Nem tudja véletlenül valaki, hogy a válásokkal kapcsolatos dokumentumok kutathatók-e valahol (és ha igen, hol)? Időpont: 1920-es évek, település: Nyíregyháza.
Egyik dédnagyapám kései éveiről csak annyit tudok, hogy valamikor 1925 és 40 között egy vonat gázolta halálra valahol Magyarországon. Ezt megelőzőleg már évekkel korábban eltűnt a képből, azaz nem tudom, melyik településen, országrészen élhetett, hol temették el stb.
Véleményetek szerint ezzel az információval lehet valamit kezdeni? Arra gondoltam, esetleg a MÁV-nak lehet valamilyen nyilvántartása a halálos balesetekről. Van valakinek ezzel kapcsolatos tippje?
A rövid válasz: kis szerencsével eljuthatsz az 1715-ös összeírásban található potenciális felmenőkig. Persze az sem ritka, hogy ez lehetetlennek bizonyul. A legegyszerűbb a dolog, ha legalább 1715-től van anyakönyv. Ennek hiányában esetleg segíthet egy-egy végrendelet, perirat vagy hasonló. De ha nincs ilyen másodlagos forrás, akkor bizony bajban vagy. Még ha biztosnak is érzed, hogy az összeírásban szereplő személy egyenes ági rokon (pl. egy nagyon ritka családnév alapján), azt nem tudhatod, hogy az összeíráskor mondjuk 25 vagy 50 éves volt-e. Más szóval: bizonytalan, hogy az 1750 körül felbukkanó felmenőd apjáról vagy nagyapjáról van-e szó (a nagybátyjáról, testvéréről stb. nem is beszélve). Ilyenkor legjobb levonni az óvatos következtetést, hogy a család már 1715 körül is a helységben élhetett, és esetleg egy másik ággal foglalkozni egy ideig.
Hűha, köszönöm. Bevallom még annyira kezdő vagyok, hogy nem is gondoltam, ilyesmit is találok a neten. Már nézegetem is, és találtam is olyat, aki talán rokon lehet.
Viszont ezzel kapcsolatban. Amennyiben az anyakönyvek legutolsó adata szerint egy ősöm 1750 táján született és az 1714-es összeíráskor találok olyan vezetéknevű egyént, akkor azt hogy kötöm össze? Vagy csak találomra, hogy lehetett ő is a rokonom? Valakinek sikerült már ezekben az összeírásokban szereplő emberekkel rokonságba hoznia magát?
régebben a nemeseket megillető cím, rendesen egyéb címzéssel kapcsolatban: nemes, nemzetes és vitézlő. Szélesebb értelemben véve a nép olyanokat is illet e címzéssel, akik nem nemesek, de a társadalomban nagyobb helyet foglalnak el.
Még egy tipp: érdemes lenne alaposan szétnézned a Sz-Sz-B megyei levéltár honlapján. Több összeírás, úrbárium is szerepel ott, ami érdekes lehet a kutatásban.
Úgy néz ki, hogy megtalálom Huszti Zsuzsanna születését, ahogy sejtettem egy másik településen. Végig böngésztem Nagyhalász minden anyakönyvét, és a fellelt 11 Huszti gyerekből (csak ez az egy család élt itt ilyen néven) 2 született, 5 meghalt, és 4 házasodott ezen a településen. De mind összesen csak egynél volt beírva, hogy hova valósi, és pont annál, aki Zsuzsanna első gyerekének a keresztanyja volt. Viszont komoly fejtörést okozott az a település, hogy Keresztur, vagy Keresztut, mivel semmi értelmét nem láttam. Hazafelé jövet még megnéztem a Levéltárban a helységnévtárat, és ott találtam meg, hogy a közeli Kótaj nevű település régi neve volt Keresztút. Szóval van még némi esélyem, hogy nem kell messzire mennem a kutatásban.
Viszont lenne még egy kérdésem. Mi a különbség a 'nemes' és a 'nemzetes és nemes' megnevezések között?
Ez nem is olyan kevés. Amit írtál, abból kiderül, hogy (1) Sz. Klára 1855. előtt születhetett, mivel 1870-ben már szült, és (2) legalább 18 évet élt Kőtelken. Ez alapján legalábbis könnyen elképzelhető, hogy ott is halt meg. Azt javaslom, nézd át az ottani állami halotti anyakönyvet 1895-1930 között. Ha szerencséd van, és megtalálod Klárát, akkor sinen vagy a felmenőket illetően is. Azt is érdemes figyelni, hogy nem szerepel-e egy másik rovatban (azaz mint egy elhalt házastársa vagy anyja). Sok sikert!
