Szerintem nem biztos, hogy bárki el is mondaná"nekünk", hogy mi az igazság. Szerintem ezt a gesztenyét nekünk kell "kikaparni" magunknak. Viszont én találtam valamit, kicsit hosszú lesz, de szerintem megéri elolvasni.
"Tekints ide! Hát nincs-e erre a tekercsre írva? Olvasd el Te, aki majd megtalálod a még meg nem született napokban, s ha isteneid kellő ügyességgel ajándékoztak meg, hogy elolvashasd. Olvasd el, gyermeke a jövőnek, és tanuld meg a múlt titkait, melyek tőled már olyan távol estek, és valójában mégis oly közel vannak." II. Szethi fáraó Anana nevű főírástudója és tanácsosa sorai
AZ EGYIPTOMI TEREMTÉSTÖRTÉNET
Kezdetben nem volt sem ég, sem föld, sem élők, sem holtak nem voltak, az alkotó és romboló elemek is dermedt tétlenségben nyugodtak Nun isten örvénylő mélyén.
Nunvolt az őselem, az ősvíz formájában létező istenlény. Az ő alkotórészeiből keletkezett a mindenség. Az ősvíz tükrét sűrű sötétség borította, mert a fény szent forrása is Nun keblében pihent. És az istenek létrehozója, a hatalmas Nun megteremtette a napvilágot. Az ősvíz színén zsenge csíra bukkant elő, és hamarosan kecses, sok színben pompázó lótuszvirággá nőtt.
A világ áttetsző, zárt kelyhéből sejtelmes fény derengett, szirmai lassan kibomlottak, és egy tündöklő gyermek bújt ki belőle. Nun életre keltette Nefertumot, a napgyermeket. Nefertum felnyitotta szemét, a sötétség eloszlott, s a világot beragyogta az éltető fény.
A virágbölcsőjéből kiemelkedő napgyermek körültekintett, s a végtelen vízen egy cseppnyi hely sem akadt, ahol lábát megvethette volna. Ekkor a mélyből előhívta az őshalmot. Kilépett a szilárd talajra, és megteremtette Maatot, a mindenség törvényét, az igazság istennőjét, a holtak szívének túlvilági bíráját. A napisten megpillantott egy karcsú, négyszögletes kőoszlopot, a Benbent, az obeliszk ősmintáját. Felkapaszkodott a csúcsára, körülnézett, és látta, hogy egyedül van. Heper, a felkelő nap ekkor bűvös hatást gyakorolt tulajdon szívére, és létrehozta Sut, a lég istenét, és Tefnutot, a nedvesség istennőjét. Su és Tefnut szerelméből született Geb, a föld és Nut, a mennybolt.
Geb és Nut hosszú időn át szorosan egymáshoz simulva éltek, de egy napon atyjuk elválasztotta őket. Su megragadta Geb asszonyát, és felemelte a végtelen magasságba, hogy megalkossa belőle az ég boltozatját. Nut hatalmas ívben hajolt Geb fájdalomtól görcsbe merevedett teste fölé, talpa a keleti horizontot érintette, kezével a nyugati látóhatárra támaszkodott. Nut a földre tekintett a roppant magasságból, és szédülés fogta el. Panaszaira a lég istene, Su megtámasztotta Nut vállát és derekát, hasát meg csillagokkal ékesítette; e naptól fogva Nut istenasszony uralkodott a mérhetetlen égbolton, férje, Geb pedig a föld hatalmas istene lett.
