"lyasmi nincs hogy mondjuk minőségibb a földelőrúd (nem 5-10e Ft, hanem mondjuk 50e)"
Köves talajnál pl olyan van, hogy a földelőrudat nem levered, hanem fúrógép által készített vastagabb lyukba leengedni. Persze a fúrógép igen drágán dolgozik.
No meg olyan is van, hogy vízszintesen árkot ásol olyan mélységben, ahol egész biztosan egész évben nedves a talaj és földelőszalagot fektetsz bele. Persze köves talajban az árok kis drágán ásódik.
És van olyan fajta köves talaj is, ahol a gatyádat is földelő szondára/szalagra költheted, talán soha nem lesz normális földelési ellenállás értéked (kérdezd meg a szomszédok villanyszerelőit, hogy nekik hogy sikerült és figyeld a sok mellébeszélést :)
Nem szokott az sikerülni. Régen sok ideiglenest csináltam, és akkor mindig beleszőttem búcsúbeszédembe azt, hogy majd gondoskodjon a betonalapföldelésről, mert annál én mindenképpen drágább leszek, ha utólag kell jó földelést készíteni. Aztán többüket megismervén később valahol, muriból rákérdeztem. A válaszok sejthetők voltak: utólag jutott eszembe... gyorsan jött a beton... hűűűű, izé...
Megnyugodhatsz, így nem fogják a korrupt államhivatalnokok az éj leple alatt ellopni a belső hálózatodról a dugi szabványaidat hogy aztán pénzért adhassák a csóró villanyszerelőknek :-)
elek, olyasmi nincs hogy mondjuk minőségibb a földelőrúd (nem 5-10e Ft, hanem mondjuk 50e), vagy mintha olyasmit olvastam volna, hogy földelést ki lehet valahogy réz (?) lappal, csíkkal, felülettel 1,5-2 -m mélyen, a földdel párhuzamosan (? erre a módszerre már nem annyira emlékszem, csak mintha lett volna hasonló a földelőszonda helyett).
itt nem szedtél volna ki semmit sem :(, egy 10-12 -s betonvasat próbáltam lekalapálni első körben, már 10-15 cm mélységnél olyan erősen fogta a sok kavics, hogy alig bírtam kiszedni.
"Egy hete szedtem ki 4 db földelőszondát, amit 2 éve telepítettem, csúnyán rozsdásak voltak a föld alatti részek"
Sok földelő szondán csak addig összefüggő a horgany réteg, amíg el nem kezded leütni a talajba, mert némelyik talajba durva smirgli van beépítve, ami leverés közben megszünteti a horganyréteg összefüggőségét. Ezzel egyidőben ugyanott némelyik 50 éves horganyzott kutakon és vízvezeték csöveken rozsda pötty sem látható. Igaz, hogy azokat a csöveket nem beleverték a talajba, hanem szépen betették egy nagy lyukba/árokba, majd betemették.
Hasonló horgany kímélő eredményt lehet elérni úgy is, ha a földelő szonda egy függőleges horganyzott cső, amiből alul víz jön ki, ez a víz fúrja a lyukat a cső előtt, tehát a csövet nem leütöd, csupán bele-ereszted az víz által fúrt lyukba (ez a módszer se báncsa a horgany réteget). Persze sziklás talajban sajnos nem működik ez a "víz kihordja a földet a lyukból" módszer, ott vagy vastagabbra "előfúrt" lyukba engedném le óvatosan a horganyzott talajszondát, vagy vízszintes földelőben gondolkodnék (szalagföldelő talaj-nedves árokban).
Egy hete szedtem ki 4 db földelőszondát, amit 2 éve telepítettem, csúnyán rozsdásak voltak a föld alatti részek. A föld feletti 20 centin szépen megmaradt a horgany.
Nézegettem az áramot az új - pince szintről induló - földelőszondán keresztül, és ez alapján azt számolgattam, hogy olyan 90-100 ohm körül lehet (2m-s rúd) a földelési ellenállás.
Kavicsos, darabos a talaj.
Hogyan lehetne ezt az értéket javítani?
Tudom, hogy 10 ohm alatt kellene, hogy legyen, viszont nem tudom, hogy a gyakorlatban mennyire lehet ezt megközelíteni.
Arra gondoltam, hogy leverek egy 3m-s másikat is az előkertbe, ott elvileg egy 2-2,5 vastag feltöltött és rendszeresen öntözött föld van.
Ha van valakinek ötlete még, megköszönöm.
