Nos ebben az éven vettem én is egy kertet és én is láttam a csodasövény honlapot, gondoltam jó lesz ez. MOndjuk jobban utánnaáskáltam a dolgoknak,ekkor találtam a NEFAG RT-t Szolnokon. Soproni vagyok, de járok áruért Pöstre, gondoltam ha 500 darabról van szó , mi az a 4000 ft benzinköltség plusszban . 14 Ft volt darabja , marha életképesek. Kb 5 nyiffant meg az 500-ból, de hát a gyomirtó az gyomirtó. Egyéves magoncokat vettem, most a kiülteés után már bokrosodnak, pedig nem is locsolom őket. Én elhiszem, hogy ezzel valóban küzdeni kell majd nyírás terén. Amellett az ottani erdész kollegina elmondta, hogy a csodasövény cég tőlük hordja az alapanyagot. Már százasával csomagolva, úgyhogy csak postaköltség és min. ötszörös ár. Nem sajnálom tőlük, de aki sokat akar ültetni, annak érdemes körülnézni..
A választ tk. megkaptad, ezért már nem ismételném. Esetleg nem tudnál fényképet mellékelni? Így vaktában csak általános érvényű tanácsokat lehet adni, de ha látnánk a növényt, akkor már pontosabban meg lehetne mondani, hogy hol lenne a legcélszerűbb elvágni a vesszőket.
Mindenesetre én törekednék a sűrűségre már az elején. (Bár nekünk is van egy tűztövis bokrunk, szegény már eléggé széthajlóban volt, ritka ágrendszerrel, amikor egyszer meglehetősen drasztikusan megmetszettük, most meg szép sűrű, vagyis úgy tűnik, hogy ez a növény nem annyira érzékeny az erős visszavágásra, képes alacsonyabban levő rügyekről is szépen megújulni. Ráadásul a metszés helyén viszonylag sok új hajtás is képződik, amelyeket újra metszve megint sok elágazás lesz, ezáltal szép sűrű bokrot kaphatunk, amint láthatod is a mellékelt fényképeken.)
Ha sűrűbb sövényt szeretnél, akkor érdemes kicsit visszavágni, hogy bokrosodjon.
Azonban a tűztövist nyugalmi idősazkban, vagy a virágzást követően érdemes metszeni, és javasolt mértékkel végezni, hogy a díszes terméshozama ne csökkenjen jelentősen. A tűztövis szabálytalan alakú bokros sövénynek fele meg jobban, mint szabályos trapéz vagy kocka alakúnak. A metszést alapvetően az igényeidnek megfelelően kell végezni, vagyis, milyen típusú/sűrűségű sövényt szeretnél nevelni.
Mennyit hagytál a földfelszín felett? Sűrű sövényt akarsz? (Jól értem, hogy csak vesszők, tehát nem gyökeresek? Csak azért kérdezem, mert azt írtad, hogy "tövet".)
Mázlista! :-) Az én két szomszédom 76, ill. kb. 80 éves, mondjuk nem is mono- vagy semmikiniznek, de így is épp' elég őket elviselni, telepítem is a sövényt serényen (az idősebbik a párjával együtt kifejezetten leselkedő típus, tartsátok szerencséteknek, ha Ti nem ilyenekkel vagytok "megáldva"!)...! :-(
Lehet, hogy mire megnő a sövényed, már nem akar annyira magamutogatni, bár ki tudja!
A pusztaszilről mi a véleményed, mint alternatíváról? Esetleg szóba jöhet. Piszok gyorsan nő, és ha elég sűrűn nyírod, akkor jól is takar.
Fagyal! Ez a növény azért jó a célnak, mert kb. 4-5év kell neki ahhoz, hogy 2méteres legyen, tehát amíg a hölgy még fiatal és díszít, addig meg átláthatsz, de mire már nem feltétlen lesz érdemes, addigra ellkészül a sövényed. :-)
Kérlek segítsetek! A szomszéd egy 30 év körüli csinos hölgy és nyáron monokiniben vagy teljesen csupaszon napozik és sétál a kertben. Engem ez nagyon zavar és szeretnék egy sövénysort telepíteni, hogy ne lássam. Mit tudnátok ajánlani? Azon kívül:)
Van ám vele még egy baj! A mi környékünkön is van az egyik "szomszédnak". Néha leülünk nála a kertbe egy sörre beszélgetni. Csak éppen nem halljuk egymást a verebektől :) Az ő - már majdnem 2 méter vastag ! - sövénye tele van verebekkel. Az erős ágak simán megtartják a fészkeket.
