A "gyűrkéli" kifejezés azt takarja, hogy fekszel a hátadon, és a takaró szélei körben alád vannak gyűrve szorosan. Kipróbáltam: nem lehet megcsinálni, mert legalább az egyik oldalon (amelyik kezeddel be akarod fejezni a manővert) kimarad. Én meg úgy néztem ki, meg éreztem magam, mint egy múmia....
Na, akkor kezdem az elején. Rátapintottál a lényegre: pontosan olyanokat keresnek meg előszeretettel, akik gyakran tartózkodnak éjszaka a szabadban egyedül, és jól hozzáférhetőek: horgászok, mezei munkát végzők, falu szélén élők. MERT kerülik a feltűnést Nem akarják felvenni nyíltan a kapcsolatot MERT kivel vegyék fel? Amerikával? Oroszországgal, Kínával? Amíg a földön nem lesz egyhatalmi rendszer, nincs értelme valakit kiválasztani. Milyen alapon tennék? A kiválasztott hatalmat fantasztikus előnyhöz juttatná ez a kapcsolat, és leigázhatná az egész bolygót. Szerinted most, amikor Amerika az olajért (és mi az olaj egy idegen technológiához képest??) mindenre képes, ki lenne erre alkalmas? PONTOSAN a suttogó propaganda a legjobb megoldás, mert vannak emberek, akik már abban a tudatban nőnek fel, hogy ők itt vannak, emberek, akik tudást kapnak tőlük, és teljesen új világnézetet (néhány évtized múlva közülük kerülnek majd ki a világ vezetői). Ha meg tudod szerezni az Invaders-Betolakodók című filmet, abból választ kaphatsz a kérdéseidre. Vagy kérdezd meg Őket, és ez most nem vicc. Egy próbát megér, csak nehogy meglepődj....
tudja a rak. pillanatnyilag nem tudom, hogy mit jelent a kored gyurkeli kifejezes. figyu, en nem mondom, hogy mindenre van logikus magyarazat. de nem hinnem, hogy ezekhez szukseg lenne foldonkivulit kepzelni. pillanatnyilag a foldonkivuliek nem igazan akarjak velunk felvenni a kapcsolatot. ha annyira ismernek az embereket, akkor nem ennyire rebuszokban uzennenek. nem ejszaka, rossz latasi korulmenyek kozott, nem maganyos embereket kisertenenek, nem hagynak homalyban a kiletuket. ha meg nem igazan akarjak az emberiseggel felvenni a kapcsolatot, akkor meg nem valoszinu, hogy a suttogo propaganda utjat valasztanak. akkor nem gyunnek, nem mutatkoznak, stb.
erted, ugye, hogy mi is ezzel az egesszel a bajom?
Másnap én ezt több embernek elmondtam, és az a kép máig bennem él. Egy idióta dolog, ami kicsit mindig is fura volt, de ez bizonyítja, hogy nem belemagyarázok: a szőke alakon furcsa, amolyan régi típusú simléderes (nem baseball) sapka volt. Ha változtatni akarnék a sztorin, ezt nem kéne elmondani, mert kissé nevetségessé teszi az egészet, de ha ezt láttam, akkor ehhez ragaszkodom. Sem több, sem kevesebb.
Soha senki nem mondta, hogy bármi fura is lenne mikor alszom. Szóval nem vagyok alvajáró, stb. Elég sokat voltam már kórházban, ha máshol nem is, ott felfigyeltek volna rá.
innen, a tavolbol persze allati nehez barmit is mondani, de szerintem nem voltal ebren. kezbol kontrazhato persze, hogy de megis. en csak a gyerekeimen latom, akik idonkent kimennek, atjonnek hozzank, beszelunk, szemuk nyitva es latom, hogy nincsenek ebren. eseted annyiban tekintheto kulonlegesnek, hogy szamodra rogzulnek ezek az almok. es nagyon nehez kivonnod magadat az egyeb ufokutato almatol. es ha nem is pont ugy nezett ki, akkor is megerosited magad, hogy de igen. mert az agyunk bizonyossagra vagyik.
