Úgy értettem, hogy mondjuk egy főnemes előterjesztette a királynak, hogy xy neki milyen hatalmas szolgálatot tett, ezért szeretné a ha király nemességet adományzona neki...
Kérdés:
1. Kutatott már valaki Romániában (Erdély területén)? Hogy működik, egyáltalán engedélyezik? Ha valaki nem tud személyesen menni, gondolom akkor nem is adnak ki informáicót... Ilyenkor ezt az ágat "el is lehet felejteni"?
2. Amennyiben egy településen nem volt római katólikus templom (csak református), ahol megkeresztelhették a gyereket, akkor a pár napos csecsemővel utazgattak a szomszédos városba? Egyáltalán a gyereket vitték, vagy a pap ment ilyen esetben?
Úgy látszik akkor már teljesen elvesztem az információkban.
Én úgy gondoltam, hogy nem minden nemes a királynak tett szolgálataiért kapott nemességet. Vagy igen? És ezek szerint az országban mindenhol volt teszem azt lovásza, intézője, csizamdiája stb stb?
Egyébként nem tudtam meg sajnos, hogy miért is kapta. Bár megtaláltam a szakirodalmat, de csak annyit említenek a nemes ősömről, hogy Bekő család Esztergam megyében nemes család.
Születést csak 90 év elteltével lehet kutatni, így ennél frissebb születésről nem adhatnak ki adatot. Ha anyakönyvi kivonat kell, akkor azt a helyi - jelen esetben kocsordi - önkormányzat / polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjétől kell kérni, ennek kiállítása, ha minden igaz, 2000 Ft. Ha megvan a szülők neve, és a gyermek házasságon belül született, akkor a házasságot már lehet kutatni, mivel ott csak 60 év a védelmi idő (vagyis 1949-es házasság már kereshető) viszont már csak idén kutathatóak a polgári anyakönyvek (1895-től napjainkig), úgyhogy érdemes sietni a dologgal.
Én is nekiláttam kutakodni a családba. De már a nagyapa születési helye és ideje is kissé bonyolult volt de most van egy születési dátumom és hely:1931.11.27. Kocsord.
én veszprém megyében élek ez a hely bedig nyíregyháza mellett van.
Én nekem ez a MOL-os filmkikeresés egy kicsit bonyolultnak tűnik le tudja ezt valaki írni érthetően?
a családnév amit keresek Hanics.
A család valahol szatmár megyében élhetett és munkakeresés miatt valószínüleg baranyában kötöttek ki vagyis a család egyik fele az idősebbek pedig ott maradtak a nyírségbe.
Ha ezt a dátumot és helyet elküldeném a szatmár megyei levéltárnak ( egy levél kíséretében)van esélye hogy érdemi infokat esetleg születési anyakönyvi vagy más egyéb papírról digitális képet tudnak adni?
Olvastam az Országgyűlési Levéltár elektronikus adatbázisában az Almanachban az életútját (testvéréről is, aki szintúgy képviselő volt).
Az 1. pont alatt szereplő irat jelzete: HU BFL VII.5.e 18973 - 1949
a 2. pontban szereplőé: HU BFL XXV.1.a 1623 - 1948 Irattári megjegyzés: 18973/1949
a 3. pontbélié: HU BFL XXV.2.b 8094 - 1948
Ezekkel kellene elindulni (kiemelések tőlem), szerintem kutathatók. Levéltáros segítségét kell kérni, szerintem nyomtatsd ki azokat alapokat, amiket ebben a "közös keresőben" felhoz a perrel kapcsolatban (az 1.2.3-at)
A 34. egy könyvből van, a Levéltárak könyvtáraiban kellene utána érdeklődjél. M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)
Szerintem ő pont fordítva gondolta. Vagyis aki ebben az esetben intéző volt, az a jó szolgálataiért kapta meg később a nemességet.
Akkor ezek szerint be kell érnem egy "sima egyszerű nemessel". Kíváncsi vagyok legalább arra, hogy miért is érdemelte ki, talán holnap sikerül kiderítenem.
"Érdekes adalék, hogy a betelepítést egyébként egy nemességgel rendelkező csizmadia szervezte"
"A nemeslevél adományozása oly gyakori volt, hogy a bécsi kormányszékek a XVII. század vége felé már azt hírdették, hogy a magyar kancellária valamennyi csizmadiának nemeslevelet osztogat. S ez állításban volt is némi igazság. A kis Komárom városában például 33 kuriális nemes (kisnemes) lakott. (kurialista>armalista. Ezek között 21 iparos és kereskedő volt. A polgári (Polgár) telkeken lakó, s többnyire újabb nemesek 217-en voltak, akik között 160 volt iparos és kereskedő. A városnak a 10 csizmadiája mind nemes volt !"
