A kormány decemberben elfogadta azt a kormányrendelet módosítást, amely az építésfelügyeleti hatóságok működését szabályozza. A kormányrendelet az általános építésügyi hatósági feladatellátást 2008. február 1-jével a személyi és technikai feltételekkel rendelkező építésügyi körzetközpontokba telepíti.
Ez azért szükséges – írja az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közleménye –, mert az általános építésügyi hatósági ügyeket jelenleg 2048 jegyző vagy körjegyző látja el, és a feladatellátás feltételeiben az egyes települések között jelentős színvonalbeli különbség alakult ki.
A kormányrendelet az eddig hatályos építésügyi hatósági illetékességi területeket veszi alapul, a hatáskört a körzetközponti hatóságokra telepíti. Tovább működhetnek a jelenlegi nem körzetközponti építésügyi hatóságok is az állampolgári jogbiztonság és a megfelelő színvonalú hatósági feladatellátás érdekében akkor, ha a személyi és tárgyi feltételeket maradéktalanul biztosítják. Ha ezek a feltételek hiányoznak, akkor az építésügyi hatósági hatáskört a kistérségi székhelytelepülés veszi át.
Az építésügyi körzetközpontokban a költségvetés megemelt finanszírozási eszközökkel támogatja a feladatellátás feltételeit – teszi hozzá a közlemény.
Ezek szerint a 245/2006 (XII.5.) Korm. rendeletben szereplő szerelt kémény és kültéri klíma egységre kiszabható tételek fölöslegesen szerepelnek ott, mivel csak védett épületen és műemléki épületen lenne kiszabható, ott meg mivel úgysem adnak rá ki fennmaradást, nem lehet kiszabni a bírságot, mivel azt csak a fennmaradási engedély kiadásakor lehetne. Éljenek az átgondolt, egymásra épülő építésjogi törvények és rendeletek!!! Aki mégis érti szóljon nekem!
1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethezÉpítésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységekII. A következő építési tevékenységek - az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével - bejelentés alapján végezhetőek:
23. az épület egy teljes homlokzati felületét érintő építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, teljes felület színezése, teljes felületképzés megváltoztatása, teljes építészeti karakter megváltoztatása).
III. A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:
20. kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor stb.) építése,
Ezt elfelejtették a fogalommeghatározások közé betenni:
Csúzda: Kerti alkalmatosság, mely deréktájéki idegbecsípődés okozására alkalmas
;-DDDDDDDDD
37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet megjelenésével egyidejüleg érvényét veszti (bár erre vonatkozóan a jogszabálybannincs utalás) a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről és a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról, a 2. számú melléklet kivételével (amely a kötelező a hatósági egyeztetések körét sorolja fel)
Csak tudnám, hogy ezt milyen rendelet, vagy törvény vonja vissza?Teljes a fejetlenség sz építési engedélyezés körül!!!!!!!
A tervező egyeztetése és a tervezői nyilatkozat tartalma
19. § (1) A tervező az elvi építési, az építési, a fennmaradási és szükség esetén a rendeltetés-megváltoztatási és az elvi telekalakítási engedély megkérése (bejelentés) előtt
b) az építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése során az érdekelt közmű-szolgáltatóval és a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval a (2) bekezdésben meghatározott követelmények tekintetében különösen az alábbi esetekben egyeztet:
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egyeztetés arra terjed ki, hogy
b) az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek.
Építési engedélyezési és bejelentési eljárás
28. § (1) Az 1. melléklet
a) I. fejezetében meghatározott építmények építése és építési tevékenység végzése építési engedély,
b) II. fejezetében meghatározott építmények építése és építési tevékenység végzése bejelentés
alapján végezhető.
1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
Építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek
I. A következő építési tevékenységek - a II. és III. fejezetben foglaltak kivételével - építési engedély alapján végezhetőek:
10. az épített égéstermék-elvezető,
III. A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:
13. napenergia-kollektor, szellőző-, klíma- és szerelt égéstermék-elvezető és szerelvényei, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, szelektív hulladékgyűjtő, szőnyegporoló, sorompó, árnyékoló, növénytámasz, 10 m3 vagy annál kisebb űrtartalmú tartály elhelyezése,
5. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
I. Általános előírások
1. Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi elemei a tervezés tárgyától függően:
8. Műszaki leírás
h) az égéstermék-elvezetés megoldásának részletes leírását és indoklását,
A mintadokumentációk, illetve a kamarai szabályzatok elkészítéséig a korábbi rendelet, az építészeti-mûszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeirõl szóló 45/1997.(XII.29.) KTM rendelet léptékei az irányadók.
