboltostól a nagybankárig mind kommunistává lettek, hirtelen felhagytak egytől egyik a többezer éve vallásukkal. Egyik sem gondolkodott másképpen mint a másik, vezényszóra mind. Nem semmi. Nyilván az volt a parancs, hogy a vidéki zsidók tegyék magukat halottnak, tűnjenek el a településről, direkt máshova is temetkeznek, vagy mind kivándoroltak az utolsó szálig. A temetőket fenntartják, de ők maguk meg ravaszul elköltöztek, hadd higyjék mások, hogy megölték őket. De a pestiek meg maradhattak a zsinagógákkal együtt, hadd ne legyen olyan egyszerű a dolog. Nagyon ravaszak, annyira, hogy nem is látni az értelmét.
De azt hiszem, kapisgálom már! Direkt hatalomra juttatták Hitlert, háborúba hajszolták szegény embert, zsidótörvényeket hozattak vele meg a csatlósokkal, utána összeszedették magukat, - nyilván, hogy ingyen legyen a jegy is - állami pénzen vonatoztak, eljátszották a holokausztot, aztán kihajóztak a világháború közepén Amerikába. Nem előtte mint Einstein, aki elsiette a dolgokat, hanem a háború idején. Persze ott fogadták őket, mert ugye Amerikában is ők voltak már előzőleg az urak. Lezsírozták Hitlerrel, hogy a keresztény amerikaiak öljék egymást a keresztény németekkel, ők meg addig mulattak a Brodway-en és Frank Sinatra-t hallgatták. Azt hiszem felnyílik a szemem, s kezdem látni, hogy valószínűleg tényleg összeesküvésről van szó! Azt hiszem ez a Wass Albert nevű író is egy provokátor, aki -nyilván nem véletlenül ment Amerikába - a zsidók uszályába került. Nyilván zsidó utasításra kelt ellenszenvet a zsidók iránt, hogy utána felléphessenek majd itt is az antiszemitizmus ellen. Ez egyértelmű, ha már a World Trade Centerbe is zsidó utasításra repültek bele, akkor ilyen írókat felfogadni is a stratégia része kell, hogy legyen. Persze, nem csinálta elég jól, néha elszólta magát, de ma óvatosan kell ezt adagolni. És igen, a történelmet a győztesek írják, nyilván ezért van az, hogy a beavatottakon kívül senki sem hallott se a jaltai meegyezésről, se Hiroshimáról, se Nagaszakiról, se Drezdáról, se Katyn-ról, se málenkij robotról, semmi másról, ami ne válna a győztesek dicsőségére.
"Az iskolákban a finnugor eredetet tanítják, s nyilván hangzatosabb lenne egy jelentősebb rokonságot felmutatni, de ha ez egyértelmű lenne, miért nem bizonyítják be, miért volna érdeke bárkinek is megakadályozni?"
Véleményem szerint ez egyértelmű. Habár Európa majd közepén helyezkedünk el, állandóan "fel akarunk zárkózni", bizonyítani azt, hogy mi mennyire, de menyire európaiak vagyunk. Csatlakozni akarunk Ojrópához. Ezért hát muszáj fenntartani a finnugor eredetet, ezzel is alátámasztva, hogy mi szervesen az idők kezdete óta európaiak vagyunk, nem holmi sumér meg istentuggya milyen bagézs leszármazottai.
Tegnap elolvastam az Adjátok vissza a hegyeimet c. regényt.
Nos, ennek a könyvnek a hiteles korrajzával, az erkölcsi üzenetével semmi bajom. Sőt, azt mondom, ezt a regényt mindenkinek el kellene olvasnia. A történet rendkívülinek, de mégis nagyon hitelesnek, nagyon igaznak, tűnik, úgy, hogy közben egyáltalán nem mondható uszítónak. Az embert mindenképpen arra készteti, hogy végiggondolja ezeket a sorsokat, s közben nem szorul ökölbe a kezem, nem akarok tankba ülni, nem érzem, hogy valamelyik nemzet alantasabb, csak az egyébként valóban meglévő különbségeket írja le. Itt a szokásos és egyébként tényszerű barbárságokat elkövető orosz, román sereg mellett van rendes orosz, házat kirabló német, segítőkész cigány és örmény. Román, magyar, ukrán összeházasodás, s a hibák mellett is megmutatkozó emberség. Valaki írta ide, hogy megrendítő volt, azt hiszem, ez a jó szó. Azt hiszem, valóban, erkölcsileg magasabb szintre emel.
