"de az aszinkron motorknak három féle üzeme van, motoros, generátoros és ellenáramú fékező üzeme"
Vegyük még ide az egyenáramú féküzemet és akkor már négy féle üzeme lesz!
"ezek szerint te a GPS holdakra ható gravitációs mezőről nem hallottál"
Persze, hogy hallottam. És? A mérések szépen igazolták a várakozásokat, a mért idő egyezik azzal, amit a sebesség miatti lassulásból és a gravitáció miatti gyorsulásból számoltak.
"x vagy y irányban kérdezed?"
Összesen. Azt kérdeztem, hogy mekkora a sebessége a labdának a vadász rendszerében. Ez egy szám lesz, ennyi utat tesz meg a vadász rendszerében a labda egy másodperc alatt (tudod, ez a sebesség definíciója)
Oké, tudom, hogy te csak motoros és generátoros üzemet ismersz, de az aszinkron motorknak három féle üzeme van, motoros, generátoros és ellenáramú fékező üzeme. Ebből a háromból te már tudsz kettőről, sok linket adtam amikben a harmadikat is szépen, dedósan leírták.
Ismételten jelzem: Az ellenáramű fékezés az nem generátoros üzem!
"Meg sem lep, hogy te nem hallottál még a GPS órákról." ezek szerint te a GPS holdakra ható gravitációs mezőről nem hallottál. Engem meglep. Bár igaz, gyanakodnom kellett volna.
"Nem nyert. A gyorsulás valóban lassítja az órák járását, de önmagában a sebesség is, ahogyan azt a specrel meg is jósolta."
Valóban nem nyert. Mert igazolni még egyetlen mérés sem igazolta a jóslatot..
"********
"Ezért azt sem értheted, hogy miért kell a specrelben a mértékegység léptékeket minden rendszer relatív sebességének függvényében más értékűre választani."
Ez pedig a legáltalánosabb félreértése a specrelnek, ami például az egyidejűség relativitását nem tudja megmagyarázni. "********
Mondjuk ha köze lenne a kijelentésednek a mondatomhoz amit cáfolni céloztál vele.. de sajnos nincs köze.
Ugyanis a ß-val az idők és a hosszak közötti mértékegység arányítást végezzük a specrelben és ennek nincs köze a relatív egyidejűséghez.
"Nem válaszoltál arra, hogyha az ábrádon a pattogó labda 0,8c-vel mozogna a platóhoz képest, akkor mekkora lenne a sebessége a vadászhoz képest?"
x vagy y irányban kérdezed?
Mert a vadászhoz mérve sugárirányban folyamatosan változik a sebessége.
"Nézd úgy a helyzetet, hogy van egy motorod, amivel felgyorsítod a testet, majd van egy generátorod, amivel lefékezed. Mivel szinte minden elektromos motor képes generátorként működni, ezért ez a két eszköz lehet egy is, azaz a motorral felgyorsítod, majd ugyanazzal a motorral, mint generátorral lelassítod a testet."
Semmilyen ellenáramú fékezést nem említettem, csak motort és generátort.
"Egy modell leír, definiál, de nem jósol."
Asszem ezzel a mondatoddal bizonyítottad eddig a legjobban, hogy mennyire nem értesz a fizikához és a fizikai elméletekhez. Pedig volt már pár hozzászólásod, amiért még általános iskolában is elégtelent kaptál volna...
"A fényes igazolásról csak annyit, hogy 103 év alatt sem sikerült igazolni a relatív sebességű óra lassulást sem."
Meg sem lep, hogy te nem hallottál még a GPS órákról.
"Nos, látom, hogy továbbra sem érted, hogy a gyorsulás lassítja az órák járását, a folyamatok lezajlási ütemét, és a gyorsulások is csak az erőhatásuk érvényesülésekor."
Nem nyert. A gyorsulás valóban lassítja az órák járását, de önmagában a sebesség is, ahogyan azt a specrel meg is jósolta.
"Ezért azt sem értheted, hogy miért kell a specrelben a mértékegység léptékeket minden rendszer relatív sebességének függvényében más értékűre választani."
Ez pedig a legáltalánosabb félreértése a specrelnek, ami például az egyidejűség relativitását nem tudja megmagyarázni.
Nem válaszoltál arra, hogyha az ábrádon a pattogó labda 0,8c-vel mozogna a platóhoz képest, akkor mekkora lenne a sebessége a vadászhoz képest?
