Pardon, de4 a Fi relé az csak a földzárlat(testzárlat) esetén old le akár már 0,03 A esetén de ez a szivattyút nem védi, majd, ha le ég és zárlatos lesz akkor az embert védi. tehát kiold. a kismegszakító meg csak 10- 16 A zárlati áramnál old ki. A thermikus motorvédő (már amelyikben van ilyen) a megoldás, de , ha sokszor cseszegetik akkor az sem tart örökké. de mivel vízben vannak és eleve bírniuk kell a (esetenként 50m-ről felfele éppen csak locsolni tudást) nem hiszem, hogy gáz a csapos folytás. persze egy ésszerü határig.
Azért, nem annyira "Unikum" az a motorvédelem, sőt ellenkezőleg, eleve már a szivattyú forgalmazók is megpróbálják rábeszélni a vevőiket ezekre a védelmi dobozokra, még akkor is ha nem kell. Persze kb. 25 - 40 ezer ft. darabja, amely miatt sokan nem kérik.
És a végeredmény néha persze ez a bizonyos motorleégés és ezekután indul a "vivás" !
Sajnos a fáziskimaradás és asszimetria elleni védelem, még mindig unikum. Ha mindenütt lenne nem vinnének az öreghez ilyen végett leégett motorokat. A legtöbb 3 fázisú háztartásban nem is tudják hogy van ilyen, ahogyan a FI relés sincs nagyon sok helyen.
3 fázisú szivattyút nemigen telepítek, gondolom főként cégek használnak ilyet, és nagyobb kutaknál nagyobb vízkivételnél. A 3 fázisú hálózat egyéb védelmeinek kialakítása nem a kútfúrással foglakozó egyén feladata.
Sziasztok. Tanácsot, vagy inkább ajánlatot szeretnék kérni kútmélyítéssel kapcsolatban. Van egy kb 5m mély 160-as csatornacső kutam aminek sajnos nem elég a hozama. Ezt szertném még kb 2-3 méterel lejjebb vinni, mivel a szomszédoknál 8 méter körül bőven van víz locsolásra (Budapest, Pestújhely). A talaj végig homokos, aprószemű sóderes, de nekem sajnos nem sikerült a kellő mélységet elérnem az állandó omlás, visszamosódás miatt. Ha van valakinek tapasztalata ilyen ügyben kérem jelezze, mert én már feladtam a dolgot és inkább bíznám valakire aki szakértője a témának. Tavaszig ráér a dolog, de ha valaki érdeklődik akkor bármikor megoldható a fúrás.
A teljesen lefojtott szivattyú nem a kisebb áramfelvétel miatt éghet le, hanem azért mert egyrészt a benne lévő víz melegszik, másrészt nincs körülötte áramlás ami hűtené.
Evvel együtt nem egyszer találkoztam olyannal, hogy napokig, vagy egy-két hétig ment így a szivattyú az elromlott nyomáskapcsoló miatt, és azt is kibírta.
A jelenség fő tünete hogy örömmel telefonál a kút tulajdonosa: " Képzelje, egy hét óta meleg víz jön a kutamból, ez biztos termálvíz!"
Viszont jópárszor tapasztaltam olyat is, hogy minden látható ok nélkül leég a szivattyúmotor, úgy hogy nem futott szárazon, nem homokol a kút, nem volt lefojtva, volt megfelelő motorvédelme, szóval néha lutri az egész. Mondjuk ez csak a telepített szivattyúk egy-két százalékánál fordul elő.
A fáziskimaradás elleni védelem pedig nem egy különlegesség, amit csak a szomszéd bácsi ismer, hanem alapvető követelmény. Ha anélkül telepítesz háromfázisú szivattyút, az súlyos szakmai hibának számít
Az általad leirt kérdésben max. igazad van, jól látod a dolgok lényegét. Én egyébbként csak úgy általánosságban irtam hozzászólásomat, az előzőekben olvasottak alapján.
Ez nem mélykútszivattyú volt hanem JET rendszerű, lehet nem volt benne hővédelem, a ház 25 éves ( nem is olyan régi , ) ahol használták, FI reléről azt sem tudja a tulaj hogy létezik. Ez inkább az utóbbi 5-10 évben kezd elterjedni.
A hálózati kismegszakító pedig nem vág le előre hogy ne égjen le egy villanymotor. Ha tartósan túl van terhelve, a tekercs melegszik, a szigetelőlakk kezd kimelegedni, és néha nem is akkor hanem másik napon pár perc üzemelés után durran el a tekercs. Amikor a kismegszakító levág akkor már keményen zárlatban van minden.
