Zöld Jánosnak igaza van: be KELL adni a fellebbezést másodfokra.
És BJSzakértő szakértő asszony véleménye jó eséllyel biztosabb kiindulópont lehet esélylatolgatásra és egy az alapján való döntés meghozatalára fellebbezésre.
Azt nem látom hogyan lenne lehetőség marcsi maradék 29000 forintját is elvenniük (hacsak nem meggyógyult és amiatt A kategóriát kaphatna de soraiból ítélve nem erről van szó az esetére). Ekkora "ugrást" azért nem hiszem, hogy indokolatlanul csinálni. Marcsi látja az állapotát és ha lényegesen rosszabbnak érzi a mostani állapotát, akkor neki is BJSzakerto szakértő asszony tanácsára lehet szükség.
És bombabiztos mindenre kiterjedő friss orvosi leletekre.
Állapot rosszabbodás miatt adtam be februárban a papirjaimat a körzeti és reumatológus szakorvos tanácsára .Azok a betegségek amivel beadtam még csak nem is szerepelnek az első foku határozaton Rehabilitácios ügyintéző jaaslatára adtam be a fellebbezést egy pél
dányban , azt hiszem magamtól is beadtam volna mert azért kicsit felbosszantottak-
Tudom hogy esetleg rosszabbul is járhatok de lehet hogy nem, ez majd kiderül. Már nincs vissza csak előre !
Jól kell tudnod, hogy mi volt a tévedés az elsőfokú határozatban.
Helyedben a beszkennelt elsőfokú határozatot és elküldeném BJSzakértő asszonynak és megkérdezném a tanácsát. Ő segít jóformán mindenben a bizalmad esetén.
Még folyamatban van az "ügyem" III. fokon mivel éppen most kell lélegeztető gépet vennem,hogy ne fulladjak meg, ráadásul a harmadik gerincműtétemre várok,de azért a sok "szakértő" azt mondja,hogy nem is vagyok olyan beteg menjek el dolgozni az majd "helyrehoz"......
rehab ellátott vagyok most adtam be fellebbezést másodfokra mert elfeletettek diagnozisokat beirni az esőfoku szakértői véleményre. állapot rosszabbodásra adtam be a kérelmet-
Rehabilitációs ellátásra az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki az egyéb jogosultsági feltételek fennállása mellett a szakértői bizottság az egészségi állapotát 60%-ban, vagy annál kisebb mértékben véleményezi (ez korábban 40% vagy azt meghaladó egészségkárosodásnak felelt meg) és a foglalkoztathatósága tekintetében rehabilitálhatónak minősíti, ezen belül - akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), - aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória), továbbá - aki az 57. életévét 2011. december 31-ét követően tölti be, és korábban III. csoportos rokkantsági nyugdíjban, vagy szociális járadékban részesült. A rehabilitációs ellátást a szakértői vizsgálatok elvégzéséig, a komplex felülvizsgálaton alapuló döntés meghozatalát követő második hónap utolsó napjáig folyósítják.
A határozat közlését követően mennyi időn belül kell a rehabilitációs szakigazgatási szervnél jelentkezni?
A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a határozat közlésétől számított 10 munkanapon belül (a rehabilitációs ellátásként folyósított ellátások felülvizsgálata esetében pedig a határozat keltét követő harmadik hónap első napjától számított 10 munkanapon belül) kell megkeresnie a rehabilitációs szakigazgatási szervet az együttműködési kötelezettség teljesítése és a rehabilitációs terv elkészítése érdekében.
A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.
A rehabilitációs ellátás keretében mire jogosult a megváltozott munkaképességű személy?
A rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges
- rehabilitációs szolgáltatásra, valamint - rehabilitációs pénzbeli ellátásra.
A rehabilitációs ellátás lejártát követően mikor állapítható meg ismét ellátás?
A rehabilitációs ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén állapítható meg ismételten az összes jogosultsági feltétel fennállása esetén.
Emelkedik-e a rehabilitációs ellátás összege?
A rehabilitációs ellátás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező aránybanemelkedik.
