Itt most direkt a friss trágya mielőbbi feldolgozásán volt a hangsúly mert nincs érett trágyám. Ebből a feldolgozottból fogok tavasztól áztatni, és azt a lét erre-arra rálocsolni. Pl. a kivik tövére, amiket most ültetek ki.
Allitolag zoldseggel is lehet etetni oket... amit amugy is a komposztba tennel. Nalam a komposzt (zoldhulladek a kertbol) tele volt veluk. Amiota az avart az agyasokon hagyom - szinten megnott a giliszta allomanyom! :))
Tavaly hozzájutottam kevéske friss lótrágyához. Tettem belőle nagy festékes vödörbe, raktam hozzá a komposztálóból néhány gilisztát és a kamrában teleltettem. A napokban néztem bele, hát gyönyörű, porhanyós humusz lett belőle. Ezt fogom kis adagokban áztatni, és a kedvenc növényeim kapnak majd belőle.
A komposzt fűti magát és a giliszták ennek örülnek. Ma is szedtem egy marékkal a komposztomból, talán 10-20 cm mélyen voltak. Igaz mostanában nincs hideg, de egész télen így szedtem őket a tavi halaimnak. Ezrével vannak a komposztban, kis kerti ültetőlapáttal 2 perc alatt szedek akár 20-30 db-ot.
Jelentem, az idén először volt télen is bomlás, épp ma rostáltam át azt a komposztrészt, ami október óta összeért (de én használok ilyen szórható porokat is, és persze, időnként átforgatom a komposztot, mert akkor gyorsabb).
Sőt, az elmúlt évekkel szemben még giliszták is maradtak benne, holott azok minden télen ki szoktak purcanni (igaz, télen nem rakom a komposztot, eddig azt hittem, éhen haltak, de nem, inkább megfagytak).
Nálam egyébként a havonta egyszer átforgatós módszerrel és a porok alkalmazásával 3 hónap egy teljesen ért, rostálható komposzt (most télen 4 hónap volt).
Ma felbontottam egy műanyag zsákban eltett ginkó levél és termés keveréket. Szépen összeért és kövér giliszták is vannak benne. Szóval úgy látom, hogy nem lesz vele baj.
Egy zsák ginkgo levelet tettem bele tavaly. Gyönyörű sárga volt frissen, szinte ugyanolyan tavaszra. De kicsit alakult. Szóval kábé lassú, mint a dió. Terméssel nincs tapasztalatom, csal elég fura illata van, úgyhogy a szomszéd lehet, hogy nem örül. De előbb-utóbb le fog bomlani.
Köszönöm a segítséget. Egy dolog, amit azóta megtudtam, hogy a biloba termésében vajsav van, aminek a bomlásakor butilalkohol keletkezik, ami mérgező. Nem tudom, hogy ezt a "természet" hogyan kezeli. Amúgy most azt csináltam, hogy a ginko levelet és termést szétterítettem, hagytam kiszáradni, arra gondolva, hogy így keverem más komposzt anyagokkal.
Egyszerű dolog ez a komposztálás valójában: a természet minden természetes, ott előforduló anyag lebontását "megtanulta". Ennélfogva minden, ami növényből van komposztálódik ha rendelkezésre áll 3 dolog: nedvesség, levegő, és kellő hőmérséklet . MINDEN (=gingko is). Ha valamelyik hiányzik akkor nem olyan jó a helyzet, ezért nincs télen meg a sivatagban komposztálódás, vagy a mocsarak mélyén ezért nem bomlanak le a dolgok.
Egyébként az állati eredetű dolgok is, de mint tudjuk az fertőzéshordozó lehet, ezért nem rakunk a komposztba kutyakakit, bár ha forró a komposzt azt is nyugodtan lehet, épp úgy mint sütőolajat, tejet, stb, csak ne túl nagy mennyiségben, és kerüljön középre ahol felforrósodik.
Apropó, sütőolaj: mivel a sima szennyvízcsatornába öntve valóban más dolgokkal összeáll, és dugulásokat képez, ezért be lett állítva valamiféle veszélyes hulladéknak. Nem az. Növényekből préselt olaj. A dió, napraforgómag, mogyoró 60%-a olaj, és a természetben érdekes módon szépen lebomlik. Ugyanez igaz a sütőolajra: ha nem túl sok van a (lehetőleg forró) komposztban, akkor szépen lebontják a paránylények. Sőt, ha kellően forró a komposzt akkor a csontot is "viszi", nem véletlen van ilyen mozgalom, hogy komposztáljuk el a halottakat.