A szomszédomnak van tűztövise, de mit össze kínlódik vele vágáskor. Rendesen védőruhába kell öltöznie, hogy a nyírás végére ne legyen tele sebekkel. Nekem közel 100méterre kell valami megoldás, persze lehet vegyesen is ültetni akkor kevesebb kellene, és az is igaz, hogy a vad tüskék miatt igen jó mechanikus védelmet is ad, de a szomszéd oldaláról ezt igen nehéz lenne vágni, mivel egy sövény ált. a kerítésen közvetlen van rajta. Ha elhagyok 1métert, hogy ott is tudjam rendesen nyírni, akkor viszont rengeteg helyet foglal a kertből.
Továbbá nem túlzottan gyermekbarát, ha ebbe játék közben belezuhan egy gyerek, annak gyanítom kórház lesz a vége.
A tűztövis esetleg frontkerítésre jó, oldalra csak hatalmas kertek, és"gyermektelen" családok esetén. Szvsz.
Ok, de amire itt válaszoltál, azt nem én írtam! ;-)
arról sem tudok meggyőzni egy amúgy rendes kerttulajdonost, hogy szabaduljon meg a most még fiatal bálványfájától
Én azt gondolom, hogy ezért nem feltétlen a kerttulajdonost kell piszkálni. Mi a fenének vannak a szakmai szervezetek, a szakminisztériumok, és a képzett szakemberek, ha képtelenek megfelelően szabályozni a díszfakereskedelmet, az importot? Nekik lenne feladatuk eldönteni, hogy az országban mely idegen fajok telepíthetők vagy forgalmazhatók biztonsággal, hogy a hazai flórát ne veszélyeztesse ez a sok tájidegen, invazív faj a későbbiekben sem. Ha azonban egy díszfaiskola "polcán" ott díszeleg pl. a bálványfa, akkor a kerttulajdonos teljes lelki nyugalommal meg fogja venni, elvégre nem várható el mindenkitől, hogy egy kertészmérnök tudásával rendelkezzen a fajokat illetően. Különösen, ha nincs internete, mert itt még legalább utána lehet nézni ha valaki nagyon akar, de egyéként esély sincs rá, hogy ezekhez az informéciókhoz átlagember hozzájusson. A megoldás csak az lehet, ha ezeket a fajokat eleve tilos lenne forgalmazni vagy telepíteni. Dehát ugye a pénzérdek itt is nagy sátán ....
"másrészt nem biztos, hogy eléri a természetes méretét, mert a környezete miatt gondja lehet a tápanyag ellátással."
Ennek?? Gondja??? Talán inkább a környezetének...
Mivel úgy nő, ahogy, biztos vagyok benne, hogy ez is egy invázív, pionír jellegű dolog, akár ugyanaz, akár nem.
Az özönnövénységről meg... amíg ennyi bálványfa, zöld juhar, akác, fektefenyő, meg ki tudja még micsoda van, és a lágyszárúakról már ne is beszéljünk, és arról sem tudok meggyőzni egy amúgy rendes kerttulajdonost, hogy szabaduljon meg a most még fiatal bálványfájától, addig hogy most eggyel több vagy kevesebb... - lemondó legyintés -
Majd pár évtized múlva érdekes lesz nézni, hogy az ország három féle fafajából melyik fog nyerni. Ehh...
Ha nem sikerülne, szívesen segítek "sporttársi" alapon, dehát én csak legkorábban június végén tudok dugványt szedni és kb 3 hét kell a gyökeresedéshez. Jelenleg japonicus-om nincs, mivel azt tapasztaltam, hogy az egyre kontinentálisabbá váló klímát nem bírja és többféle kártevő miatt nyáron "látványosan" lelombozódik és elpusztul...Részletesen: pyracantha@freemail.hu
másrészt nem biztos, hogy eléri a természetes méretét, mert a környezete miatt gondja lehet a tápanyag ellátással.