A talaj szerkezet errefelé ilyen, kb 2,5 m-re lapáttal le lehet menni odáig laza, homokos mindenhol, és utána kezdődik ez a kavicsos akármi, amit csákánnyal vagy feszítővassal kell lazítani, hogy utána érdemben ki lehessen szedni.
(van egy 15e Ft-s emag utalványom - nem is emlékeztem rá - szóval maxel lesz :), a peaktechre úgyis azt mondták, hogy valahol, hogy maxel koppincs :) )
Nálam a 0-4-20mA mérése az általános. Jellemzően 24VDC rendszerben. Egy sorkapoccsal odébb mérek és már ráküldtem a 24VDC-t. Erre elég a kis olvadó betét.
Az A méréshatár használata nagyon ritka. Vagy a lakatfogótól pontosabb érték miatt, (vagy az egyenáram miatt) vagy ahol az áramkör megbontása csatlakoztatása nem jelent problémát. Így az épület villamosságban szinte kizárt hogy használjam.
"Valószínűleg A mérésben volt az, mA méreshatárban van biztosítékja."
Szerintem A mérésben a tapintó olvadt volna meg, vagy lett volna kormos. Az tovább él egy másik műszerben. Kapcsoló szekrény előtt rendszerint 4-20mA mérek DC-ben. A betét sem hiszem hogy túl lett volna biztosítva magam cserélem ha szükséges.
Az elemet a műszerből megtartottam emlékbe. Ettől kormosabb volt...
Évtizedekkel ezelőtt egy Ganzunivot én is elpukkasztottam hasonlóképp. Gyanús volt a villanytargoncában egy mágneskapcsoló főérintkezője. Gondoltam ha meghúzott és fesz. van a sarkain akkor nem ad át.
Hát nem adott. A hiba meglett,(érintkezők cseréje) a műszer szervizbe került.
Árammérésről feszültség mérésre átálláskor a mérőzsinór át-dugdosásra lehet odafigyelni egyszer, tízszer, százszor, de akinek még soha nem olvadt ki a biztosíték a műszerében, az szerintem vagy hazudik, vagy csak öt évente mér áramot vele :)
"Hozta is mindjárt fekete kijelzővel kormos eresztékkel. Olyan gyorsan kapta fel hogy nem tudtam szólni neki hogy mA mértem vele utoljára. "
Milliamper állásban nem lesz baja, mert van bennük biztosíték.
Az amper bemeneten nincs biztosíték, de ott meg a műszerek többsége valószínűleg simán kibír akár 30-50 ampert addig a pár másodpercig, amíg a szerencsétlen rájön, hogy túl sok ampert akar mérni.
Az általad leírt műszer-tönkremenést zárlati áram okozhatja, tehát amikor amper bemenetre dugott vezetékkel próbál feszültséget mérni.
Effajta hiba ellen talán úgy lehetne védekezni, hogy
- olyan multimétert alkalmazni, amelyeknek nincs biztosítatlan amper bemenete (akár egyáltalán nem képes ampert mérni)
- és külön műszert, ha áramot kell mérni (pl lakatfogót, hogy messziről látszódjon a különbség a két műszer között :)
"áda alján a koszba piszokban hordva persze hogy tele lesz kosszal homokkal aztán csodálkoznak hogy kontakthibás"
Koszos környezet / túl gyakori (tárcsás kapcsoló) tekergetés ellen:
- automatikus méréshatár-váló műszerek mespórolják a tekergetés egy részét
- sok műszerben a kapcsolásokat valójában elektronika csinálja, a műszer kapcsolóin nem az éppen mért áram/feszültség/stb van jelen, hanem a kapcsolóval csupán a tényleges kapcsolást végző elektronikának adunk utasítást
- nem csak tekergetős műszerek léteznek, a nyomó kapcsolók kevésbé érzékenyek a koszra, a soft click kapcsolók még kevésbé, a soft click panel (membrán kapcsoló) az érintő felületek és az okostelefonos/tabletes távvezérlés meg egyáltalán nem érzékeny a koszra/porra.
"Olyan gyorsan kapta fel hogy nem tudtam szólni neki hogy mA mértem vele utoljára. "
Valószínűleg A mérésben volt az, mA méreshatárban van biztosítékja. Mondjuk A méréshez is miért spórolnak azon a 10-20A-es biztin, az rejtély.
Nálunk régóta céges policy hogy nem lehet lerakni műszert A mérésben, ha végeztél a méréssel akkor vissza kell dugni. Sok szikráztatás volt előtte emiatt.