Ré, a nap két óriási bárkát készített magának. Az egyiken nappal járta be az ég tündökletes tájait, a másikon éjjelente vágott neki föld alatti útjának. És hajnalra újra elérte a napkeleti Benben követ. Minden reggel ragyogó ifjúként indult mennyei útjára - ekkor Hepernek, keletkezőnek hívták -, delelőre már érett férfiként érkezett a mennybolt közepére - ekkor Rének nevezték -, estére mint Atum törődött, fáradt aggastyánként szállt az éji bárkába, és másnap ismét megifjodva kezdte meg nehéz útját. Az égi bárka orrán a haragos Széth őrködött, a vörös isten, és rettentő fegyverével tartotta távol a napisten ellenségeit. A földi férfiak és asszonyok Ré földre hulló könnyeiből születtek. Mielőtt az emberek benépesítették volna Alsó- és Felső-Egyiptom területét, Ré megalkotta a növényeket, az állatokat és a vizekben nyüzsgő szörnyeket.
Ré egykor az emberek és az istenek ura volt. A napisten körül gyülekeztek a leghatalmasabbak; kilenc isten alkotta az istenek testületét: Ré; Su és Tefnut; a gyermekeik, Geb és Nut; Széth és Neftisz; végül Ozirisz és Ízisz ültek itt törvényt. E kilenc isten uralkodott az égen és a földön, a jó és a rossz elemeken, ők döntöttek az istenek harcaiban és vitáiban is. Olyan volt a kilenc isten, mint Nun, az őselem, amelyben hajdan egyek voltak, és amelyből mindannyian keletkeztek. Az emberek pedig nem tisztelték az égieket, és fellázadtak ellenük. Ekkor Ré maga elé hívatta az isteneket, s azok homlokukkal a követ érintve, reszketve omlottak a földre. Ré így szólt Nunhoz, az őselemhez: - Te vagy az ősisten, akiből én is keletkeztem, és te vagy az előttem álló istenek atyja. Tekints le az emberekre, akik az én könnyeimből lettek. E férgek valamire készülnek ellenünk. Szólj isten, mit kell tennem, mert addig nem akarom elpusztítani őket, amíg nem kértem a tanácsodat. - Gyermekem, Ré - felelte a fenséges Nun -, te a saját atyád és alkotód vagy! Önmagad teremtetted magad! Ülj nyugodtan királyi székeden, mert oly félelmetes vagy, hogy puszta tekintetedtől megrettennek az összeesküvők. Ekkor Ré szemét a földre irányította, és az emberek a sivatagba menekültek, mert szívük elszorult a félelemtől. De az istenek üldözőbe vették őket. Az emberek a hegyekbe rejtőztek; az istenek azonban megkérték a nap urát, küldje szemét az összeesküvők után. Ré kiemelte szemét, és a szem alászállott Hathor istennő alakjában. Hathor rettentő pusztítást végzett az emberek között, majd visszatért Ré színe elé. Rét azonban aggasztotta, hogy Hathor kipusztítja az emberiséget, és így szólt: - Hívjatok villámgyors bárkákat, amelyek úgy siklanak, mint az árnyék. Előálltak a sebes hajók, és a hatalmas isten így szólt: - Siessetek Elephantinéba, és hozzatok rengeteg italt. A szolgálólányok komlóból sört készítettek, és Ré vörösre festette a folyadékot. A vérszínű sört óriási edényekbe töltötték; hétezer korsó telt meg a részegítő nedűvel. Másnap hajnalban - midőn Hathor végleg el akarta pusztítani az embereket - Ré így szólt: - Megmentem a halandókat az istennő bosszújától! Megparancsolta, hogy az emberek rejtekhelye körül árasszák el a földeket a sörrel; és amikor az istennő alászállt, arcát a bíborszín folyadék tükrözte vissza. Hathor belekóstolt, kedvére valónak találta, és annyira lerészegedett, hogy fel sem ismerte az embereket. Azt hitte, vérük festette vörösre a föld színét s a vizeket. Így hát Ré megmentette a halandókat a pusztulástól, de ezentúl hallani sem akart a hálátlan teremtményekről. - Elfáradt a szívem - szólt -, nem akarok többé az emberek között lenni. Felszállt bárkájára, és elindult a menny ragyogó útjain.
