Ezért szokták szigetelni a csövet pl kenderrel vagy közetgyapottal!
Nem szívesen laknék olyan házba amibe nincs a cső a falba!Nem raktár ez!
Másik azt mondják nem lehet betonozni a vályogházba mert vizes lesz a fal tőle!Na én 2 éve olyat láttam egész konyhát fürdőszobát betonozták!De a faltól 10-re nem lett betonozva hagytak 10cm rést körbe és a 10cm résbe homok lett töltve eldöngölve! Úgy lett járólap téve! Semmi baj nincs a háznak!Semmi nedvesség semmi penész nincs!
Ahogy írtam, árnylja a pontos adatokat, a száradó beton, illetve igazából padlasfeljaró is még csak egy "lyuk" a plafonon, tehát a kinti páratartalom változás, szerintem odabent is megjelenik.
(A "műszer" egyébként egy 80-90ezer forintos meteorológiai állomás mellett volt pár napig, ahol többször leellenoriztem. Szerintem nem is olyan rossz! :-D)
Magam részéről szívesen latnek pár fotót, kinél mit mutat a valyoghazban a hőmérő/páratartalom.
Vertfalazatú a ház amit vettem!Nincs benne víz!Most lesz benne csak!Olyan kérdéssel fordulok hozzátok, hogy azt mondták a vízvezetéket nem szabad a falba tenni!Ez igaz? És mi köze van ahhoz hogy a vízvezetéket a falba vagy falon kívül van?
Mennyezet megvan repedve!Mit lehetne csináli? Szóbában egy talicska puttony nagyságban a mennyezet hiányzik!
Szituàció a képen làtható. Térd fölé ér a kisméretű tégla falazat, fölötte vályogtégla. A képen làtható, hogy a kátránypapíros vízszigetelés még elég jól funkcionàl, alsó két sor nedves, rajta a szigetelés, felette a száraz tégla. A nedvesség a vakolaton kúszott fel csak, a magas téglasornak köszönhetően a vályogtéglát már kevés nedvesség érte ( hálás köszönet az eszes építőnek ). Az aljzatbeton éppen a szigetelés felé engedték, így az okos víz megkerülte a szigetelést. Felszedtük az aljzatbetont, száradunk. Hajópadló lesz kavics, ês homokágyban. Figyelembe kell venni, hogy a kátránypapíros szigetelésem immár 70 éves, véges élettartamú. Kérdés a padló magassága. A kátránypapír szigetelés fölé érjen pár cm- el a kavicságy, utána a homok és a párnafa majd deszkázat? Avagy a vízszigetelés alatt legyen minden, a kátránypapíros szigetelésnél vakolat se legyen, csak a szegőléc hidalja át e kritikus területet?
Kérdés: Hallottatok e màr az AQUAFIN flexibilis vízszigetelő anyagról? ( https://www.aquaseal.hu/megoldas-ajanlo/pinceszigeteles.html ) Van e tapasztala valakinek. A ház külső oldalára gondolnám, természesen csak tégla magasságban, felcsapódó vizek ellen.
miért volna vitatható? de ha egyszerűbb felszedned, hát legyen:) nem az a lényeg, hogy sehol se legyen ilyen fólia, hanem hogy az alulról érkező pára át tudjon jutni a födémen
Én a festők által használt barna takarópapírt (1m széles guriga 25 m vagy 50m hosszban) táblásítottam 5cm széles cellux-szal és azt raktam a szigetelés alá és fölé.100% páraáteresztő, fillérekből megvan, valami 8.000 Ft volt 10 éve a 200 nm-es padlás kétrétegú lefedése, azóta is jó.Üdv
Olyan házban, ahol nem laknak, alacsonyabb a páratartalom, ott a 70%-ot kifejezetten soknak tartom. Nem kizárt, hogy a párazáró hőtükrös fólia okozza. Bár én annak a 350 Ft-os műszernek sem hinnék feltétel nélkül. :-)
Nem vágom körbe, az is sok munka, vitatható eredménnyel. Inkább felszedem a deszkákat, de bosszantó, hogy egy páraáteresztőnek nevezett fólia ennyire nem az. Igen, a portól védeném, plusz nagy esőben itt-ott becseppen néhány csepp, jobb lenne, ha nem áztatná a szigetelést. (Nehéz megtalálni, hol jön be a víz.) Talán valami textilt terítek le. Nyilván "az ellen nem véd", de a portól igen.
