Megnézegettem a Bécs-Bp. honlapot, leginkább a fotókat. A tavalyi képek láttán nagyon rákattantam a dologra, úúúgy mennék már!
Bár nagyon sok jó képet láttam, azért az idei sajtótájékoztató fotósorozatának utolsó darabján időztem el a legtöbbet... Khm-khm, asssztamindenit!!
"Go away! I don't want you to see me dying." (Volt egyszer egy vadnyugat)
Feladni nem jó, én csak tudom, mert sokat csináltam ilyet. De ha 20-30 között történt, akkor elég kevés sansza volt befejezni. Annál nagyobb érték később mégis megcsinálni.
Zsazsi!
Mondd meg a patikaban, hogy szarazan kohogsz /kohhh-kohhh DEMO/ aztan biztosan segitenek.
Az a Robitu...ize szirup tenlyeg nagyon finom es alkohol is van benne :)
Runp!
Így a szeretteidet megfosztod attól az élménytől, amikor te a világ legboldogabb emberének érzed magad csatakosan a célban!
A maratonok általában nem feladással érnek véget, szerintem. Igaz, az idén így végeztem én is. :o(
Zsazsi
Spenót, grat. a tegnapihoz! És köszi, hogy kipróbálhattam a zenelejátszó masinádat, annyira jó volt! Nagyon bejöttek a zenék, felváltva vigyorogtam meg énekeltem futás közben. :) Mondjuk egyszer majdnem elcsapott a busz, aztán meg egy biciklis, mert nem hallottam, hogy jön, de ennyi kockázat belefér. :)
Sérülésre szinte mindig a pihenő a legjobb megoldás. De nem az egyetlen megoldás. Augusztus derekán kiszállhattam volna egy pár hónapos kényszer pihenőre. Akkor most szegényebb lennék egy félmaraton, egy maraton és egy Margit-szigetkör egyéni csúccsal. Meg egy Bécs-Budapestel. Lehet, hogy picit túlfeszítem a húrt (és az achilllesem) de ezt nem annak ellenére teszem, hogy sokévnyi versenysport van mögöttem, hanem pont azért. Tudom, hogy mennyit bír és mikor kell megállni. És ezen nem kell nagyon csodálkozni. Hónapok óta van gondom vele de a gyulladás nem súlyosbodik, sőt, az elmúlt pár hétben, a maraton ellenére, sokat gyógyult.
Nem gondolom, hogy ez a tökéletes megoldás és nem gondolom, hogy mindent tudok. Ápolgatom, dédelgetem és rendbe fogom tenni. Ha kell, pihenek három hónapot. De most kihasználom a jó időt, az erdőt a futókedvet. A jótanácsokat, ötleteket szivesen várom, mint mindig. De az ilyen „csodálkozom, hogy egy hozzád hasonló szintű futó ennyire ne legyen fegyelmezett ilyen dolgokban” megjegyzéseket nem kérem. A hozzáállásom, az edzéstervem, a céljaim, az egész mögötti filozófia annál sokkal összetettebb, hogy egy ilyen modattal el lehessen intézni.
Láttam egy maraton-feladást.
Kellemes idő, napsütés, szurkolás, síp-dob, jókedv, hangulat.
Valahol 20 és 30 között, a mezőny második felében jön a lány (később kiderül, fiatalasszony), eltorzult arccal, fut, de kicsit húzza a lábát.
A nézők közül elészalad egy fiatal srác, kisgyerekkel - aha, állapítom meg, a mama fut, a papa meg a gyerek szurkolnak. Ezek ketten bíztatnák, de hamar kiderül, hogy nagy baj van, ugyanis mikor meglátja őket, egy pillanat alatt feladja. Eddig eljött, talán tudta, hogy itt várják, de tovább nincs. Kész, vége, szétszakad, eltörik, belefúrja magát a férje(?) vállába és hangosan zokog. A gyerek hátulról kapaszkodik a lábába, nem érti mi történik, meg van ijedve. Talán percekig így állnak. Mint egy világvége.