Jogosult-e utazási kedvezményre a rehabilitációs ellátásban részesülő személy?
Nem, a rehabilitációs ellátásban részesülő személy nem jogosult utazási kedvezményre.
Ki biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokat?
A rehabilitációs ellátásra jogosult személy számára a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes rehabilitációs szakigazgatási szerv biztosítja.
Lehet-e a rehabilitációs ellátás mellett keresőtevékenységet folytatni?
Igen, amennyiben az ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt és a heti munkaideje a 20 órát nem meghaladja meg, ellenkező esetben az ellátásának folyósítása szüneteltetésre kerül.
Meddig állapítható meg a rehabilitációs ellátás?
A rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre.
Meg lehet-e hosszabbítani a rehabilitációs ellátás időtartamát?
A rehabilitációs ellátás időtartamát meghosszabbítani nem lehet. A rehabilitációs ellátás időtartama azonban a keresőtevékenységet folytató ellátott esetén meghosszabbodik a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenség időtartamával.
Méltányosságból lehet-e emelni a rehabilitációs ellátás összegét?
Nem, a pénzbeli ellátás összegének méltányosságból történő emelésére nincs lehetőség.
Mely esetben kell visszafizetni a rehabilitációs ellátás összegét?
Ha a rehabilitációs ellátás megszüntetésére azért került sor, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában(bejelentés nélkül) alkalmazták. Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított pénzbeli ellátást vissza kell fizetni. Vissza kell fizetni továbbá a rehabilitációs ellátást abban az esetben is, ha az bármely okból megszüntetésre kerül, és a volt ellátottat jogalap nélküli kifizetés miatt 90 napon belül visszafizetésre kötelezték. A kilencven napon túl jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelésérőlfelróhatóság esetén az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szerv külön határozatban dönt.
Mely időponttól állapítható meg a rehabilitációs ellátás?
A jogosultsági feltételek bekövetkezésének, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától.
Mennyi a rehabilitációs ellátás összege?
Új igénylők rehabilitációs ellátásának mértéke, minimum és maximum összege
Az ellátás mértékeAz ellátás minimumösszege (Ft/fő/hó)Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó)51-60 % közötti egészségi állapot. Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállíthatóHavi átlagjövedelem 35%-a27.900 Ft (a minimálbér 30%-a)37.200 Ft (minimálbér 40%-a31-50 % közötti egészségi állapot. Tartós foglalkozási rehabilitációt igényelHavi átlagjövedelem 45%-a37.200 Ft (a minimálbér 40%-a)46.500 Ft (minimálbér 50%-a).
Felülvizsgálatot követően megállapított rehabilitációs ellátások összege
Az ellátás összege51-60 % közötti egészségi állapot. Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható30.920 Ft (a közfoglalkoztatási bér 40 %-a)31-50 % közötti egészségi állapot. Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel61.840 Ft (a közfoglalkoztatási bér 80%-a)
Nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül-e a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama?
Igen, a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek az ellátás összege után nyugdíjjárulékot kell fizetnie. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátás összegét a nyugdíjjárulék levonása után folyósítja.
Mikor szüneteltetik a rehabilitációs ellátás folyósítását?
Ha az ellátott - keresőtevékenységet végez, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt és heti munkaideje meghaladja a 20 órát, vagy - keresőképtelen.
Mikor szüntetik meg a rehabilitációs ellátást?
Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő - kérte, - ellátásának időtartama eltelt, - más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, - egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, - egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek, - az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét, neki felróható okból nem teljesíti, - a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy - foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.
Évről évre csökkent azoknak a rokkantnyugdíjasoknak a száma, akik nem érték még el a nyugdíjkorhatárt.Az 1960-as évektől lett egyre több és egyre több rokkant nyugdíjak, akiknek a száma a leghatalmasabb mértéket a rendszerváltás idején érte el.Az 1990-es években minden évben 60 – 70 ezer új rokkant nyugdíjas lépett be a rendszerbe.Ez nem csak azzal magyarázható, hogy az emberek egészségi állapota megromlott, hanem azzal is, hogy egyre nehezebben lehetett munkát találni, munkához jutni, így ezt a fizetett munkanélküliséggel azonosították, boldog boldogtalan rokkant nyugdíjas lett, hiszen ezt akkoriban egy kis ajándékkal, pénzecskével is el lehetett intézni az orvosnál.
