Pont ezért ragaszkodom én is a Panasonic bridge-gépeihez. Gyorstüzelés (nem érnék rá az obicserével piszmogni); egy tükrösre kb. az árát még egyszer rá kéne költeni, ha egy kellő objektívkészletet akarok vásárolni.
A Pana sajnos elég drágán méri a gépeit, de majdnem nyolc évig kiszolgált az előző is, tűzön-vízen át.
Köszönöm szépen a dicséreteket! :-) Örülök ha valakinek tudok segíteni így vagy úgy, ötlettel, avagy tanácsokkal.
OFF
A tükörreflexesektől engem az áruk tart vissza picit és az amit mondasz. Továbbá nem vagyok profi, (néha el is ejtem a fényképezőgépet), legtöbbször menetből szoktam "tüzelni", és így ezek tekintetében egy jó erős zoommal rendelkező gyorstüzelő kompakt lehet hogy jobb is lenne nekem, láttam egyet 60 körül, lehet meg is veszem, bár még nézelődök.
Köszönjük. Sokat merítettünk a Tőled olvasottakból is, na meg szeretjük az albumjaidat is. :)
(OFF: a váras topikban felvetettekhez talán egy kis adalék a fényképezőgép témához, nekünk Nikon D3200 típusú gépünk van, azzal készülnek a képek. Nagyon szeretem, de relatíve nehéz, nagy, sok helyet foglal a zsákban. Nem biztos, hogy ismét ilyen típusút vennék.)
ATTHUNTER - ha erre jársz, ugorj be alkalmasint a virtuális hüttébe, fejlemények vannak! A főcsapos elrendelte a zárórát, úgyhogy új verbál kocsma után néztünk. Még két hétig él a hütte utána konyec. Gyere, ha gondolsz, nekünk hiányzol!
A távot három részre osztottuk: Diósjenő-Kemence, Kemence-Nagybörzsöny, Nagybörzsöny-Szob. Ennek megfelelően szerettem volna szállásokat találni az egymás utáni napokra az egymás utáni településeken, de nem sikerült, ezért aztán a terv az lett, hogy központi szállásról indulunk és érkezünk az egyes rajt- és célpontokba tömegközlekedés igénybevételével. A szállásunk Vámosmikola településen volt, ami minden tekintetben megfelelőnek bizonyult.
1. nap. 2016. augusztus 10. szerda
A terv szerint Diósjenő-Kemence szakasz várt volna ránk, de lekéstük a tervezett buszt, ezért a második napi túraszakaszt áttettük az első napra, Vámosmikoláról átbuszoztunk Kemencére és nekiindultunk a 2016. évi nagy nyári kékezésnek a Börzsönyben. A kisvasút pénztárát zárva találtuk, ezért az első pecsétet a Kőrózsa panzióban ütöttük be a helyére. A Fekete-kútnál pihentünk egyet, majd az elmosott pályaszakaszon értünk el a Hamuházig, ami éppen jókor jött, mert szakadni kezdett az eső. Itt sajnos nem volt igazolómatrica, ezért feljegyeztük a kódot. Szerencsére nem tartott hosszú ideig az intenzív eső, csendesedett, továbbindultunk, Bányapusztára érve pihentünk egyet, beragasztottuk a matricát a füzetbe, majd besétáltunk Nagybörzsönybe. Az igazolópecsétet a Malomkert étteremben szereztük be, és jól tettük, hogy betértünk oda, mert a Fő téren a Börzsöny vendéglő zárva volt, a jelek szerint már régóta. Megvártuk a buszt, és átutaztunk Vámosmikolára.
2. nap. 2016. augusztus 11. csütörtök
Ma jött a terv szerinti első túranap, reggel Vámosmikoláról busszal Drégelypalánkra utaztunk, ott vonatra szálltunk, amivel eljutottunk Diósjenőre. A pecsétet az állomás restijében rendben megkaptuk, aztán nekivágtunk az aznapi távnak. A második igazolópontnál, a Kámori-völgyben feljegyeztük a kódot, majd mentünk tovább. Pénzásás nekünk nagyon nehezen jött el, a térkép szerinti Szondy kulcsosház ma már nem az, teljesen felújítva, átnevezve. Tovább indultunk, és elérkeztünk a mai túranap és nekem az egész túra csúcspontjához, a Magyar Történelem egyik örök büszke helyszínére, Drégely várához. Aztán csak tovább kellett indulni, mert még sokat kellett menni, ami igaz is lett, mert nagyon hosszúnak bizonyult a ránk váró rész, ráadásul egyes szakaszok eszméletlen sarasak voltak. Itt volt valahol út közben, hogy egy szembe jövő túratárssal találkoztunk, aki gyakorlatilag az egyetlen volt, akivel a három nap alatt összefutottunk. Bernecebarátiba érve az igazolópecsétért kitérőt kellett tenni, ezért aztán igazán megérdemeltük a frissítőt a kocsmában. Átmentünk Kemencére, majd busszal vissza Vámosmikolára. Elfáradtunk.
