Ez se nem az egyes függöny, se nem a kettős függöny (GDC) művelés. A függönyművelést visszametszik sárszemre-1-2 szemre, és abból nőnek a hajtások.
Ez abban más, hogy a tavalyi vesszőket nem vágják le, hanem azokból fejlődik rengeteg hajtás.
Szerintem teljesen eltévelyedett gondolat ilyet 300 tőkénél bevezetni. A termesztési cél: háromszor nagyobb termés. Honnan lesz olyan söprögető traktorod? Kézzel keféled? Akkor ez mitől kevesebb munka, mint a sima metszés? Azonkívül egy ilyen lombfal gyakorlatilag sohasem szárad ki, hacsak nem ázik állandóan felszívódó permetben, akkor minden gomba ott ver tanyát.
Ha valaki elhiszi, hogy egy tőke háromszor annyi szőlőt teremve ugyanolyan jó bort tud adni, mint mint "normál" terhelésnél, az szerintem súlyosan téved. Még a magasművelésű szőlők négyzetméterenkénti terhelése is kb. megegyezik a fejművelésűével. Akkor hogyan hat a termés minőségére a háromszor annyi fürt?
Gondold át mégegyszer a termőrendszert, van rá időd... valaki itt írta az ernyőművelést, szerintem abban gondolkozz, vagy Lens Moser kordonban.
Azt elfelejtettem ideírni, hogy egy kb 50x18 m.es terület lenne ( lessz) telepítve. Egy igazi törpebirtok a nagyságát tekintve. Tegnap vettem meg az oltványokat , 300 db Shiraz( Syrah). Merlot szerettem volna de arról lekéstem, mint az időbeni szántásról . Tudom, hohy kicsit késő van , de nagyüzembe még telepítenek, igaz hidrofúróval.
Ha nem éri több és nagyobb "koki" a fejemet akkor tudom majd a szölőmet szolgálni, viszont nyitott vagyok az újdonság iránt.
Krizantén01 - kösz a bátorítást, az alpgondom még mindíg a relativ kevés információ. Ahogy a bátyám mondta: ebben a korban már nincs olyan sok dobása.Ezért kéne biztosra menni!?
Nekem is hasonló a meglátásom, azért is írtam, hogy ki fogom próbálni..
Előnyei: a feltaláló és meglátásom szerint is kevesebb munka már termő korban, védettebb a jég stb-vel / a felül lévő nem termő levélzet miatt / és ha igaz ellenállóbb a betegségekkel szemben.. Lehet, hogy van benne valami én voltam a napokban egy már 10-15 éve nem művelt szőlőskertben, és eggyes tőkők, amik találtak maguknak egy fát amire felkúsztak, csodálatos egészséges hajtásokat hoznak permetezés nélkül, az enyémek meg itthonsínylődnek..... / Na jó nem szószerint..de kezelni kell őket..eltunyultak../
Nagyüzemi felhesználás... a gép amit csinál, annyia a nagyüzemi...szt meg amikor 1-2 centis vagy épp kissebb hajtások vannak egy kiskertben végigmegy az ember és kitördeli...no szerintem még ebben is lehet kísérletezgetni... mert ítt mi hatásozzok meg, hogy hol hagyunk meg ágat..csak lentieket- minden másodikat- vagy épp a középsőket.. lehet vele kísérletezgetni...
A tőke távolság, ahogy most utána nézegettem hasonló kordososoknál 2x1,2m tehát durván 2,5m, ami 20 cm-enként, az-az 6-6 / jobra-balra /függőleges temőkart eredményez, ha jó erőben van a tőke és minden oké, ez szerintem kb. 5 év mire kialakul.....
Az bisztos, hogy a karó -szerintem inkább oszlop- tetején futó drót tartja a teljes lombozatot...ahány tőke, annyi karó....szerintem elég költséges...??
Én a filmen vasoszlopot láttam.. bátor ember aki ezt megkísérli...ez nálunk sajnos a mai fémhulladék felvásárlási árai mellett nem érne meg két éjszakát.....marad a betonoszlop.....
Véleményem van róla, de magáról a művelésmódról csak annyit tudok, amit itt láttam és hallottam!
Így, hogy ágaskordon még nem hallottam, de úgy, hogy egyesfüggöny, kettesfügöny vagy GDC már igen. A szőlőnk közelében van is ilyen.
Ezeket a művelésmódokat nagyüzemre találták ki, mert könnyen gépesíthetőek. Kisebb területre nem ajánlanám. A termésmennyiség ugyan nagyobb a termés minősége viszont romlik, akár 2 fokkal is kevesebb lehet a cukortartalma, mint a hagyományos művelésmódoknál, mivel nem olyan jó a megvilágítottsága. Persze akinek, nem annyira a minőség, mint inkább a mennyiség számít csinálja!