(Jól meg is hatódok. Aztán azon szúrásban eldöntöm, soha nem engedek majd senkit a közelemből szurkolni a maratonra. Egyedül szeretek meghalni.)
Spenót!
Nekem is száraz köhögésem van, most megyek a patikába. Ezeket köptetőnek hívják, ugye?!
Zsazsi, aki eléggé tájékozatlan a témában és utálja magát baleknak érezni
Szaraz kohogesre nem tudom, hogy mennyire jo, de az van rairva a Robitussin /vagy mi/ dobozanak az oldalara.
A hutoben talaltam es nagyon finom. En mar nem kohogok, de mar alig varom, hogy kohogjek kicsit... :)
Persze a Mixtura Pectoralis is jo a kohogesre, de az nem annyira finom, bar nem rossz :)
Zakka, tarts ki! Már én is 36,5 vagyok. Két napig csak kúráld magad, rendbejössz!
Köszönet annak a tegnapi FB-nek aki meglátogatott és joghurttortával és gesztenyegolyóbisokkal tömött. Igaz a vonalaimnak nem tett jót (de annak már úgyis mindegy) de a lelkemnek és az egészségemnek úgy tűnik igen jót tett.
És annak az FB-nek is aki mailban a lelket öntötte belém. :))
Hiver! A lázam elmúlt, már csak ez a száraz köhögés maradt, végül is neked mi vált be? mi mulasztotta el?
Irhatsz magánba is ,mert lehet már uncsi ez orvosi rovat másoknak.
Kösz mindenkinek, mindent!
Tegnap este pont ott fájt a jobb lábfejem, mint a téli sérülésemkor. Ma reggelre teljesen lezsibbadt a jobb bokám. A gyomrom is nyavajog, és egyébként is a halálomon vagyok. A meló is sok. Mi lesz velem vasárnaptól...???
mindíg jó kedvre derít, amikor a lelkes hétvégi beszámolókat olvasom, meg amikor PBkről, jól sikerült edzésekrő, vagy csak símán a futás szépségéről, apró futóélményekről adtok hírt. Nagy gratula mindenkinek, nem Avonosoknak, BBP-re készülőknek és a "csak úgy" futóknak.
Tegnap én is futottam, de csak egy belső szigetkörre futotta az időmből, ezért odacsaptam a lovak közé, 22:35-lett, 20 mp javítás.
Hétvégén egy méter nem sikerült futni, most az úszáson volt a hangsúly, három nap alatt, amolyan alapozó, téli ráhangolódó jelleggel úsztam 4500m-t gyorsot.(ez is PB, ha lehetek egy picit OFF).
Sajnos nem lehetek ott a BBP-t záró félmaratonon, pedig biztos jó alkalom lenne, hogy végre megismerjek egy pár FB-t, de egy esküvő sajna közénk állt. Pedig ha választhatnék....
Szóval BBP-re sok hátszelet mindenkinek, ragyogó napsütést, mosolygós embereket.
Na ja, a kép "vagy valami, vagy megy valahová" stílusban :-)) (Nem mintha lehetne rólam jobbat csinálni... :-))
Őszintén szólva még én sem láttam, mert szokás szerint "hátulról" szoktam belelapozni ebbe az újságba (is), és nagyon ritkán jutok el az elejéig...
A hangulatát tekintve a "régi szép idők" jutnak az eszembe :-)) A tavalyi kis jóindulattal 300 km-re felkerekített hónapok helyett idén erős 150-esek...
Jövőre sokminden el fog dőlni.
Ez nagyon tetszett, kösz, hogy felhívtad a figyelmet! Én még most sem kaptam meg a Kaiser's-re a kis cetlit a nevezésről, meg programfüzetet sem. Lassú a posta? :-)))
Régen írtam utoljára, mert az elmúlt időben munka- és élőhelyváltás és egyéb fárasztó programok, na meg a szokásos futóláb térdbetegség miatt hanyagoltam a sportot.
