Köszönöm, hogy drukkoltatok nekem! Pár óra ücsörgés után, megkérdezték tőlem, hogy az elmúlt három héten szereztem-e új leletet, majd nemleges válaszom után még ültem egy félórát. Vizsgálat nem volt, csak úgy tessék-lássék megkérdezték, hogy mi a panaszom, majd hazaküldtek. Ennyi. Most várom, hogy jöjjön valami határozat.
Hallottál már neuropátiás fájdalomról? Szerinted az csak kitalált dolog? Nem kívánom, hogy érezd.
Az egyéntől függő, hogy ki hogyan képes feldolgozni, túlélni a folyamatos fájdalmat. Kélt választásom van, vagy a magam módján terelem a gondolataim, vagy véget vetek az életemnek. Én az előzőt választottam. Szerencsém, hogy igen magas a fájdalomküszöböm, de attól még létezik a folyamatos fájdalom.
Engem valóban elkísért a laptopom a kórterembe is, és nem a falat bámultam, jajgattam, hanem megpróbáltam lekötni magam.
Tudod így is lehet a fájdalmat kezelni, még ha számodra ez felfoghatatlan is.
Biztos így van! Akkor az orvosoknak is ezt a terápiát kellene alkamazni fájdalomcsillapítás helyett! Legyen minden kórterembe számítógép a betegeknek,és már el is terelte a figyelmét! (csak megjegyezném,hogy valós fájdalmat nem lehet terelgetni)
Sajnálom, de ellent kell mondanom neked. Évek óta krónikus fájdalomszindrómával élek, semmilyen gyógyszer nem hat a fájdalomra, és az írás az egyetlen amely eltudja terelni a figyelmem. Tehát igenis fájdalom mellett is lehet írni!
Csak arra gondoltam, valakinek ha csak a foga fáj már akkor sem tud az írásra koncentrálni! Nem tudom az Orbán beszéde hogy jön ide,nem is róla volt szó!
Javaslom, a megoldásra, a segítő válaszra koncentrálni, és nem arra, aki megpróbálja az önbecsülését, a betegség tudatát mélyíteni a segítségre szoruló embernek, hiszen, mindenkinek lelke rajta, ahogyan viszonyul embertársaihoz, tiszteli-e a másik embert vagy sem, őt minősíti, röviden reagálni a véleményre kell, lehet, de nem kell foglalkozni hosszú távon vele.
A megfelelő információt megadtam, amely segíthet továbblépni, dönteni, a jól felhasznált információ pénzt jelent, akár gazdasági társaság vagyunk, akár csak fogyasztók, a döntéseinkhez elengedhetetlen a napra kész információ.
Rhianon21
ha a beteg a leszázalékolási kérelem az első orvosi behívása között elhalálozik, vagy ha a vizsgálat és a határozat közötti időben, akkor természetesen a hozzátartozónak bejelentési kötelezettsége van Hivatalnál (RSZSZ), és az eljárást megszüntetik.
Viszont Nyugdíjbiztosító Igazgatóságnál (megyei) a hozzátartozói ellátásokat lehet igényelni (özvegyi-, árvasági ellátás).
Vigasztalást, erőt adhat egy jó barát, rokon, vagy eme idézet akár rossz napjainkon:
Annyira mély, nehéz folyamat a gyász, hogy olyan fogaskerekeket kattint be, amelyek már egészen be vannak rozsdásodva. Alapjaiban tisztítja és erősíti meg az embert - de teret kell engedni neki, hogy átmenjen rajtad, mint egy gyorsvonat. A gyötrődés, a fájdalom aztán sok minden rosszat is kimos,segít szembenézni dolgokkal. ~ Pásztor Anna
Mivel emlékszem rendszerváltás körül Orbán úr eljött a sulinkba megismertetni a Fideszt a diákokkal, megkerestem régi beszédeit hátha találni ránk vonatkozó gyöngyszemeket amiket eddig nem láttam. Arról a kilencvenes évek elejéről származó sulinapról nem találtam semmit (1990 körül még nem volt a mai szinten a média) viszont egy hónap kitartó keresés után megbizonyosodtam arról, hogy valóban minket is képviselni akar a parlamentben, valóban a mi miniszterelnökünk is, nemcsak az egészségeseké.