Szerencsére ez egy jóval összefogottab, tömörebb köny, mindössze 200 oldal, de irodalmilag sajnos kritzálható. Valamennyire nekem ez is túlírt, bár jóval kevésbé. Elsősorban a "verekedős" jelenetek, amelyek eléggé egysíkúak, illetve a vége. Persze ez valamennyire ízlésbeli dolog is. Nagyon érezni az is, hogy a végén az esetleges amerikai vagy más nagy nemzetekből származó olvasó felé intézi a szózatot, kissé erőltetetten. Az viszont tetszik benne, hogy nem részletezi a szörnyűségeket, - más könyvekkel ellentétben - mégis komolyan érzékelteti a történteket. Azt hiszem, ez egy olyan könyv, amit a háborúban történtek megértése miatt érdemes odaadni egy kamasz gyereknek, egyelőre nincs erre jobb könyv, én legalábbis nem tudok róla. A történet korrajza miatt mindenképpen megérdemli a széles körű ismertséget.
Kíváncsi vagyok ezek után a filmre, amely a történet alapján nagyon jó is lehet, a könyv hibái simán kiküszöbölhetők, de sajnos Koltay miatt szkeptikus vagyok, aki általában jó témákhoz nyúl rosszul. Összeségében tetszett, én jóval jobb könyvnek tartom mint a Kard és kaszát.
Ugyan fenntartom amit írtam az előbb, de látom az én "megvilágosodásomra" értetted, hogy eljön az idő. Nem tudom, kétségeim vannak. Én sokkal inkább hiszek a nemzetét nagyon szerető, de azt reálisan megítélni tudó és ha kell ostorozó Ady Endrének, mint a hazug hősi mítoszokat kreálóknak. És ezzel nem Wassra gondoltam, aki véleményem szerint továbbra is elsősorban hiányt pótló író, érdekes és szívet szorító történetekkel.
Hmm..hát biztos valakinek fiatal vagyok, de valakinek nem. Ha figyelted, a szüleim már éltek a második világháború idején, ebből azért következtethetsz valamire. Látom, a kérdéseim nem nyertek választ, ez azért eléggé beszédes. Nem hiszem, hogy az életkorom összefüggésben van az elém rakott "információs ételekkel", amikor valaki máshogy magyarázza a köztudomásúnak tartott és az iskolákban is oktatott történelmi ismereteket, az sokkal inkább politikai, világnézeti beállítottság kérdése. Ilyen például a magyar nép eredete, vagy a zsidók szerepének megítélése. Nem életkor, hanem politikai vélemények mentén húzódik a törésvonal. Megmondom neked őszintén, én bizony elhiszem, hogy elvitték a zsidókat. Tudod, Konrád György is azt kérdezi az egyik helyen, hogy jó, tegyük fel, nem ölték meg, nem vitték el őket. De akkor hol van a nagyapám? Én meg azt kérdezem miért vannak Magyarországon nagyméretű zsinagógák, amelyek ma teljesen más funkcióban működnek hívek híján.? (Kecskemét, Szombathely, stb.)Miért vannak zsidó temetők, ahova az 50-es évektől nem nagyon temetnek? Hova lettek a zsidók Krakkó Kazimierz negyedéből? Apám falujában is zsidó volt a boltos, mesélte, hogy őt is elvitték, ahogy sok más helyen is, hol vannak a zsidók a falvakból? Hogy a magyar nép finnugor eredetű, vagy török, vagy inkább hun, esetleg sumér, abban nem foglalnék állást, mert nincs hozzá elég tudásom. Úgy tudom, másnak sincs mindenkit meggyőző bizonyítéka. Az iskolákban a finnugor eredetet tanítják, s nyilván hangzatosabb lenne egy jelentősebb rokonságot felmutatni, de ha ez egyértelmű lenne, miért nem bizonyítják be, miért volna érdeke bárkinek is megakadályozni? Mi változna, ha holnap tutira sumérok lennénk? Verhetnénk a mellünket és aztán? Nem tudom, mire gondolsz, milyen idő fog eljönni, és miért kell addig is várni, én az összeesküvéselméletekben sem hiszek.
Javaslom Nektek Kiss Dénes nyelvész-költő Agy-Magyarország című könyvét. A Püski Kiadónál jelent meg, neten is megvásárolható a könyv.
