Szóval mert ez le maradt a fázis és a nulla között a feszültség 240V mindegyik fázisban a nullához képest ennyi a feszültség és a fázisok egymás közötti feszültsége a 400V amikor csillagba kötöm a tekercseket a csillag pont a nulla . az erőműben a generátor tekercseinek a csillagpontja a nulla és ezt le is szokták földelni. azért szokták le földeln mert a sok induktív fogyasztó hatására eza három fázis fázis szöge elszokot mászni és a nulla is el szokott csúszni a fázisokat az induktívfogyasztók( tekercsek motorok) fáziseltolódát okoznak amit kapacitív fázis javitó kondenzátor telepekkel szoktak javítani. de a nulla hogy stabilan az legyen ami bizonyos távolságonként a távvezeték hálózatban és a fogy mérő helyeken le szokás földelni . hát dióhélyban a lényeg, hogy a csillagpont a nulla és ez a 3 fázis eredője. és ebből van 240 volt fázisonként (vonali feszültség) és a 400V fázis feszültség. Ha jól emlékszem :) de jól emlkszem :)))
a mondjuk három tekercs egy egy vége megkapja az egy egy fázist L1-L2-L3 vagy ha úgy tetszik r s t fázisokat . Ezeknek a tekercsek nek a másik végeik össze vannak kötve és csillag pontban (azért mert a tekercsek a motorban 120fokra vannak egymástol. a három fázis eredője nulla fázis és nulla között a feszültség 240Volt fázis és fázis között pedig 400 Volt ez volt régen a kettőhúsz és a háromnyolcvan de most nem az van :) deltában a tekercsek mindkét vége egy másik fázist kap és ezért a 400Volt a feszültség rajtuk ilyenkor. első tekercs megkapja az L1 és L fázist a második megkapja az L2 és L3 fázist a harmadik megkapja azL3 és L1 fázist
Ó ez egy BP-10 es szivattyú??? Az idén nyáron több kétéves ilyen szivattyú is testzárlatos lett. Gari lejárt és a bekerülési ár feléért kicserélték a motor részt. Ja az egyik még meg is rázott egy kicsit és amikor letestelt akkor csak fél gőzzel tolta a vizet.
A lefolytott motornak(szivattyúnak) nagyobb a terhelése a szabadkifolyásuhoz képest ennél fogva az áramfelvétele is nagyobb és én arra tippelek, hogy a teljesen elzárt csap egy kicsit megnyitva, hogy éppen csak csordogáljon a víz állásban: az áram felvétel (1400W/240V=5,8 A Legyen 6 Amper a hővédelem mert van rajta le fog oldani.
Az a folytott inditás ( most hadd ne olvassam vissza) amit a bányákban vagy hol szoktak csinálni az azért lehet mert: 1, vagy a homokot ne rántsa meg a szivattyú, vagy 2, a 3fázisu motorok(amennyiben nem búvárszivattyúról van szó) csillagban indulnak, és deltában terhelhetőek akkor adják le a névleges teljesítményt és a fordulatuk is nagyobb ekkor, viszont induláskor lehet a csőben levegő és átmenetileg nem kell akkora víztömeget megrántania a névleges fordulatszám elérése elött. Viszont a csőben levő levegő kipréselése nem akkora terhelés mint a teljes keresztmetszeten egyből megrántott és tovább szállított víz ellenállása. Viszont elegendő idő ahoz, hogy felpörögjön a motor és deltában üzemeljen. De lehet csak valakinek a rossz szokása is :)
A csillag módban a tekercsk 240V-ot kapnak és deltában 400V-ot
Az a firelé lehet, hogy(a) nem jól van bekötve (b) nem jó (c) egyébb :) sajnos nagyonsok villanyszerelő nem érti a dolgát. de lehet baj más is látni kéne, meg lehet rossz a szivattyú is de nem hiszem. egyébként legalább 3 villanyszerelővel nézettesd meg az a Fi relét és ha a 3- ból kettő egyformát mond akkor az a tutti. Így messziről ennyire futja :)