Mutattak már olyan könyvet, pl. amit ha kinyitottál, és lapoztál, az oldalakon lévő képek megelevenedtek, mintha egy ablakon néztél volna át egy világra. Voltam olyan helyen, ahol két Hold volt az égen. Voltam teljesen kiégett, fény nélküli világban, ahol az égbolton csészealjak cirkáltak, és mindenre lőttek, ami mozgott. Tartottam a kezemben idegen fegyvert, amelyet kezelni is megtanítottak. Simogattam delfint, kipróbálhattam több állati testet - nyúl, sas, farkas. Olvastam folyékonyan idegen jeleket, beszélgettem ismerősként idegenekkel. És ez csak kis része az egésznek.
node, ez az alom lenyege. en pl. ha becsukom a szemem, akkor barmikor produkalok hasonlo kepzeteket. fugg attol, hogy milyen elmenyeid voltak, mennyire szinesen latod a vilagot. belekeverhetsz jobb/bal agyfelteket, a lenyeg: agyad jatszik. az alom eppen az, hogy a valos es valoszerutlen dolgok keverednek, kepszeruen. nagyon gyorsan, ugyhogy, ha az idorendhez tartanad magadat, akkor lenyegesen tobb minden tortenik veled az alomban, mint ami a valos ido alapjan kijohetne.
Nyilvánvaló, mikor felébred az ember éjjel, kimegy pipilni, visszamegy, leül, majd ledől az ágyra, aztán nem tud mozdulni. Visszakerül ülő helyzetbe, és az első, amit meglát, az ablakon kívül melltől felfelé egy alak, egy magas szőke (az ablak 2 m magasan volt a járdaszinttől), tehát az alak vagy lebegett, vagy kb. 2,50 cm magas volt), csodálatosan szép, pupilla nélküli szemekkel, és rendkívül megrázó, albínófehér, ráncos arcbőrrel (ezt sehol nem írták le előttem, az én esetem után két hónappal egy amerikai professzor leírásában szerepelt ugyanez a "különleges ismertetőjel"). Aztán egy hang, ami a fejedben visszhangzik: - Miért hívtál bennünket, ha ennyire félsz tőlünk? Majd a félig csukott ablakon át kilebegtem a szobából. Hajnalban az ágyon ébredtem, és a takaró körém volt gyűrkélve (az egész lakásban egyedül voltam) - nem beletekeredve voltam. Ezt magyarázd meg, tekintetbe véve a tényt, hogy ÉBREN VOLTAM, MIKOR TÖRTÉNT
Logikus, filmszerű álmokról van szó, van eleje, cselekménysorozat, vége, és színes. Egy nagyon megkapó álom nemrégről: Gyerek vagyok, és kerékpározom más gyerekekkel, mikor egy emelkedőhöz érünk. A tetején látom meg, hogy egy tó van a lejtő alján, már nem fogok tudni megállni. Belezuhanok a vízbe, ahol lemerülök mélyre. A víz gyönyörű kék, tiszta, és hirtelen rájövök, hogy tudok a víz alatt lélegezni. Figyelem a buborékokat, és megyek utánuk a felszínre. Amikor kiemelem a fejem a vízből, távolabb egy párába burkolózó, kék-zöld szigetet pillantok meg, de olyan szép, hogy sírni lenne kedvem. Ha hinnék a mennyországban, az lenne ilyen. Ezzel a csoda-érzéssel ébredek fel, ami napokig a hatása alatt tart. Vannak kalandfilmszerű álmok is, például tegnap éjjel pont olyan volt.
