Cesky Krumlov?
És Firenze, Róma, Nápoly, Pompei, meg Verona, meg Madrid, meg Párizs, meg Pisa, meg.... meg.... stb....
félre ne érts, tényleg a legszebbek között van, de hogy legjelentősebb-e, azt kétlem.
Nem a te szavadban kételkedem egyébként
Én kb. egy hónapja láttam a várost, látszanak a víz nyomai, de tényleg látványos tempóban újítják fel az épületeket. Szerintem jövő nyáron már nem lehet észrevenni semmit.
Már az otthoni környezetből jelentem: Český Krumlov nagyon súlyos károkat szenvedett az árvíz miatt, de meglepően gyorsan talpra állt. Néhány héttel az árhullám levonulása után megnyitották a várat és a múzeumokat, mert a városnak pénzre volt szüksége és a helyreállítást gőzerővel végzik. Az UNESCO is besegített, mert a listán Velence után Európában a második legjelentősebb kulturális örökségnek tüntetik fel.
Tényleg szépek. Én voltam arra, nagyon tetszett némelyik kastély. De legjobban Cesky Krumlov, még az árvíz előtt. Nem tudjátok milyen pusztítás történt a nyáron?
A Vencel-térre muszáj néha menni, mert éjszaka ott mindig biztosan lehet enni-inni. Így aztán konkrétan beleszaladsz a qrvasoktoronyba. Ez általában nem gond, mert akkortájt már úgyis az elfogyasztott sör és az újabb sör iránti vágy motiválja az embert, így holmi forgalomcsillapító műtárgyak csak az akadályverseny próbatételeinek tekinthetők.
Akkor most már sejtem, mi az a sörügyelet. A Svornosti u-ban van, az utca Moldva felőli oldalán, a gyár háta mögött. Voltunk ott a nyáron, én "kegytárgyboltként" emlegettem a kocsmakalauzomban. Vettünk is 5 literes sört egy párat. Csapolónk már volt régebbről...
A karbantartas eppen a legnagyobb problema, mert rengeteg muemleket kellene gondozni a penz meg itt sem elegendo. Az egyik cseh filmben (Kek angyal?) a pragai rendorfonok ugy probalta szemleltetni a kozerkolcsot, hogy szerinte Pragaban mar tobb kurva van mint ahany torony, a honatyak csak ezutan szenteltek idot a problema megoldasara.
Felfedező úton az új cseh filmek világában - december 7-16. Örökmozgó filmmúzeum
A cseh film a hatvanas évektől fogalom a magyar mozibarátok körében. És az új hullám idején megszerzett hírnév nem kopott meg azóta sem. Az évente elkészülő tíz-tizenkét új cseh film mindig színvonalas szórakozást ígér. Ezt bizonyítja az immár tradicionálisnak számító új cseh filmhetünk válogatása is. Az elmúlt tíz-tizenöt évben fokozatosan végbemenő nemzedékváltás során feltűnt fiatal generáció új szemléletmódokat és megközelítéseket juttatott érvényre, s nem egy esetben nyíltan vállalja meghökkentő témák feldolgozását is.
A rendezvény nyitányaként egy különös műfajú, a realitást és a fikciót mesterien ötvöző, elsőrangú zenei élményt nyújtó (ál)dokumentumfilmet láthatunk (A sátán éve, erről bővebben lásd: Kocsis Péter: 2002 - A sátán éve Budapesten Örökmozgó Filmmúzeum 2002. december 18-20. o.). A cseh rock történetének egyik izgalmas fejezete ihlette Jana Chytilová Egy elátkozott zenekar: The Plastic People of the Universe című dokumentumfilmjét. A kommunista pártállam idején a hatalom által üldözött együttes, a Plastic People világviszonylatban is az underground zene hiteles és szuggesztív reprezentánsai közé tartozott (l. a filmről részletesen: G. Kovács László: Prágai legenda, Örökmozgó Filmmúzeum 2001. október).
Jana Chytilová világhírű névrokonának, Vĕra Chytilovának Kiűzetés a Paradicsomból című filmjét nézve elégedetten nyugtázhatjuk, hogy a hetvenedik életévén túl járó rendezőnő egyáltalán nem fogyott ki az extravagáns ötletekből, s mi sem áll tőle távolabb, mint a közönség elandalítása. Legutóbbi alkotása vallomás a filmkészítés mesterségéről: a tőle megszokott iróniával enged bepillantást a forgatások szervezett káoszába. A lazán kapcsolódó epizódok egy nudista strandon játszódnak, a film azonban nem a meztelenségről szól, hanem az emberi kapcsolatokat romboló érzéketlenségről, önzésről és ostobaságról. A groteszk jelenetekben bővelkedő, elgondolkodtató film igencsak távol van a Courts-Mahler-i ihletésű álomgyári idillektől, de hát éppen ezért szeretjük Chytilovát.