Nem feltétlen kellett, hogy egy nemesnek "legyen valamije".
"Hogy lehet az, hogy egy uradalomhoz tartozó birtokon még valaki földbirtokos (nemes) volt?"
Úgy, hogy nem az ő birtoka volt az. (Kapott valamely őse egy nemesítő levelet Lipót alatt, vagy utána, adómentesség igen (meg hadkötelezettség), de birtok semmi, jövedelem semmi, aztán ott áll a XX. századi leszármazott a nagy kérdéssel. :)
A nemes ember keresztszülőségéről: Kazinczy Thália pl. előszeretettel volt keresztszülője cselédei gyermekeinek, meg esküvői tanúja cselédeinek Kisbányácskán (Hosszúlázon). Ha azok görög katólikusok voltak, akkor - mivel olyan parókia nem volt a Széphalomnak nevezett liget tövében lévő faluban -, akkor még a szomszéd Rudabányácskára is velük tartott, hogy ott osztozzék az általa szeretett emberek örömében.
Alapesetben nincs korreláció a nemesi mivolt ill. az intézői állás betöltése között (gondoljunk csak Liszt őseire). Ha konkrétan a hédervári Khuen-Héderváry birtokról beszélsz, azt nem tudom, - akkor azt jelezd, légy szíves -, az biztos, hogy intézők nem azért nyerték el állásukat, mert nemesek voltak, vagy mert nemeseket szoktak volt intézők lenni. Az akkor már létező agrárképzésben magas arányban reprezentálták magukat gazdálkodó nemes családok gyermekei, akik azután nem a saját birtokon, hanem más, nagyobb üzem-méretekben gazdálkodtak, más szolgálatában. De számosan voltak ilyen helyzetben polgárcsaládok tagjai is.
egyértelmü a derecskei utalás. Miskolczy és az ott szereplö Marjay B. szolgabíro sogorok voltak Miskolczy I a magyar élet pártja szineiben jutott be a parlamentbe. Trianon után a Románok a család birtokaikat, vagyonát elvették. t Miskolczy Hugo az apa családjával (István, Hugo és Ilona gyermekei). Derecskére menekult . A fiuk politikai karrierje ezután kezdödött.
Jo volna megismerni a konkrét vádakat és az itéletet.
köszönöm válaszod. A levéltárak közös keresőjét én is probáltam már. Nekem csak néhány utalást sikerült kapnom. A büntetöügyek alatt három, a budapesti lakcim jegyzék egy Miskolczy Istvánt dobott ki. Te hogy jutottál a többihez? Különösen a derecskei utalást tartalmazo 34 es érdekelne.
Tudsz e valamit mondani a fent említett perek kutathatoságárol?
A nemesek néha olyan rossz körülmények között éltek, hogy letagadva nemességüket, jobbágynak álltak. Pl. Nyíregyháza betelepítésekor több felvidéki bocskoros nemes (ld. Markus Mihály: Bokortanyák népe). Érdekes adalék, hogy a betelepítést egyébként egy nemességgel rendelkező csizmadia szervezte
A nemesség bonyolult dolog, így néhány évszázad távlatából.
Az én nemeseimről (?)
Bocskai (Erdély fejedelme) szabadságharca végén (1605-ben), 9254 (igen kilencezerkettőszázötvennégy) katonájának adott nemességet adománylevéllel, ''kutyabőrrel'', kis birtokkal a megélhetéshez, adómentességet, örökösödési jogot az elsőszülött fiúnak, katonaadási kötelezettséget, pajzsos címerrel a hét Hajdúváros valamelyikében. Köztük sok-sok Nagy, Kis, Kovács, Varga, Győri, Egri, Somogyi, Stb tucatnevűvel (legtöbbjüktől 1702-ben vonták meg az adómentességüket, a kutatott lista fenn van a netten).
Lehet óvatosan fantáziálni. Egy Debreceni 1868-as összeírásban csak a Csapó utcában 267 Nagy található. Ez még csak nem is a leghosszabb utca. Egy mostani magyarországi 2007-es Belügyi nyilvántartásban 139197 Varga található. Ilyen névvel aztán nem nehéz találni maguknak egy színpatikus ágat a nemesi kapcsolódáshoz. Kinek a családfájában nincs egy rakás Kiss, Szabó, Stb.