3. nap. 2016. augusztus 12. péntek
A változatosság kedvéért reggel ismét buszra szálltunk, amivel Nagybörzsönybe utaztunk. Hűvös volt, 6 fokot mutatott az iránytűnk kis hőmérője. A Koppány-nyeregbe viszonylag gyorsan felértünk, meg is voltunk magunkkal elégedve (J). Kis pihenőt tartottunk, aztán elindultunk a Nagy-Galla elágazáshoz, ami sehogy se akart megérkezni. Már egy csomó ideje mentünk, ráadásul a térkép és a valóság sem egyezett, pedig nem vétettünk jelzést. Egyszerűen nem értettük, hogy a Nagybörzsöny Koppány-nyereg 6 km-es távja simán megvolt egy óra tizenöt percen belül, a kiírás szerint innét a Nagy-Galla elágazás 4.4 km, és már jövünk több mint kettő órája, és sehol semmi Végül csak odaértünk, de eléggé elkedvtelenedtünk. (Itthon néztem meg a tuhu-n, hogy azon a szakaszon jelenleg már másfelé, hosszabb úton megy a kék, mint a nekünk meglévő térképen.) Összeszedtük magunkat, aztán csak begyalogoltunk Szobra. A vasútállomás pénztárában kértünk bélyegzést, ott szereztük be az utolsó igazolást, majd az épülettel szemközti kocsmában csaptunk dínom-dánomot, a Börzsönyi kéktúra végigjárása örömére.
Ha már arrafelé jártunk az otthonunktól 300 km-re, szombaton sikerült részt venni egy kajaktúrán az Ipolyon. Nagyon klassz volt, de mi, szárazföldi népség, igazán elfáradtunk.
Éppen most akartam neked válaszolni, hogy az Uppony-Putnok szakasz hosszabb lett ugyan (+4km), de nem gondolom hogy sokkal szintesebb, mert szinte ugyanarra a magasságra kell felkapaszkodni Három-kő felé is, és utána a régi kék becsatlakozásáig enyhén hullámzó szintút (gerincút)a jellemző, tehát inkább a megváltozott hossz ami dominál ennél az útvonalváltozásnál.
Ez a kéktúra szakasz nekem annyira tetszett hogy tavalyelőtt a családot is elhoztam egy Dédestapolcsány-Uppony-Háromkő-Damassa-Bánhorváti túrára, a gyerekek nagyon élvezték, különösen a sziklás részeket.
Végül is azt is mondhatnám hogy menj az új kéken, aztán inkább az 5km-es putnoki aszfalton csípd el az első arra járó autót ha fáradnak a gyerkőcök... :-)
"Régebben, a szabványosítás előtt voltak helyi kék sáv jelzések is. Ilyen volt például a Dömös - Kaincz-forrás - Prédikálószék - Kolacskovszky-forrás közötti kék sáv jelzés is, amelyet a szabványosításkor festettek át piros háromszögre. A "11 Ft-os" térképen még kék sáv szerepel."
Bocs, hogy belenyúltam, de nálam épp kéznél volt az 1966-os Pilis-térkép. A kék sáv a Király-kúttól (Kolacskovszky-forrás) a Prédikálószéken, Vadálló-köveken át vezetett Dömösre.
Ha a blogbejegyzés késik is, a képek ma vagy holnap (maholnap) hozzáférhetőek lesznek az egész túráról (Királyrét-Királyháza, Börzsönyi piros), feldolgozás folyamatban.
Van egy ősrégi kisalakú térképem a Pilisről és abban bizony K jelzés megy fel a Prédikálószékre, de semmi köze az OKT-hez. Ha gondolod előbányászom és beszkennelem Neked az a részt.
Jaja, az nagyon jó ötlet, kár, hogy nem mindenhol ilyenre csinálják az új esőházakat. Egyébként a környék összes forrása mellé építette közül pont a leggyengébb vízhozamúhoz tették ezt a bivakot; - hogy miért, nem tudom. A Mátyáskút és a Szép-Ilonka is sokkal bővebben csobog, és ott is csináltak szépen felújítást, de a tetőtérbivak azoknál elmaradt.