Sajnos igazából nincs semmi olyan adatom ami közelebb vinne. A nagyapám 1885.10.06-án született Kőtelken .Az utolsó gyermek 1888. március 28.-án született ugya ott.Neki sajnos már neve sem volt az anyakönyvbe, a bejegyzés csak annyi volt ,hogy szabó Klára halva született törvénytelen gyermeke.1895.végéig itt az anyakönyvbe semmi mást nem találtam.
Egyébként minden gyermek Kőtelken született. Az első 1870.-ben de ő csak egyhónapot élt.Most megyek majd még újból kutatni.
Most,hogy említed megnézem mégegyszer a halottiba az 1870-es évet.Nagyon jó lenne fel lelni ezen őseimet.
"A nagyapám törvénytelen gyereknek született,tudom az édesanyja nevét". Ha csak a dédnagymama nevét tudod, akkor a legjobb lenne megkeresni a halotti bejegyzését. Mivel viszonylag friss halálesetről van szó, ebben benne lesz, hogy hol és mikor született, kik voltak a szülei és volt-e házastársa. A kérdés tehát: van-e valami kézzelfogható adatod arról, hogy hol és mikor halhatott meg? Például: mikor született az utolsó gyereke? Egyáltalán: melyik településről van szó?
Említetted a cselédkönyveket. Sajnos ezek (még ha fenn is maradtak) nem túl informatívak. Az általam látottak például csak a születési évet helyet tartalmazzák, a szülők neveit és a pontos dátumot nem. Tehát miondenképpen azt kellene megtudnod, hogy hol és mikor halt meg.
Mint már többen említették,akkoriban a házasságok a menyasszony lakhelyén köttettek legtöbbször.Emiatt nem találok én is egy házaságkötést,majd a környező falvakat kell néznem.Gondolom,a tieid is ezért hiányoznak.Jó esetben meglesz az,csak máshol!
Bár tudom, hogy a FamilySearch adataiban hatalmas tévedések vannak (főleg az emberek korát illetően), de legalább némi kiinduó pontot ad. Találtam egyébként itt egy esetleges másik testvért is, aki elméletileg szintén Nagyhalászban született ca. 1833-ban viszont a legutóbbi levéltári keresésem alapján őt sem találtam. Szóval jól belefutottam a dologba. Ráadásul Huszti József szüleit sem találtam Nagyhalászban a házasultak között, ezért feltételezem, hogy máshol laktak. Ami a keresztszülőket illeti, én eddig nem találkoztam olyannal, hogy ugyan azok lettek volna a keresztszülők bármelyik másik testvérnél. Bár tény, hogy míg az egyik gyereknek x.y volt a keresztapja, addig a másiknak x.y. felesége a keresztanyja.
Most csütörtökön megyek megint, de azt hiszem inkább a halálozási adatoknak fekszek előbb neki, hátha...
Ezt a házassági tanu dolgot meg figyelem majd, mert idáig ezeken át is siklottam. Köszi a figyelmeztetést.
ha netán bárkit érdekel: szombaton megalakult a Magyar Családtörténet-Kutatók Egyesülete. Szerény tagdíj ellenében (évi 2500 Ft.) tag lehet bárki, aki akár magánszorgalomból, akár vállalkozás keretében foglalkozik családtörténeti kutatással. Az Egyesület célja részben az, hogy közös erővel lépjen fel a kutatás jogszabályi korlátozásaival szemben, szorgalmazza a jogszabályok egységesítését, valamint, hogy adatbázisok összeállításával, szakmai fórumokon és kiadványok segítségével támogassa a családtörténeti kutatást. Önálló honlapunk már készül, az érdeklődők azonban addig is jelentkezhetnek Hunyady László elnöknél (Magyar Családtörténet-kutató Egyesületet (MACSE) 1022 Budapest, Bimbó u 55. email: hunyady.laszlo@chello.hu
A nagymamám felmenőire vagyok kiváncsi,az összes gyerek az ő családnevét kapta.A keresztszülő mindenesetben nő volt.Arról semmit nemtudok,hogy vele vagy máshol nevelkedtek a gyerekek.Sajnos a család semmilyen információval nem tud szolgálni.Az édesapám és a testvérei már meghaltak.Azanyukám pedig azt mondta,hogy soha senki nem beszélt a nagyapám családjáról. Soha senki nem említett olyan rokonát akit ismertek volna.