Első részéebn politikiai esszék találhatók, második részében pedig anyanyelvünkkel foglalkozik.
Egyszer hallottam egy előadását a magyar nyelvről. Hát, nem hazudok, ha azt mondom, hogy szájtátva és lúdbőrözve hallgattam végig. De nem csak én, az egész közönség. Mindnekinek csak ajánlani tudom, akit érdekel a téma.
Most egy helyet tudok, ahol szokott előadásokat tartani, a Tolcsvay Klubban (www.tolcsvaybela.hu)
"Fordítva látod a helyzetet. Végre olvashatunk 1 olyan írótól, aki látta, milyenek az oroszok."
Nem látta. Tudtommal ő nem élte át az orosz megszállást. De pl. az én rokonságomból sokan. És a helyzet bonyolultabb. Közöttük is voltak akik követtek el szörnyűségeket, nem is kevesen, ez igaz. Nekem apám dél-alföldi kisgyerekként álte át ezt az időt, s az oroszok lövöldözték a csirkéket az udvaron, nagyanyámnak meg kellett nekik főzni. Persze nem nagy valami a sajátjukból adni, de odahívták a gyerekeket és velük ettek. Nagyanyámat nem bántották, igaz nem volt már fiatal. Anyám idősebb testvérei észak-alföldiek voltak Eger felé, a padláson vészelték át azt az időszakot, mert féltek, joggal, mert bizony voltak erőszakoskodások az olyan korú lányokkal. De voltak, akik betelepedve ennek a nagyapámnak a házába, mutogatták az otthoni fényképeiket és a könnyeiket törölgették. Mentek volna haza, várták a háború végét. Az a meseszerű kép, hogy a szovjet hadsereg minden egyes tagja gonosz ördög volt hazugság. Emberek voltak, nagyrészt kulturálatlanok és a háború kegyetlenségében sokan elvadultak, ez tény. De ők se gyilkolászási élvezetből csinálták amit csináltak. A háború erőszakkal jár, sok kegyetlenséggel, az emberek gyarlók, kihasználják, ha uralmuk van másvalaki fölött. Nézd csak meg mi történt a szerbeknél, horvátoknál, bosnyákoknál 10-15 éve. Kicsi Anna története túlzás. Előfordulhattak ilyenek, de nem igaz, hogy jellemző volt, hogy 13-14 éves lányokat halálra erőszakoltak. Németországban voltak a legkegyetlenebbek bosszúból, ott valóban többezer nő halt meg az erőszaktól. De az is milliós város volt. Az ismeretségemben én egy történetet se hallottam, hogy halálra erőszakoltak volna egy gyereket itt Magyarországon.
A másik pedig mi az hogy végre olvashatunk? Wass 1948-ban írta a regényt. Nem rajta múlt, hogy idáig nem olvastuk, ő nem valami kompenzációként írta ezt meg, hogy végre elmondja az igazságot a több évtizedes hazugság után. Ezt csak te olvashattad így. De ő eleve csak ezt akarta megírni, mást meg nem, úgyhogy nem látom fordítva a helyzetet.
"a német hozzájuk képest 1 úrinép volt" A német mindig is kulturáltabb nép volt mint az orosz, ezt senki se vitatja. De mi szövetségben voltunk velül szinte végig, nem kellet elfoglalniuk az országot. És ők se voltak eléggé kulturáltak, hogy mindaz ne történjen meg, ami megtörtént náluk.
A holokauszt méretéről nem kívánok vitázni, nekem az 1 millió is sok, a 10 000 is.
Hogy Wass mennyire volt erkölcsileg feddhetetlen, azt mi úgysem tudjuk eldönteni. Szeretnék én is hinni neki.
Amit a csehekről írtál még mindig nem magyarázza meg, hogy mitől igénytelenebbek mint mi. Mert a Halászbástya és Bartók se a magyar kisember. bunyós Pityu, Mónika show stb. Soroljam még?
"Hitlert a Wall street pénzén tette kancellárrá egy Schacht nevű hazaáruló, így rángatták bele Németországot a zsidók egy világháborúba. Azt pedig, hogy a zsidók ma is világuralomra törnek, azt láthatod a mai magyarországi, kelet-európai helyzeten és a szeptember 11-i önrombolásban is."
Ez nekem új.