Igazad lehet, de gondoltam nem árt, ha a telepíteni szándékozók tisztában vannak a növény végső méreteivel is. A régi jól bevált fagyal esetén például, ha netán elhanyagolták a nyírást, akkor is max. egy 4-5méteres fás cserje lett belőle, ami még szűkebb kertek esetén sem okozott különösebb problémát, de egy 30méteres szilnél, aminek a lombkoronája is majd ennyi, nem teljesen ugyanaz a hatás. :-) Még ha nem is éri el a 35-40métert, már 20méteresen sem kicsi, ezért hosszú távon nem tudom mi lesz majd ebből a nagy "csodasövény" lázból (ismerve az utak mentén látható, 20évvel ezelőtt telepített sövények mai állapotát, ahol valószínűleg telekeladás, vagy halálozás miatt az eredeti tulajdonos már nem törődött tovább a sövénnyel). Mondjuk egy kicsi, 15méter széles telek esetén azt hiszem lesznek majd nagy rácsodálkozások a szilnél, hasonló esetben, különösen azért, mert itt elég 1-2év kihagyás a nyírásban, és game over. :-)
ami ugye a nyírt sövény esetében rendkívül korlátozott lesz.
Fentiekhez kapcsolódva igen, de csak addig, amíg vágják. :-) A másik, hogy díszfaként is árulják az pedig nem lesz vágva, de igazából az inváziós jelleg a szibériai szilre vonatkozik, aminél a mai napig nem egyértelmű számomra, hogy megegyezik-e a turkesztáni szillel?
Én is ültettem tavaly novemberben, a visszavágott tövek most pattognak kifelé. Kíváncsi leszek az eredményre.
És egy kérdés: az elfásodás esetén hogyan lehet majd vágni? A törzsét láncfűrésszel kell egyengetni? :-)
Az ivaros szaporodásra az özönnövény besorolás miatt reagáltam, azaz ha megnől fává, mert nem nyírják, akkor bizony virágzik és magja lesz, azaz ivarosan szaporodik, míg ha nyírva van, akkor a virágok száma erősen korlátozva van, és kérdéses egyáltalán, hogy sikerül-e a folyamatos nyírás során termést nevelnie.
Valószínűleg dugványozással fogod szaporítani, ami hivatalos besorolásként vegetetív szaporítási mód, és egyáltalán nem lesz ettől még özönnövény :-)
Egyáltalán nem értettem félre a szóviccet, ezért is tettem a :-)-kat. Nem vagyok ám én olyan! :-)
Igen, arról van szó: Euonymus japonicus. Hormont nem használtam (egyelőre, ha nem erednének meg, akkor a következő adagnál mindenképpen; egyébként gondoltam rá, de most így próbáltam meg). Nem kell külön árnyékoló, mert egy házfal északi oldala mellett van, fák és bokrok vannak körülötte, csak a lenyugvó nap süti meg egy kis időre. Szaporítóközeg sterilitása? Simán csak beraktam a kerti földbe...
Nézd! Hát legfeljebb nem erednek meg, ha így lenne, addig próbálkozom, amíg sikerül (hacsak nincs valami olyan tényező, ami tökéletesen kizárja ennek a lehetőségét). Valahogy úgy fogom fel, ahogy írtam is, hogy egy kísérletet megér (más lehetőségem a szükséges mennyiség és a faiskolai árak ismeretében nincs).
>>ugyanis valószínűleg ivarosan szaporodik, ami ugye a nyírt sövény esetében >>rendkívül korlátozott lesz. Ez alatt mire gondolsz? Nekem van kb. 15 méternyi de kellene még 25 méterre. Szaporitani szeretném és mostanában lesz az ideje az első próbának.
>>Abban egyetértek, hogy mindenképp nyírni kell majd Amikor megindul gyakorlatilag minden hétvégén nyírni kell ! Mondjuk én a fagyalom is hetenként nyírom páros héten géppel, páratlanon kézzel :)
>>a kétéves sövény belső törzsei közel 3cm-es vastagságúak!!! Ez így igaz.