Az én lakatlan, fűtetlen félkész házikómban 10-12°C a hőmérséklet és 70% a páratartalom. Ha bekapcsolom a gázt és fűtök picit akkor csökken a páratartalom- ahogy a fényképen látható.
(A hiteles adatokba bezavar az hogy a konyhapultot betonból öntöttem pár napja, ami még szárad.)
Gondolom ha lenne bent 22-25fok, akkor más lenne a helyzet. Vizesedes, penész sehol sincs.
Tavaly ősszel újradeszkáztam és újrasaraztam a padlásomat, idén tavasszal pedig felraktam 15 cm üveggyapotot és letakartam páraáteresztő fóliával.
A probléma: felmentem kíváncsiságból megnézni, sajnos a fólia alsó oldalán cseppekben áll a víz. Ez ugye tavaly simán kiment a padlástérbe és elpárolgott. Tavaly télen 63-65% körül volt a páratatalom bent, most inkább 70-72% körül van. Eddig nem volt penész, de most aggódom, hogy lesz, meg amúgy sem egészséges.
Az üveggyapot alá benyúlva minden száraz, egyértelmű, hogy a fólia fogja meg a párát. (Strotex PP SL egyébként.) Vegyem le a fóliát? (Nem egyszerű, mert le van szegelve, hogy járható legyen a felület.) Ha leveszem, mit terítsek a helyére? Vagy más javaslat?
Ecséren a 1920-ban vályogból épült ház tökéletes s nincs alapja. De igen kemény vályogtalajra épitették és viz (belviz s más soha nem volt még a közelében sem, pedig lapos terület). Nincs lebetonozva sem benn sem körülötte. A tető nem ázott be, s csak agyaggal van "vakolva".
Még a középső un konyhában sincs sem metlahi semmi, csak döngölt föld....
A szomszéd háza viszont le van betonozva benn és körülötte (falnál) is széles betonjárda van: dohos
Szóval akár jó is lehet, ha nincs elrontva és nem ázik, nem ázott be s nem folyik a viz a falak közelébe
Én teljesen laikus vagyok még a témában, így lehet hülyeséget kérdezek, de milyenek azok az alap nélküli vályog házak? Ház vásárlás előtt állok és tegnap néztem egy házat ahol mondta a tulaj, hogy a ház alap nélküli. De gondolom valamin csak van? A ház a föld szintjén van, tehát nincs lépcső felfelé. A tulaj szerint a viszont körbe van szigetelve, meg a falak is jó állapotban vannak, nem is láttam rajtuk repedést. Szerintetek érdemes lehet komolyabban is megfontolni egy ilyen ,alap nélküli vályogház megvételét?
A nagy szemcseméretű murva (12-20) ezen szempontból kifolyólag szinte semmit és sehova nem vezet fel, ellenben a párát átengedi -> nem a falba tereli azt. Az erre kerülő 0-20 szemcsenagyságú réteg azért javallott, mert ezt be lehet tömöríteni annyira, hogy ne engedje lefolyni a homokot az anyaföldig.