"Abban igazad van, hogy a nyugatiak Attila "barbár " utódait látják bennünk, mert azt elfelejtik, hogy pl. Róma számára az attilai vagy inkább atillai udvar technikai színvonala elérhetetlen álom volt"
Ezt meg kifejezetten szeretném, ha megmagyaráznád. Várom a nagy hun technikai újításokat, a csodálatos épületeket, a hun művészek szobrait, festményeit, a hun költők verseit amelyekhez képest Catullus, Ovidius, a Colosseum és a ravennai mozaikok elbújhatnak.
"magyarok vezették be nyugaton a fürdést" Persze azok a híres Ural menti meg etelközi fürdők. Egy nomád nép pont erről volt híres, hogy fürdőket épített. Rómában viszont még nem is hallottak a fürdésről. Ezt a propagandaszöveget te valóban elhiszed?
Voltak neki szimpatikus zsidó alakjai is. Nem tudom melyik regényben, asszem boltos volt az is.
A Funtineliben meg a románok szimpatikusak pl.
Valóban számomra az egyik legérdekesebb, legelgondolkodtatóbb rész a német tudós története. Abszolút át tudtam érezni a helyzetét, és fogalmam sincs, egy olyan szituációban én mit tettem volna.
"A második világháború szovjet és amerikai szempontú feldolgozásai, a holocaust számtalan alkotásban agyon van már beszélve, de a vesztes országok kisemberének szenvedése egyáltalán nem. '90 óta kezdik pótolni a hiányt, mert előtte nem lehetett. Milyen művek születtek pl. a cigányok holocaustjáról? A svábok, tótok, magyarok kitelepítéséről? A német, olasz, magyar, román, japán stb. kiskatona és kisember olyan háborús szenvedéseiről, amelyet a győztesek okoztak? A malenkij robotra elvitt emberkről? De még most is vajon a Schindler listája, vagy a Pearl Harbour után kaphatna-e egy hiroshimai film is Oscart? "
Ezt én írtam a 6490-es hozzászólásban, szóval megvan a véleményem a győztesek művészi teljesítményéről is. Ott éppen Wass védelmében írtam ezt, most meg vitáznom kell azért is, mert nem fogadok el tőle mindent feltétel nélkül. Ettől még nem mosták teljesen ki az agyamat az amcsi filmek, de a nemzeti pátoszos, bús romantikás, magyar felsőbbrendűségi tudatú agymosásból sem kérek. Az lett volna a jó, ha Wass nem ellenpólus, hanem több lett volna náluk, középen álló, aki minden oldalon meglátja a szenvedést. Sajnos ez nem mondható el. Emberileg ezt meg lehet érteni, de művészileg nem. Aki egy bizonyos fajta világszemlélet híve, az lehet, hogy szívesen olvassa Wasst, amennyiben a nézetei igazolását látja benne. Akik egy másik szemléleté, azok meg olvasás nélkül gúnyolódnak és minden hibát kisarkítva csak elítélő véleményeket írogatnak. Én azonban nem önigazolást, hanme az igazságot keresem a művekben, az meg általában középen van.
Igen, ezért mondom, hogy tulajdonképpen jellemzőek az alakok, nincs ezzel baj. Hanem az, hogy más jellemző típusok is vannak és a negatívak már megint azoknál, a pozitívak meg megint itt.
A felelősen gondolkodó magyar nemes tipikusabb volt mint a csak vitruskodó, kártyázó, léha, asszonybolond? Mint a modern beruházások elmaradása és a pénz elverése miatt az országot félfeudális körülmények között tartó? Mint a sok hétszilvafás dzsentri? Emberek, hát miről írt Móricz és Ady? Egy külföldinek nagyon kilóg a lóláb, hogy a magyar az maga a tökély, s már nem először.
Zsidók főurak nyilván nem voltak. Ismerjük a történelmet, tudjuk, hogy nem lehetett földtulajdonuk jó ideig, s ezért volt pl. több közülük az értelmiségi és a kereskedő. Tipikusan sok volt a zsidó pl. az orvosok között, lehetett volna egy emberséges orvos az egyik hős, s akkor minden antiszemita vád visszutasítható lenne. De a művészek között szintén voltak zsidók, a festő is lehetett volna. A csehek se csak boltosok voltak, lehetett volna a főhős a tehetséges Hubelka építész.
