Ha a pincében van, akkor szigeteld agyon, de egy 800 literes puffer ha 55 fokra fűtöd és 35 a visszatérõ, akkor 20kwh energiát tárol. Az kicsit több mint 2 m3 gáz jó hatásfokon. Vagyis pont jó átmeneti időben.. ha már gondolkodni küldtél..
De felőlem azt csinálsz amit akarsz. Vegyél 2 millióért hőszivattyút, szereltesd be további 1 milláèrt, ha ez a vágyad csináld...
Beszerelek egy Te általad javasolt 800 literes puffert a pincébe , azt az átmeneti időben pazarlás felfűteni , mert sok napi energia lenne benne feleslegesen. Több hőt vesztene a puffer a hőszigetelésen keresztül , mint a ház hőigénye az enyhébb , de fűtést igénylő napokon .
Vg b, azaz fekete vg beltéri , vgr vörös, vgw fehér kompatibilis a vg/vghz kültéri egységgel.
Vg kommersz kültéri
Vghz hyper heat kültéri.
A Vg2 ben nem vagyok biztos, hogy most az melyik hyper vagy sem úgy rémlik hyper. A 23-as japán katalógusban láttam.
Csatoltam a magyar katalógust.
Más Ay 2,5-est fogyasztást mértél már? Mennyire tud lemenni? Van eltérés a 3,5-eshez képest? Ahova szánnám oda nem kell csak 1,5 kwh teljesítmény -15 ben..
Vagy jobb egy multi és két kissebb beltéri, úgy is meg tudnám oldani. Két hasonló méretű és hőigényű szoba van egymás mellett, közös homlokzati fal.. stb. 3-3 méter cső / beltéri egyszerűen kialakítható. 4kw-os két egységes hyper heat. Vagy két külön 2,5-es.. költségben szinte ugyanott van.
"Gondolom a hideg időszakokra, éjszakára a gázos készülékhasználatot preferáltad."
nem, bekapcsoltam a fűtést október végén, automata ventilátor fokozat 22,5 fok, és gyakorlatilag tegnap kikapcsoltam. Üzemszerűen 180watt és 500 között vett fel. -10 is volt ott leolvasztásnál 1,9kw volt a csúcs amit felvett, arra a pár percre. A gáz ebben a zónában nem volt használva.
Ezt a készüléket sarkvidéki hidegre tervezték, svéd, norvég, finn, és kanada a fő piac, úgy gondoltam, hogy hatékonyan, önnállóan kell dolgoznia.
Persze az ördög itt is a részletekben rejlik. A kültéri jelölésénél, van a VG, VGHZ, VG2 amiket a magyar telepítők szeretnek összemosni, de nem egyformák. A Vg2 és a VGHZ az hyper heates, a VG meg nem. A VG2 és VGHZ-ban van tálcafűtés, a VG-ben nincs. Árban is van különbség, kb 5-7 % a VGHZ drágább. A Mitsu technikai doksija tartalmazza a különbségeket, ami persze itthon nem, de olasz, japán oldalakról megszerezhető.
Az LG -szir szar - klimám alatt sincs tálcafűtés, de nem fagyott el. a leolvasztási ciklus alatt nálam a földre le tudott folyni a kondenzvíz, nem épült ki semmiféle jégbucka. Járattam januártól azt is, mert van egy csomó plusszom villany ügyileg.
Ha az igazi cél az álló gázkazán ki be kapcsolásának a csökkentése, akkor kiszámolt puffer és nem kell hőszivattyú. Persze ha nem akarod érteni, akkor ne értsd.
Ha a " Szakszer T "bekötésére gondolsz , akkor igen . :-)
Fagyállóznám , ha lesz belőle valami . Azért gondoljál bele , hogy minek tennék többszáz literest egy hőszipkára ? Átmeneti időben csak energiapazarlás . Van , hogy több napig is a kazán csak párszor fűt pár percet . Ilyenkor mennyi energiát veszítenék a pufferen naponta ?
A puffer is egy hidrováltó, csak jó nagy. Mindegy is, ha majd megnézed a telepítési doksit, akkor látni fogod, hogy kell a puffer, vagy a fagyvédő csap és/vagy a fagyálló. A jég leolvasztásához kell az energia, ezt a pufferből veszi el.