Ez engem is érdekel és még előtte állok (jövő nyáron tervezem-nyár végére lesz kész, ha minden jól megy). A lelendő fördőben meggondolandó, mert ott vizes volt a föld. Bár lehet a jövő nyárig kiszárad
A digitális órában lévő reletiv páratartalom mérő 60-70%-ot mutat, néha lemegy 50 %-ra... Még gondolkodom, nem sürgős. Nyáron kerül rá burkolat, vagy tégla homokágyban--alája dolmit zúzottkő (kössz az ötletet)- vagy hajópadló (ez a fürdő). A lelendő konyha -nappali földje nem vizes, ott lehet csak homokágyban hajóbadló. üdv PJ
Nézd, egy padlót nem két évre kell tervezni, nem is háromra. Nem a mester fog a házatokban lakni, nem a mester fogja fizetni az anyagokat, nem is neki kell majd takarítania. Személy szerint csak tanáccsal szolgálhatok, amit vagy megfogadsz, vagy pedig nem. Nem ismerem a ház elhelyezkedését, nem tudom azt, hogy mennyire nedves a föld azon a tájékon, nem tudom azt sem, hogy milyen mélyen van a talajvíz - szóval egy olyan rétegrendet írtam le, ami 'bombabiztos'. Bár egy árvíznél mindegy is...
Ha kihagyjátok az alsó réteget, akkor előfordulhat az, hogy a talajból a nedvesség felszivárog a padlóig és az egyszerűen szétrohad pár év alatt, a párnafákkal és a vakpadlóval együtt. A gombákat nem szabad lebecsülni, ráadásul a bomló anyagoknak meg van a maguk jellegzetes szaga...
Nem tudom mond-e valamit az a szó, hogy kapilláris hatás, de homok esetében kedvezőtlen esetben meghaladhatja az egy métert is, azaz ilyen magasságba képes 'felszívni' a talajból a nedvességet (nem a párát!). A nagy szemcseméretű murva (12-20) ezen szempontból kifolyólag szinte semmit és sehova nem vezet fel, ellenben a párát átengedi -> nem a falba tereli azt. Az erre kerülő 0-20 szemcsenagyságú réteg azért javallott, mert ezt be lehet tömöríteni annyira, hogy ne engedje lefolyni a homokot az anyaföldig. Persze lehet helyette sódert is használni, de azt elég nehéz kiszárítani, ráadásul nem 10-15 centi kell belőle vastagságra, hanem 20-30. Ráadásul a murvát szárítgatni sem nagyon kell, hacsak nem az esős évszakban szállítják ki.
Erre a rétegre közvetlenül mehetnek a párnafák, közéjük a homok, rá meg a padló. Ha a mester ezt nem képes kivitelezni, akkor ott valami nem kerek. A vakpadló meg nem árt, csak éppen felesleges pénzkidobás (annyival mélyebbre kell ásni, illetve már maga az anyagköltség is szép pénz).
Az ablakokat kicseréltem, ami mellett csaltam picit és lépésálló nikecellel játszottam körbe a kávánál. Ezen a kis részen bolti mészfetékkel kentem- volt maradék otthon. Szerintem semmivel sem jobb. Egy zsák oltott mésszel egy teljes épületet ki tudsz meszelni. Előző nap készítsd el, jó l fel tudjon oldódni a mész.
Külső meszelésnél azt tapasztaltam, kell 3-4sor, ami után szép lesz.
Belül nekem is le van vakarva tapasztasig a régi festék, amire valamit kenni kell, mert nem hiszem hogy pár sor mész után "kisimul".
Nem a bolti mészfestékre gondoltam. Az egyik lehetőség a JUB, amiben csak oltott mész van, amásik az Auro profi mészfestéke vagy Kreidezeit mészfestéke. Olyat szeretnék, ami hengerelhető, de nem diszperziós.
Két menetben vakoltak. Először javított mészvakolattal, a maradék helyeket pedig simító mészvakolattal. A mészvakolat szép sima, a korábbi javított mészvakolat nem olyan szép sima és ahol a két felület találkozik, ott vannak egyenetlenségek. Optikailag ezt elfedheti egy mészfestés?
A mennyezetről lekaparták a régi festéket, ott most sok repedés van, illetve néhány helyen hiányzik a vakolat is. Itt elég lenne a kisebb lukakat glettelni, a repedéseket eltünteti a festés?
A mészfesték tartalmaz diszperzites adalékot - ezen az alapon diszpezittel is festhetnéd - amivel lezárod a afalat. Arról nem is beszélve, hogy nagyon drága.
Sima, hagyományos oltott mész, és meszelő... ennél jobb és olcsóbb nincs.