Az Oscar-díjas Kolja (és persze a korábbi cseh filmheteinken vetített nagy sikerű Utazás, valamint Akkumulátor I.) révén Magyarországon is ismert Jan Svěrák új filmje, a Sötétkék égbolt a második világháborúban Angliában harcoló (s ezért a kommunista hatalomátvétel után ellenségnek bélyegzett) csehszlovák pilóták hétköznapjait, örömeit, tragédiáit és küzdelmeit idézi fel, kissé szentimentálisan ugyan, de a jó ízlést egy pillanatig sem sértve. Rendkívül látványos, imponáló profizmussal kivitelezett film azoknak a katonáknak a tragikus sorsáról, akik éveken át harcoltak a náci Németország ellen, 1948 után azonban hazájuk munkatáborral és börtönnel "jutalmazta" őket.
Vladimír Michálek Angyal kijárata a kilencvenes évek Prágájának egyik rémítő bugyrát, az Anděl metróállomás környékének mikrovilágát tárja fel. A neves cseh író, Jáchym Topol magyarul is olvasható Angyal című regényéből készült film az élet eltiportjai, kábítószeresek, bűnözők és tébolyult szektatagok közé visz el bennünket, és a film döbbenetes képi eszközökkel szembesíti a hétköznapi infernáliával (l. a filmről még: Örökmozgó Filmmúzeum 2002. október).
Hasonlóan komor a szintén kábítószeresek között játszódó Kárhozottak. Dan Svátek filmje egy csempészésre kényszerített, de már az első próbálkozásnál lebukó fiatalember megrázó szenvedéstörténete. Egy távol-keleti, egzotikus országban nyaraló cseh fiú a homokos tengerpart, a kristálytiszta víz és a terebélyes pálmafák édenéből hirtelen a börtönök poklába kerül. Védelem és fellebbezés lehetősége nélkül állítják bíróság elé, s az ötven évi fogságot kimondó ítélet után egy olyan szigeten kezdi meg büntetése letöltését, ahol a hozzá hasonló, reménytelenségre és lassú kínhalálra ítélt kárhozottakon s egy-egy alkalmi látogatón kívül csak az elvetemült, szadista börtönőrök jelentik a társaságot. A film azt is bemutatja, miképp próbálnak a közélet szereplői és a média cinikus képviselői hasznot húzni egy embertársuk tragédiájából. A lázálomszerű, megtörtént eseményen alapuló film mély nyomot hagy minden nézőben.
A fentiek után az olvasó már gyanakodhatna, hogy napjaink cseh filmeseit nem érdekli más, csak a sötét sorsdrámák, a kudarcok és bukások de szerencsére erről szó sincs: a humor és a szelíd derű ezen a baljóslatú ezredfordulón sem tűnt el nyomtalanul a cseh filmből. Igaz, ritkán kacaghatunk önfeledten, s a mosoly fénye olykor könnycseppeken törik meg - mert olyan különös és érthetetlen dolgok történnek velünk, és a sors olyan kiismerhetetlenül szeszélyes... Ilyesmiről szól David Ondříček Magányosok című tragikomédiája. A flm arra keres választ, hogy milyen esélyei vannak korunkban az őszinte, mélyen átélt szerelemnek, létezik-e még a hűség az egymástól elszigetelődő egyének sokaságára széthulló "modern" társadalomban. Ugyancsak keserédes komédia a témájában is hasonló Vadméhek (r: Bohdan Sláma), amely egy világvégi faluba kalauzolja a nézőt, ahol az idő is állni látszik: mintha örökké ugyanaz a nap lenne. Egy váratlan látogatás hatására azonban groteszk és mulatságos események sora veszi kezdetét, titkolt érzelmek törnek felszínre, s meglepő dolgokra derül fény...
Felfogásmódja és műfaja a fenti két filmmel rokonítja Alice Nellis Ec-pecét, ami arról mond el egyet s mást, hogy miként válhatnak a lényegtelen dolgok egyik napról a másikra fontosakká, a fontosak pedig jelentéktelenné egy kisvárosi család életében. Vígjátéki szituációk követik egymást, de a vidámság pillanatait itt is folyton beárnyékolja valami zavaró körülmény vagy esemény, mi pedig okkal idézhetjük A tanú Virág elvtársának örökbecsű szavait: "Az élet nem habostorta!" Az új cseh film sem nevezhető annak - de érdemes "belekóstolni".