A bizonyos szaki szakértelme 59 éve tart ennyi ideje tekercsel , 77éves, a mai napig heti 3-4 motor. Hidd el ismeri az újabb dolgokat is. Említettem neki hogy mi van akkor ha 3 fázisú motor üzemel, és hiretelen kiesik 1 fázis és a moci ilyenkor leég, erre is tudott védelmet.
Számomra teljesen érthetetlen és rejtély, hogy miért tud leégni egy szakszerűen telepitett búvárszivattyú, vagy annak motorja. Mert ezek nagyon komoly és érzékeny túlterhelés elleni és motor hővédelemmel rendelkeznek, illetve azokkal forgalmazzák. Ráadásúl még ott van a hálózati firelé és a fázisonkénti kismegszakitó is. Tehát háromszoros védelem ! És mégis. Talán már ez is bóvli és beetetés csak, mint az élet területén nagyon sok minden ? Vagy pedig az a bizonyos "szaki" nem is szaki talán valójában, kitudja !?
Lehet hogy az indulás pillantában így van, de ha egy üzemelő szivattyút lefolytasz agyonra, pl, csak törj meg egy locsolóslagot, és hagyd úgy pár percig kiderül az alacsony áramfelvétel miatt leégne -e a szivattyú.
A szomszéd bácsi motor tekrecselő , a multkoriban tekercselt egy 5/4-es kilépő csonkú szivattyút amire a tulaj ráapplikált egy fél collos szűkítőt+ a műanyag csatlakozók még szűkebb keresztmetszete miatt.
A motor áramfelvétele akkor kisebb, ha szűkíted a nyomóágat. A legkisebb akkor, ha zárt nyomócsonkra dolgozik a szivattyú, mert akkor nem végez munkát. Ezért kell így indítani a nagy teljesítményű szivattyúkat, és csak fokozatosan rányitni, mert a szállított mennyiséggel együtt nő a terhelés is.
Ez persze csak centrifugál szivattyúknál igaz, a térfogatkiszorítású, pl. dugattyús vagy fogaskerékszivattyú az más téma.
Hogy egyszerűbben megértsd a problémát legyen két egyforma szivattyú ( 8 bar végnyomás) ugyanabban a kútban ( 40 méter üzemi szintről) . Mindkettőre teszünk egy 3 baron 15 liter/ perces átfolyási képességgel rendelkező szórófejet. Melyiken fog több víz kifolyni 1 perc alatt ? Melyik fog messzebbre spriccelni a 2 közül ?
(Pedig mindkét szivattyú úgy lett beállítva hogy szabad kifolyás mellett 25 liter/ perc jön ki a tömlőn.)
Honnan tudja az a víz hogy konstans vagy változó mennyiség? És hogy vödörbe megy-e, egykörös rendszert locsol, vagy a slag végén locsol a tulaj ?
Tök mindegy a szivattyú vízelvétele így is csökken, ( ez a főcél ) és a motort nem terheli, talán kisebb áramfelvétellel, jár mintha lefolytanánk a mocit.
A három fő szabályzási mód : Fordulatszámszabályzással, folytással, megcsapolással.
Az első mód kilőve, a másik kettőre egyaránt igaz hogy gazdaságtalan szabályzási mód, mert energiaveszteséggel jár, de előnyük a fokozatmentes szabályzást valósítanak meg.
A megcsapolásos módszernél a munkapont a szivattyújelleggörbe és a nyomó- visszafolyó ág eredő terhelőgörbe metszéspontja.
Ezt csináltatni (vagy csinálni) kell és lehetőleg kicsi lyukkal amit a mérési eredmények alapján tudsz felbővíteni arra a méretre amit szeretnél hozamban. Ezért is használnak többnyire csapot inkább.
Van némi tapasztalatom, régebben már fúrtam sk. 17m mély160mm-es kutat, meg csináltam vert kutat is (7m).
Most a fiam vizes höszivattyút akar építendö házába, ehhez kellene 2db. kutat fúrni.
Feltételek:
talaj
60cm humusz, alatta 2m finom homok , utána homokos kavics. 4m-ig megfúrtuk - a környéken tapasztalat szerint legalább 30m-ig sóder van- , de a sóder érdekes, 3-4cm-es kavicsok, közte finom homok, átmenet nélkül.
Lesz egy rendes daru a helyszínen, amivel 16 méter hosszú fúróeszközt egyben fel lehet majd húzni.
Vannak 315m duplafalu müanyag csatornacsöveim, abból akarnánk a béléscsövet.