A forró komposzt meg nem ördöngősség megintcsak: ha meg van a kellő méret (min 1 m3), és van benne elég nitrogén (fű, lucerna, friss konyhai hulladék, stb,stb), és nem apránként rakodjuk össze hanem egyszerre, és megvan a kellő nedvesség, akkor az isten se ment meg attól hogy felmenjen min. 50-60 fokra
Próbáltam utána olvasni, de nem sokat találtam. A levele mérgező, csak fermentálás után lehet pl. teát készíteni belőle. A termés ehető, de büdös. Azt tapasztalom, hogy a fa alatt gyérebb a növényzet, lassabban is fejlődnek, bár ennek lehet oka az árnyék is. Szóval csak azt nem tudom, hogy a bomlás során keletkezik-e olyan anyag, ami káros lehet más növényekre.
Termő ginko biloba fa van a kertben, iszonyú mennyiségű terméssel. Azt szeretném kérdezni, hogy lehet-e komposztba tenni a levelével együtt. Előre is kösz a választ.
Nem sok kell hozza. Egy dob, fabol... egy ajtoval, ami egesz szelessegben van - tehat konnyu kiszedni a komposztot. Egy tengelyen, ami allvanyon van - szoval ennyi.
Az egyeduli hatranya: fabol van, tehat idove tonkre fog menni. A muanyagok tovabb tartanak - de sokkal dragabbak. Akinek tobb a penze mint az ereje, ideje, ezek nagyon jo megoldasok. Hamar komposztalodik ami benne van, nem szarad ki hamar, forgatni meg nagyon konnyu...
Ez pedig a legegyszerűbb, legtartósabb és legpraktikusabb:
Idén tavasszal már a harmadikat csinálom. Van (illetve lesz) immár 2 db 2 m3-es, meg Siófokon van egy 1 m3-es. A képen az egyik 2 m3-es van.
Nálam a komposztálást a giliszták végzik. Annál jobb minőséget semmi nem csinál, mint ami rajtuk keresztül ment! :-)
Ez némileg időigényesebb folyamat, de megéri. Aki először indítja, annak célszerű néhány doboz komposztgilisztát venni egy horgászboltban, azzal "beoltani".
Nálam már olyan mennyiségben vannak a képen lévő komposztálóban jelen a giliszták, hogy a néhány perc alatt több száz darabot szedtem ki a halaimnak december 30-án is, alig 20 cm-re a tetejétől és csak egy kis részét bolygattam meg! Tudod ez milyen jó a kerti tóban, ennél jobb téli etetés nincs nekik!
A komposzt természetes hőtermelése miatt egész évben aktívak a giliszták és nem is mennek lejjebb.
Ez a komposztáló befogadta az egész éves fű nyesedéket (1000 m2) és a gyümölcsfáimról lehullott összes falevelet. 2020 (BUÉK!) őszén kerül ürítésre, előtte tavasszal még lefedem egy vékony réteg földdel. Mire elkészül, úgy a felére le fog tömörödni.
Mellé rakom az új 2 m3-eset. Idén (BUÉK!) már abba gyűjtök.
A képen minden lényeges látható. Négy oldala szögvas keretben hegesztett acélhálóból. Sarkokon csapos rögzítéssel, ami nagyon egyszerű. Két-két csődarab és egy vékonyabb csap. Hogy ne vesszen el, a csapra lánc. Házilag kivitelezhető komolyabb hegesztési tudás nélkül. A sarkok alá egy-egy betonlap kerül, hogy ne süllyedjen meg.
Használatba vétel előtt egy viszonylag jó UV álló fóliával kibélelem, de csak (!) az oldalait. Felül két lécdarabbal rögzítem a fóliát. Lehet esztétikusabban is, de nálam a kert végében van.
Ha ki akarom szedni a kész komposztot, akkor a fóliát a sarkoknál átvágom, az első oldallap csapjait kiveszem és eltávolítom a komposztáló elejét. Innentől már csak ki kell lapátolni.
Köszönöm. Én is odáig jutottam csak hogy sok minden mellett nem lehetek egyszerre vegyész is, így igen, nekem is csak gyanús elsőre. Ezért kérdezem. Eddig a kukába ment, egy kérdést megért hogy hátha nem...