37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet
Hatályukat vesztő rendelkezések
52. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az építésügyi hatósági kötelezési eljárásról szóló 40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet,
b) az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet I. fejezete, 11-14. §-a, 16-20. §-a, 22-33. §-a, 35-37. §-a, 38. § (2) bekezdése, valamennyi alcíme, II. fejezet megjelölése és címe, továbbá 1. és 3-5. számú melléklete,
c) a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet 5-16. §-a, 5. §-t, 6. §-t és 9. §-t megelőző alcíme,
d) az egyes építésügyi jogszabályok módosításáról szóló 2/2002. (I. 7.) FVM rendelet 2. §-a,
e) az egyes építésügyi jogszabályok módosításáról szóló 12/2003. (III. 24.) BM rendelet,
f) az egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 45/2005. (X. 21.) EüM-FVM-GKM-IHM-KvVM-NKÖM-TNM együttes rendelet 4. §-a és 8. §-a, továbbá 1. és 2. számú melléklete.
Tehát ezt a rendeletet nem érinti a hatályvesztés, azaz az építészeti tervek tartalmi követelményeiről jelenleg 2 rendelet van érvényben!
2008. január 1-én lépett hatályba az építõipari kivitelezési tevékenységrõl az építési naplóról és a kivitelezési tervdokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X.31.) Korm. rendelet, továbbá az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-mûszaki dokumentációk tartalmáról szóló37/2007. (XII.13) ÖTM rendelet.E rendeletek a tervdokumentációk tartalmi követelményeinek meghatározásakor kamarai szabályzatra is hivatkoznak.
„a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatában foglaltak irányadóak”
Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy a Kormány rendelet 1.sz. melléklet I. pontjában, valamint az ÖTM rendelet 5. sz. mellékletének 11. pontjában említett kamarai szabályzat jelen pillanatban nem létezik, hatálybalépése esetén tagjainkat haladéktalanul értesítjük.
Évek óta kamaránk céljai között szerepel az engedélyezési és kivitelezési mintadokumentáció elkészítése, amely alapja lehet a rendeletben elõírt kamarai szabályzatnak. E hatalmas munka elkészítéséhez azonban mindezidáig nem sikerült anyagi fedezetet szereznünk annak ellenére, hogy pályázatot nyújtottunk be rá. A mintadokumentációk, illetve a kamarai szabályzatok elkészítéséig a korábbi rendelet, az építészeti-mûszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeirõl szóló 45/1997.(XII.29.) KTM rendelet léptékei az irányadók.
Igen!Mi is gondoltunk rá,hogy ha a jog folytonosság nem szakadt meg akkor nem kell új müködésit kérni de már vissza adta a müködési engedélyét.Ezt annak idején kellett volna úgy átvenni de nem tudtuk ugye...meg fagylaltozó volt és mi melegkonyhás büfét akartunk csinálni.
Nem a piactól bérlem a büfét azt megvettem csak a területet amin áll.Ez van a szerződésben:A bérlő az általa bérelt területen jogosúlt az illetékes építési hatóság engedélyéhez nem kötött felépítmény felállítására,amelyben az 1. pontban körülirt tevékenységét gyakorolja.
A bérlő az 1.pontban körülírt tevékenység megkezdése elött köteles beszerezni az annak gyakorlásához szükséges engedélyeket,ill,szakhatósági hozzájárulásukat.
A bérlő tudomásúl veszi,hogy az általa bérelt területen emelt felépítmény üzemeltetési-vagy tulajdonjogát kizárolag a bérbeadó elözetes írásbeli hozzájárulásával jogosult átengedni,ill.átruházni,mivel a felépítmény alatti terület a bérbeadó tulajdont képezi,így azzalcsak a bérbeadó rendelkezhet.