Figyelj, csak magamat tudom unásig ismételgetni: számomra a földönkívüliek látogatásai (nem volt sok), az ehhez kapcsolódó különös események olyanok, mint neked a levegő. Hozzátartoznak az életemhez. Ettől én sem többnek, sem kevesebbnek nem tartom magam (legfeljebb az álmaimat ajándéknak veszem) egyszerűen elfogadom. Nem akarok sem téríteni, sem meggyőzni, mert tudom, hogy ez így nem működik. Viszont egy újabb érdekes eset, lehet gondolkodni és cikizni:))) Egyszer hazafelé tartottam aerobic óráról kerékpárral, és elfogott egy köhögőroham. Rosszul kivilágított szakaszon kellett áttekernem, és mire a köhögésből felocsúdtam, csak azt láttam, hogy előttem úgy három méterre egy idős nő a kerékpár vázán egy zsák akármit tol. Beleégett az agyamba a kép, a következő már az volt, hogy elszállok a bringáról, mint a győzelmi zászló, és a bal arccsontommal beleállok a betonútba. A becsapódást meg az arcomat ért iszonyú ütést még éreztem, aztán se kép, se hang. Mikor magamhoz tértem, nagyon dühös voltam, és elkezdtem keresni a mamit, hogy hova lett, de sehol nem találtam a környéken. Viszont ami a lényeg: hazamentem, és megnéztem az arcomat, mert nagyon fájt a fejem. És jött a döbbenet: még egy horzsolás, kék folt, semmi nem volt rajta. Másnap elmentem orvoshoz, aki rögtön röntgent csináltatott, és enyhe agyrázkódást állapított meg, azon kívül semmit. Néhány évvel később fogászaton kezdtem dolgozni, és ott valahogy szóba jött a sztori, elmondtam az egyik fogásznak, aki azt mondta, hogy az emberi arckoponya LEGGYENGÉBB csontja az arccsont, ami ennél sokkal kisebb behatásoktól is könnyen törik. Nekem nemhogy nem tört el, de még a bőr sem horzsolódott le. És a kezem sem sérült meg, mielőtt valaki feltételezné, hogy az utolsó pillanatban odakaptam. És éreztem, amikor odacsapódtam a betonhoz.... Rejtély, viszont az életem teli van ehhez hasonló, és még ennél is furcsább eseményekkel.
szerintem azon almok, amiket leirtal, minden embernel elofordulnak. vakito kek alom, zuhanas (en idonkent meg is erkeztem. belegondolva remes, ha az ember arra ebred, hogy nyekken az agyan.) valos es valoszerutlen kepek valtakozva. szvsz ez az agyunk sajat utazasa, amit el kell viselnunk, mi 'magunk' csak utastarsak vagyunk ilyen alkalommal. megjegyzem, egyre ritkabban fordul elo. a korral mulik.
off sajnalom, de keversz, nem en vagyok a colonel. a cc tole fuggetlen esemenyek kovetkezmenye. :)
onon es azt el tudnad kepzelni, hogy gyakorlott szem olyat is meglat, mint amit nem is kepzelsz? tenyleg nem vetem el, hogy vannak a tudatos erzekeinken kivuli dolgok, de en inkabba az idegrendszerunk kepessegeihez illesztenem, nem foldonkivuliekhez. eppen eleg szep az idegrendszer, nem kell hozza plusz aurakat illeszteni.
colonel, el kell mondanom, én sem hiszek az aurafotóban. Viszont azt el kell ismernem, hogy az említett hölgy, aki készítette, adott mellé két oldalnyi gépelt értékelést is. Soha nem látott korábban, azt sem tudta, hogy a világon vagyok. Az értékelés kb. 70 százaléka volt teljesen hihető (kezdve attól, hogy milyen betegségeim vannak, a személyiségemig) Van rá esély, hogy véletlen, de ugyannnyi arra is, hogy nem az. Én 50-50 százalékot adnék neki.