"Mivel én másoltam, ezért tudom. Az első részt én írtam"
Így van. Válaszul a motoros fékezésre. Arra a motoros fékezésre, amelyben nem generátoros és nem is motoros vontató, hanem motoros fékező, vagy más megnevezéssel "ellenáramú" fékező üzemben lassítja az aszinkron motor a fülkét.
Azaz még mindig nem tanultad meg, hogy melyik mit jelent.
Tehát szerinted a specrel:
"A specrel egy rendkívül egyszerű elmélet, amely két posztulátumra építve (a fénysebesség minden megfigyelő szerint c és nincs kitüntetett IR) megalkotja a nagy sebességnél fellépő furcsaságokat magyarázó elméletet. Olyan jóslatai voltak 105 évvel ezelőtt, amit akkor el sem tudtak képzelni, de mára fényesen igazolódott."
( Az igazán mellékes, hogy még 104 évvel ezelött sem, mert majd június 30-án lesz 104 éves. Főleg nem 105 évvel ez előtt.)
Jóslatai a jósnőknek vannak. Egy modell leír, definiál, de nem jósol.
A fényes igazolásról csak annyit, hogy 103 év alatt sem sikerült igazolni a relatív sebességű óra lassulást sem.
Pedig a frekvencia változást már egy szimpla közúti trafipaxnál bele kell számítani a mérési eredménybe. De ha ugyanazon méréshez használt autó fedélzeti óráját nézzük, akkor nem jelenik meg a specrel időlassulása az óra által mutatott időben.
Azaz eddig nem igazolta egyetlen egy mérési adat sem a tehetetlenségi pályán haladó óra lassulását.
"Mivel te még mindig nem érted meg, mit jelent "
Nos, látom, hogy továbbra sem érted, hogy a gyorsulás lassítja az órák járását, a folyamatok lezajlási ütemét, és a gyorsulások is csak az erőhatásuk érvényesülésekor.
Így persze azt is látom, hogy továbbra sem érted, hogy a specrel egy számítási módszer a különféle sebességű mozgásokhoz viszonyított fénysebesség egy koordináta rendszerben való ábrázolásához.
Ezért azt sem értheted, hogy miért kell a specrelben a mértékegység léptékeket
minden rendszer relatív sebességének függvényében más értékűre választani.
Talán, ha észrevennéd, hogy minden viszonyított sebességhez tartozik egy konkrét ß=c/d érték, akkor talán feltünne, hogy ez a ß érték egy mértékegység arányító szorzószám.
Azaz, ahány féle ß-t alkalmazunk egy számításban, pontosan ugyanannyi féle
arányításssal, ugyanannyi féle v sebességű mozgást transzformálunk át, egyetlen rendszerbe, a megfigyelő rendszerébe.
Persze, ha minden esetben, amikor olvasási-értelmezési gondjaid támadnak, arra próbálod ráfogni a nem megértést, hogy az aki elmagyarázza neked, na az nem ért hozzá, akkor sohasem fogsz megérteni semmit sem. És Nem csak a motorok működési elveit, a Fleming szabályokat, de a specrelt sem fogod megérteni.
"1. Egy (vagy több elv) még nem elmélet, bár köré elmélet is építhető. "
ezzel az a bajom, hogy te is adottnak veszed az "elv" szó értelmezését, de én fizika tanulmányaim során ezt a szót nem hallottam szisztematikusan használni. amennyire én látom, a fizikában három nagy dolog van:
1. törvény 2. elmélet vagy modell 3. hipotézis
az energiamegmaradás egy törvény. ez azt jelenti, hogy megfigyelés támasztja alá, széleskörben elfogadott, de önmagában nem jó semmire
a newtoni mechanika egy elmélet. alkalmas a valóság egy szeletének leírására. ez az alkalmasság rengeteg kísérlet próbáját kiállta.
a lorentz elmélet egy hipotézis volt teljes élettartama alatt, mivel sose lett igazolva. mára mára elmélet lehetett volna, mivel közben beszereztük az elégséges bizonyítékot, csak közben a lorentz hipotézis kiment a divatból.
hogy az "elv" hogyan illeszkedne ebbe a felfogásba, azt nem tudom, valaki mondja már meg, ha tudja.
" Egy elmélet leírható lehet egy vagy több modellel"
ez viszont egyértelműen rossz, a modell és az elmélet azonos fogalmak. ha szerinted sok ellenpéldát találni, akkor sorolhatsz párat.