A linket mellékelem és amit tudok be is másoltam nagyobb betűkkel azok számára is, akiknek az képernyő olvasása betegségük miatt nehezen megy.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most, hogy hozzászólásom tizenharmadik percére kanyarodtam, engedjék meg, hogy végezetül még egy dologról mondjak néhány szót. Amikor figyelem a kormánykoalíciós érveket a szociális juttatások megvonásakor, a nyugdíjcsökkentéskor, a gyes, a gyed átalakításakor, a családi pótlék megadóztatásakor, tisztelt Hölgyeim és Uraim, én úgy látom, hogy Magyarországon most már nemcsak odáig merészkedik el a kormány, hogy azt mondja, hogy akik nem dolgoznak, nem állnak munkában, nem hajtanak közvetlen hasznot, nem átképezhetők, egyáltalán nem vethetőek be a munka frontján, hogy az ő nyelvükön próbáljak beszélni, nem egyszerűen csak indifferensek – mert ilyet már mondtak korábban is –, lassan olybá tűnnek fel, mintha ők lennének a közellenség. Akik ingyenélők lennének, akik kiennék a többieket a vagyonukból, akik a haladás útjában állnak. Olyan emberek, akik lehúztak 30-40-50 évet munkában. Hogyan lehet őket akadálynak tekinteni? Családokat, anyákat, akik kettő-három gyermeket szülnek, gyereket nevelnek és ma azzal találják magukat szembe, hogy ahelyett, hogy elismerésre méltónak tekintenék az ő erőfeszítéseiket, és a kormány kiemelné, hogy a gyermek köz-jószág: mindannyiunkat gyarapít – minden egyes magyar családban született gyermek. Ahelyett, hogy megkapnák az elismerést meg a tiszteletet, ujjal mutogatnak rájuk: ti tehettek róla, miattatok nem megy, miattatok van költségvetési hiány, ti vagytok azok, akik visszahúzzátok a progresszív közgazdaság-politikától a mostani végrehajtó hatalmat.
Ez a szemlélet, tisztelt Hölgyeim és Uraim, elfogadhatatlan! Amikor tehát arra biztatom Önöket, hogy menjenek el június hetedikén választani, akkor nem egyszerűen csak egy leendő kormányprogram nevében és érdekében teszem ezt, hanem az elementáris emberi méltóság nevében is. Azok az emberek, akik ma nem munkából élnek, hanem valamilyen ellátást kapnak vagy azért, mert korábban hosszú-hosszú éveket ledolgoztak, vagy azért, mert most a családjukról gondoskodnak és gyermeket nevelnek, ezek az emberek is megérdemlik a tiszteletet és az elismerést, kijár nekik az emberi méltóság tisztelete. Na, ezt kell megvédenünk! Az emberi méltóság, mindannyiunk emberi méltóságának a tiszteletét kell megvédenünk június hetedikén! Fogjunk össze, jöjjenek el, legyünk ott mindannyian!
Óóóó, elnézést, hogy kifelejtettelek és csak bandolesa megjegyzéséhez szóltam, pedig Te mindenkit ismersz, mindent tudsz és természetesen teljesen életszerű az amit leírtál! Na hagyjuk már!
Ezekkel a megjegyzéseitekkel egyáltalán nem segítettetek a kérdezőnek, aki innen várta a segítséget.
"......Én elmegyek akár Strasbourgig is, de ezt nem hagyom korhatár alatti rokkantként, hogy ezt műveljék velem, velünk, azok, akik milliós fizetésekből élve akarnak minket, korhatár alatti rokkantakat az éhenhalásra kényszeríteni......"
Nnnna szinte ugyanezt szoktam én is mondani.....és ha kell akkor tényleg megyek Strasbourgig de nem hagyom magam!!!!!!!
Szeptemberbe lesz az újabb tárgyalásom.......majd kiderül.
Inkább azt tartanám szomorúnak, hogy kormánytisztviselőket ismerve el tudom képzelni akár azt is, hogy kimennének a temetőbe is megkérdezni. Úgyhogy a válasza sajnos életszerű volt.