Nemrég értem haza egy kis KDP-ról. Tegnap délután indultunk Szárról. Változatos, elég könnyű út végig. Az éjszakát egy kis letéréssel a Szarvas-kútnál töltöttük: még múlt évben néztük hogy szuper esőbeálló épült, a tetőterében kialakított bivakhellyel, és megbeszéltük hogy ide még visszajövünk. Még most is szinte újszerű, nem füstös, nem lelakott. Jól kialakított tűzrakóhely van mellette több is, az egyetlen negatívum hogy a forrás éppen csak csepeg - még így egy viszonylag csapadékos nyár vége felé is. Minden kéktúrázónak ajánlható menedék, négy fő kényelmesen elfér benne.
Ma délelőtt irány Vértessomló. A turistaút mentén a faluban semmi nem volt nyitva (dohánybolt, kisbolt, Coop), a térképen jelölt kocsma meg nem létezik. Nem volt kedvem visszamenni keresgélni, így a helyi vízmű táblával ellátott bejáratánál fényképezkedtem, majd irány Majkpuszta. A remeteségbe óránként indul csoport, mi erről pont lecsúsztunk, így inkább benéztünk a bányászati múzeumba. Két órát voltunk benn, nagyon tömény. A múzeum egyik-másik része kicsit olyan hangulatot mutat, mintha tegnap még itt a napi munka folyt volna, egy megőrzött pillanatképet mutat a 16 évvel ezelőtti bezárásról. A múzeumban egyelőre kevés az interaktív elem, ugyanakkor nagyon "szabad", szinte oda ül be, mászik be a látogató, ahová akar (én a bányalift kezelői helyét próbáltam ki). Az aknatorony teteje kilátóként van kialakítva. Érdemes meglátogatni, ha erre jártok.
Innen már háromnegyed óra alatt elértük a város vasútállomását, ott fejeződött be a túra.
A Becske és Nógrád közti túrám lezárult. Szendehelyről elindulva visszamentem a multkor eltévesztett Kopjafához, majd a kitérő után Nógrád irányában elindultam.
Nagyon szép volt ez a szakasz is, pazar kilátásokkal, és a végén egy kis Vár látogatással számháboruzó diákok kiséretében.
Bár ez még tavaly ősszel volt, én is küzdöttem a kidőlt fákkal. Bár az erdészet folyamatosan dolgozik az eltakarításon, érdemes komolyan venni Zolcsi67 figyelmeztetését. Nem kevés arra felé a kidőlt fa.
(Azért kellő óvatossággal és megfontoltsággal meg lehet próbálni.) Szerencsés jó túrát kívánok!
Nos, a véleményem, hogy csak az menjen oda, aki a Börzsönyi Pirosat akarja feltétlenül végigjárni. A Csóványos alatt egyből, már a Magosfa felé is tele van az erdő dőlt és hullott fával, aztán amikor a piros "magára hagyatva" elindul lefelé, van egy hatalmas döntés/vágás a Rózsa-patak völgye felé, azon megy át az út. A Mána legszebb része a majdnem körkilátással szerencsére érintetlen, utána kezdődik a haddelhadd. A meredek ösvény, ahol azért fától fáig kapaszkodva lehetett menni, már nem létezik, a "domborzati viszonyok megtartásával" széles dózerút terpeszkedik a helyén, erősen csúszás- és esésveszélyes. Szerencsém volt, megúsztam egy letenyereléssel, de balett azért volt rendesen, és persze jó sokáig tartott ott levergődni.
Tilos utak jelenleg a környéken (a Rakodónál is van pl. térkép kitéve):
- Piros négyzet a piros sávtól a zöld keresztig,
- a piros háromszög (Pogányvár) alsó szakasza, ehelyett a völgybe terelték,
Ahogy rájöttem hogy nincs vizem 10 percenként akartam kiszáradni, nem volt egy kellemes érzés, komolyan aggasztott, mert 33-34 fok volt és 10 kilométeres körben csak erdő.
Így még életemben nem örültem forrásnak, helyben 1 liter, majd Járdánházáig még másfél fogyott.
a bővizű Remete-forrás Dobronyától 4, az első lakott területtől 9 kilométerre
tetszett nekik a szoros és Háromkő is
kép forrása: 
kilátás a Három-kő bércről
mehetsz a régebbi útvonalon is, ott ilyen útviszonyokra kell felkészülni, a kilátás sem sokkal kevésbé pazar, de azért elmarad a Három-kőétől
a bővizű Remete-forrás Dobronyától 4, az első lakott területtől 9 kilométerre 
