Nem tudom, én gyümölcsfákra is a zöldítőt használom, mert a kiegyensúlyozott N/K tartalma miatt kárt nemigen lehet vele tenni... a tisztán N-tartalmú műtrágyák ilyen szempontból nem veszélytelenek, érzékenyebb fákat - mint a meggy vagy a kajszi - növendék korban ki is lehet pusztítani velük, ha túladagolja az ember.
A koktélparadicsomot nem szoktam hámozni. A nagyokat időnként.
Csak Cuproxátot kapnak.
A 7 nap meg szokott lenni, ritkán fújom le, csak úgy látom, 7 nap múlva ugyanolyan, mint frissen permetezve. Nem nagyon mosódik le esőben sem, ha nem esik, akkor meg pláne nem változik.
Mert a gyártó olyan dokumentációt nyújtott be, ami szerint folyamatosan mérve ennyi idő alatt csökkent a réztartalom a paradicsomra megállapított határérték alá... Ne keress itt valami őrülten tudományos dolgot, muszáj volt oda valami tájékoztató értéket szülni a gyakorlat számára, mert egyébként nyilván millió tényezőtől függ a réz lemosódása, csapadék, szél, lefedettség, cseppméret, tapadásfokozó jelenléte vagy hiánya.... stb.
(ez esetben nincs különösebb jelentősége, mert az ember a rézszennyeződést ízre megérzi, még akkor is, ha egy rézedény oxidos belsejéből származik)
Nem értem, hogy a Cuproxát várakozási ideje paradicsomon miért pont 7 nap.
Ahol látszik a bogyón a permetezés nyoma, az 2-3 hét múlva is ugyanúgy látszik. A réz meg nyilván ott marad, nem valami bomlékony, bonyolult vegyületről van szó. Csap alatt finoman dörzsölve viszont akár aznap is le lehet mosni. Akkor mi értelme ennek a 7 napnak?
Így már én is jártam. Volt , hogy 2 évre is elhúzódott, mire teljesen kiszáradt a fa.. Állítólag virusos fertőzés. Nagyon sok sárgabarackfát ültettem már, sokszor mire termőre fordult tönkrement.
A kajszi törzséről fareszelővel "lesimítottam" a külső kérget (no nem a zöldig), hogy jobban feküdjön a kétoldalas ragasztó papír. És a papír alá először körbenyomtam egérragacsot, hogy semmi "átjáró" ne maradjon. Két nap múlva grasszáltak a hangyák le-föl, valahol "belül". Újabb egérragacs a kéreg-hornyokba, a papír felső szélénél. Két napig csend..
Aztán újabb hangya-séta. Megvizsgáltam, és úgy tűnik, hogy mélyen a külső kéreg alatt alagutat fúrtak, és azon át közlekedtek.Ez abból is látszott, hogy a több irányból érkezők két ilyen alagútnál összetorlódtak (Röszke:-) ).
A fa törzse köré, nedves talajra szórtam egy kis Force-t, és mivel éppen Decis-szel öltem a csipkés platánpoloskát az almafán, megfújtam a kajszi törzsét az alsó levelekig. Ez jónak tűnt (aztán leettük a barackot:-).
Azt biztosan tudjátok, hogy a hangyák valami szaggal jelölik meg a vonulási útvonalat, hogy az utóbb érkezők el ne tévedjenek. Ha a földön vonuló csapat útját keresztbe húzod a cipőd talpával (kétszer-háromszor), akkor elakad a stream. Az újonnan érkezők ideges tétovázással fordulnak vissza a határzárnál, mindkét irányban. Aztán jön egy vagány, amelyik lendületből átszalad az aknamezőn, és az ő nyomában helyreáll a rend; előbb csak libasor, majd egyre szélesedő hangyafolyam.
(Ezt sokat játszottam gyerekkoromban, még mezitláb:-))