"3. Ugyanakkor amiről a hozzászólásban írtam az az, hogy a Lorentz elv/elmélet/modell semmiképp NEM AZONOS a Lorentz transzformációval"
hát ez elég triviális állítás. hogy lenne egy modell azonos egy transzformációval?
"4. A Lorentz elv (és elmélet) fizikai modellje tartalmazza mindazon (akár csak gondolatilag) lehetséges fizikai környezeteket, elrendezéseket, kísérleteket, melyekben a Lorentz elv jelenségei és/vagy következményei megjelennek/megjelenhetnek."
itt kezdődik az igazi kavarodás. először is most az elvről vagy az elméletről van szó? eddig azt állítottad, hogy ez két különböző dolog, most az első zárójeles megjegyzésből az derül ki, ohgy ezek csereszabatosak? azt is állítod, hogy a lorentz elvhez és elmélethez természetesen tartozik egy modell, holott korábban még arról volt szó, hogy több is tartozhatna.
aztán az jön, hogy a fizikai modell tartalmaz "fizikai környezeteket", "kísérleteket". ilyeneket a modell természetesen nem tartalmaz. a modell lényege az, hogy elméleti, tehát kizárólag fogalmi dolgokat tartalmaz, mint mennyiségek, egyenletek, egyenlőtlenségek, kifejezések, állítások, stb.
amiről te itt beszélsz, az leginkább a modell érvényességi tartományára emlékeztet, amely valóban azon elrendezések, körülmények, és effélék halmaza, amire a modell egyáltalán alkalmazható. továbbá ezen körülményekhez egy pontosságot rendel.
"A fizikai modellek persze tartalmaznak több matematikai modellt és apparátust"
a fizikai elmélet nem választható szét a matematikától. ketté lehet ugyan vágni tiszta matematikai leírásra és a mennyiségeinek mérhető mennyiségekkel való összekapcsolására, de ez a kettő nem lesz külön-külön módosítható vagy lecserélhető. szorosan összetartoznak.
Mivel én másoltam, ezért tudom. Az első részt én írtam, amiben ott áll, hogy az aszinkron motor képes generátoros üzemben működni. A másodikat te írtad, amiben az áll, hogy ez szerinted marhaság. Most meg ott tartasz, hogy mégis van generátoros üzeme még az egy fázisú motornak is (olyan állapotod is volt, amikor a három fázisú motor képes volt generátorként működni, de az egy fázisú nem; azt is beidézzem? Itt is égni akarsz?)
"Definiálnád, hogy szerinted mi a specrel?"
A specrel egy rendkívül egyszerű elmélet, amely két posztulátumra építve (a fénysebesség minden megfigyelő szerint c és nincs kitüntetett IR) megalkotja a nagy sebességnél fellépő furcsaságokat magyarázó elméletet. Olyan jóslatai voltak 105 évvel ezelőtt, amit akkor el sem tudtak képzelni, de mára fényesen igazolódott.
Mivel te még mindig nem érted meg, mit jelent az, hogy a fény mindenki számára c, ezért szerintem ne te akard elmagyarázni nekünk a specrelt... Az a siralmas, hogy évek óta próbáljuk megértetni veled, de semmit nem tanultál!
(ilyen szempontból kis sikerélményt jelent, hogy az aszinkron motor generátoros üzemét megértetted :-) )
"Te évek óta szakadatlanul az elmélet félremagyarázásával foglalkozol pofikám!"
Nos, pofikám vagy sem, de nem érted, hogy a gyorsulás hatására lassulnak le a részecskék "órái" és nem a tehetetlenségi, erőhatás nélküli relatív sebességtől.
Érdekes, ezzel azt jelezted, hogy azt sem tudod, hogy a tehetetlenségi pályán haladó részecske felezési ideje azonos az álló részecske felezési idejével.
Bár nem tudom, hogy hogyan tudtál eddig elzárkózni a 40-es, 60-as évek eredményeitől, hogy-hogy nem tudod, hogy a gyorsulásnak időlassító hatása van.
Vagy csak az nem tudatosodott benned, hogy ha már a gyorsulás lelassította a bomló részecskék "óráit", akkor egy másik lassulás már nem fér bele a mérések eredményeibe.
"Nem igaz. Az aszinkron motor is képes generátorként működni. Például a liftekben a motor gyakran nem gyorsítja, hanem lassítja a fülkét, amikor természetesen elektromos energiát termel vissza a hálózatba."
