Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
(pacal, velő, kakastöke vonalon az abonyi Mászáros legendás volt, majdnemmindigfriss kemencés libatöpörtyűs pogácsájával, sajnos bezárt, jó is, hogy Szolnok felé nincsen munkánk, sűrűn reggeliztem itt)
A tárkonyos ragulevesekbe kötelező a citrom. Főleg mikor kakastökét is süllyesztek a lébe. :)
Én pontosan úgy vagyok az ecettel, mint Bencuc! Kerülöm, mint ördög a tömjénfüstöt. Helyette citrom. Én is szoktam gombalevest készíteni citrommal savanyítva. Vegyes gombából, de vargánya is kerül bele, mivel abból van betárolva a legtöbb.
Nekem nincs bajom az ecettel, de pl. a citromot úgy szoktam enni, hogy merek hozzá egy kevéske tárkonyos csirkeragulevest. :)
Ránézésre a gombával meredeknek tűnik, ahogy pl. a csípős vs. vargánya is annak tűnt. De ma rájöttem, hogy a szárított vargánya + jalapeno nagyon jó együtt, csak kell közéjük cheddar, amolyan mediátornak.
Nyilván azokat nem gondoltam komolyan. Valószínűleg a narancssárga is sárgarépa. Egy hete adjusztálom a puncsreceptemet, aztán most mindenről az jut az eszembe elsőre. :)
hát igen, itt felénk ez dívik, automata locsolórendszer és a többi tipikus dolog, mintha kötelező lenne. amikor pár éve vízhiány volt nyáron, ment a méltatlankodás, hogy ő aztán nem fogja hagyni a több milliós pázsitját veszendőbe menni, úgyhogy ment éjjel a locsolója, nappal meg nem jött semmi a csapból egyikünknek sem.
a gombáknak azért alapvetően a talaj felső 20 cm-e számít, meg a termőtestképzési idő alatti páratartalom. a télen 100%-ra feltöltődő talajból sem feltétlenül következik egy tavasz végi vargányahullám, ha május elején fúj egy hétig egy jó meleg főnszél, ropogósra szárad minden. a régi, klasszik medárdi esős időszak tökéletes lenne, de azóta már új világ van erre, egyelőre úgy fest, hogy attól alapvetően elköszönhetünk (kivétel mindig lehet).
de az biztos, hogy jó lenne, ha tél végére 100%-ra tudnának töltődni a talajok, és ez a legutóbbi két nagy eső úgy kellett, mint egy falat kenyér.
Talán ha az ismétlődő felhőszakadások és villámárvizek helyett (aminerk ideje nincs elnyelődni a talajban) áztató, „medárdos”, 40 napos eső lett volna, megfulladnak. Talán itt az eleve nedves talaj és a nem hideg, hirtelen, gyors lefolyású csapadék volt a döntő.
A magam kis egyszerű ismereteivel (és minimális gombászkodásommal) úgy foglalnám össze, hogy az ősztől tavaszig a talajt átáztató nedvesség (és ebben benne van az őszi meg a tavaszi eső, valamit a téli hó) adja meg a löketet a gombáknak, persze ha ezek után jön egy csapadékos nyár, még jobb az összkép.
NB: 1999 a nagy hegyi árvizek nyara volt (Kemencei kisvasút lepusztítása, homokzsákok az M3-as vadonatúj szakasza – Gyöngyös–Polgár – mentén), a bükki természetvédelmi táborban is egy hétig esett az eső egyfolytában. DE:
– soha annyi rókagomba nem volt egy rakáson (szinte csak a kezünket kellett a sátorból kinyújtani érte);
– szedtünk pl. királytinórut, ami se azelőtt, sem pedig azóta nem volt igazán jellemző a környékre;
– óriás csiperke is volt, szintén egyedi alkalomként;
– gyönyörű óriás pöfetegek nőttek a fennsíkon;
– stb. :-)
És ezt nemcsak a júliusi csapadékrekord hozta, hanem hogy egy eleve nedves talajra jött az özönvíz. Miközben a hegyek között egy hétig ömlött az eső, Egerben ragyogó napsütés volt, amikor lementünk.
Bükki források:
– az Imó-kői barlangból háromnegyed szelvényben dőlt a víz;
– a Vörös-kői embermagas szökőkutat produkált;
– vígan folyt a Fekete-len is, ahol általában csak a kék mérőhenger belsejében tudnak a szakértők vizet találni.
A rétegvízi forrásokat (Tamás-kút, Hárs-kút, Lénárt-forrás) nem is említem :-)
Sőt, a kucsmák tenyészteste a hidegebb, őszies időszakban a legaktívabb, azt olvastam egyszer. A megfelelő felmelegedésen kívül a megelőző őszön, télen is sok múlik. De amilyen általános talajvíz hiány van, tőlük függetlenül is bármikor jól jön néhány hét vízzel telített időszak. Talán még a gyökérkapcsoltak is fejlődnek ilyenkor.