Igen, ugyanis vannak kiválasztottak, akikhez gyermekkoruktól visszajárnak. És ez tény. Sokan nem tudnak róla, mert tökéletesen tudják fedni, illetve manipulálni az emlékeket, de vannak olyanok (ezért fontos tény, hogy gyakorló pszichiáterek sem boldogultak nálam a hipnózissal) akik kevésbe hipnábilisak (ide vonatkozó orvosi szakirodalom ajánlott), az ő emlékeiket az idegenek sem tudják lefedni-törölni. Vannak, akik eljutnak arra a szintre szellemileg, hogy el tudják ezeket a tényeket fogadni, őket már nem manipulálják. Már nincs rá szükség.
Azért ennyire nem keverem, csak talán másként gondolkodunk.
Én, ha valamit nem tudok elképzelni, még nem vetem el, csak vagyok olyan szerény, hogy úgy gondolom az én képességeim kevesek bizonyos dolgok logikus elfogadásához.
Ha téged ezek a témák érdekelnek, akkor kicsit többet figyelnél oda ilyen témáju műsorokra a Discoveryn,Spektrumon,National Geographicon, stb, illetve folyóiratokban. Akkor talán találkoztál volna az őssejtek ilyenirányu érdekes és talányos viselkedésére.
De egyébként lehet, hogy csak az a különbség köztünk,hogy koromra való tekintettel én többet olvastam és láttam.
Mit szólsz az atavitsztikus dolgokhoz. Azt is elveted?
Jámboran? Te valamit nagyon félreértesz.... Az nem jámborság, ha az ember a nyilvánvaló dolgok ellen nem hadakozik kézzel lábbal.... És engen nem MÁSOK győztek meg arról hogy mi történik, hanem saját magam jutottam arra, hogy elfogadom. Ha érdekel (és még más topicban nem olvastad) szívesen leírom az ominózus történetet, kíváncsi lennék rá, hogy a pontos részletek birtokában milyen véleményt alkotsz róla....
eszetlen, ahogy kevered a dolgokat. valahol rem erdekeseket birsz mondani, kar hogy a valosagtol nagyon messze allnak. eloszor kozlod, hogy szamodra elkepzelhetetlen, hogy valaki lassa az aurat, de a kovetkezo mondatodba beirod, hogy eltevedt ossejtek okozhatjak a dologot. gondolom, nagyon meglepodnel, ha azt mondanam, hogy az ossejtek onmagukban nem birnak semmifele erzekszervet letrehozni, ehhez a kornyezet hatasa is szukseges. nem beszelve arrol, hogy a szem az agy kituremkedo resze, tehat nem onallo szemkezdemenybol indul.
amugy, en sem hinnem, hogy az aurat barki is latja, de mondani en is tudom. javaslom, hogy mondjad te is. az ellenorzesi lehetoseg nagyjabol 0, az aurafoto meg amugy is mast mutat, a lebukas eselye 0. viszont nagyon erdekesse tenned magadat azok elott, akik fogekonyak az ilyen ezoterikus dologkra.
ez így igaz is lehetne, ha nem a sarlatánok is ugyanezzel a szöveggel jönnének.
ezzel minden maszlagot el lehet adni, hogy "új dolgok, ismeretlen dolgok, máskor is előfordult, hogy nem aztán mégis..." Látszólag nagyon klafa, ahogy fel van építve a mondókád, szerintem vígan meg is élsz belőle.
"Mi a bajod az aurafotóval?Létező dolog"
nem létező dolog. Humbug. Megélhetési hazugság. Pénzért átverése hiszékeny embereknek.
Mindennek van aurája, ahogy helyesen irtad elektromos mezője. Igy az élő és élettelen dolgoknak egyaránt.
Az számomra is elképzelhetetlen, hogy valaki látja az aurát, az is, hogy pl. a bőrével lát. Pedig van ilyen. Különleges képességek ezek, melyek az őssejtek differenciálódásakor /magzati kor elején/nem egészen oda kerültek, mint az emberek többségénél.