Ja az is lehet hogy a nulla vezeték és a földelő vezeték valahol össze van cserélve, de lehet az is, hogy egyszerüen a nullát kötötték a védő földre is a konektorban. csak jó és megbízható villanyszerelővel beszélj, lehetőleg sokatlátott vállalkozóval és nem alkalmazottal :)
A hét végén ha kiolvad a kerti tó jege lemérek egy búvár szivattyú (BP10) teljesítmény felvételt teljes fojtással és szabad kifolyással. Indulhatnak a fogadások melyik lesz több :)
Amúgy azért azt ne feledjük hogy vannak folyamatos üzemre és szakaszos üzemre tervezett szivattyúk és bizony nagyon nem mindegy melyikről beszélünk mikor szidjuk hogy leégett vagy dícsérjük hogy egy hétig ment teljes folytáson és kibírta csak termálkút lett az öntözőkút. Az ésszerűség határán belül el kell viselje a fojtást egy lapátkerekes szivattyú, ha elromlana akkor elromlott volna folytás nélkül is. A saját szivattyúmon ( Umbra) egy 15 literes szórófej van 100 méter cső után ami kb az 1/3 ra veszi vissza a szállítási képességét a szivattyúnak mégis működik 6 éve.
Ok. De én már többször jártam úgy, hogy a búvárszivattyú inditásának pillanatában leoldott a Firelé. Erre azt mondta a villamos szaki, hogy az túl érzékeny, - és bár szabálytalan, de iktassam ki a francba ! No most akkor mi az igazság, vagy a lehetőség ?
Pardon, de4 a Fi relé az csak a földzárlat(testzárlat) esetén old le akár már 0,03 A esetén de ez a szivattyút nem védi, majd, ha le ég és zárlatos lesz akkor az embert védi. tehát kiold. a kismegszakító meg csak 10- 16 A zárlati áramnál old ki. A thermikus motorvédő (már amelyikben van ilyen) a megoldás, de , ha sokszor cseszegetik akkor az sem tart örökké. de mivel vízben vannak és eleve bírniuk kell a (esetenként 50m-ről felfele éppen csak locsolni tudást) nem hiszem, hogy gáz a csapos folytás. persze egy ésszerü határig.
Azért, nem annyira "Unikum" az a motorvédelem, sőt ellenkezőleg, eleve már a szivattyú forgalmazók is megpróbálják rábeszélni a vevőiket ezekre a védelmi dobozokra, még akkor is ha nem kell. Persze kb. 25 - 40 ezer ft. darabja, amely miatt sokan nem kérik.
És a végeredmény néha persze ez a bizonyos motorleégés és ezekután indul a "vivás" !
Sajnos a fáziskimaradás és asszimetria elleni védelem, még mindig unikum. Ha mindenütt lenne nem vinnének az öreghez ilyen végett leégett motorokat. A legtöbb 3 fázisú háztartásban nem is tudják hogy van ilyen, ahogyan a FI relés sincs nagyon sok helyen.
3 fázisú szivattyút nemigen telepítek, gondolom főként cégek használnak ilyet, és nagyobb kutaknál nagyobb vízkivételnél. A 3 fázisú hálózat egyéb védelmeinek kialakítása nem a kútfúrással foglakozó egyén feladata.
Sziasztok. Tanácsot, vagy inkább ajánlatot szeretnék kérni kútmélyítéssel kapcsolatban. Van egy kb 5m mély 160-as csatornacső kutam aminek sajnos nem elég a hozama. Ezt szertném még kb 2-3 méterel lejjebb vinni, mivel a szomszédoknál 8 méter körül bőven van víz locsolásra (Budapest, Pestújhely). A talaj végig homokos, aprószemű sóderes, de nekem sajnos nem sikerült a kellő mélységet elérnem az állandó omlás, visszamosódás miatt. Ha van valakinek tapasztalata ilyen ügyben kérem jelezze, mert én már feladtam a dolgot és inkább bíznám valakire aki szakértője a témának. Tavaszig ráér a dolog, de ha valaki érdeklődik akkor bármikor megoldható a fúrás.
