"A CO2 molekula visszasugározza az abszorbeált energiát a Föld felszíne felé, és evvel azt fölmelegíti." mondják a klíma rögeszmések.
"Hamis."
Azért hamis, mert ilyet nem mondanak, még a legrögeszmésebb klímarögeszmések sem, csak rájuk fogják a másik oldal klímarögeszmései, hogy legyen mit cáfolniuk. :-)
A CO2-molekula a 4-50 ľm tartományú IR-sugarakból csak a 4,3 ľm és a 15 ľm körüli hullámhosszú sugarakra reagál.
(Ez a rajzon is látszik, tehát jónak tűnik.)
"A CO2 molekula visszasugározza az abszorbeált energiát a Föld felszíne felé, és evvel azt fölmelegíti." mondják a klíma rögeszmések.
"Hamis."
a CO2 molekula a gerjesztéssel kapott hőmennyiséget nanoszekundumokon belül leadja környezetének, az O2 és N2 molekuláknak. Az így kapott energiatöbblet pedig azt eredményezi, hogy az O2 és N2 molekulák melegednek avval az energiamennyiséggel, amelyet a CO2-molekuláktól kapnak. A meleg levegőfölszáll, helyére pedig hideg száll le.
Lehet, hogy a Modtran ezért operál az O2 sávjával?
----
Ha felnézünk az égre, vagy akár körbenézünk, 1 m2-en ezt látnánk, ha meg tudnánk különböztetni szemünkkel a molekulákat: A piros pontok a CO2-nek, a kék mezők a víznek felelnek meg. A különböző kék színárnyalatok utalnak a víz különböző halmazállapotaira.
Az El Niño globális szénciklusra gyakorolt hatásainak története 1957-2017: számszerűsítés a légköri CO2-adatok alapján
A CO2 növekedési ütemének évközi változásai e feljegyzések bármelyikében, amelyek megközelítőleg tükrözik a globális teljes CO2-áramlás változásait, egyértelműen az ENSO-hoz kapcsolódnak.
Következtetés A korábbi eredményekkel összhangban a becslések azt mutatják, hogy az El Niño események során a trópusi sávban megnövekedett a CO2-kibocsátás, néhány hónappal később pedig az északi extratrópusi sávban is megnövekedett a CO2-kibocsátás, az 1957-2017 közötti időszakban.
Szeged külterületi állomásán 20,2 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek, ami egy fokkal magasabb, mint az Ásotthalmon 1958-ban mért 19,2 fokos napi rekord.
"Az örökös vizes bolygón ,a bioszféra és tektonika miatt nagy léptékben stabil maradt a klíma."
Százezer meg millió éves reagálású visszacsatolásokkal. De ez a stabilizáló rendszer semmit se tud tenni egy kétszáz éves drasztikus folyamattal. Majd kétszázezer év múlva flottul kiheveri a bioszféra és az atmoszféra az ipari forradalom és a modern globalizáció hatásait, és beáll egy szép stabil állapotba. Csak nekünk embereknek nincs erre kétszázezer évünk.
A felhőtlen égen egy SÁRGA Napot látsz, pedig az a Nap valójában látható tartományban zöldes színű, és marhasok ultraibolyát is tartalmaz a fénye. És lám, te sárga színűnek látod, és - a tűző nyári órák kivételével - még az UV-től se kell komolyabban tartanod. Na, azért nem, mert a légkör molekulái az UV nagy részére átlátszatlanná teszik a levegőt, a kék hullámhosszt meg úgy szétszórják, hogy a teljes égboltról érkezik a szemedbe és nem szögegyenesen a Nap irányából.
Csak mellékesen: a biológiai látás direkte arra a hullámhossz-tartományra alakult ki, amit átereszt a légkör. Úgyhogy nem kell azon csodálkozni, hogy látjuk a Napot.
Ha igazad lenne, akkor nem gigatonnáznának, hiszen az nem mond semmit. Nem is mondanak vele semmit, épp ez a lényeg. (Miért csak a klímahisztiben nem használnak százalékokat? Nem tűnt még fel?)