De tudok mondani jó ellenpéldát, pont innen. A román alak tulajdonképpen rendben van, kicsit talán lehetne árnyalni, de ahhoz hasonlóan lett volna jó megoldani a többit is. Itt kifejezetten jó, hogy nem egy bocskoros román parasztot vagy egy gonosz pópát rajzolt meg, s nem a meglévő előítéletes sztereotípiákat erősítette, ugyanakkor mégis életszerű jellegzetes sorsot ábrázolt. A német tudós viszont egyértelműen nem annyira tipikus, mégis jó. Mert én is hiszem, hogy a németek között is voltak ellenállók, ha nem is sokan. A bomba titkát ki nem adó tudós pedig olyan gondolatokat tud kelteni, amelyeket kár lett volna kihagyni, tehát ezen az alakon se változtatnék, jó ötlet.
"Zsidó bankár... Mi jót találhatnánk benne? Mért kellene épp W.A.-nek pozitív képet alkotnia róla?"
Nem a zsidó bankárról lehetett volna jó képet alkotnia, hanem egy zsidóról! Legyen az bármilyen foglalkozású. Kisboltos, kereskedő, akárki. Vagy szerinted a zsidók tipikusan rosszak? Mert akkor nincs értelme folytatnunk. Mellesleg miért ne lehetne egy zsidó bankár is jó ember? Csak egy magyar földesúr lehet? Ott nem voltak Döbrögik? Jókai, Mikszáth, Móricz tudott ilyenekről írni?
"Mért épp SS katonákat mutatna be ördögként?" Hát volna néhány tippem, mondjuk az SS finoman szólva nem volt egy Amnesty International. Nem az a baj, hogy vannak benne barbár oroszok, de mindig csak ők azok? Sokat írtak, beszéltek a nácikról, de azért nehogy már jófiúkat faragjunk belőlük. És ha nem is ördögként, de amit műveltek az is megért volna pár sort a már sokadik orosz pokol helyett. Tudod a kevesebb néha több, s ezt Wassnál többször is el lehet mondani. Nekem is nagy hiányom volt, hogy a kommunista sereg dolgairól idáig nem olvashattunk, de azért ne essünk már át a ló túlsó oldalára.
"Magyar nemzetünknek az orosz ártott." A németek semmisítettek meg több mint félmillió magyar állampolgárt, megszállták az országot, puccsot csináltak a törvényes magyar kormány ellen - Szálasit ugye nem szabad választásokon választották meg - elvitték az ország aranykészletét, felrobbantották a hídjait. És ők nem ártottak? Vagy az a félmillió neked nem veszteség, mert nem voltak keresztények?
"amit te hiányolsz, jelesül a koncentrációs táborok szörnyűségeit, az már éppen úgy elcsépelt, mint a kismacskák. "
Wass Albert 1948-ban írta a regényt! Nem mondod, hogy 1948-ban elcsépelt volt a holocaust-téma! Egyébként meg más máshogy írja le, még mindig kevésbé elcsépelt valamit neki más után leírnia, mint amikor ő maga írja meg ötödjére is lényegében ugyanazt. Úgyhogy nála pont nem lett volna elcsépelt, mert ő sem írt erről, de akkoriban még sokan mások se. Hol volt akkor még a Sorstalanság meg a Schindler listája?
"a magyar ember vívódó, a zsidó pénzéhes, a cseh igénytelen, a román balkáni és a cionista világuralomra tör.De hol itt a hiba?"
Pont itt. Ezek előítéletek és sablonok. Kérdések: Mitől vívódobb egy magyar ember, mint egy másik? Mitől igénytelenebb egy cseh, mint egy magyar? Jártál már Prágában? Mit jelent a balkáni szó? Egy nyugatinak mi is azok vagyunk, a puszták népe, a barbár Attila utódai. Mellesleg ebben a regényben nem látom balkánibbnak a románokat mint a magyarokat. a cionista világuralomra tör. És Hitler mi a francot akart? Sztálin? És az amerikaiak akik között azért még nem mindenki zsidó?
A hollywoodi tucatfilmektől igyekszem elvonatkoztatni, ezért olvasom Wass Albertet, most belekezdtem egy másikba is. De ettől még nem fogom kritika nélkül kezelni az általa írtakat.
"pedig biztosan voltak szép szál és erkölcsös zsidó emberek és kis, gonosz magyarok is."
Biztosan, csak nem tipikus :))) Jó, ez vicc volt.
