Vom alten Griechenland bis zu Beate Zschäpe: Am Theater Münster inszeniert Paul Georg-Dittrich Richard Strauss’ Oper „Elektra“ als düsteres deutsches Geschichtsspektakel.
Sie wusste, dass, wer leben will, vergessen muss“, schreibt Hugo von Hofmannsthal 1906 an Richard Strauss über die Rolle der Chrysothemis, Tochter des Agamemnon. Das Nicht-vergessen-Können sei der Fluch ihrer Schwester Elektra, die, besessen von der Liebe zu ihrem toten Vater und von Rachephantasien gegen dessen Mörder, in den Wahnsinn getrieben wird. Ist die Tragödie in Hofmannsthals Libretto familiärer und allgemeinmenschlicher Natur, so wird sie am Theater Münster, das mit „Elektra“ nach dem beachtlichen Einstieg mit Ernst Křeneks Oper „Das Leben des Orest“ (F.A.Z. vom 6. Oktober) seine Beschäftigung mit dem antiken Orest-Stoff fortsetzt, unter der Regie von Paul-Georg Dittrich auf die jüngere deutsche Geschichte verengt.
parsifal hendrix iker. Két irányból is támadja a létet és a semmit.
pl. 30 évig pia, cigi, zabálás, gyógyszerek majd 15 évig sport, diéta, VITAMINOK ......EZ IS EGY IKER MEGKÖZELÍTÉS
nos a világ meglehetősen bonyolult, mert éppen az egészséges életmód (igaz túlzásbavitele) tette tönkre -igaza volt Chrurcillnek:"CSAK SEMMI SPORT!"
nos tegnap betolták egy szűk fémcsőbe, ami olyan szűk, hogy a karjai érték az oldalát, az orra pedig majdnem megkarcolta a tetejét. Ebben a csőben olyan zaj volt (sípolások, búgások, süvítések...) minta Bahmutban feküdt volna agy lövészárokban.
Már a kezdet is halálos volt. Ráfeküdt egy szűk heverőre, és azon tolta be a gép . Eszébe jutott, hogy majd így fogják betolni a krematőriumba is. Hát istenem. (Eredmény a jövő héten várható)
a pásztor mája lassan javul, már nem viszket kínzóan a bőre, a vizelete színe már nem barnás-vörös, de fáradékonyság, letargia azért még van és sportolásról szó sem lehet -nem is akar és nem is tudna. Még strandra se tud kimenni. A létfeltáráshoz ez éppen úgy hozzátartozik mint az alkohol mámor, vagy mint hajdanán kivándorlás a sivatagba.
Az ember nem csak a Lét pásztora, de HÍD is - jönnek a mesterséges intelligenciák úgyhogy gyorsan fel kell pörgetni az EMBERI létfeltárást.
Können wir die Welt verstehen? Die großen Theorien von Aristoteles zur Stringtheorie | Josef Gaßner
szombat délelőtt azt mondta egy "csaj" (kb. 60 éves) a konferencián, hogy "ma jobban nézel ki, tegnap gyűrött voltál és egy kicsit sárgás" - nos így kell élni. Csak rántott a vállán. A lányt kedveli, évente egyszer találkoznak
A vizenyős szemű akadémikusok, professzorok, egyetemisták az életet a mutációkkal magyarázzák. Nos a mutációk véletlenszerű és szinte mindig káros változások a genomban. Kérdés, hogy hogy a fenébe hozzák ezek létre az élet végtelen szervezettségét, kifinomultságát, például miként IRÁNYÍTJÁK a protonokot ide oda, és miként alakulnak ki véletlenül a protonokat terelő (nem juhászok, hanem) végtelenül kifinomult molekula rendszerek.
A hétvégi tudományos meetingen unatkozó sárga pásztor a libegő függönyöket nézve ide kalandozott. Aztán elment a csoporttal ebédelni és májára figyelve csak vega dolgokat evett óvatosan.
Kerozin feat. Abaházi Csaba (ex-SingSing) - Halál a májra! (club mix 2001 - official video) HD
a sárga pásztor kb.45 éve tépelődik, morfondírozik azon, hogy a fizikában rengeteg elmélet van a fizika egészéről, hasonlóképpen rengeteg a biológiában. Ugyanakkor a kémiában/biokémiában nincs egyse. Úgynézett ki, és manapság még ezerszer jobban úgy néz ki, hogy laikus, unatkozó professzor, kallódó, sodródó diák, megélhetési tudományos újságíró, ha úgy véli, gondol egyet és megalkotja A FIZIKA vagy A BIOLÓGIA ELMÉLETÉT. Ugyanakkor a kémiában/biokémiában ez nem történik meg. Vajh miért? Ontológiailag a kémia/biokémia a fizika és a biológia között van. Ugyanakkor elképesztő bonyolúltságú, precizitású, kapcsolatrendszerű, végtelen célszerűséggel, finomsággal .................ami ellenáll az elméletkedésnek. A fizikáról, a biológiáról, problémáikról gyakran írogatnak, de a kémiáról nem nagyon. A fizikának, a biológiának számtalan népszerűsítő pápája van----de a kémiának nincs. Hol vitatkoznak az enzimek ontológiájáról, a fényelnyelő molekula rendszer logikájáról? Mi volt az első lépés , molekula, reakció a biokémiában. Mi volt a kezdet? Mi vezetett az immunmolekulákig?
