Tényleg nem túl jó az arány, már már felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e ott szőlővel foglalkozni. Bár változhat az időjárás, egy rossz periódus végetérhet és jöhet jobb. Úgy 10 éve nekem minden évben elvitte a fagy virágzáskor a kajszibarackot. Most meg már kb 5-6 éve nem volt ilyenkor fagy.
A "Mit kaphatott az öregektől " elsősorban a tradícióra és a hagyományőrzésre gondoltam . Nagyapámat nehéz lett volna meggyőzni az "új művelési" rendszerről, hiszen Ő a bakműveléssel kezdte a szőlészkedését és azzal is fejezte be.
A " hagyományőrzésre" való tekintettel kalákába (sógor, koma, jóbarát) kiástuk a 300 gödröt, és ~150 tövet 4-5 liter vizzel darabonként beiszapoltunk, A maradékot holnap reggel, mert 11 után már nem bírtuk a meleget.
A keserűsóban kötött formában van a kén (MgSO4) ami nem ugyanaz mintha elemi kénnel permeteznéd. Szerintem mehet az otellóra, de egy próbát csinálhatsz előtte.
Otelló szőlőmben rendszeres "vendég" a fürtkocsánybénuulás amit lombtrágyázással akarok kivédeni de a keserűsó kilőve mert ugyebár kén van benne amit otelló nem bír van valami más szerről esetleg tapasztalatotok? ha igen előre is köszi
Mint már írtam én a szöveget nem hallottam csak a videót láttam!
Legyen! Akkor ez nem függönyművelés, hanem ágaskordon.
A lényege annyiban különbözik, hogy a felső rügyeket kidörzsőlik és az alulról jövő (a leívelt kar csúcsi részén levő)hajtásokon, hagyja meg a termést.
Azért megnézném ezt a művelésmódot egy sűrű lombozatot nevelő szőlőfajtával mondjuk Piros Tramini, Olaszrizling vagy akár Chardonnay esetében.
Szerintem ezt a magyar találmányt is betehetjük azok közé, amik nem futnak be nagy karriert....
A minőségjavulás mennyiségen kívül cukorfokban is mérhető volt? Nemtudom bor készült-e abban is érezni lehetett?
Azon gondolkodom , hogy vajon a talaj nem bírta a tőkeszámot vagy túl nagy volt az önárnyékolás? Ha jól sejtem ez az Alföldi ültetvény saját gyökeres volt immunis homoktalajon.
Először a az átvett tecnológiát próbáltam folytatni de a sűrűn ültetett tőkék nagyon gyenge vessző és rügyhozamot produkáltak. Ráadásul, mikor átvettem a szőlőt már 2-3 éve nem művelték, igy nagyon gyengék voltak a tőkék. 2-3 rövidcsapnál többet nem tudtam hagyni rajtuk, mert még hajtásválogatás után is nagyon sűrű volt.
A szálvesszőzéssel megnövekedett a termés mennyiségem és a vesszők is erősebbek lettek.
Félreérthetően kérdeztem elnézést. Az érdekelt, hogy amikor áttértél a fejművelésű szálvesszősre az milyen terhelésváltozást jelentett tőkénkét a gyalogműveléshez képest.
Azt mondod nem változott a termésátlagod - most 12-15 rügy van a tőkénként és kivettél két sort háromból tehát régen a gyalogművelésű tőkéken 4-5 rügy volt? Nemtudom érthető-e mire vagyok kiváncsi.
A két művelésmód között nem igazán lehet párhuzamot vonni, mivel két különböző területen, eltérő klimatikus és talajviszonyok között van, valamint más fajtákkal van telepítve.
Beszéljünk inkább rügyterhelésről, mert a két különböző szőlőterület is többféle különböző fajtával van telepítve. A régi telepítést még az elődök végezték mindkét helyen, az új telepítéseim pedig még nem teremnek!
Az ernyőművelés tőkénkénti terhelése 25-30 rügy közötti, a szálvesszős fejművelésűé pedig 12-15 rügy közötti.
Azért van a különbség, mert a ritkább telepítésű (2,50x1,2) ernyőművelést két szálvesszővel a szálvesszős fejművelésű sűrűbb telepítést (2x0,8) pedig egy szálvesszővel terhelem. Így körülbelül ugyanannyi 12-13 rügyterhelés jut m2-enként.