3,5m akna, géppel kiásva, kútgyürüzve, onnan lefele fúrva, a béléscsö belsejében.
Vízszint 6m-en, elvileg kimeríthetetlen.
Kérdesek:
milyen mélyre kellene fúrni (4m3/óra kell)
milyen réseket, milyen magasságig érdemes vágni a béléscsöbe?
kell-e belül kavicsos szüröréteg és még egy béléscsö feltétlenül?
A kompresszorozást magát nem igazán értem. Ugyanazt érem el, ha hálózati vízzel megpróbálom felmosni, kinyomni a homokot? Vagy a levegö hatékonyabb, hogy nem folyik el? 30cm átmeröben még fel lehet nyomatni levegövel a homokot?
Alternatívaként keresnék olyan markolót, amit kútgyürüben lehet használni. ( Daru ugye lenne hozzá, olyan 1T-ig.)
Ismerek úgynevezett 1-köteles markolót amivel elvileg a sódert ki lehetne szedni, de az nem fér bele gyürübe. Gyürü nélkül pedig ráomolhat a sóder a víz alatt.
Olvasgattam a fórumot, bocs, ha ismételt kérdéseket teszek fel.
Vettünk egy kertes házat és most derült ki, hogy mégis csak van a kertben fúrt kút, csak "elfelejtették" megemlíteni, mert nem használták már vagy 2-3 éve...
Egy csonk áll ki a talajból, régebben egy hidrofor volt rákötve de meglovasítoták és azóta nem is használták a kutat.
Az lenne a kérdésem, hogy működhet-e egy ilyen kút még vagy mivel, hogyan lehet "rendbetenni", leellenőrizni (szűrő, stb...) ?
Ha minden ok lenne vele, akkor alkalmas lehet ez a ház állandó ellátására? (a háztól kb. 25 méterre található)
(term. a hidrofornak építek egy zárható "valamit", hogy ne lopkodják el...)
Ennek a szivattyúnak a munkapontja 62 méteren van ahol 40 liter/percet tud. Azt kell tedd hogy a munkapontból a másik irányba kell eltolni az üzemeltetését mint ahol most van tehát azt kell "lássa a szivattyú hogy 70-75 méter magasra kell szállítania a vizet, mert ennél az emelési magasságnál lesz akkora a szállított mennyiség amit szeretnél. Ezt kétféleképp lehet elérni, de egyből a másodikat mondanám. Beszűkíted a szivattyú nyomó vezetékét arra a keresztmetszetre ahol ezt a mennyiséget produkálja. ez valahol egy 8 mm átmérőjű furat keresztmetszetű szűkítőt jelent de kisérletezéssel lehet pontosan megállapítani. Ezért is használnak sokan inkább egy csapot amit addig nyitogatnak zárogatnak még a kívánt értéket el nem találják. Én jobban szeretem a kalibrált szűkítőket, (mert azt a kuncsaft nem tudja eltekergetni) amit magam építek be a szivattyú főlé valahová a nyomó vezetékbe. Ez a mértékű folytás még elviselhető a szivattyúdnak, ettől baja nem lehet, ha elromlana annak más oka van hiszen a paraméterei alapján 10-60 liter/ perc a szállítása és ez az érték amire fojtod belül van a gyár által megadottnak.
Az egy más kérdés viszont hogy gazdaságtalanabb az üzemeltetése így, mint ha egy kisebb teljesítményű szivattyút a munkapontja közelében üzemeltetnénk.
Qrva egyszerű, a nyomóágba egy T-idom és egy visszafolyóággal , golyóscsappal szabályozva a visszaáramló mennyiséget, közvetlen visszavezeted a kútba a vizet. Igy nem a motort folytod, nem fog leégni. Ha elmúlna a homokolás, akkor mehetne teljes gázon a nyomóágon a víz, bár errre kicsi az esély. Emeld a szivattyút a szűrőzött rész fölé . legalább 50 centire, ha lehet.
Tudsz abban segíteni, hogy a 2/13-as Pedrollo szivattyúm az 50 liter/perc helyett csak 20-25 litert tudjon?
A kútfúrót hiába kérdezem a homokoló kút miatt, azt monda, majd abbahagyja, ha elfogy a homok. Szerinte ha ennyire lefolytom a szivattyút, le fog égni.
Nem tudom azt sem, miért ezt a szivattyút vette meg, miért nem kisebbet, de most ez van, ezzel kell valamit csinálnom.
Egészen pontossan a budapesti kerületekről amellyek a repteret körűlveszik az érintett területek amikről , ha volt adatom akkor csak azokról beszéltem és vecsés az nem Bp