És ezt én: "És te állítod, hogy öt azaz 5 éven át tanították neked az elektrotechnikát.."
Legalább a téves mondataidra emlékeznél.
Akkor ha lehetne, a Fleming-szabályokat alkalmazd a motorra! Szóval?
Hogy is van az amikor a mező forgási iránya ellentétes a forgórész és a nyomaték közös forgási irányával? Az milyen üzem?
A másik ábrán? Még a fényórás ábrát sem értettétek meg.. Milyen másik ábrát akarsz tárgyalni?
Gondolom, hogy még mindig nem érted, hogy mi a specrel.. Jól gondolom?
"Ha majd ezt megérted, akkor azt is megérted, hogy a különféle sebességű mozgások ábrázolása, egy közös koordináta rendszerben, csak és kizárólag a rendszer vonatkoztatási pontjához viszonyítva érvényesek.
Minden más viszonyítás, (mint pl az autó és a rajta guruló labda mozgásának viszonyítása a vadászhoz) hamis képzetet teremt."
Blabla. A fény a te második ábrádon x=ct szerint mozog?
"Generátoros üzemhez a gerjesztő mező, a forgórész forgási iránya és a forgórészre ható erő nyomatéka egyirányú. Motoros üzemben a a gerjesztő mező, a forgórész forgási iránya azonos, de kettőjük forgási iránya ellentétes a forgórészre ható erő nyomatékával."
Milyen jól megtanultad, ha már elmondtam vagy 5x... De legalább megmaradt benned, ez is valami.
Csak emlékeztetőül, hogyan kezdted: Mi az energia?? topik (2287)
"Nem igaz. Az aszinkron motor is képes generátorként működni. Például a liftekben a motor gyakran nem gyorsítja, hanem lassítja a fülkét, amikor természetesen elektromos energiát termel vissza a hálózatba."
És te állítod, hogy öt azaz 5 éven át tanították neked az elektrotechnikát..
Gézunak valamiért küldetéstudata van, és muszáj neki minden fórumot tönkretennie az eszeveszett baromságaival. Rá kell hagyni, nehogy még kárt tegyen magában, a fórumnak meg már úgyis mindegy.
" ezek hibás elnevezések voltak - mert ugye a müon nem mezon"
Nincs jelentőssége a felszínen mérhető, a kozmikus sugárzás által létrehozott szekunder sugárzás tekintetében, hogy a benne lévő pionok és müonok korábbi,
mezon csoportba sorolása, mennyire helyes mai szemmel vagy sem.
A mezonok mindegyikének olyan rövid a felezési(bomlási) ideje, hogy egyikük sem tehet meg a magaslégkörtől 30-60 km-t a felszínig lassítatlan órával.
Csupán azt nem értettétek meg a válaszomból, hogy nem a specrel szerinti sebesség, hanem az áltrel szerinti gyorsulás időlassító hatása a jelenség oka.
"Már ne haragudj meg érte, de látod az ábrádat? "
Ezek szerint még most sem érted azt, hogy a specrel az kizárólag egy számítási arányt illesztő matematikai módszer.
Ha majd ezt megérted, akkor azt is megérted, hogy a különféle sebességű mozgások ábrázolása, egy közös koordináta rendszerben, csak és kizárólag a rendszer vonatkoztatási pontjához viszonyítva érvényesek.
Minden más viszonyítás, (mint pl az autó és a rajta guruló labda mozgásának viszonyítása a vadászhoz) hamis képzetet teremt.
"Húúú, de nagy a szád, miután több tucat hozzászólás alatt megértetted, hogy az aszinkron motornak van generátoros üzeme és bizony még az egy fázisúnak is van... Ezután van bőr a képeden azzal jönni, hogy Én nem értem az aszinkron motorok üzemmódjait?"
Nos, még most sem érted a Fleming szabályokat, ezért még most sem érted sem a fékező, sem a generátoros, sem a motoros üzem működési elvét.
Így soha nem értethetted meg senkivel sem azt amit még most sem tudsz.
Generátoros üzemhez a gerjesztő mező, a forgórész forgási iránya és a forgórészre ható erő nyomatéka egyirányú. Motoros üzemben a a gerjesztő mező, a forgórész forgási iránya azonos, de kettőjük forgási iránya ellentétes a forgórészre ható erő nyomatékával.