- 1. Én Stonehenge építéséről írtam, amelynek körülményeit angol -nem idegen!- régészek igen alaposan kiguberálták, megtalálták a hatalmas zabáló helyek egyértelmű maradványait épp úgy, mint az építésre odasereglett építők táborhelyeit, ma campingnek híjjjják az ilyeneket.
- 2. Ezen kívül az egyiptomi piramisokat építő munkások hatalmas lakóterületeit, szeméthalmait szintén megtalálták régészek kurkászásuk során, míg a különböző idegen civilizációk, M3-as szupermanusoknak nyomát eleddig néhány vakhitű elméjében föllángolt rémképlet kivételével senki nyomát nem lelte.
Márpedig a látomások nem képeznek gondolkodó emberek társadalmában hiteles bizonyítékokat.
Nem teória a meglevő szemétdomb.
A mai vakhitű, és gondolkodó emberi társadalom után sem marad más hátra, csak a hatalmas szeméthegyek, környezetrombolás.
Tomi Tomi... szeretnék róllad valamit megtudni, de ha Tomi, se tudja?
Maga Eggyik Tomi?
A gyikfajok épitették a piramisokat, ami le is, meg feljárók az alvilágaiból, s közelebb, a föld allól, amit mára ufóztam le, mert igaziból, szellemi - lények, meg ki lánya -fial vaggunk, vaggunk, s fogunk vaccog, vaccogunk? -va. Vacc Hilla, talán a szerelmed?
Szerbusz, Menrótingunk, s nemcsak neked irtam, s ha neked, akkor én ugg imágom magát, várom hivó szavát... vagyis, nélküled, még a menny, de jé hova, országa, vagy kin dombok, meg kin a duma, na nincs vád? -vádli? -evezős? - szárnya töve, vagy tövis corona... na ki az, aki nem érti, hogy miről van szó, miről van szó?
Van egy földallati, azért örök éjjel tudomány, meg technika, mert ezek a föld belselyébe bujtak, ami ultimátum bitta, hogy mert nem Nap Palik, aki mindent lát... Először amit szeretnék nektek mondani, hogy mindig a ma- bal, meg most balta a kezembe, ha lehet, borotva, Bécsbe bot, nos induljunk má ki a mából, hogy tota földallatti tudomány meg technika vivmánya minden, elől ha a testünk is, egy conbaszó jármü mü, (ufó) akkor hogy nézünk mi ki, mint Mikula báchi?
Ez a tudomány mekk treshnyica csak a csökevénye annak, amivel... vegyük azokat a piramis fel - le járatokat épitették, mint a több olyan óriás kövek rakása, mikor kő kövön, ugyse marad, tehát ÓRIÁS GÉPEKET használtak, ami esetleg, a makketja, amit a TEMLOMMOCSKOK megtaláltak, vagy egy az egyben, felvették, ami igaz, mert az usa elita, a föld allattiakkal, összeszürték a levet, amit hangoztatni, nem lehet, mde lehet látni ni ni nininininininiiiiiiiiiii....
Ez a tudománny meg technika, annak a torza torzsa... mert gondoljátok, hogy ... itt ezek, vannak a kigyófaj - keverékek, hogy azok, nekik, vagy nekik se, neki mennek a nagy szemüeknek is, vagg az egekbe hágunk, de mindenkit, mit?
Neki mennek, a falnak....neki mennek ne mennek....
Egyenlőre csak különbőző elméletek vannak .De az már biztos hogy a kézi erő önmagában kevés ezeket a 2 és fél tonnás kötömbőket 100 méter magasba felrakni akármennyien is voltak.A segédeszközökre több elmélet is van.
"Az egyik szerint az átlagban két és fél tonnás kőtömbök egy daru segítségével kerülhettek a helyükre akkor is, amikor a piramis magassága már elérte a 100 métert. Erről szóló írásos feljegyzést Hérodotosznál, a görögök egyik legnagyobb történetírójánál is találtak, aki Kr.e. 450 körül arról ír, hogy egy különleges gép segítségével tették helyükre egykoron a hatalmas kődarabokat az egyiptomiak.