G. Kovács László
nyitóelőadás: 7-én szombaton 19.00-kor: A sátán éve
Vetítése előtt vendégünk: Petr Zelenka rendező, akivel Kocsis Péter beszélget
7. 9. 11. A sátán éve
8. 9. Angyal kijárat
8. 10. Kiűzetés a Paradicsomból
10. 14. Sötétkék égbolt
11. 12. Ec-pec
12. Egy kiátkozott zenekar: The Plastic People of the Universe
13. 15. Kárhozottak
13. 14. Magányosok
15. 16. Vadméhek
Nos erre a várra gondoltál!
3 fajta túrát lehet bennt tenni. érdemes benevezni valamelyikre!
A kihagyott célpontot sajnálom nagyon, de remélem legközelebb útbaesik majd! :)
Karlstejnbe ki lehet menni vonattal is. 32 korona csak oda, 33 km-re van a prágai főpályaudvartól mérve.
Turistáknak kellemes séta, sörivóknak gyötrelmes - ezért nekik jó reflexek szükségesek: ha valahol látják hegyre fel, hogy sört árulnak, akkor ott azonnal cselekedni kell!!! :-)
Igen, de nem az ő hibája, hanem az utikönyveké. Tényleg kevés említi meg, mint fontos uticélt.
Zízkovba megyek.
Valaki itt említette Hlubokát. Hihetetlen vár. Olyan Loire-menti szintű. És ahogy ott ezeket karbantartják...
Ki tudja, mennyi időre, távolságra van Karlstejn Prágától? 30-án szándékszom elzarándokolni oda
Tetszett a beszamolod, elkovettetek viszont egy sarkalatos hibat: Ceske Budejovice mellett (30 km) talalhato Cesky Krumlov, szerintem az egyik legszebb hely Europaban. Vetek volt kihagyni, de a jovoben bepotolhatjatok. Gyonyoru varos, legalabb 2 napot igenyel. Kutna Hora varosaban a Szent Borbala szekesegyhaz az osszeomlas szelen, nincs penz a helyreallitasra, lehet, hogy utoljara volt alkalmatok megtekinteni.
Szóval -mint ahogy már közöltem régebben- október 21.napján nekiindultunk -a többség számára ismeretlen- Csehországot felfedezni !
Igazándiból ez egy tanulmányi kirándulás volt(de komolyan! ;) )!
A busz csak nagyon erös segitséggel talált meg minket, de utána irány a távoli végtelen!
Odafelé Ausztriának mentünk, gyorsan átjutottunk mindegyik határátkelöhelyen )talán az Osztrák-Cseh ment egy kicsit nehezebben, de nem panaszkodok,korrektek voltak a határörök!
Az elsö napi célunk Ceske Budejovice volt, ám egy baleset miatt kétórás várakozásra kényszerültünk, igy igencsak esteledett mikorra elfoglaltuk a szállásunkat a Hotel Gomel 15.emeletén! A kilátás gyönyörü ,a szoba tiszta, Eurosport van, mi kell még? :) Hát az étlap! És az elsö döbbenet ! HIHETETLENÜL alacsonyak a készétel árak az éttermekben! Igy aztán a "vezérkar" gyorsan elpusztitott fejenként fél-fél kacsát néminemü igenjófajta sör kiséretében! Az éjszakai városrészt feltérképezök is komoly élményekkel gazdagodva tértek haza! Közel tiz fös baráti társaság csak mintegy100 koronát hagyott a sörözöben és ez a meglepetés erejével hatott sokak számára!(na jó!Ök még nem nagy ivók)
A második nap egy kis városnézés következett! Többek között egy 75 méter magas torony 225 lépcsöjének megmászásával...onnan fotók a 133m x 133m-es térröl.
Majd utunkat folytatva Hluboka , Orlik és Prága voltak a megállók! Hát a kastélyok egyszerüen... szóval lélegzetelállitóak voltak! Ajánlom mindenki figyelmébe!
Prága közlekedése botrányos, föleg egy emeletes igen nehezen forduló busszal!Be is ragadtunk egy kisebb utcába a szállásunk keresése közben és szerencsétlenségünkre a cseh újgazdagok fészkének a bejárata volt ez ... Nem részletezném, de primitivek és értetlenek a cseh újgazdagok is. A soförünkröl dölt a viz és az "elakadt" busszal sikerült egy közlekedési táblát 90fokkal elforgatnunk - függölegesböl vizszintesbe...