A kft-t akkor is perelheted megtévesztésért kérdés, hogy a bódé a kft tulajdona és béreled tőle, azaz csak a bérlet jogát vetted meg, vagy a kft-től csak a területet bérled és a bódét vetted meg. Ha a bódét bérled, akkor nyertes pered van a kft-vel szemben, ha viszont a helyet bérled és a szerződésben az van, hogy oda engedély nélkül telepíthető bódét tehetsz, akkor az eladót perelheted, mivel az adás-vételkor már hatályban volt ez a dolog és nem hivatkozhat arra, hogy nem tudta a törvényt.
Egyébként meg a bódé is engedélyköteles volt már ez előtt a törvény előtt is. Esetleg utána kellene járni, hogy ki állítota ezt a bódét.
A "pecsenye"soron minden büfé még azóta is vígan üzemel senki nem akarja eladni.Nem hiszem,hogy tudott róla és azért adta el.Neki megvolt a müködési engedélye és üzemelt ha nem is nagyon csinálta....Azóta sincs arról szó ,hogy bezáratják a müködö büféket..........hiszem akkor miből profitálna a KFT illetve az önkormányzat?De viszont és itt lehet a lényeg az újonnan beadott müködési engedélyekre már nem bólintanak rá és ,hogy miért?Ezek a bódék rontják az összképet nem unios szabvány szerint épűlnek elavultak stb stb és majd.....csarnokot akarnak a helyébe építeni...de megszüntetni nem akarják olvasható az egyik cikkben csak korszerüsíteni.
Azt olvasom itt a kormányrendeletet böngészve ,hogy junius 13-án jött ki.Na már most akkor ezt a piac KFT-nek nem kellett volna tudni??Mert a Július elsején kötött szerzödésben az van írva ,hogy építési engedélyhez nem kötött.......
Az adás vételi szerzödésben nincs beirva a bérleti szerződésbe van beirva amit a piaccal kötöttem .Arrol szól ez a jogszabály,hogy a müködési engedélyhez mint szakhatóság július 13-tól az építési hatóságot is be kell vonni eddig a napig nem kellett tehát az elözö tulaj akitöl vettem annak sem kelett simán megkapta mégpedig nem is régen májusba váltotta ki a büfére és juliusban adta el nekem.Igy még jobban nem gondoltam,hogy bármi probléma lehet.Azt meg,hogy a bérleti szerzödésben miért van ez kiemelve ,hogy építési engedélyhez nem kötött azt nem tudom valami oka van.Gondolom,hogy igy simán ellehet kezdeni müködni benne.Csak mivel innentől mint szakhatóság jelen kell,hogy legyen a müködésihez igy nincs kibúvó.Az meg ugye azt találta,hogy semmi engedélye sincs egy büfének sem .133/2007 üzletek müködtetése kormány rendelet.azt hiszem ez az.
És mi az a jogszabály, amire hivatkoznak? A fennmaradásit mindenesetre nem tilthatják meg, viszont az a bódé amit vettél akkor is engedély köteles, ha nincs alapja, úgyhogy ha az adás-vételi szerződésben le van írva, hogy nem engedélyköteles, akkor támadható a szerződés. Ezzel az fog rosszul járni, akitől vetted, meg te is azért, mert kiesett a bevételed. Ha tudnám melyik jogszabályra hivatkoznak az önkormányzaton, esetleg átolvashatom.
Na szóval!Nem az önkormányzattól vettem hanem magánszemélytöl aki szintén magánszemélytöl vette.Vannak építmények amik nincsennek magántulajdonban és vannak amik igen.A lényeg az,hogy a piac 74%-a az önkormányzaté de a Cserepes sori piac KFT üzemelteti.Én a KFT-vel kötöttem bérleti szerzödést ami a helyre vonatkozik.Mikor megkötöttük ezt a szerzödést még a jogszabály nem volt életben pár nap mulva jött be azt hiszem julius 13-án és én 18-án adtam be a müködési engedély iránti kérelmem.A szerzödést pedig julius elsejével kötöttük.Azt hiszem itt ami a lényeg,hogy az önkormányzat nagyrészt az érdekelt és ,hogy aki már "bent " van azt hagyják aki most akar annak nem adnak engedélyt.Az én ügyem pedig különösen kényes hisz pont a jogszabály érvénybelépésekor indult utjára.Méltányosságból és figyelembe véve a befektetett pénz időt segíthetnének...........és ez a feltételes mód a baj...............