Valóban tipizálva írja le az alakokat, tipikus cseh tipikus, zsid, tipikus lengyel dzsentri...de nekem ezért tetszik. Mert ha nem írta volna le a nemzetiségüket, egy-egy történet elolvasása után egyébként is fel lehet ismerni, mely néphez tartozk. Én pl már Wass előtt is így képzeltem el egy tipikus magyar arisztokratát vagy egy cseh boltost.
No, elolvastam. Úgy vélem, érdekes regény, sokat tanít arról a világról, és talán jellemzőnek mondhatóak a sorsok. De a jellemek mégis kicsit sematikusak. Valójában a hat sors két típusú ember kis variációval. Két tipikus hős, persze a magyar és a lengyel. Olyanok akik általában testileg is felülkerekednek a konfliktusokban, aki külsejük alapján is tekintélyesek. Erkölcsileg ugyanígy hős a német tudós és végülis a hazája sorsán ügyködő, de jellemében kidolgozatlan, rutinszerűen megrajzolt román politikus is. A másik oldalon egyértelműen ellenszenves a zsidó bankár és a szláv (cseh) kisboltos is minimum lenézett, lesajnált. A cionista szervezkedés leírása is összeesküvéselmélet-szerű, a jellemző összesküvők zsidók ( a világuralom miatt) vagy románok (Erdély miatt). Ebben a regényben is helyet kap a barbár orosz katonák viselkedése. Mindez lehetett így, de mégis úgy érzem, nem mutatja meg az érem mindkét oldalát, s ezért a regény erkölcsisége kétséges. A magyar herceg alakja egyértelműen túlidealizát, érdekes lett volna, ha most kivételesen egy Nemecsek figura, vagy egy léha, felelőtlen dzsentrit rajzolt volna meg a magyar alakban. Ha a zsidó ember lett volna inkább szimpatikus és hőstípus, aki testileg is lepofozta volna a SS-katonákat, s akinek alakján a koncentrációs táborok szörnyűségeit is bemutatta volna, azt amit a németek tettek. Lehetett volna a családja után síró, nagylelkű orosz katona is a sok barbár között, de nem, most sem. Sajnos, úgy érzem ez Wassnál nem fért volna bele a világképébe, pedig biztosan voltak szép szál és erkölcsös zsidó emberek és kis, gonosz magyarok is. Ilyen hősies magyar arisztokratát már számtalant megrajzolt a regényeiben. Nem rosszak az alakok, csak mindig ilyenek, s ez előítéletet sugall.
Maga a regény olvasmányos, de helyenként túl hosszú, túlírt az erkölcsi szózat vagy az önmarcangoló tépelődés, pl. a német tudósnál. Ugyanakkor a kerettörténet, Baradlay pap, Hiribi halász és a csónak esete nagyon ötletes, s a sorsok megjelenítésén, a XX. sz. első felének újabb meséjén túl egy teljesen más funkciót is ad a műnek, amennyiben a hit és Isten létének bizonyságát boncolgatja. Tulajdonképpen ez az ami miatt szerintem kiemelkedik a szokványos történetek közül, s különösen a vallásosos, de a filozófiai kérdésekkel szívesen foglalkozó embereknek többet jelent ez a regény. A regény végén Lubovszki és Porisch találkozásának mikéntjének leírásán átlépett az író, s ez kissé életszerűtlen. Sejtetni enged olyasmit, amit nem kellene, a baleset a vonatkezelő személyzet leírásánál már sejthető, kár érte. A próbáljuk meg együtt kimondása szintén szájbarágós, a Hiribi név bemondása életszerűtlen, színpadias. De a történet végének többfajta értelmezhetőségre lehetőséget adó nyitottsága, az egyesülő Európa újjászületésénél, az amerikai világhegemónia egyértelművé válásakor szerintem nagyon jó és elegáns megoldás.
Nekem is az Elvész a nyom c. regénye tetszett a legjobban azok közül amiket eddig olvastam tőle. Nagyon sok sorsot mutat be, sokféle szemszögből. Sokan vannak, akik alapból "lenácizzák" Wass Albertet (úgy hogy egyetlen regényét sem olvasták), mert most bizonyos körökben ez szokás. Az olyan embereknek ajánlanám ezt a könyvet. És utána megkérdezném, hogy ebben pl. mit találtak nácinak. Ez a regénye szerintem pontosan inkább a békítésről szól.