2011 januárjában országosan közel 338 ezren részesültek korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban, negyedével kevesebben, mint húsz évvel korábban, de még mindig bő 100 ezerrel többen, mint 1990-ben.Ha egy országos átlagos veszünk alapul, akkor körülbelül azt mondhatjuk, hogy a korhatár alatti rokkant nyugdíjasok száma a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva 5%, de ez a szám például Budapesten csak 3% körüli, Békés és Tolna megyében viszont 9%.
A jelenségnek részben oka az is, hogy a nyugdíjkorhatár emelésével egyre inkább az idősebb korosztályok is bent maradhatnak a korhatár alatti rokkantnyugdíjas kategóriában: míg 2001-ben a 55 évesek, illetve annál idősebbek aránya 35%-ot tett ki, addig 2011-ben már közel 64% volt. Ugyanakkor ez még nem magyarázná meg, az alacsonyabb korosztályokban megfigyelt változást, nevezetesen, hogy a fiatalabbak körében 10 év alatt nem “termelődött újra” a rokkantnyugdíjasok tábora. Ez arra utal, hogy a rokkantnyugdíjas tömegek “kiöregedésének” vagyunk a szemtanúi, és már a 2000-es évek második felében sikeres volt a rokkantnyugdíjazás, mint menekülő út lezárása. Az új kormány azóta jelentősen tovább szigorított a szabályokon, ennek hatását a mostani statisztikában még nem láthatjuk.
jogos, mert van olyan praktizáló ügyvéd is (neve, címe nálam) aki a ránk vonatkozó 2011-es új törvényeket/rendelkezéseket sem ismeri, a régi szerint adja a tanácsot.
ha egy ügyvéd egyáltalán felteszi a honlapjára, hogy foglalkozik ilyenekkel, az már jó kiindulási alap a felkérésre (persze csak kevesen vállalják). Pl. a műhibaperekkel foglalkozó, orvos végzettséggel is rendelkező Dr. Ábrahám László vállal ilyet, vagy a tájékoztatója alapján ez az iroda is: http://www.drkristonugyved.hu/ugyvedi-szolgaltatasok.html
Nem hiszek abban,hogy egy ügyvéd jobban ki tud értem állni mint én magamért. Én elismerem a szakértőnk munkáját, erre szakosodott. Viszont kevés ügyvédről hallottam aki profi a megváltozott munkaképességűek ellátásainak intézésében.
Fizessen a rosseb az ügyvédnek. Kinyitja a száját, mindjárt 5000Ft. Egy kérdés megválaszolása ennyi.
Van minden megyében a Kormányhivatal Igazságügyi Szerve, ahol a rászorulók kapnak egy igazolást és egy listát a környéken működő ügyvédekből.
Ide bármilyen ügyben fordulhatnak tanácsért. Az ügyvéd leigazolja a papíron, hogy nála voltak és utána a Kormányhivatal utalja naki a tanácsadás díját, ami a hivatalos ügyvédi Kamarai munkadíj.
Persze előre időpont kell az ügyvédhez, kell jelezni, hogy a Kormányhivatal küldött.
Örülnek a munkának, annyi ügyvéd van, hogy Dunát lehetne vele rekeszteni.
Hát a mezőn dolgozó napszámosból nincs ennyi, mint ügyvédből.
Igaz tegnap megfogadtam fórumtársaim tanácsát, hogy ne foglalkozzunk veled, de azért "bemutatnám" magam, hogy tudd ki vagyok.
67 éves vagyok és még mindig dolgozok. Szellemi munkát végzek még most is. Rokkantnyugdíjasként kezdtem és a nyugdíj mellett kiegészítésként fogtam ebbe a munkába amit ma is folytatok, de már mint öregségi nyugdíjas.
