Igazán nem akartam bántani, de nem tiszta a célközönség az írások részletessége vagy annak hiánya alapján - az eredeti szövegeken nyilván nem változtatnak.
Értem, csak hátha a fülnek jobb, amikor esetleg már zavart és gyenge az a jel, hogy egy kicsit keményebben kattan a két végén - ez nem derült még ki számomra.
A Gauss ezért tűnik a legjobbnak, mert a Fourier transzformáltja is Gauss. Nincsenek "side lob"-ok, azaz ahogy a négyszög FT-ja a sinx/x, s ez megjelenik a jelben, a Gaussnál ezek a lecsengő hullámok nincsenek.
Vannak ennél persze jobb függvények is, kicsi és jól elnyomott side lob-okkal, de azokat analóg módon nehéz előállítani.
Itt fordított sorrenddel talán érthetőbb lett volna, bár a lényeg nem változott:
"...tartok tőle, hogy a megengedett maximum sávszélességig kellene elmenni, hogy egy gyenge jelet is könnyebb legyen venni, de egy erős jelnél is érthetők maradjanak a szomszédok (bár pile-up-ban nem ritka, hogy 500 Hz-en belül levő állomás jelét kel levenni, így ez kellemetlen lehet)"
Miközben az adok-veszek topikban leplezetlenül megy a vonallá préselt szájú, a moderátorok mint ebben a helyzetben az eladóknak hasznos idióták által támogatott lövészárok-harc az összeharácsolt áruk jó haszonnal történő továbbadásáért a rádióamatőrség szellemében, beszéljünk még kicsit a key-clickekről annak kapcsán, amit találtam: https://www.ivarc.org.uk/uploads/1/2/3/8/12380834/keyclicks_version_1.pdf
Főbb megállapításai - triviálisak vagy kevésbé azok:
- CW adásnál a legnagyobb sávszélességet a folyamatos pontsorozat hozza létre,
- ez AM moduláció, a sávszélesség pedig a változást leíró görbe sávszélességének duplája,
- mint rádióamatőrök, kötelességünk törekedni a szükséges legkisebb sávszélességre,
- ugyanakkor ez egy kompromisszumot jelent, mert a túl puha, ideális CW jel nehezebb körülmények közt (gyenge jel) nehezebben olvasható, mint egy élesebb fel- és lefutású, és a szabály a "szükséges" legkisebb sávszélességről beszél. Felső határnak meg szerintem ott az 500 Hz - hozzáteszem, nem tudom, hogy mínusz hány dB lehet a határokon a jel, vagyis milyen meredekségű sávszélességről van szó, ennek is utána kell nézni...,
- ezt sok rádió nem teljesíti (pl. FT-1000MP :-) ), néhányon pedig állítható (IC-7300 DDC/DUC adóvevő), lásd az írás végén a referenciákat,
- a legkisebb sávszélességet a Gauss-görbe szerinti fel- és lefutásokkal lehet előállítani, a raised cosine valamivel rosszabb és legalább generálni is nehezebb - szimpla integrátoros megoldást viszont nem mutat be, de annak a sávszélességét nem nehéz kiszámolni, majd megteszem, mindenesetre ott jelentősen élesebbek az átmenetek - lehet, hogy a gyakorlatban megfelelő? A korábban idézett írás szerint: "The ARRL suggests this shape. Probably because it was practical in the early years and "stuck" even though it is not ideal" - szóval ez mégsem tűnik lefutott ügynek,
- Gauss-görbe szerinti fel- és lefutásokat csak lineárisan működő (vagy E-osztályú, ilyen értelemben szintén lineáris) adóval lehet előállítani, így az SSB-működés miatt a legtöbb adónál+végfoknál jók vagyunk, de pl. egy C-osztályú végfok erre nem alkalmas,
- amiről nem beszél az írás, hogy végül is mennyire legyenek kemények azok a jelek, mikor a legjobb az érthetőség... tartok tőle, hogy a megengedett maximum sávszélességig kellene elmenni, hogy egy erős jelnél is érthetők maradjanak a szomszédok (bár pile-up-ban nem ritka, hogy 500 Hz-en belül levő állomás jelét kel levenni, így ez kellemetlen lehet), és egy gyenge jelet is könnyebb legyen venni, ugyanakkor hogyan biztosítom, hogy minden térerőnél belül maradjak az 500 Hz-en? Persze ezért használnak a szűrők meghatározásánál meredekséget, de mennyi az amennyi?
Ez a holland ultraszéles SDR, ami gyakorlatilag a teljes RF spektrumot lefedi DC és 10 m között, szóval minden jósága ellenére lehet belőle kompromisszum. De ha nem is ennyire brutálisan ugyanezt látom ÉS hallom az SDR-en is (SDRPlay RSP1A).
Viszont az eredeti értetlenségem abban állt, hogy mégis, honnan látja az azóta köddé vált sporttárs a kopogást...
A WebSDR-eken nekem már feltűnt korábban is, hogy a jel erősségével arányban egyre jobban látni a széles csíkokat a jelek elején és a végén - kivétel nélkül mindegyiken, csak elég térerő kell hozzá. És ehhez képest fröcsögnek egyesek feltűnően, de van egy minimum, aminél kevesebbet-kisebbet nem szoktam látni az adott térerőn. Azóta sem tudom, hogy ez így normális-e, és csak azt látom a vízesésábrán, ami a valóság, vagy a kijelzés, a szoftver nem jó vagy nem tud más lenni...
Szia, Köszönöm szépen! Nehéz úgy eszmét cserélni, hogy a másik fél eltűnik a semmiben... Így, hogy tisztázódott, hogy ugyanazt gondolom, mint amiről beszéltek, eddig ez oké. Ami a kopogást illeti, az „nálam” (ez websdr, így ezt úgy kell érteni, hogy „az én értlemezésemben”) a mellékelt képeken látszó esetekben értékelődik annak.
Nyilván a 3 kHz széles kattogás egyértelmű, a második képen az állomások java az 500 Hz-es szélességet hozza, ami még mindig nem 0, de legalább már annyira nem zavaró. Node, az merült fel bennem, hogy a kolléga mégis hogy a rákba tudott kattogásra következtetni a websdr-en látott spektrumból? Ha megveszekedek sem látok mást, minthogy a hangfrekis tartományban van két „borja” a saját vivőjének. Az sem túl erősen.
Nekem az tetszik a legjobban, mikor valaki felcsavaroz az előlap alá egy billentyűzetmátrixot, aztán a membránt az előlapfólia adja... nem kell tű pontosan furkálni, amire én képtelen vagyok. De ahhoz valószínűleg komolyabb anyag kell, és ha csak gyártatni lehet, akkor ugyanott tartunk...
Ez tényleg jónak látszik, a német elmebay tele van vele. Mindenesetre először kitisztítom a nyomtatómat, megnézem a fóliára nyomtatást, aztán majd kiderül. Az Avery Design-ban is találtam hasonlót, eljátszadozom vele (~500 Ft egy ív)...
Dry transfer decal vagy szárazmatrica néven futnak. Egyedileg is gyárthatathatók, bár egy ív fájóan borzalmasan drága (70-80 USD volt, amikor 3 éve néztem egy projekthez). Egy lehetséges alternatíva, ha tükörfordítottan kinyomtatod fóliára, aztán nyomattal szemben megfelelő (fújós) ragasztóval felragasztod. Aztán ott a CNC-s gravír és a festékkel kitöltés.