Az csak humbug, hogy kevesebbet kell vele dolgozni. Amennyiben nem tudod gépesíteni ugyanannyit kell benne gályázni, mint a hagyományosban. A szőlő amúgy is szereti, ha szolgálják!
Másrészt nagyon erős tőkék kellenek hozzá és a kinevelésük sem kevés munkát igényel, kezdetben viszont elég zöldmunka igényes.
Amiket említettél , ezeken már sokszor átrágtam magam.A problémám az, hogy itt mindíg nagyüzemi felhasználást favorizálják.
Ami nekem tetszik az, hogy kevésbé nyúl bele a " természtebe", ill lusta ember lévén . kevesebb munkával "jobb eredményt" lehetne elérni.
Azt a feltaláló kihangsúlyozza, hogy a kordon kialakításig metszeni kell ( cca 3-max4 év), viszont utána a hagyományos , nagy vesszővezteséggel járó metszésre nincs szükség.
A sortávolsággal nincs nagy gondom , inkább a tőtávolság ami elbizonytalanít.
3 méteres oszloptávolságot olvastam valahol, ami kvázi megeggyező lenne egy megnagyobbított karóval, mivel ez tartaná a tőkét.Akkor viszont a tőtáv lenne 3 méter? Ezt soknak gondolom. !??!
Előre bocsátom, nem sokat értek a szőlészethez...csak hobbiszinten érdekel...erről a tipusu kordonról még én sem hallottam. Szó-szó 1-2 tőkén lehet, hogy kipróbálom....
Amennyiben figyelmesen megnézed a filmet...1,20-1,30 között valamint 4,15 mp. között bizonyos árulkodó jelek láthatók...
1, sortávolság.../ ha nagyban fogod csinálni a gépek méretétől függ../ képek alapján kb. 2 m
2. tőtávolság szintén a film alapján ..jobra-balra 4-4 függőleges főhajtás van az szintén 2 m.
3.. a fent leírt időpontokat megfigyelve a filmen a szőlő metszve volt..?? Mégpedig a függőlegesen lógó / termővesszők / hajtásai rövidcsapra vannak metszve..4,15 mp-nél a traktor előtt megy egy emberke.. aki metsz...????
Tud valaki az ágaskordon telepítési arányairól ( sor -tőtávolság) ?Vagy valkinek a közelébe próbálkoztak ilyen műveléssel ? Érdekelne a véleményetek ! Köszi : bbfeco
Köszönöm a válaszod, így már (majdnem) mindent tudok.
Az öreg szőlőmet az Eutypa Lata tizedeli, az idén tavasszal megint volt két tőke amelyik nem hajtott ki. Eddig vártam de tegnap kihúztam őket a földből, el volt korhadva a gyökerük. Egészséges szőlőt nem bir kihúzni az ember.
A 6 éves szőlő még nagyon fiatal, vigyázzni kell a terheléssel. Ha nagyon sok fürtöt hagysz rajta, akkor a vesszői vékonyak, rövidek maradnak, nem érnek be a vesszők, télen elfagyhatnak, a jövő évi rügyek nem lesznek termékenyek, stb.
Ha 10 fürtöt hagytál a Nérón, az elég, mert eléggé nagy fürtű fajta, ez kb. 2 kg termésnek felel meg. Ez a 2 kg termés felfogható ökölszabályként más fajtára is.
Ajánlottam a két félszálvesszős metszést, mert így biztosabban terem, mindegy, hogy rövid csap, vagy hosszú csap. 2 fürt lehet egy hajtáson.
Az öreg szőlőnél is próbáld meg a két félszálvesszőt, lehet, hogy csodákra lesz képes.
Az idén 6 éves a szőlőm, eddig mindíg 2 rövidcsapra metszettem és ezen lett 4 hajtáson összesen 2-3 fürt, nem is kellett soha a termést korlátoznom csak kitörtem a nem termő hajtást. Most 10-12 szemre metszettem és elhúztam oldalra, lett is vagy 15 hajtáson kb 30 fürtkezdemény rajta. A legtöbb hajtáson 2 fürt volt, de volt amelyiken 3 is. Még az ikerhajtásokon is fürt volt. Kiritkítottam, meghagytam 10 hajtáson10 fürtöt. Ugyanígy csináltam a többi fajta csemegeszőlőt is (a Néró mellett a Hamburgi muskotály akarta még ennyire túlteremni magát)
Mi van ha túlterhelem a szőlőt? Azt mondják leromlik. Mennyi idő alatt romlik le? Már jövőre észreveszem? Mik a jelei? Amikor egy hajtáson több fürt van, melyiket kell meghagyni, az alsót vagy a felsőt? Vagy mindegy? (én a szebbiket hagytam meg) Vagy maradhat egy hajtáson 2 fürt is?