"Mit kaphatott az " öregektől" annó az , aki a bak - fejművelésről áttárt a kordonra ?, kivágatva minden 2.-.3. sort, hogy beférjen a traktor."
Nekem van gyalogművelésű szőlőm az Alföldön és ernyőművelésű a Balaton-felvidéken.
A különbség Ég és Föld!
A gyalogművelésűt is átalakítottam szálvesszős fejművelésűre úgy, hogy 3 sorból kettőt kivágtam, mert ebben a formábqan kezelhetetlen volt számomra. Ezek a szőlők még sok kézimunkára voltak kitalálva, amire nekem nincs időm!
Így már akár a rotával akár kaszával vagy kistraktorral is beférek a sorok közé. A termésátlagom nem csökkent viszont a minőség javult!
Sokkal szellősebb a szőlő és így kisebb az esélye a gombabetegségek elharapódzásának a keskenyebb lombozat pedig jobb megvilágítottságot eredményez.
"Ez se nem az egyes függöny, se nem a kettős függöny (GDC) művelés. A függönyművelést visszametszik sárszemre-1-2 szemre, és abból nőnek a hajtások."
A függönyművelésnek nem csak sárszemre és 1-2 szemre visszametszett változata létezik hanem hosszúcsapos és szálvesszős változata is.....
A videót sajnos csak hang nélkül volt lehetőségem végignézni, ezért nem tudom miket mondott a vidám emberke, de ez abszolút módon a függönyművelésre hasonlít.....
Abban igazad van , hogy még ráérek a rendszert kitalálni. Perzse azért bizonyos esetekben a tőtávnak is passzolni kell .Ezt 2x1 m .re gondoltam az ernyőnél .
Lassan oda jutunk, minta politikában-minden igaz még az ellenkezője is!? :))
Mit kaphatott az " öregektől" annó az , aki a bak - fejművelésről áttárt a kordonra ?, kivágatva minden 2.-.3. sort, hogy beférjen a traktor.
Semmiképpen nem a mennyiséget gondoltam növeli, pár év múlva "hatvankodok". Ez inkább a nagyapámtól látott életvitel egy részét képezné, megtermelni azt amit családi szinten elfogy egy évben.Persze ezt is racionálisan.
Ezért jó a fórum, a nézetek ütköznek. Tanulni meg semikor se szégyen.
Ez se nem az egyes függöny, se nem a kettős függöny (GDC) művelés. A függönyművelést visszametszik sárszemre-1-2 szemre, és abból nőnek a hajtások.
Ez abban más, hogy a tavalyi vesszőket nem vágják le, hanem azokból fejlődik rengeteg hajtás.
Szerintem teljesen eltévelyedett gondolat ilyet 300 tőkénél bevezetni. A termesztési cél: háromszor nagyobb termés. Honnan lesz olyan söprögető traktorod? Kézzel keféled? Akkor ez mitől kevesebb munka, mint a sima metszés? Azonkívül egy ilyen lombfal gyakorlatilag sohasem szárad ki, hacsak nem ázik állandóan felszívódó permetben, akkor minden gomba ott ver tanyát.
Ha valaki elhiszi, hogy egy tőke háromszor annyi szőlőt teremve ugyanolyan jó bort tud adni, mint mint "normál" terhelésnél, az szerintem súlyosan téved. Még a magasművelésű szőlők négyzetméterenkénti terhelése is kb. megegyezik a fejművelésűével. Akkor hogyan hat a termés minőségére a háromszor annyi fürt?
Gondold át mégegyszer a termőrendszert, van rá időd... valaki itt írta az ernyőművelést, szerintem abban gondolkozz, vagy Lens Moser kordonban.
Azt elfelejtettem ideírni, hogy egy kb 50x18 m.es terület lenne ( lessz) telepítve. Egy igazi törpebirtok a nagyságát tekintve. Tegnap vettem meg az oltványokat , 300 db Shiraz( Syrah). Merlot szerettem volna de arról lekéstem, mint az időbeni szántásról . Tudom, hohy kicsit késő van , de nagyüzembe még telepítenek, igaz hidrofúróval.