Fontos persze megjegyezni, hogy Hérodotosz is több mint 2000 év távolságából ír az egyiptomiakról, hiszen például Kheopsz fáraó piramisát Kr.e. 2547 körül kezdték építeni, nem sokkal az után, hogy Kheopsz fáraó lett. Szintén az elméletet támasztja alá az a tény, hogy még a legutóbbi időkben is az egyiptomiak használtak a Hérodotosz által említetthez hasonló emelőszerkezetet, elsősorban a Nílusból való vízkiemeléshez. Ráadásul ilyen darukról ábrák is fennmaradtak igaz, nem a piramisépítkezésekkel kapcsolatban.
Csakhogy a piramis építésénél nem egy, nem is kettő, hanem több tucat fából készült darura lett volna szükség, márpedig Egyiptom közismerten fa szűkében volt már a fáraók korában is. A daruk ácsolásához szükséges alapanyagot a mai Libanon területéről hozhatták volna, ami viszont roppant költséges művelet volt már akkor is, amikor hajóácsolás céljából importálták a fát Egyiptomba. Harmadrészt pedig az is problémát okoz, hogy a piramis csúcsához közeledve ezeknek a fából készült daruknak már nem lett volna helyük: egyszerűen olyan kis felület maradt az egymásra rakott köveken, hogy egy daru elhelyezése teljességgel elképzelhetetlen .A másik korábbi elképzelés szerint a piramis köré kívülről felépített rámpán tolták, vagy éppen húzták fel a kőtömböket a magasabb részekre. Ezt kétféleképpen tehették: vagy egy hosszú egyenes rámpa segítségével, amelynek dőlésszöge nem haladja meg a nyolc százalékot, vagy pedig egy csigavonalban a piramis körül felkúszó rámpa segítségével. Előbbi esetet valószínűtlennek tartják a kutatók, mivel a száz méteres magasság eléréshez már másfél kilométer távolról kellett volna elindítani a rámpát ahhoz, hogy ne legyen meredekebb nyolc százaléknál a lejtő. Ha ezt megették, és másfél kilométerről húzták fel a követ, az legalább akkora csodának számít, mint magának a piramisnak a megépítése írja az Archeology.
Gondok vannak a csigavonalú külső rámpával is: ebben az esetben ugyanis gyakorlatilag nem lehet befejezni a piramist, mivel a sarkok nem építhetők meg, csak akkor, amikor már a csúcsot is elérték. Márpedig a pontos mérésekhez és összeillesztésekhez elengedhetetlen volt, hogy a piramis sarkaihoz viszonyítsanak. Ezen túlmenően az is gondot jelent az elmélet számára, hogy semmilyen olyan nyom nem maradt fenn, amely egy külső rámpa meglétére utalna a piramis derekánál vagy magasabb részeinél. Mindezeket figyelembe véve Jean-Pierre Houdin francia építész egy meglepő, de korántsem elképzelhetetlen ötlettel állt elő.
Houdin szerint két fázisban építették a piramisokat egykoron. Az első fázisban, 40 méter magasságig, külső rámpát használhattak a kivitelezők. Csakhogy Kheopsz fáraó piramisa közel 140 méter magas. Houdin szerint a maradék száz méteres magasságba az építők már egy belső rámpa segítségével juttatták fel a köveket. Ez a rámpa hét százalékos meredekséggel bírt, még éppen fel tudták húzni rajta a kőtömböket. A belső rámpáról szóló elképzelésekkel megoldódni látszanak a piramis sarkai okozta dilemmák is. Houdin szerint ugyanis a belső rámpa segítségével a sarkoknál is minden további nélkül be tudtak fordulni a munkások a hatalmas kőtömbökkel.