Bocs hogy ennyit kérdezek, de ezeket nem tudom mert az öreg szőlőmnél nincs ilyen gond, nemigen akarják túlteremni magukat. Az idén felírom melyik lazsál és jövőre megint megnézem, amelyik nem akar teremni lecserélem.
Keress rá a google-ban a fajtára, és valahol megtalálod a fajtára jellemző fürt átlag súlyt. Ebből most kiindulhatsz a válogatásnál.
A metszésről már egy kicsit későn: ha kordonos a tőkéd, akkor keress olyan metszés módot, ami mindig terem. A lényeg abban van, hogy minden évben csak két félszálvesszőt hagyjál, a rügyek száma függ a tőke erősségétől. Négyzetméterenként 6-10 rügy.
A két félszálvesszőt úgy kell hagyni, hogy a kordonkart levágod ott, ahol a függőleges törzsnél legközelebb lévő erős hajtás van. Ezt lekötöd minden évben vízszintesre.
A fajtáknál nem árt tudni, hogy milyen metszésmódban érdemes részesíteni (a fajtaleírásnál ezt néha megadják), mert különbözőek abból a szempontból, hogy tartalmazza-e az első/második rügy a virágot vagy sem. Ezért írtam a minap a képes hozzászólásnál, hogy terem-e rövidcsapon.
Én idén tervezem minden eddig virágzó fajtánál felírni, mert nagyon nem mindegy.
Van olyan, amelyik agyontermi magát, akárhogy is metszem, van viszont olyan is, amelyik kifejezetten szálvesszőt igényel, egyébként nem, vagy alig terem. Van aztán olyan is, amelyiknél hiába metszem akárhogy, fajtajelleg a kevés termés, ott el kell könyvelni, hogy ez van...
Amennyire látom, általánosságban (gondolom, a csúcsdominancia miatt...) a függőleges vesszőkön levő felső rügyek jóval erősebb vesszőt, levélzetet, virágzatot nevelnek, mint mondjuk egy lehajtott, a tavalyi/tavalyelőtti vesszőből, rövidcsapból kihajtó rügyek. Ezt is érdemes észben tartani. Plusz még annyit, hogy ebből a szempontból a tavalyi vessző is különbözik a már több éves kartól (legalábbis egyelőre ilyen érzésem van, amikor végignézem a tőkéket).
A következő metszésnél feltétlenül figyelj az idei vesszőtermés mennyiségére, vesszők vastagságára, azt kellene valahogy egyensúlyban tartani, kb. ugyanannyi vesszőt kineveltetni a tőkével, mint idén (feltételezve, hogy minden rendben volt). De persze ez is csak egy szempont, mert pl. itt is bejön a képbe a fajtajelleg (elég rendesen!). Van "vaddisznó-szőlő" is, meg nyeszlett is, az olyan lesz, akármit is csinálsz vele. Ezt is érdemes tudni. Stb., stb., stb. Sok tényezős, összetett ügy ez! :-)
Köszönöm. Megpróbálok ezek szerint válogatni. Az a helyzet hogy eddig rövidcsapra metszettem és nagyon kevés volt a termés. Most hogy hosszúcsapra metszettem rengeteg fürt van a veszőkön és azért gondoltam hogy nem kellene mindet meghagyni. Éréskor le fogom mérni a fürtöket és a jövő évben már töb tapasztalattal remélem ki tudok alakítani egy normális termést.
A metszéssel normál körülmények között be lehet állítani a tőke terhelését. ehhez sok mindent kell tudni: milyen erőben van a tőke, mennyi tápanyag, és víz utánpótlást kap, a fajta jellemzőit, stb. Normál tőkénél 1-2 kg között lehet minőségi termésről beszélni, intenziv táplálás esetén 3-4 kg. A nagy lugasoknál 10 szeres szorzó is lehet.
A fürtnek van fajtára jellemző súlya, ilyenkor már megszámolható a fürtkezdemény. Ha el kell távolítani belőle, akkor a hosszúcsapnak a felső fürtjét kell levágni a hozzá tartozó vesszőrésszel együtt. Mindazokat a hajtásokat is el kell most távolítani, ami rossz helyen hajt, és az esetleges fürt már nem szükséges.
Szerintem különösebb tennivaló nincs vele. Amennyiben a zöld részek alatt a hajtások el nem fagyott részeit érted, ne bántsd, mert onnan, ahonnan a hónaljhajtások szoktak kinőni, még kifejlődhet a vessző. Még arra is van jó esély, hogy az alvó szemek beindulnak.
Nyugodtan meghagyhatod a következő évre szánt termővesszőn a fürtöt, semmilyen káros hatással nem bír, sőt biztosabban fog teremni, mint a fattyúvesszőkből nyert csapok!