Erre az egyik helyi "nercbundás negyvenes újgazdag"( 10 éves gyereke tetötöl talpig jégkorongba bugyolálva -edzésre vihette a kölköt) rendört hivott! Ám 10 perc után nem várt többet, közölte, hogy negyed óra és itt van a közeg, várjuk meg! Hát vártunk derekasan 5 percet, majd a helyi fiatal lányok biztatására elhagytuk a helyszint! (Nagyon aranyosak voltak, mondogatták, hogy 'stupid woman' meg ,hogy GO - GO!Szóval az eccerü pórnép ott is aranyos! ;) )
Ezek után nagy nehezen megtaláltuk a szállásunkat ahonnan másnap betámadtuk a várost!
A metró hijján a 137-es busz majd a 12-es villamos a vár lábánál tett le minket! (megjegyezni kivánom ,hogy 12 korona a jegy és ezzel 90 percet utazhatsz össze-vissza akárhányszor átszállva!!!)
Rögtön egy magyar nyelvü emléktáblával találkoztunk, majd az elsö "ismerös" hely - U Kocoura! ;) Sajnos ekkor nem volt idönk betérni... Irány fel a várba, majd jónéhány óra szájtátás, lépcsözés és ami kell... A várból lejövet az étkezésen morfondiroztunk és miután csülköt kivántunk ,igy az utmutató alapján az U Svejku-t céloztuk be! ISTEN-KIRÁLY választás volt! Közel 1 kilós csülkök, tormával mustárral vöröskáposztával ééééés az addig számomra ismeretlen barna csapolt Kozel sörrel ! Nem vagyok egy nagy sörös, de ebböl a csülök mellé 3 korsó lecsúszott! Istenkirálycsászár volt! Életem talán egyik legjobb hangulatú és legjobban esö kajáját tettem itt magamévá! Károly-hid majd a fötér megtekintése következett!
Gyönyörü! Mindenkinek látnia kell!
Este a többiek diszköztak ,ám én egy "kiválasztott" hölgyeménnyel kihasználtam a 90 perces jegy adta lehetöségeket és villamossal,gyalog,busszal bebarangoltuk a belváros ismeretlen részeit és néhány hidat...
Az éj további programja nem publikus! ;)))
A következö nap lett a "vizes nap"! Azaz Marianske Lasne és Karlovy Vary!
Hát az odajutást kalandossá tette az, hogy úttalan utakon közelitettük meg célunkat, de cserébe a cseh vidék kárpótolt bennünket! Marianske Lasne gyönyörü, de egyszerüen hipermegadrága a legegyszerübb élelmiszer bolt is! Rajtunk kivül csak német nyugdijascsoportok voltak... Ahhh! Igy már érthetö!
Karlovy Vary és a rengeteg melegvizü forrása (58-tól 74 fokos-ig) kápráztatott el bennünket.No meg az a néhány vizvezeték aminek a metszetét megmutatták nekünk a viz ásványianyag tartalmát bizonygatva!Nemsemmi! Ajánlom a fotók megtekintését!Mindenhol árulják az utcán a Becherovkát(hiszen ez a város a hazája),de a 160 koronás árat a belvárostól 10perc sétával megközelithetö Plus áruházban már a 130 koronás váltja fel!
Miután nem akarom beszámolómat túl hosszára húzni (legyen kedvetek fényképeket is nézegetni),igy rátérek az utolsó nap eseményeire!
Ismét svédasztalos reggeli - immáron az utolsó, a pincérek nagy örömére! ;)
Majd az utunk az egyik legfurcsább települése következett! Kutna Hora.
Nagyon szimpatikus város! Komolyan! Az egyik helyi öregúr -látván tanácstalanságunkat parkolás ügyben- kérés nélkül (magyarul!) sietett megoldani a problémánkat. A helyi nevezetességeket követöen következett a "fö attrakció"! A Csontkápolna! Hátborzongató, de a fotók önmagukért beszélnek! Mire nem képes egy unatkozó félvak szerzetes!
Hazafelé a késöi-korai órák ellenére sokan voltak a határokon és miután elcsomagoltam a notebookom és pihenni tértem ,sikeresen eltévedtünk Bécsben, majd ismét elaludtam és a soförünk megismételte ugyanezt Györben is! ;)
De a lényeg, hogy hazaértünk és "kis" késéssel elkészült eme beszámoló is (remélem sokatok örömére)!
A képek itt tekinthetöek meg! Napokra lebontva,a nevükben a település nevével!
Kozel ...izé... közel 1000 képböl lett kiválasztva az a 143 "személytelen" ami felkerült!
Jó szórakozást hozzá! ;)
Csak nem a piszoárban történt balesetről kapta nevét a hely?
;)
Közölném még, hogy elkészült a már régen igért október végi túra beszámolóm.Az erősen leröviditett részét még ma megpróbálom bemásolni!Jelenleg a lekicsinyitett képek(800x600) feltöltése folyik.