Fékező üzemhez pedig a gerjesztő mező forgási iránya ellentétes,
a forgórész forgási irányára és a forgórészre ható erő nyomatéka egyirányára.
A Fleming féle jobbkéz és balkéz szabályokat tanuld meg, és megérted.
"Persze a te tudásoddal a pi-mezon (=pion) vagy mü-mezon (müon) biztosan nem mezon.."
Ahogyan már NT is jelezte: ezek hibás elnevezések voltak - mert ugye a müon nem mezon, hanem lepton, ezért is változtatták meg a nevét.
"Mert ha valóban értenétek, akkor a fényóra ábrasorát, azaz az animációt amely a fényórában történő folyamatot mutatja be a tükör elérésének időpontjáig, nem tartanátok "többszörösen" hibásnak."
Már ne haragudj meg érte, de látod az ábrádat? A mozgó autóhoz rögzített rendszerben mekkora a fény sebessége? x=ct szerint mozog? Ha nem, akkor nem felel meg a specrel posztulátumának és kész. Ez ennyire egyszerű...
Egyébként gondold el egy pillanatra, hogy a labda a platón nem 0,6c-vel, hanem 0,8c-vel pattog. Mekkora lesz a sebessége a vadászhoz rendszerében? (csak emlékeztetőül: a specrel szerint semmi nem haladhat a fénynél gyorsabban)
"Persze igaz, mit is várok olyan villamosmérnököknek mondottaktól, akik nem ismerik a Kirchoff,- Lenz,- Fleming szabályokat, a nagyfrekvenciás vezetést, de még az aszinkron motorok üzemmódjait, működését sem."
Húúú, de nagy a szád, miután több tucat hozzászólás alatt megértetted, hogy az aszinkron motornak van generátoros üzeme és bizony még az egy fázisúnak is van... Ezután van bőr a képeden azzal jönni, hogy Én nem értem az aszinkron motorok üzemmódjait?
Értsd már meg végre! Nem vitatom a specrelnek mint matematikai módszernek a helyességét! Ha akarsz számolni, akkor számolj! Én nem gátollak meg benne.
Elovastad azt amit Broad Bandinak írtam?
Ha elolvasod akkor megérted, hogy csupán "reklámból", "gondolkodtatási szándékból" keltettem azt a látszatoto, hogy a specrelt vitatnám.
Dehogy vitatom a specrelt! Egy zsebszámológépet sem lehet "vitatni". Van és hasznáható eredményeket ad a jelenségek összehasonlításához-viszonyításához.
Csupán azt szeretném megértetni veletek, hogy éppen ezért nem több mint egy arányszámító zsebszámológép.
Ebből fakadóan a "mellékműveleteihez" felhasznált "megállapításai" mint az idő dilatációja, vagy a hossz kontrakciója, éppen úgy nem valóságos, mint ahogyan például a zsebszámológépek regiszter shiftjei carry-n keresztűl, jobbra vagy balra,
sem a számítás eredményének a valós részei.
Szükségesek a helyes eredmény képzéséhez, de kétlem, hogy a zsebszámológépet használó diákok egyáltalában a tudatában lennének a carry-be került bitek létének, értelmének.
A specrel még nincs beépítve ilyen módon zsebszámoló gépbe, ezért látjuk a mellékszámításokat.
Ha majd eljutunk odáig, hogy minden zsebszámológép gombnyomásra fog deriváltakat képezni, akkor talán a specreles műveletek is "beleférnek" a gépekbe.
Onnantól eltűnik a szemünk elöl a dilatált idő és a kontrahált hossz.
Esetleg azt a bizonyos számítást elővehetnénk? Csak ha már így erre jártál, esetleg van rá öt perced, biztos hamarabb megvan, mint egy ilyen animált gif.
Ez volt az:
'A' szerint 'B' +X irányba halad 0.8c sebességgel (legyen a továbbiakban egyszerűen c=1), 'B' szerint 'A' halad -X irányba 0.8c sebességgel.
'A' (saját órája szerint, természetesen) időegységenként kibocsát egy-egy fotont +X irányba, amelyek persze utól is érik 'B'-t, mégpedig 5 időegységenként.
Hogy látja ugyanezt 'B' megfigyelő? Számítsuk ki Lorentz-transzformációval (ezt én szívesen elvégzem), és a Gézoo-elmélet szerint is (ez rád vár).