Abból, amit leírtál, nem teljesen egyértelmű, hogy mit szeretnél megtudni. Azt-e, hogy ki volt a nagyapád apja, vagy pedig hogy kik voltak a dédnagymama felmenői. Az utóbbinak elvileg semmi akadálya, lévén szó egy meglehetősen kései dátumról. Az előbbi azonban könnyen bizonyulhat reménytelen vállalkozásnak, hacsak nem akadsz valami írásos nyomra, amely egyértelműen elárulja az apa kilétét. Ha az anya sikeresen titkolta a dolgot, és a korabeli környezete sem tudta, kitől esett teherbe, akkor neked sincs sok esélyed.
Amennyiben az öt gyerek ugyan attól az apától származik, akkor ez egy viszonylag stabil, éveken át tartó vadházasságot valószínűsít, aminek a családi emlékezetben könnyen lehet nyoma. Esetleg egy távoli, oldalági rokon segíthet. Ha együtt éltek, akkor ennek egy címjegyzékben kis szerencsével utána lehet járni.
Egy pár kérdés: a gyerekeket az anya nevelte, vagy esetleg töltöttek hosszabb-rövidebb időt gyermekotthonban vagy nevelőszülőknél? Mindannyian az anya családnevét kapták? Az anya később kötött-e házasságot? Mennyire valószínűsíthető, hogy a gyerekek egy apától származtak?
A nagyapám törvénytelen gyereknek született,tudom az édesanyja nevét.Azt is tudom,hogy rajta kivül született még négy testvére
de mindanyian törvénytelen gyerekek voltak.A tvérek közül kettő még tesvérek közül kettő meghalt az egyik a szülést követően a másik halva született,Van e valakinek ötlete arra,hogy hogyan tudnám felderíteni a felmenőket.Van e valami olyan forrás ahol lehetne kutakodni. A nagyapám 1885-ben született.
Az anyakönyv és a Family Search nem összehasonlítható adatbázis (bár a "Nagyhalász 136" bíztató)
Továbbra is azt javaslom, hogy az anyakönyvben néz még egyszer körül aszerint, amit 7667-ben a testvérekre, azok szerepére vonatkozóan javasoltam (esetlegh épp a Nagyhalász 136. lakcímet +/- 20 évvel megnézni 1856-hoz képest, kik laktak arra, születésiben is, házasságiban is, ill. azt a címet, ugyanígy, ahol Borbély Istvan lakott ugyanekkor.)
Az 1831. év épp sajnos rossz időben van :), mással voltak akkoriban elfoglalva az emberek, nagyon könnyen lehet, hogy a keresztelés bejegyzése elmaradt.
Bocsánat, Besenyőd nem volt az Ecsedi uradalom része, ott "A XVIII sz. végén és a XIX. század első felében a következő birtokosai voltak: a Baranyi, Kiss, Nagy, Bezdédy, Ladányi, Udvarhelyi, Borbély, Lőrinczy, Zsiday, Vida, Halász, Molnár, Mikó és Eöry családok".(Borovszky).
Megnéztem a Borovszkyban, de sem Leveleknél, sem Besenyődnél nincsenek említve (birtokuk nincs), s se Szabolcs, se Szatmár vármegye nemes családjainál sem. (Hol éltek e néven az őseid a Millenium után?)
Ez a 'birtoktalanság' a gyakori migrációt is megmagarázza. Néztem még a levéltárak közös keresőjében, ott a Sz-Sz-B-i levéltár anyagai köztaz 1809-es Szatmári nemesi összeírásban említ Geréb névvel Dobrán 3 személyt (Levelek és Besenyőd amúgy Szabolcs).
Én azt gondolom, hogy mivel e két általad említett falu is az Ecsedi uradalomhoz tartozott, amely a Károlyi családé volt már akkor, s a Szatmár vm-i Dobra is 1773-tól a Károlyiaké, én az ecsedi uradalom egyes szabolcsi és szatmári településeit nézném meg, s a szatmári Dobrával kezdeném. (1809 elég messze van 1761-től, s elég közel 1821-hez, hogy akár ott tisztet viseljen egy felnőtt, családfentartó "nemzetes uram" :)