Én úgy tervezem , hogy egy hidrováltón keresztül lenne a fűtésrendszerre rákötve . Tehát amikor a PID-es szobatermosztát kapcsol , akkor indulna mindkét keringetőszivattyú . Az első ugye a hőszipkában lévő és a második , ami a fűtéskört látná el . A beállított házhőmérséklet elérése után a fűtéskör leállna és csak a visszatérő hőmérséklete állítaná le a hőszivattyút .
Mondjuk lehet, hogy nálad a puffert nagyobbra kellene választani, és azt felnyomni 90 fokra, utánna pedíg egy esbe szeleppel beállítani a zóna hőfokot. Hőigény kérdése, de lehet hogy egy 800 literes pufit egy nap max kétszer felfűt és kész.
Jelen pillanatban egy 6kw-os hőszivattyúhoz mókás 100 literes puffert fognak ajánlani, ami egy nagyobb tágulási tartály, kokain áron..
A hőszivattyút meg berakják a puferre ha indokolt.
Nem tudom solar van-e, de a pufferben töredék áron lehet tárolni az energiát mint lfp akksiban. Annó egyszer az müködhet úgy hogyha túltermel a szolár akkor indul a hőszivattyú. Ez mondjuk jelen pillanatban -kis fogyasztásnál- nem rentábilis, de jöhet még kutyára teherautó...
Ember olvas vissza egy kicsit és értsd meg amit írtam ! :-)
Egy veterán 1994-ben gyártott állógázkazán mellé akarom párosítani a hőszipkát . A gázkazán nem tud modulálni , csak 24 kW-os teljesítménnyel nyomni az előremenőt , így ki-be kapcsolgat . A tél nagy részében a hőszipka képes a radiátorok ( túlméretezettek ) segítségével még 35 °C-os előremenővel is folyamatosan tartani a kért hőmérsékletet . A gázkazánt csak kinti nagyobb és hosszantartó hidegek esetén kapcsolná a vezérlés .
Bivalens pontíg kell járatni. Sok esetben jobban jársz ha nem párhuzamosítasz hanem sorba kötsz. A hőszivattyú megkapja a visszatérő vizet, emel rajta 5-7 fokot, és az megy be a kazánba. Az meg vagy ráfűt, vagy csak keringtet.
Kérdés, hogy a gázkazán le tud-e modulálni. Nálam 2 kwh-ig le tud menni, az alatt ki-be kapcsol ami szívás.
Látatlanban nem tudom, de lehet, hogy alacsonyabb hőmérsékletű, de nagyobb tömegáramú keringtetéssel, közelebb kerülhetsz a hőszivattyú megfelelő müködési tartományához.
Azt is tartsd szem elött, hogy a hőszivattyú nagyon nem szereti a sűrű ki-be kapcsolást, ellenben a modulációnál -részterhelésen - szintén romlik a hatásfoka. ( a gázkazáné is.. erre is vannak mérési adataim.. a kondenz víz mennyiséget kell mérni 1m3 után 1,45 liter a 100% hatásfok, nálam olyan 1,25 -1,3 lityó jön össze 8kwh teljesítménynél, 0,8 körül 3 kwh-nál az alá nem is megyek mert gyujtási hibákat okoz)
Nálam pont így történt, amit a diplomás kazánszakértő elkövethetett hibát egy harmincéves, öntöttvasradiátoros, gravitációs fűtésre épített rendszerbe beépítésénél az el is követte.... se iszapleválasztó, se rendszermosás, egyetlen apró szűrőt rakott a visszamenő ágba... ami miatt megbocsátok neki: a kazán rozsdamentes acél hőcserélője mindent kibír, 15 éve megy, nem látta szerelő, de karbantartó sem, én pucoválom, most is olyan, mint az új (majdnem).... mindenesetre ami rémtörténeteket hallottam az alu/réz hőcserélős kazánokról az eddig elkerült.
Ahogy mondod. Én is most zártam le a kondenzációs kazánnal a fűtésszezont, 2700 m3-ről tornáztam le két klímával 1500 m3-re. Érdekes, hogy tavaly is 10 m3-en belül ugyanennyit sikerült a fűtésszezonban elhasználni.