Hoppá! Ha az önkormányzat az eladó, illetve bérbe adó, akkor küldjél neki ügyvédi felszólítást, hogy rendezze a bérlemény engedélyeit, mert nem használható arra amire eladta/bérbeadta, tehát félrevezetett téged. Ha ezt nem teszi meg,vissza tudod perelni a bérleti díjat / vételi árat és ezek felett az ebből adódó költségeidet, illetve kiesett bevételedet. Ez egy sima vevő/bérlő megtévesztése. Hagyd az építési osztályt, a bérbe adót/eladót kell perelned! A pert biztos, hogy elvesztik, csak 2-5 év amíg lezajlik a dolog, de lehet, hogy elég lesz az ügyvédi felszólítás is, meg jó lenne egy kis média.
Hoppá! Na erre mondtam én, hogy az önkori akkor jár el helyesen, ha ő csinálja meg a piacon lévő épületeket, majd azokat vagy bérbe adja, vagy eladja. A te esetedben az önkormányzat a hunyó, nem az építésügyi hatóság a hibás. Fogalmam sincs, hogy mi a megoldás...
Csak papiron vettük meg nem ügyvéd jelenlétében!Mivel se helyrajzi száma sem a térképen nincs konkrétan rajta csak maga a piac területe az ott lévő épitmények egyike sincs berajzolva.Mivel annak idején csak odarakták öket és akkor nem kellett engedély stb vagy nem tudom ,hogy oldotta meg az önkormányzat.Számomra az nem világos,ha kell rá engedély akkor eddig ezt miért nem szerezték be miért nem rakta helyre az önkormányzat a saját portáját!A másik pedig ha 334 pavilonnak megengedik,hogy tovább üzemeljen mondván nekik már van müködési engedélyük őket nem piszkáljuk akkor nekem miért nem adják meg?Rajtam statuálnak példát?.A bérleti szerződésben is az áll,hogy építési engedélyhez nem kötött felépítmény..Mert ugye magát a helyet bérlem a piactól ezen belül magától az önkormányzattól(nevezzük helypénznek).Azzal indokol az első és a másodfokú építési osztály is,hogy nincs rajta használatba vételi engedély de akkor ,hogy engedték több mint 10 évig,hogy használják??Mert végig üzemelt mint vendéglátó egység.!s az önkormányzatnak tudnia kelett erről hiszen övé a telek!!!Nem Rigó utca 99 számról van szó!Hanem a saját placcáról!
Ebben az esetben, készült adásvételi szerződés, amiben szerepelni szokott, hogy per, illetve tehermentes, valamint, hogy a megtekintett állapotban veszik meg.
Emiatt nem feltétlenül az építésügyi hatóság a hibás, ugyanis bármilyen ingatlan megvétele előtt nagyon-nagyon ajánlott a hivatalban is utánajárni annak, hogy az adott ingatlanra lehet-e építeni, vagy a meglévő épületet mire lehet használni.
Ha a hivatal nem meggyőzhető, akkor jó lenne közölni a médiával is a problémát.
Arra gonolsz,hogy miután beadtam a fennmaradásit és elutasitják ?Akkor forduljak bírosághoz??Amúgy a másik dolog,hogy ha beadom ez újabb 100000ft!!Valószínü,hogy nem fogják megadni.Eléggé patt helyzet én a sajtó nyilvánosságban bízom mert ezek addig nem mozdulnak semerre.Esetleg akkor ha kicsit kiszelöztetik az ügyet.A másodfok leirta egyébként feketén fehéren,hogy nem lehet polgári peres ügyet indítani csak,ha jogszabálysértés történt,de többször kiemelte,hogy nem követett el az elsőfok jogszabálysértést és fellebbezésnek helye nincs.
Manánszemélytől vettem a büfét .Az még a hátúl ütöje a dolognak hogy kétszeresen érdekelt az önkormányzat mert a terület a telek is az ő tulajdonában van.Beszéltük az építésszel,hogy kérjük azt,hogy elfogultságból a megyében más vizsgálja az ügyet,de az a bökkenő,hogy akkor is érintettek az ügyben az önkormányzat .