Nos számtalan kérdés, sehol a válasz. Nos a TEREMTŐ. Ma inkább a mesterséges intelligenciáról beszélünk, de a pásztorok gúnyosan , cinkosan, sárgán összenéznek és megrántják a vállukat.
volt idő, amikor a színészek az életre koncentráltak, a művészetre, és nem arra, hogy 100 éves korukban leforgassák az adott ostobaság 15.részét. Minden változik.
a XX-XXI. század zenéje Az Arditti Vonósnégyes játszik 1. Dubrovay László: III. vonósnégyes (1985), 2. Pascal Dusapin: VII. vonósnégyes (Nyitott idő) (2009)
az Ars nova a bartók rádió egyik legfontosabb műsora (parsifal hendrix számára). Nem csak hallgatja (mostanában azért már nemigen)
de gyakran idézi is a címet.És most látja, hogy ez az "Ars nova" bizony A XII századból származik!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Eustache Deschamps: „Ballade“
Dies ist nicht nur ein Meilenstein der Poesiegeschichte, sondern auch ein Gedicht über die Tragödie des Alterns, die uns seltsamerweise erheitert und amüsiert.
Sein Lehrmeister Guillaume de Machaut (1300 bis 1377) revolutionierte mit seiner „Ars Nova“ die Musikgeschichte, indem er die Polyphonie erfand.
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
(Machaut-tól van egy CD-je is valahol, de ezt bizony nem tudta)
Eustache Deschamps aber bedeutet einen Meilenstein der Poesiegeschichte, weil er sie endlich von der Musik, vom Gesangsvortrag – der die Kunst der Troubadoure und Minnesänger prägte – ablösen wollte. Eine Abnabelung, die entscheidend für die moderne Dichtung werden sollte. Gedichte werden gelesen, vorgetragen, nicht mehr gesungen. Zudem schrieb er als Erster in Frankreich einen poetologischen Traktat: „Die Kunst des Dichtens“ (1392), Anleitung und begleitende Reflexion über Poesie. Die „natürliche Musik“ meint dort die menschliche Stimme.
Eustache Deschamps (1345 bis 1404), geboren im Örtchen Vertus in der Champagne, wurde zum berühmtesten französischen Dichter der zweiten Hälfte des 14. Jahrhunderts. Er hatte in Orléans ein Studium der Rechte absolviert, am Hof zweier Könige als Berater, Reisediplomat und Rechtsexperte gewirkt, geriet jedoch nach Gebrauch durch die Mächtigen aufs Abstellgleis und in die Altersarmut. Immerhin schuf er ein riesiges Werk – über 1500 Gedichte, davon 1100 Balladen. Er revolutionierte die Dichtkunst an allen Enden, öffnete sie – die Jahrhunderte schwitzend unterm Liebesjoch verbracht hatte – für unzählige neue Themen, politische Gegenstände, ätzende Satire gegen Heuchler, Neider und Intriganten, phänomenalen Alltagskram: den Stress des Reisewesens in der damaligen Zeit, Werbetext-Lob Frankreichs und der Stadt Paris, Tipps fürs problematische Eheleben, Erektionsstörungen und andere thematische Niederungen. Er kommentierte auch sein schreckliches Jahrhundert, das den Anfang des Hundertjährigen Krieges mit England, die grauenhafte Pestepidemie von 1348, schlimme Hungersnöte sah. In der „Ballade der gegenwärtigen Zeit“ hält er seiner Epoche den Spiegel vor: „Zeit des Schmerzes und der Versuchung, / Zeitalter der Tränen, des Neides und der Qualen, / Zeit der Verrohung und der Verdammnis, / Zeit, die nur zum Ende führt . . .“.
a pörgetők, a bedurrantók okozták a bajt - 3-4 szeres adagban végtelen kitartást és lelkesedést okoztak, fáradthatatlan volt, a társaság folyamatosan cserélődött, csak ő volt az állandóság
és lás mostanra kidurrant
pedig próbált ravasz lenni
sokat pihent, aludt, normálisan evett sok vitaminnal, fehérjével, ginsenggel