Tötyöltem a levegő/víz hőszipkán, de radiátoros fűtés lévén nemigen tudtam volna együtt használni, amire a tapasztalatok szerint a tél jelentős részében azért szükség volt. Elő és utószezonnal nem lehetett volna elég gázt megtakarítani.
Jóanyámnál FÉG gázkazán, vegyestüzelés, NORD klíma és idén kap egy teakályhát a nyári konyhába. Az erdő közepén mindig lesz annyi lepattanó nyesedék, hogy a következő 20 évben jöhet a rezsidémon, ott sem lesz baj. De arrafelé alap gondolkodás, hogy ha szétlövik a fél világot, élni akkor is kell és az állatnak enni kell adni. :-)
Viszont én azt írtam , hogy párhuzamosítani akarom a fiaméknál a régi gázkazánnal , tehát 0°C-ig simán a hőszivattyú a túlméretezett radiátorokkal kifűtené a házat a tél nagyrésze alatt 35°C-os vízzel .
Jelenleg a ház 1550 m3 gázt igényel , ami 11718 kWh ( kazán hatásfokkal számolva ) . A gázkazán üzemel összesen 596 órát a téli 4800 órából , 55°C-os előremenővel .
A -7 fok / 55 1,88 .. vagyis amikor tényleg fűteni kell, akkor nem hatékony.. ehhez képest egy jó fűtőklima bivalens pontja van itt. Azaz ott még 3 környéke a cop. -7 fok meg nem ritka.. az idei szezonban nálam 35 nap felett volt az, hogy e körül vagy ez alatt volt reggel a hőmérséklet.
A tavaly november-december és az idei január volt hideg. A február az laza volt kb 5 ször volt fagypont alatt reggel, nappal meg 5-12 között, majdnem tavasz..
( fagyzugos helyen lakom, egy völgy kezdődik az utca végén, tőlem 100 méterre, reggel néha látod/érzed ahogy gomolyog a mocsok hideg..)
"a lakókocsiba tervezett vegye tüzelésű padlófűtésed" nem én voltam, ilyen nem jutott sose eszembe, de én azt is tudom hogy a medenceszivattyús házfűtés is zsákutca, de mégis van rá palimadár.
Mivel csak 55 fokot ismerünk így a 70-re nem is akarok számolni.
Nagylelkű COP 2-vel számolva és nagylelkű SCOP 3-al.
70Ft / COP2 = 35Ft/kWh 70Ft / SCOP3 = 23Ft/kWh
Tehát összevetve
Hideg napokon 2,7X drágább a PANA --> 540000Ft/évre kivetítve Természetesen ennek nincs értelme.
Éves viszonylatban CSAK 1,8 X drágább a PANA --> 360000Ft/éves fűtési költség.
Természetesen ezen számok AKÁR megfelezhetők is a MA MÉG élő H tarifa bevezetésével. Aminek a 5-600ezerFt-os bekerülési ára megint számítást igényel megtérülés tekintetében.
Tehát MA kiváltani gazdaságossági szempontból csakis a rezsicsökkentésen FELÜLI részt érdemes csúcshőszivattyúval, ha nem megoldható az alacsonyhőmérsékletű hőleadás (35fokos víz)
Rovott multú hobbista fűtésszerelőként, én nem egy olyan igen szerencsétlen kazáncserét láttam ahol két év múlva a kazán hőcserélője me t a szemétbe.
Roppant egyszerű oka van, az egyszerűsített gázkészülék csere program örvén, a régi eliszaposodott fûtési rendszerre felrakták a kazánt, és hiába raktak iszapleválasztót, ilyen olyan filtert.. mind megdöglött.
Volt olyan amit becsülettel átmostak, fernoxxal lett feltöltve.. stb, de az 50 éves etázsfütésben használt csőben mindíg marad annyi mocsok, hogy kinyírja a kondis kazánt.
Kondis kazánt is oda kell, lehet rakni, ahol felületfűtés van, nincsenek mázsás csővek, meg ódon radiátorok.. a lapradiátor se jó. Látom az én rendszeremen is a rozsdát, pedíg vegyszerezek stb.
Szóval ott is vannak feltételek, meg ismerni kell a körülményeket, sok gázszerelő, meg simán sz@rik rá. Jó az úgy..