Aztán ilyen értelemben a ''köznemesség'' elnyerése nem jelentett jobb életkörülményeket viszonylagos megbecsülés ellenére sem. Számtalan saját portán gazdálkodó nemes élt továbbra is ugyanabban a közösségben, gazdálkodni alig tudott - mondjuk nem fizetett adót-, de nagyon nem is tudott volna. Belőlük lett a nagyszámú úgynevezett ''hétszilvafás'', vagy ''bocskoros'' nemes. Némelyik szerencsés jólgazdálkodó jobbágycsalád, az adózás ellenére is többszörösen jobban élt náluk, igaz ''röghözkötött'' volt.
a XVIII-XIX. században az uradalom igazgatója (inspektor, majd intéző) többnyire nemes volt, de a kisebb beosztású tisztek is, pl. kasznár, kulcsár, ispán, ügyész, tiszttartó, számtartó, számvevő stb. A gazda lehetett uradalmi gazda, de ugyanakkor falusi (paraszt-)gazda is, az uradalomban többfelé gazda volt, béres-, puszta-, egyfertályos. major-, stb.
Ezzel a nemességgel kapcsolatban az alábbi kérdés merült még fel bennem. Bár olvasva a keretes részt, úgy látom, hogy nem minden nemesítő levél mellé járt birtok, de feltételezem, hogy azért egy nemesnek csak volt valmilye... Az általam kutatott település(ek) Hédervár és Ásvány illetve Ráró. A hédervári uradalomhoz tartozott eme két település, mint birtok. Viszont az átalam talált nemes ős rárói volt, mint ahogy az 1845-ös és előtte is lévő összeszámlálások alapján még jó páran. Hogy lehet az, hogy egy uradalomhoz tartozó birtokon még valaki földbirtokos (nemes) volt? Ezt a helyzetet nem igazán tudom hova tenni.
Az általam keresett Bekő Pál az 1790-es összeszámláláskor még nem, de 1798-ban már nemes volt. Van olyan szakirodalom (könyv), ahol konkrétan lehet ebben az időben keresni? Mit tudtok ajánlani?
Másik: az hogy valaki gazda volt, jelentett némi "gazdagságot" is? Egy nemes ember nem volt csak úgy akárkinek a keresztszülője, ugye? Esetemben a fenti nemes ős a 'gazda' fiúgyermekének keresztszülője...
Az általam vizslatott egyik családban az 1770-as években minden gyermek, az 1800-as években csak az elsőszülött fiú vitte tovább a nemesi címet. Vajon miért? Lehet csak az anyakönyvet vezetők lustasága?
Két észrevétel (pontosítás), csak, hogy ne legyen hosszú az az út :) (ne csússzon félre a kutatás)
1. nemesség: Nemességet az ebben a posztban a keretes részben leírt módon lehetett. Azaz a származékos mód )esetünkben az öröklés) szerint "minden nemes apának törvényes házasságból született gyermeke" örökölte az apja jogait. De nem öröklődött lányok ágán a nemesség. Leánygyermek a fenti elv szerint önmaga volt nemes (apjától származtatott jogként), a férj, mint írtad, korlátozott jogokkal rendelkezett (de nem volt attól nemes), s gyermekük szintúgy nem, mert személyében nem állott fent az apai nemesség.
Ha leánygyermek örökségként örökölt birtokot, azaz a kötelező leánynegyedet mégis birtokban kaphatta meg, melynek későbbi örökítése az ősiség szabályai szerint folytatódott, akkor őt fiúsították. Az, hogy leánygyermek birtokot örököljön, ritka volt, az kellett, hozzá, hogy ne legyen élő fiútestvére az öröklés pillanatában. Ha volt, s többen voltak testvérek, akkor a fiú(k) örökölt(ék), s ő csak a neki jutó "jusst" (az eredetileg járó érték 1/4-e) pénzben kapta meg.
A XVI. századig birtok nélküli nemesítő levél nem volt, a nemesítés e módjának tömeges elterjedését, okát is bemutatja a poszt a nagybócsai Sárközyk kapcsán.
2. anyakönyvezés: Többször elhangzott itt,e fórum keretében is, hogy mi az egyházi anyakönyv, mi az egyházi anyakönyvezés. Nem a 'családi esemény' (időpontjának, stb.) rögzítése, hanem egyedül és kizárólag egyházigazgatási dokumentum, annak az elszámolási bizonylata, hogy az egyházközség tagjai az élet eme fontos pillanataiban, amelyekhez a feljegyzések tartoznak,megadták-e az Istennek kijáró tiszteletet, mint ahogy a Magyar Katólikus Lexikon fogalmaz a szentségek címszó alatt.