Elhanyagolás esetén egyrészt lesz pusztulás, mert túl sürü a sövény a fák méretéhez és szükséges életteréhez képest, másrészt nem biztos, hogy eléri a természetes méretét, mert a környezete miatt gondja lehet a tápanyag ellátással.
Az invazív terjeszkedés is csak elhanyagolás esetén lehetséges, ugyanis valószínűleg ivarosan szaporodik, ami ugye a nyírt sövény esetében rendkívül korlátozott lesz.
Abban egyetértek, hogy mindenképp nyírni kell majd, sőt könnyen előfordul majd a sövény közepének elfásodása, ahol a törzsek szépen megvastagszanak, míg az ágak vékonyak maradnak, különösen, ha vékony sövényt nevel a gazdája belőle. (a kétéves sövény belső törzsei közel 3cm-es vastagságúak!!!)
Ezzel a turkesztáni szillel vannak érdekességek. Elsőként, hogy a neten szinte semmi infó róla (mármint komoly helyen, jóformán csak a magyar MLM-szerű marketinget nyomató "csodasövényesnél").
Ezen kívül szinte sehol semmi, a Celerről szinte nulla infó, a Pumila L. viszonylag sok helyen megtalálható, de ott sem a "var. Arborea" változat. Elég sok infó van viszont a szibériai szilről (Ulmus Pumila L. Siberian elm), ami talán a legközelebbi rokon lehet mivel egyes helyeken szinonímaként ennél a változatnál szerepel az "ulmus turkestanica" megnevezés is. A szibériai szilnél viszont eléggé érdekes adatokat találtam.
Elsőként, hogy un. "invasive" fajként tartják számon, tehát a számára megfelelő körülmények között agresszív módon terjed.
A másik amit érdemes tudni, hogy ezt a növényt(sövényt), feltételn vágni kell, különben a kerítés mellett hamarosan egy 20-30méteres fasor keletkezhet, legalább 15- 20méteres lombkoronával. Feltéve persze, ha a szibériai szilt vesszük alapul.
Az itthon sövényként értékesített fák végső, teljesen kifejlődött állapotra értendő méreteit illetően én csak találgatni tudok, mivel mint említettem, a "csodasövényként" aposztrofált Celer változatról nem sok infó van a neten.
Azonban a hagyományos szilek (mezei szil, hegyi szil, vénic szil), mind 35-40méteres, terebélyes lombkoronájú hatalmas fák. Jó lenne tudni, hogy a Celer, -amennyiben a sövény nyírását valamiért elhanyagolják-, mekkorára fog megnőni?
Remélem, nem értetted félre a szójátékot! Nos arról van szó, hogy vegetációs időszakon kívül lehet sikeresen dugványozni úgy, hogy a dugványt növényházban vagy fóliaházban hajtatott anyanövényről szedjük és ez a dugvány nagyjából ugyanolyan fejlettségű, mint a hagyományosan szedett (dehát ez legkorábban június vége...) Ha most szabadban áttelelt anyanövényről próbálok dugványt szedni, az még fejletlen, dugványnak éretlen és kisebb csodát kell tenni, hogy ne pusztuljon el, mielőtt gyökeret eresztene... Gondolom, Euonymus japonicus-ról van szó... Mindenesetre nagyon kiváncsi vagyok a kísérletedre! Használtál gyökereztető hormont? Árnyékoló alatt tartod? Az öntözés szerintem a legproblematikusabb, mivel könnyen berothad a dugvány talpa, főleg ha nem elég steril a szaporító közeg. stb. stb. Üdv.!
Idei fiatal, világoszöld hajtások. Egy próbát megér (ahonnan hoztam, ott ingyen kaptam, és mivel legalább 30 db kell a kiültetésnél {50-et dugványoztam}, ezért nem engedhetem meg magamnak, hogy faiskolában vegyem - néztem, elég drága)! Ha mégis sikerülne, mindenképpen beszámolok róla.
A Jani meg így is, úgy is én vagyok. :-)) Legfeljebb kecskerágó nélküli Jani leszek! :-)
Hogy érted a "hajtatott anyanövényt" (mi a különbség a kettő között)?