Százalékban is vannak durva különbségek, nem csak gigatonnákban, például 200 év alatt 50%-al növekedett a légköri co2
Valószínűleg nem lenne klímahiszti ha lenne alternatív tudományos magyarázat arra mitől emelkedett a föld hőmérséklete közel 1.5 fokkal röpke 200 év leforgása alatt, ami nem az emberi tevékenységnek köszönhető. Én nem hallottam semmi komoly föltdtörténeti változásról, azon kívül hogy az ember ipari mértékben írtja az erdőket és bányássza a fosszilis energiahordozókat, meg úgy általában mindent amit a föld alatt talál, ami aztán megy a levegőbe, vizekbe, szemétlerakókba.
Ha valaki előállna egy logikus magyarázattal, ami nem köthető az emberi tevékenységhez, más lenne a helyzet, te tudsz ilyet? Egyébként nagyon kevés ember hisztizik, a többség már beletörődött, mert nem lehet már mit tenni.
Első próbálkozás: megmutatnám ezt az ábrát. És valahogy elmagyaráznám a fekete test hőmérsékleti sugárzását.
Második probálkozás:
1. Fogadjuk el azt, hogy a megnövekedett C02 koncentráció globális felmelegedést okoz, de a talaj közélében, mert ott érezzük a meleget és a sugárzásimechanizmusok történései is ezt indokolnák.
2. Ebből az következik, hogy a nyílt vízfelületeken (van miből , hiszen75% a felszínnek vízzel borított) magasabb hőmérséklet miatt nagyobb a víz tenziója és erősebb a párolgás.
3. Mindenki járt a hegyekbe, 2-3000 méter magasan sokkal hidegebb van mind a tengerszinten. A víz molekula tömege kisebb, mind a levegőé, így a légkörbe felfele halad és kicsapódik, felhőket képez (Föld forgása, szél, entrópia, stb). Ebbe a folyamatba a nyomgázok nem szólnak bele, ezért: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9n-dioxid -itt van egy kép a széndioxid a fázisdiagramjával.
4. A felhők visszaverik a beeső sugárzást, de a nyomgázok hatása elhanyagolható, mert az elnyelése spektrumuk a hosszúhullám. A felszín visszahűl.
Szerintem ez manipulált. A magyarázó videóban is a 10 mikronos sávot mutatta. Amit lentebb betettem, a CO2-nél itt szinte nincs is semmi. Ahol nincs fedés, az a zöld nyíltól balra eső rész.
Erre kérdeztem, hogy itt mekkora hőmérsékletet jelent +2 ezrelék CO2 megjelenése 100 év alatt.
A szkeptikus és az alarmista is a gombhoz varrja a kabátot. Elmondtam, hogy nem az üvegházhatás, hanem a légkör vastagodása emeli a talpponti hőmérsékletet az adiabatikus gradiens szerint.
Ezért nem hibás az analógia. Egy-egy csepp tinta is látható változást okoz arasznyi távolságon is a tiszta közegben, de ha már beleöntöttél egy üveg tintát, a következő üveg semmiféle mérhető változást nem fog okozni, így sem, úgy sem látsz át rajta. :-)
Hibás analógia. CO2 abszorpciós képessége véges és meglepő, hogy milyen gyorsan telítődik az elnyelési spektrum.
Ha berajzolták volna a 800ppm-et, a hatása a hőmérsékletre nulla lenne.
Lambert-Beer-törvényt.
A törvény szerint logaritmikus összefüggés van a T transzmittancia (az anyagon áteső fény hányada) illetve az anyag α abszorpciós együtthatójának és a fény által az anyagban megtett ℓ távolságnak (a fényút hosszának) a szorzata között. Az abszorpciós együttható felírható az elnyelő közeg ε moláris abszorpciós együtthatójának és az abszorbeáló részecskék c koncentrációjának szorzataként, vagy mint az abszorbens σ abszorpciós keresztmetszetének és N (részecske)sűrűségének szorzata.