Sarkosan fogalmazva annak a feljegyzése, hogy ama bizonyos szentséget kiszolgáltatták-e. (a halottinál az utolsó kenet helyett az eltemetés tisztességét értve, ezért is olyan eme könyvek szerkezete amilyen. S valamennyien találkoztunk már arra utaló bejegyzéssel, hogy eme kenetet valaki nem kapta meg, vagy arról, hogy a halál módja milyen volt (betegségek feltűntetése, halálokok, annak odajegyzése, ha akasztották, stb.).
Ilyen értelemben nem maradhatott el, senki fiánál, aki az egyházközség tagja volt, s eme események az egyházközség területén 'érték'. Az, hogy nemesi családok amúgy miket örökítettek meg, s őriztek meg a levéltáraikban egy teljesen más történet.
Köznemesek esetében, még akkor is ha volt magánlevéltáruk, mindenképpen az illetékes plébánia anyakönyvében nyoma kell, hogy legyen akár házasságkötésnek, születésnek, halálnak. Olyan főnemesi családoknál, akiknek saját papjuk volt előfordulhat, hogy csak ő vezette az "anyakönyvi eseményeket". Én már találkoztam Széchényi grófi család egyes tagjainak keresztelésével, házasságával a falu anyakönyvében. (Jó lehet, hogy a püspök jött el esketni őket, de akkor is a faluban anyakönyvezték ) Inkább a falusi plébános "trehányságának" tekintem ennek elmaradását.
Valahol olvastam (bár lehet rosszul értelmeztem), hogy a nemesek a saját levéltárukban vezették a házasságokat. Ebből gondoltam, hogy akkor talán az anyakönyvekben ezek nincsenek is benne.
Utolsó kísérletem, mert most meg a linkeket nem jelenítette meg
Szóval:
Valószínűleg arról a személyről van szó, akit a "Levéltárak közös keresője"-ként ismert oldal keresőjébe a Miskolczy István név begépelése után feladott 54 találatból az 1. a 2. a 3. a 33. és a 34. találatként szerepel. Ellene 1948-ban a "demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről" szóló 1946. évi VII. tc alapján büntető eljárás folyt. A 33. sz. találat konkrétan azt írja:"Miskolczy István volt országgyűlési képviselő háborús bűnös, ingatlanainak elkobzása mellett döntött a bizottság." (A 34. találat azt írja, korábban Derecskén volt bérlő)
Köszönöm :) (most már látom, olyan, mint a blog szerkesztő)
...válaszom akkor 4904-nek így hangzik:
Valószínűleg arról a személyről van szó, akit a "Levéltárak közös keresője"-ként ismert oldal keresőjébe a Miskolczy István név begépelése után feladott 54 találatból az 1. a 2. a 3. a 33. és a 34. találatként szerepel.Ellene 1948-ban a "demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről" szóló 1846. évi VII. tc alapján büntető eljárás folyt.A 33. sz. találat konkrétan azt írja:"Miskolczy István volt országgyűlési képviselő háborús bűnös, ingatlanainak elkobzása mellett döntött a bizottság." (A 34. találat azt írja, korábban Derecskén volt bérlő)
Nem minden nemesnek volt családi címere. (A címer a nemességnek nem elidegeníthetetlen része, csak ékessége. Werbőczy: Tripartitum. I.6.cím.1.§) Gyakorlatilag: aki a nemességet nerm birtokos, (gazdag) emberként kapta, az legtöbbször nem foglalkozott a címer megrajzoltatásával, annak magas költségei miatt. Egy címer megrajzoltatása, 4-8 aranyba került, akkor amikor egy ökör 2 aranyat ért. Vö. régi magyar mondás: "nem egy ökör ára"
Természetesen a lányok ágán is tovvöröklődött a nemesség, azonban ha nem nemes emberhez, jobbágyhoz mentek feleségül, akkor férjük csak ún. agilis, = félnemes, nőnemes állapotba került. Ez a nőági vagyon adómentességével járt együtt, a férj és a leszármazottak csak korlátozott nemesi jogokat élveztek.,
Bocs, de mit értesz azon, hogy nem jegyezték fel a "polgári" házasságok közé?
