...ja, tanulmányok, könyvek, folyóiratok is... (persze minél messzebb megyünk időben, annál kevesebb információnk van, ezért az ősttörténeti (kora középkori) anyagokkal csak csínján :))
Itt egy keresztelői kivonat, a Vasárnapi újságban leltem rá:
„Üdvözlet az Urban! alulirt ezzel hitelesen tanusitom, hogy a cseszneki vár kápolnájában – egyezer hétszáz negyvennegyedik évben – kereszteltek könyvében, melly a reám bizott oszlopi plebánia archivumában tartatik, szóról szóra a következők foglaltatnak: Anno Domini 1744 die 30-a Januarii baptisavi infantem nomine Franciscum a parentibus: Jacobo Csetényi–Komáromy et Juditha Takács. Patrini fuere: Georgius Kolosváry et Elisabetha Palkovics. Aláirva: Pater Thomas. – Mellynek nagyobb hitelére adom ezen tulajdon kezemmel irt s plebániám pecsétével megerősített bizonyitó oklevelet. Oszlopon febr. 3-án 1857. (P. H.) Pintér Antal m. k., oszlopi plebános.”
Én már elvesztem a rengeteg foglalkozás között. Sorba tudjátok nekem tenni ezeket a munka értéke (mondjuk úgy pénzbeli értéke) szerint? Földműves, napszámos, béres, kocsis, zsellér, cseléd, dohányos, gazda, telkes gazda, kisbirtokos.
A gazda mint olyan mit csinált? Vagyis milye volt? Lehetséges, hogy a dohányos munkával (Szabolcs megyében) többet lehetett keresni, mint gazda titulusban (Heves megyében)?
December elején lesz a végszavazása annak a csomagnak, amelyben van erre a törvényre (is) módosítási javaslat, valamint az is, hogy csak 2012-től lépjen életbe.
A radixindex családtörténeti levelező lista lakói hónapokig tartották napirenden a dolgot, és néhány parlamenti képviselőt is sikerült meggyőzniük ennek a törvénynek a kártékonyságáról.
Valahol lentebb olvasható a tiborpapa7494-es hozzászólásában (módosítási javaslat)
milyennincs 7508-as hozzászólásában van egy link, ahol elméletileg követni lehet a törvényjavaslat útját.
Az hogy mikor lép életbe nem tudom, de a levéltárakban már alkalmaznák januártól. Nem a törvényre magára, hanem bizonyos főnöki ÁLLÁSFOGLALÁSRA hivatkoznak. Ezt akarják törvényesíteni.
meg abba is ahol azt írják hogy egy évvel készőbb lép hatájba. A netre felketült jogszabályban ha jobban olvassuk és kiszámítjuk (pl: X.Y. 1900-ban született, megélt 60 évet akkor a "titkosítás" 90+60=150 év mivel UB a halálozás, de ha esetlegesen 90 évez élt meg akkor 90+90=180 év a titkosítás) tehát a maximum 180 év ami minimum 3 emberöltő.... :P
Szerintem valaki odafent a nagy házban nem akarja hogy kiderüljön róla valami.....
„Nem lehetne tehát hiteles adatok alapján kutatni az I.-II . világháborús hősi halottak, Holocaust áldozatai, az 1950-es évek kényszermunka táborainak áldozatai, az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei, az 1956-ot követő megtorlások áldozatai stb . adatait, márpedig a történelmi kutatások, a települési monográfiák megírásának, speciális tudományos célú (pl. mortalitás) kutatásoknak a lehetetlenné tétel e nyilvánvalóan nem volt a jogalkotó szándéka .”
És persze nem kutatható rég elhunyt nagyapám, nagyanyám, és testvérei, ezek házastársai se. Nem megtudni százvalahány évig, hogy hol születtek, és mikor (mást úgy sem nagyon lehet megtudni egy születési anyakönyvből). Irtózatos titkok ezek.
Nem akartam senkire ráijeszteni csak olvastam és mivel az áll benne hogy HATÁJBA lép, így elhittem én is és sokan mások. Ha valóban tolódik az nem rossz, bár inkább el kellene felejteni...
azért sem értem, mert mindíg azt tanították nekünk, hogy legyünk büszkék a múltunkra. Hát hogy legyünk ha nem is ismerjük??
Kedves Csilla, miattad egy napig idegeskedtem, de már sejtem, hogy nem szavaztak meg semmit. Ez a szöveg van féléve minden levéltár oldalán, de az ügy még nincs befejezve, remélhetőleg 1 évet késik az egész egyébként felháborítóan a kommunista időkben betiltott családfakutatás hangulatára emlékeztető törvény.