A teljesen lefojtott szivattyú nem a kisebb áramfelvétel miatt éghet le, hanem azért mert egyrészt a benne lévő víz melegszik, másrészt nincs körülötte áramlás ami hűtené.
Evvel együtt nem egyszer találkoztam olyannal, hogy napokig, vagy egy-két hétig ment így a szivattyú az elromlott nyomáskapcsoló miatt, és azt is kibírta.
A jelenség fő tünete hogy örömmel telefonál a kút tulajdonosa: " Képzelje, egy hét óta meleg víz jön a kutamból, ez biztos termálvíz!"
Viszont jópárszor tapasztaltam olyat is, hogy minden látható ok nélkül leég a szivattyúmotor, úgy hogy nem futott szárazon, nem homokol a kút, nem volt lefojtva, volt megfelelő motorvédelme, szóval néha lutri az egész. Mondjuk ez csak a telepített szivattyúk egy-két százalékánál fordul elő.
A fáziskimaradás elleni védelem pedig nem egy különlegesség, amit csak a szomszéd bácsi ismer, hanem alapvető követelmény. Ha anélkül telepítesz háromfázisú szivattyút, az súlyos szakmai hibának számít
Az általad leirt kérdésben max. igazad van, jól látod a dolgok lényegét. Én egyébbként csak úgy általánosságban irtam hozzászólásomat, az előzőekben olvasottak alapján.
Ez nem mélykútszivattyú volt hanem JET rendszerű, lehet nem volt benne hővédelem, a ház 25 éves ( nem is olyan régi , ) ahol használták, FI reléről azt sem tudja a tulaj hogy létezik. Ez inkább az utóbbi 5-10 évben kezd elterjedni.
A hálózati kismegszakító pedig nem vág le előre hogy ne égjen le egy villanymotor. Ha tartósan túl van terhelve, a tekercs melegszik, a szigetelőlakk kezd kimelegedni, és néha nem is akkor hanem másik napon pár perc üzemelés után durran el a tekercs. Amikor a kismegszakító levág akkor már keményen zárlatban van minden.
A bizonyos szaki szakértelme 59 éve tart ennyi ideje tekercsel , 77éves, a mai napig heti 3-4 motor. Hidd el ismeri az újabb dolgokat is. Említettem neki hogy mi van akkor ha 3 fázisú motor üzemel, és hiretelen kiesik 1 fázis és a moci ilyenkor leég, erre is tudott védelmet.
Számomra teljesen érthetetlen és rejtély, hogy miért tud leégni egy szakszerűen telepitett búvárszivattyú, vagy annak motorja. Mert ezek nagyon komoly és érzékeny túlterhelés elleni és motor hővédelemmel rendelkeznek, illetve azokkal forgalmazzák. Ráadásúl még ott van a hálózati firelé és a fázisonkénti kismegszakitó is. Tehát háromszoros védelem ! És mégis. Talán már ez is bóvli és beetetés csak, mint az élet területén nagyon sok minden ? Vagy pedig az a bizonyos "szaki" nem is szaki talán valójában, kitudja !?
Lehet hogy az indulás pillantában így van, de ha egy üzemelő szivattyút lefolytasz agyonra, pl, csak törj meg egy locsolóslagot, és hagyd úgy pár percig kiderül az alacsony áramfelvétel miatt leégne -e a szivattyú.
A szomszéd bácsi motor tekrecselő , a multkoriban tekercselt egy 5/4-es kilépő csonkú szivattyút amire a tulaj ráapplikált egy fél collos szűkítőt+ a műanyag csatlakozók még szűkebb keresztmetszete miatt.
A motor áramfelvétele akkor kisebb, ha szűkíted a nyomóágat. A legkisebb akkor, ha zárt nyomócsonkra dolgozik a szivattyú, mert akkor nem végez munkát. Ezért kell így indítani a nagy teljesítményű szivattyúkat, és csak fokozatosan rányitni, mert a szállított mennyiséggel együtt nő a terhelés is.