Ez nagyon ízléstelen válasz volt részedről bandolesa, inkább ne írtál volna semmit. Belegondoltál abba, vajon mit szólt ehhez Rhiannon21, ha a kérdést családtagja miatt tette fel? :(
Úgy látom feltétlen szükségét érzed, hogy mindenre reagálj, pedig nem lenne muszáj.
ha a beteg a leszázalékolási kérelem az első orvosi behívása között elhalálozik, vagy ha a vizsgálat és a határozat közötti időben, akkor természetesen a hozzátartozónak bejelentési kötelezettsége van Hivatalnál (RSZSZ), és az eljárást megszüntetik.
Viszont Nyugdíjbiztosító Igazgatóságnál (megyei) a hozzátartozói ellátásokat lehet igényelni (özvegyi-, árvasági ellátás).
Balog Zoltánt nem nagyon izgatja a 350 ezer rokkant kérése Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere figyelmen kívül hagyta a Magyar Szociális Fórum (MSZF) 350 ezer korhatár alatti rokkant ellátása érdekében történt közbenjárását – tudatta az emberjogi szervezet csütörtökön.
Az MSZF május 28-án kért sürgős találkozót a minisztertől – mint írták – a humán katasztrófával fenyegető élethelyzetek miatt. „Van olyan családfő, aki 2655 forintot kap havonta, három gyermekét egyedül nevelő anya, aki 6775 forint pénzellátásban részesül havonta, de vannak olyanok is, akik egyetlen fillért sem kapnak” – áll az MSZF Balog Zoltánhoz május végén elküldött levelében.
Kitértek a levélben arra is, hogy az érintettek elvesztették pénzintézeti hitelképességüket is rokkantsági nyugdíjuk megszüntetésével. Súlyos állapotuk okán nem tudnak idősotthoni elhelyezést sem igényelni, mert nem tudják megfizetni a 100-150 ezer forint térítési díjat. Nem bírják fedezni lakásuk rezsijét, a gyógyszerköltséget, az élelmezést. Egészségügyi rehabilitációjuk sem működik, mert – pénzhiány miatt – folyamatosan a várólisták végére kerülnek. Ha egy beteg dolgozni képes az 1-3 éves rehabilitálási időszakban, akkor visszaminősítik a felülvizsgálaton, és akkor is kiteszik az ellátórendszerből, ha nem gyógyult meg. A foglalkoztatási szakértői minősítés során diszkriminatív szempontokkal találkoznak. Az orvos szakértők nem mindig az embert nézik a betegben, hanem a munkaadójuk elvárásainak igyekeznek megfelelni.
Mivel levelük elküldése után másfél hónappal sem érkezett válasz, az MSZF csütörtökön újabb üzenetben hívta fel a miniszter figyelmét arra, hogy a törvény 30 napon belüli válaszadást ír elő. „Nagy örömünkre szolgálna, ha késve is, de válaszolna 350 ezer honfitársunk életét érintő megkeresésünkre! Még jobban örülnénk, ha fogadókészségét is jelezné a probléma megoldása érdekében! Hiszen a korhatár alatti rokkantak élethelyzete folyamatos romlásának feltartóztatásához politikai akarat szükséges! Szeretnénk, ha válaszra méltatná föllépésünket e társadalmi réteg érdekében!” – áll az újabb levélben.
"...a fájdalom mellett képtelen az ember más dolgokra koncentrálni!..."
Nnnna ez mondjuk igaz,még egy egészséges ember sem fog nekiállni "gépezni" ha fáj a foga.
Csak sajnos nálunk betegeknél már annyira állandósult a fájdalom,hogy amitől egy egészséges ember üvöltene,"mi" azzal élünk nap mint nap és "hozzászoktunk" de legalábbis megpróbáljuk elviselni,és a gyógyszerek mellett arra is jó a számgép,hogy ha nem olyan hatalmas a fájdalom akkor egy kicsit eltereli a figyelmet.
Persze én is vagyok sokszor olyan fájdalmas stádiumban amikor semmi és senki nem érdekel (főleg nem a számgép) és mindenki hagyjon engem békén nyugodtan szenvedve "haldokolni"... :(