Ha nem éri több és nagyobb "koki" a fejemet akkor tudom majd a szölőmet szolgálni, viszont nyitott vagyok az újdonság iránt.
Krizantén01 - kösz a bátorítást, az alpgondom még mindíg a relativ kevés információ. Ahogy a bátyám mondta: ebben a korban már nincs olyan sok dobása.Ezért kéne biztosra menni!?
Nekem is hasonló a meglátásom, azért is írtam, hogy ki fogom próbálni..
Előnyei: a feltaláló és meglátásom szerint is kevesebb munka már termő korban, védettebb a jég stb-vel / a felül lévő nem termő levélzet miatt / és ha igaz ellenállóbb a betegségekkel szemben.. Lehet, hogy van benne valami én voltam a napokban egy már 10-15 éve nem művelt szőlőskertben, és eggyes tőkők, amik találtak maguknak egy fát amire felkúsztak, csodálatos egészséges hajtásokat hoznak permetezés nélkül, az enyémek meg itthonsínylődnek..... / Na jó nem szószerint..de kezelni kell őket..eltunyultak../
Nagyüzemi felhesználás... a gép amit csinál, annyia a nagyüzemi...szt meg amikor 1-2 centis vagy épp kissebb hajtások vannak egy kiskertben végigmegy az ember és kitördeli...no szerintem még ebben is lehet kísérletezgetni... mert ítt mi hatásozzok meg, hogy hol hagyunk meg ágat..csak lentieket- minden másodikat- vagy épp a középsőket.. lehet vele kísérletezgetni...
A tőke távolság, ahogy most utána nézegettem hasonló kordososoknál 2x1,2m tehát durván 2,5m, ami 20 cm-enként, az-az 6-6 / jobra-balra /függőleges temőkart eredményez, ha jó erőben van a tőke és minden oké, ez szerintem kb. 5 év mire kialakul.....
Az bisztos, hogy a karó -szerintem inkább oszlop- tetején futó drót tartja a teljes lombozatot...ahány tőke, annyi karó....szerintem elég költséges...??
Én a filmen vasoszlopot láttam.. bátor ember aki ezt megkísérli...ez nálunk sajnos a mai fémhulladék felvásárlási árai mellett nem érne meg két éjszakát.....marad a betonoszlop.....
Véleményem van róla, de magáról a művelésmódról csak annyit tudok, amit itt láttam és hallottam!
Így, hogy ágaskordon még nem hallottam, de úgy, hogy egyesfüggöny, kettesfügöny vagy GDC már igen. A szőlőnk közelében van is ilyen.
Ezeket a művelésmódokat nagyüzemre találták ki, mert könnyen gépesíthetőek. Kisebb területre nem ajánlanám. A termésmennyiség ugyan nagyobb a termés minősége viszont romlik, akár 2 fokkal is kevesebb lehet a cukortartalma, mint a hagyományos művelésmódoknál, mivel nem olyan jó a megvilágítottsága. Persze akinek, nem annyira a minőség, mint inkább a mennyiség számít csinálja!
Az csak humbug, hogy kevesebbet kell vele dolgozni. Amennyiben nem tudod gépesíteni ugyanannyit kell benne gályázni, mint a hagyományosban. A szőlő amúgy is szereti, ha szolgálják!
Másrészt nagyon erős tőkék kellenek hozzá és a kinevelésük sem kevés munkát igényel, kezdetben viszont elég zöldmunka igényes.
Amiket említettél , ezeken már sokszor átrágtam magam.A problémám az, hogy itt mindíg nagyüzemi felhasználást favorizálják.
Ami nekem tetszik az, hogy kevésbé nyúl bele a " természtebe", ill lusta ember lévén . kevesebb munkával "jobb eredményt" lehetne elérni.
Azt a feltaláló kihangsúlyozza, hogy a kordon kialakításig metszeni kell ( cca 3-max4 év), viszont utána a hagyományos , nagy vesszővezteséggel járó metszésre nincs szükség.
A sortávolsággal nincs nagy gondom , inkább a tőtávolság ami elbizonytalanít.
3 méteres oszloptávolságot olvastam valahol, ami kvázi megeggyező lenne egy megnagyobbított karóval, mivel ez tartaná a tőkét.Akkor viszont a tőtáv lenne 3 méter? Ezt soknak gondolom. !??!