Ez persze csak centrifugál szivattyúknál igaz, a térfogatkiszorítású, pl. dugattyús vagy fogaskerékszivattyú az más téma.
Hogy egyszerűbben megértsd a problémát legyen két egyforma szivattyú ( 8 bar végnyomás) ugyanabban a kútban ( 40 méter üzemi szintről) . Mindkettőre teszünk egy 3 baron 15 liter/ perces átfolyási képességgel rendelkező szórófejet. Melyiken fog több víz kifolyni 1 perc alatt ? Melyik fog messzebbre spriccelni a 2 közül ?
(Pedig mindkét szivattyú úgy lett beállítva hogy szabad kifolyás mellett 25 liter/ perc jön ki a tömlőn.)
Honnan tudja az a víz hogy konstans vagy változó mennyiség? És hogy vödörbe megy-e, egykörös rendszert locsol, vagy a slag végén locsol a tulaj ?
Tök mindegy a szivattyú vízelvétele így is csökken, ( ez a főcél ) és a motort nem terheli, talán kisebb áramfelvétellel, jár mintha lefolytanánk a mocit.
A három fő szabályzási mód : Fordulatszámszabályzással, folytással, megcsapolással.
Az első mód kilőve, a másik kettőre egyaránt igaz hogy gazdaságtalan szabályzási mód, mert energiaveszteséggel jár, de előnyük a fokozatmentes szabályzást valósítanak meg.
A megcsapolásos módszernél a munkapont a szivattyújelleggörbe és a nyomó- visszafolyó ág eredő terhelőgörbe metszéspontja.
Ezt csináltatni (vagy csinálni) kell és lehetőleg kicsi lyukkal amit a mérési eredmények alapján tudsz felbővíteni arra a méretre amit szeretnél hozamban. Ezért is használnak többnyire csapot inkább.
Van némi tapasztalatom, régebben már fúrtam sk. 17m mély160mm-es kutat, meg csináltam vert kutat is (7m).
Most a fiam vizes höszivattyút akar építendö házába, ehhez kellene 2db. kutat fúrni.
Feltételek:
talaj
60cm humusz, alatta 2m finom homok , utána homokos kavics. 4m-ig megfúrtuk - a környéken tapasztalat szerint legalább 30m-ig sóder van- , de a sóder érdekes, 3-4cm-es kavicsok, közte finom homok, átmenet nélkül.
Lesz egy rendes daru a helyszínen, amivel 16 méter hosszú fúróeszközt egyben fel lehet majd húzni.
Vannak 315m duplafalu müanyag csatornacsöveim, abból akarnánk a béléscsövet.
3,5m akna, géppel kiásva, kútgyürüzve, onnan lefele fúrva, a béléscsö belsejében.
Vízszint 6m-en, elvileg kimeríthetetlen.
Kérdesek:
milyen mélyre kellene fúrni (4m3/óra kell)
milyen réseket, milyen magasságig érdemes vágni a béléscsöbe?
kell-e belül kavicsos szüröréteg és még egy béléscsö feltétlenül?
A kompresszorozást magát nem igazán értem. Ugyanazt érem el, ha hálózati vízzel megpróbálom felmosni, kinyomni a homokot? Vagy a levegö hatékonyabb, hogy nem folyik el? 30cm átmeröben még fel lehet nyomatni levegövel a homokot?
Alternatívaként keresnék olyan markolót, amit kútgyürüben lehet használni. ( Daru ugye lenne hozzá, olyan 1T-ig.)
Ismerek úgynevezett 1-köteles markolót amivel elvileg a sódert ki lehetne szedni, de az nem fér bele gyürübe. Gyürü nélkül pedig ráomolhat a sóder a víz alatt.
Olvasgattam a fórumot, bocs, ha ismételt kérdéseket teszek fel.