Ha a 90 évhez ragaszkodnak is a személyiségi jokogat álságosan "védők", akkor is csak annyi lenne: hogy az utólagos bejegyzésekre (UB) nem vonatkozik a 90 éves korlátozás és kész.
Kérdem én: mindek vannak állami anyakönyvek, ha emberi életünkben mi már soha nem nézhetünk bele? Kiknek gyűjtik azokat akkor?
Még egy dolog: a halotti állami anyakönyvekben nincs UB. Azokat miért nem lehet elővenni kutatásra?
Ha mégis akadna benne, takarják ki és úgy adják oda!
A következőkben kérném a segítségeteket: Őseim az 1800-as évek elején (1820-30) körül érkeztek Magyarországra, Soroksárra (családi legenda szerint szöktek) Nürnberg környékéről. Sajnos a kutatásban itt megakadtam, nem tudom, hogyan lehetne innen tovább lépni.
Hogyan regisztrálták a betelepülőket, egyátalán mindenkit regisztráltak-e? Vajon tudok-e itt keresgélni, vagy valamilyen német adatbázis adna hasznos infót? Egyátalán neten utána lehet ennek nézni?
Segítséségüket kérném a következőben : ha valakinek megvan Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. című munkája, akkor majd abból szeretnék kérni pár adatot e-mailben.
(Egyelőre megvárom, hogy megvan-e a kérdéses mű valakinek, azután felvenném vele a kapcsoatot.)
2011. január 1-től új törvény lép hatályba az anyakönyvi eljárásról, amely a levéltárakban őrzött állami anyakönyvi másodpéldányok kutatására vonatkozó eddigi szabályokat (gyakorlatot) is megváltoztatja.
2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról: 79. § (1) Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányából történő adattovábbításra - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az anyakönyvből történő adattovábbítás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A levéltár által őrzött anyakönyvbe bejegyzett adat megismerésére a közlevéltárakról szóló törvénynek a közlevéltár anyagában történő kutatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ha az anyakönyvi adat keletkezése óta kilencven év eltelt.
A levéltárak az új jogszabály alapján továbbra is teljesítik az utólagos bejegyzések bevezetését az anyakönyvi másodpéldányokba. A jogszabály alapján anyakönyvi adatnak kell tekinteni bármely tény bejegyzését az anyakönyvbe, akár alap-, akár utólagos bejegyzés formájában. Teljes anyakönyvi kötet tehát csak akkor válik 2011. január 1-től kutathatóvá, ha a hivatkozott rendelkezésben foglalt 90 év védelmi idő a benne szereplő legkésőbbi utólagos bejegyzés keletkezése óta is eltelt. Amennyiben az alapbejegyzés óta a védelmi idő eltelt, de az utólagos bejegyzés óta még nem, akkor az adat megismerése csak olyan másolattal teljesülhet, amely az utólagos bejegyzést nem tartalmazza.
Az állami anyakönyvezés 1895-ben kezdődött, és még a legkorábbi születési és házassági anyakönyvekben is nagy valószínűséggel szerepel olyan utólagos bejegyzés (anyakönyvi adat), amely a védelmi időn belül van. Az anyakönyvi kötetek így általában sem eredetiben, sem másolatban nem adhatók a kutatók kezébe az állami anyakönyvezés kezdetétől fogva. Tájékoztatjuk Önöket, hogy a levéltárak anyakönyvi névmutatókkal nem rendelkeznek, azok kizárólag az anyakönyvvezetőknél találhatók meg. Így a levéltárak a 90 évnél régebbi adatok megismerésére irányuló igénynek általában csak abban az esetben tudnak eleget tenni, ha a kutató, illetve igénylő nagy pontossággal be tudja határolni a keresett anyakönyvi esemény helyét és időpontját. A jogszabály alapján a levéltárak másolatot, kivonatot és tájékoztatást sem adhatnak a védelmi időn belül keletkezett anyakönyvi adatokról. Anyakönyvi kivonat az illetékes anyakönyvvezetőnél igényelhető.
Két rokonom kivándorolt az USA-ba. Az Ellis Island oldalán megtaláltam őket, egy probléma van az egyik személlyel kapcsolatban, mégpedig az, hogy Kottler helyett Kottlar név szerepel a listán. A többi adat rendben van. Lehetséges egy betű (hang) elírása?