Belső rámpa meglétére utalnak egyébként különféle bevágások is a piramis kövein, ám Houdin és segítői mindenekelőtt mikrogravimetrikus módszerrel próbálják meg bebizonyítani igazukat. Az egyes kőtömbök súlyának és vastagságának elemzése az építész szerint kulcsfontosságú lehet az elmélet bizonyítása szempontjából, így kutatócsoportjával további vizsgálatokra készül."
Tehát még egyszer hangsúllyozom egyenlőre csak elméletek vannak.Tehát korántsincs lezárva az hogy hogyan is épültek a piramisok !!!
Bár azt mondtam szóra sem méltatok ilyesmit, de ez az uccsó. Kezdeném. Nem fogom ecsetelni, hogy miket dolgoztam már ezt szánalmasnak tartom. Én tudom magamról, hogy miket teljesítettem magam számára, és mások illetve a családom számára. Mindig hittem az emberben. Sokáig kétkezi munkával kerestem a kenyerem. Tudom mi az. Sőt arra is rá jöttem, hogy az emberi értékek az "egyszerű" emberek körében igazán értékesek. Nagyon nem szeretem, ha valaki személyeskedik, mert ezt már annak érzem. De azért én kérek elnézést, ha esetleg valakit megbántottam, mégis kitartok álláspontjaim mellett, pont a tapasztalataim miatt.
Éppen most nézetem Daniken: Üzenet a világűrből című filmet. Érdekes az a kis folyosó. Persze nem egészen értem, hogy honnan húzták a kötelet, ami az ajtót tartotta.
Hahahahahaha! És megint csak haha. Itt valaki nagyon összetéveszti a vagon kipakolását a vagon megemelésével. Ezek után. Ilyesmit szóra sem méltatok. De folytassuk.
Egyrészt azt sem tudják, hogy a különböző épitmények, melyekkel tele van szórva a világ, hogy pontosan mikor is épültek.
Másrészt, az akkori népek kulturális szinvonalába nem illeszkednek az épitmények.
Harmadszor pedig, a legtöbb építményről fogalmunk sincs, hogy miért építették. Lásd pl. a piramisokat.
Ami esetleg bizonyíthatná, azt pedig egyszerűen eltitkolják a hétköznapi emberek elől. /: Még most sem nyitották ki a folyosó végén lévő kis "ajtót". :/
Ja, igen, még 1. Nagyon valószínünek tartom, te sosem dolgoztál teherpályaudvaron, tüzéptelepen. Nekem volt szerencsétlenségen anno 1 hónapon át vagontrakodni cementeszsákolás /azokon sem volt fogantyú/, mészhordás, szénlapátolás szívlapáttal, gerendahordás.
Sosem hittem volna, hogy én a nyiszledt, tornából gyenge egyáltalán képes vagyok komolyabb teherhordásra.
Nem számoltuk mennyi volt, csak cígöltünk, mert vagonra fizettek.
Időnk meg nyaranta volt dögivel.
Az ősembereknek meg iskolába sem kellett járniok, melóhelyük sem zavarta őket, az év nagyrészében ráértek.
A legújabb feltárások bebizonyították azt a hipotézist, hogy áldozóhelyek voltak Stonehenge kőkolusszasi, és társa, amely fából épült hasonlóan a a közeli folyó túlpartján, és kőlapokkal rakott út vitt hozzá. Rengeteg tűzrakóhely maradványait, és égett, dorbézolás nyomait viselő állati csontmaradványt találtak körös-körül.
Mindkét építmény speciálisan tájolt. A kő a nyári, a fából épült /mára már csak gödrei mutatják nyomát, a téli napfordulóra mutat.
Az ókori emberek életében ez a két leg jelentősebb időpont Az egyik a betakarítás, gyümölcsszedési szezon, a bőség kezdetét, a másik a szűkösségét, ugyan akkor a remény ébredését, attól kezdve más egyre kevesebb hatalma a sötétségnek.