Azonban már kezdem belakni magam Tatabányán és tegnap este megvolt életem egyik legjobb futóélménye. Sötétedés után indultam el a városból, fel a turul-szoborhoz, aztán lendületből tovább a kilátóig aztán vissza az albérletig. Ugyan eléggé éreztem a vádlimat az emelkedő elején (aki volt már tatabányai panorámafutáson, az tudhatja, hogy elég húzós a hegymenet), de aztán bemelegedtem és a szobortól a kilátóig fantasztikus élmény volt a töksötét erdőben futni úgy, hogy a feketeségben csak a még feketébb fák sziluettjét és az enyhén derengő ösvényt láttam.
Lefelé hagytam, hogy vigyen a lejtő, jól megnyújtottam a lépteimet, ezért is sikerülhetett 58:34 alatt megtennem a kört.
Egyetlen problémám az, hogy előre látom: nem lesz könnyű megdöntenem ezt az időt :)
Egyébként valaki közületek nem szokott Tatabányán, esetleg Tatán vagy a környéken futkározni? Szívesen csatlakoznék.
Van esetleg olyan topiktag itt, aki tudna támogatni egy FB szurkolót és szolid, tisztelettudó kerékpárját egy szállással Sopronban vagy közvetlen környékén most vasárnap este? Hálózsákot vinnék, csak egy kis hely kell akár a földön is. Az lenne a tervem, hogy vasárnap reggel lemegyek vonattal Sopronba, és a mezőny elé gurulok, aztán hétfő estig kísérgethetném a futóbolondokat, de elég nagy kiadás nekem a vonatjegy is magamnak és a biciklimnek, szeretném a szállásköltséget megspórolni.
Két éve kezdtünk el Kiss Zolival azon dolgozni, hogy az ultrafutás ügyét helyretegyük. Ehhez elsősorban egy olyan szövetség kell, amely egy sportág /vagy szakág / működtetéséhez szükséges. Ilyen háttérrel nem lenne probléma sajtótájékoztatókat tartani vagy legalább egy főtitkári posztot betölteni, aki az adminisztrációt végzi és a kapcsolatot tartja mindenkivel.
Nekem egy évvel ezelőtt elegem lett az eredménytelenségünkből, ami ráadásul felemésztette a szabadidőm nagy részét és az égbe emelte a család telefonszámláját.
Most, ha jól sejtem Kiss Zoli egymaga próbál elvégezni minden feladatot, amint látom kevés sikerrel és ezt sajnálom. Annak viszont örülök, hogy mindketten edzünk és a 100-as OB-n Zalaegerszegen jól megküzdöttünk egymással.
A média nem vesz tudomást rólunk. – írtam. Ezt fenntartom. Ez a kijelentés nem ellened irányul, hiszen amit tehettél az ügyünkben azt szerintem megtetted és ezt köszönöm. Ezzel együtt nekem nagyon fájt, hogy Bérces Edit világcsúcsa nem kerülhetett az őt megillető címlapra, de tudom, hogy ez sem rajtad múlt.
Egyébként én is az Internetről tájékozódom, nem kapok sehonnan információkat, csak nézelődök a weboldalakon. Így találtam rá a múltkor egy héttel a verseny után Vozi eredményére. Ne gondold, hogy engem felhívott. Csak azért reagáltam a hozzászólásodra, hogy képben legyél.
Végül még egy gondolat. Én nem hiszem, hogy csak a jó eredményeket kellene hírül adni. Akkor leszek elégedett, ha minden VB, EB esetleg OB első három helyezettjét és a magyar eredményeket elolvashatom az újságban. Akkor is ha magyar nyer, meg akkor is, ha mondjuk belga. De elismerem, hogy néha túl magasra teszem a lécet.
Kedves Spenót, az igazság az, hogy nekem is azóta megy jobban, úgyhogy én is köszönöm Neked:-). Ma pl összeismerkedtem egy fiatalemberrel, aki az idei N.-i Ironman-en senior-2 ben 3. volt, és elég tűrhetően nyomtuk. Érdekes, hogy nem tudott erről a topikról; persze, újszülöttnek minden vitz új;-)