Egy tőkén , annyi fürtöt lehet meghagyni, amennyit a tőke károsodás nélkül ki tud nevelni. Ezt mindig a tőke erőállapota dönti el. Látatlanban nem lehet megmondani, hogy mennyi fürtöt hagyj egy tőkén! Azt a szőlővel foglalkozó embernek kell eldöntenie és erősen tapasztalat függő.
Csemege szőlőkröl van szó. 6 cardinal 6 csabagyöngye 4 eszter 4 teréz 2 néró 2 moldova 8 pölöskei muskotály 4 zalagyöngye 8 hamburgi muskotály 1 attila 10 chaslas. Csak saját célra hogy egész idényben legyen szőlő. Egyébként a legkedvesseb gyümölcsöm a szőlő.
Ha jól értem a szavaidat akkor a következő évi termővesszőn levő szőlőfürtöt is meghagyhatom? Egy tőkén hány fütröt lehet meghagyni?
Kedves mindenki, jól elfagyott a szőlőm, de vannak zöld részek is rajta. Kell csinálnom valamit az elfagyott részekkel? Tördeljem le, metszem le, vagy mint a viccben, leesik magától...? Tudok vele valamit csinálni, mármint a szőlővel, hogy jobban átvészelje ezt a traumát?
Azért nem ártana tudni, hogy milyen céllal termeszted a szőlőt!
Csemegeszőlőnél azokat a hajtásokat kell eltávolítani, amelyek a következő évi termőre metszéshez nem szükségesek és nincs rajtuk fürt, valamint azokat a fürtöket kell eltávolítani, amelyeket a tőke nem tud kinevelni vagy kinevelésük miatt jelentősen csökken a tőke termőereje.
Borszőlőnél ugyanez, azzal a különbséggel, hogy ott terméskorlátozással növelhetjük a termő szőlő minőségét. Csúcsminőségű borok esetében meg van adva, hogy egy tőkén ill. hektáron mennyi szőlő teremhet, mert csak így kapja meg a minősítést.
Segítségeteket szeretném kérni. Ti hogy csináljátok a hajtásválogatást hosszúcsapos metszésnél? Azt tudom hogy az ikerhajtásokat és a törzskaron levő fölösleges hajtásokat ki kell tördelni. Azt nem tudom a termőrész mellett két rövidcspon levő veszőkön meghagyjam e a szőlőfürtöket ? Illetve a hosszúcsapon hány fürt szőlőt hagyjak? És a felesleges fürtöket mikor kell leszedni ha kell egyáltalán?
Dugványon (de még a frissen telepített gyökeresen se) ne hagyd meg a virágot/fürtöt, már most óvatosan csípd le! Nagy valószínűséggel nem tudja majd a vessző kinevelni és megszakadhat bele.
Melinda: nem termi agyon magát, virág van az alacsonyabb rendű rügyben is, tehát rövid csapon és egyéb metszési formán is teremhet (de mint írtam, nem sokat, ez látszik a mai, zöld képeken is). A fürtnagyság, súly, szerkezet, stb. nagyjából látszik a képen, egyéb infók erről is később...
Moldova: úgy látszik, itt is két virágzat van vesszőnként, kihajtott és virágot hozott rövidcsapon is, de azok még viszonylag fejletlenek, ott még később dől el, hogy egy vagy két virág lesz-e. Van még ugyan kék bogyójú szőlőről kép a tarsolyomban, de sajnos egyik-másik esetében nem neveztem át, így nem tudhatom biztosan, hogy a meglevők között van-e Moldova, ezért erről a fajtáról most nem teszek fel képet (majd idén nyáron-ősszel).
A Kósa meglehetősen szeret teremni, szerintem érdemes legalább felére csökkenteni a leendő termés mennyiségét (ha minden jól megy, semmi nem akadályozza a termés kinevelésében). Kihajt a rejtett rügy is, és még azokon is lehet akár vesszőnként két virág, de a fő rügyeken gyakorlatilag minden esetben két virág (virágzat) van. Ha alaposabban megnézed a képeket, akkor kiderül.
Az ízekre és egyéb termésbéli tulajdonságokra már nem nagyon emlékszem, de ha minden igaz, akkor a három fajta közül a Kósa a pálmahordozó. Zöldmunkákról, fagyállóságról, egyebekről nem tudok beszámolni, annyira nem dokumentálom a dolgokat, talán majd idéntől. Ezek némelyike talán a fényképek alapján kikövetkeztethető. A "zöld" képek ma készültek mindhárom szőlő esetében.
(Az atka elleni védelmet még meg kell tanulnom... Itt-ott a fagy is megcsípte.)
Akkor többet tudsz mint én, nálunk szerencsére nem szokott májusban elfagyni sem a szőlő sem a dió. Max némi palánta takargatás és ennyivel meg szoktuk úszni a fagyosszenteket.
A gyűrűzést én is csak hallottam de még nem próbáltam.