Tecc, nemtecc, az ókori emberek sokkal praktikusabban gondolkdtak, éltek, mint utódaik jelentős rész a XXI. szd-ban.
Szóval nem hagy nyugodni, hogy idézgetünk itt egymástól, de dolgozott már valaki két kézzel, de most komolyan? Hát láttatok már katerpillereket meg darukat, tonnás vasakat, tartályokat emelni, meg ilyesmi, élég nehezen tudnának elmozdítani egy húsz tonnás követ. a köveken nincsenek akasztók, fülek meg ilyesmik, gondolkozzatok már milyen tudás kell egy nagy méretű tárgy elmozdításához.persze valahogy meg lehet oldani. Pl teszem azt mondjuk mérnök vagy, teszem azt.
Felejtsd el az egészet, mondjuk a XV.-XXI. századot jó, és helyezd át magad egy pálmalevél tetejű kunyhóba. Mondjuk-4000 év Megvan? Ok. Fát vagy ganéjt kell szerezned! Tüzelned kell! Ja és most tanulsz beszélni! Állatokat kell ölnöd, mondjuk, kaja? Járod az erdőt! A dárdáddal. Teszem azt vagytok vagy 100-an nem, mondjuk 10 000-en! Mondjuk nagy a család! Van egy csomó nő és gyerek, talán vének is. Szívjátok a békepipát, stb. Szakad az eső. A sarud csúszik a sárban. Üldöz egy tigris, vagy akármi. Lehet, utolér. De Hopp, az egyik reggel.
Reggel van. Kijössz a kunyhóból. És találkozol a haverokkal, -Helló skacok mit csináltok ma? -Á semmit, lazulás. -Építsünk egy piramist, vagy többet! -Okszi. Építsünk. Meg utcákat is. -Király. -Királyt is? -Dehogy Az már van nem? De beszélni sem tudunk. -Bakker tényleg, pedig még át akartam venni otthon a szögfögvényeket. Meg pitagóraszt. -Az meg ki? -Á mindegy.
A gyerekek tudatát nyitogatják?Bennük még meglehet egy tiszta ,fertözetlen gondolat./Nem igen szeretném ide belle keverni az indigó ,kristály gyerekeket,de vannak akik hisznek benne./A csoportban hasonlokat kerestek,
Szerintem is .Olyan helyeket és talányokat ismerhetünk meg általa amiről mi másképpen nem is tudhattunk volna.A magyarázatát pedig meg senkinek sem kötelező elfogadni. A lényeg hogy felhívja a figyelmet arra hogy hol milyen érdekes rejtély van.Az embereket meg nem kéne félteni attól hogy az ő véleményét készpénznek veszi. Egy normális óvódás sem hisz el már mindent amit valahol hallott ,még akkor sem ha az az apja véleménye .
Más. Ma egy vidéki iskolában járt két ember, történelem különórát tartottak ötödikeseknek a piramisokról és néhány fáraóról. Aztán cukorkákból kis piramist kellett építeni a gyerekeknek és aki a legügyesebb lett kapott valamit ajándékba. Ja és azt mondták a piramisok építőiről, hogy a régi tananyagok szerint rabszolgák építették, de mára már úgy tudják, hogy önkéntes szabad emberek. Érdekes. nem hallottatok erről valamit? Vagy ez mindennapos az iskolákban?
Egyébként bárki mondhat bármit, a Deniken filmekben együtt lehet látni sok érdekes , talányos építményt, sziklarajzot és nekem nagyon tetszik. Olyan helyekre invitál, ahová nem biztos hogy eljutok valaha is. Nem kell mindent elhinni neki. Viszont aki azt mondja, hogy egyedül vagyunk a világegyetemben az ugyanolyan balga, mint aki azt mondja, hogy mindennap ufók szállnak le a hátsó kertben. Ennyi.