"Ne keverd össze az egyidejűleg történő jelenségeket! "
Szép egy mondat mondhatom! Igazán kár, hogy vsz. csak te érted...
*********"
off
Igazán sajnálom, hogy szöveg értelmezési gondjaid vannak.
Ha így érzel és: "A strok-nak jellegzetes tünetei vannak, például a zsibbadás, amely jelentkezhet akár az egyik arcfélen, de végtagokon is, súlyosabb esetben "
Akkor be kellene venned a gyógyszereidet. Egyetlen vita sem ér annyit, hogy veszélyeztesd az egészségedet!
( Megj.: Odaát is csupán azért ignoráltalak, hogy a trágár sértéseidre nehogy olyan választ adjak, ami miatt újra úrrá lesz rajtad a betegséged.)
on
A mondat jelentése: Több jelenség történik egy időben. Ezen jelenségek közül önkényesen kiemeltél kettőt és párba fogtad őket, mint ok-okozatot, miközben két olyan, egymástól független jelenséget ragadtál ki, amelyeknek semmi közük sincs egymáshoz.
A relativitás fogalma a viszonyításról szól. Alapelve, hogy valamit-valami máshoz viszonyítva, a viszonyítás mindig szimmetrikus. Ezt az elvet vette alapul és korlátozta Einstein a speciális relativitás teóriájával és a generális relativitás teóriájával.
A tér, egy általános hely fogalom. Tartalma anyag és energia nélkül az üresség, kiterjedése végtelen, ismert külcsönhatásba nem lép sem az anyaggal, sem a fénnyel, az események, testek, és a fény helye.
A tér definíciójából fakadóan a térbeli mozgást, jelen ismereteink szerint nem lehet
a térhez viszonyítottan mérni, értelmezni.
A térre a kölcsönhatások hiányában nincs hatással sem az anyag sem a fény.
A tér egyetlen tulajdonsága, hogy nincs egyetlen mérhető tulajdonsága sem.
Ezért a tudomány fejlődése során, sok féle elképzeléssel írták le a teret.
Ezen leírásokra alapozva sok féle elméletet alkottak a térbeli mozgások matematikai
leírásaira. A legismertebbek Newton, Galilei, Lorentz(Lorentz-Fitzgerald), és Einstein.
Az eltérést a modellek között, annak az ellentmondásnak a feloldása-feloldására tett kísérletek adják.
A probléma magja az, hogy a Descartes-féle koordináta rendszer, de még a Minkowsk-féle változata sem alkalmas egyidejűleg két, különféle sebességű viszonyítási ponthoz viszonyított mozgások korrekt követésére.
Ezt jól példázza az ábrán látható két mozgás: Miután a térbeli mozgás a fenti definícióból beláthatóan, kizárólag valamely viszonyítási ponthoz mérve értelmezhető, Így a vadászhoz viszonyíthatjuk a fény fehér szakaszának sebességét, a sárga labda sebességét pedig ahhoz az autó platóhoz, amin mozog.
Az autó plató áll a saját rendszerében, így az autó platóján elhelyezett fényforrásból távozó fény sebessége az a forrásához viszonyítva c. Ezért a labda v=0,6c értékű "gurulási sebessége" az autó rendszerében "belefér" a mérési tapasztalatainkba.
Ugyanakkor a plató mozog a vadászhoz viszonyítva v=0,8c sebességgel, így a két mozgás vektori összegzésével vadász rendszerében, ciklikusan c sebességűnek
adódik a labda sebessége.
Ezt az ellentmondást Einstein úgy szüntette meg, hogy bevezette az időlassulás fogalmát, és a definiáltan minden viszonyítási ponthoz mérten állandó fénysebességből fakadóan, az idődilatációból következően a hosszkontrakciót. Ezzel a matematikai fogással olyan számítási módszert vezetett be, amely minden viszonyítási ponthoz minden mozgást külön-külön léptékkel rendel. Azaz megvalósítja a koordináta rendszerek léptékeinek automatikus igazítását, minden viszonyítási pont koordináta rendszeréhez. Sajnálatos módon, - talán mert reklámként jól jött, talán mert Ő maga sem ismerte fel, vagy más okból -- ezt a matematikai módszert nem definiálta "pusztán" matamatikai módszerként.
Így késői követőinek többsége abban a hitben él, hogy valóban lelassulnak az órák a megfigyelt rendszerekben és valóban kontrahálódnak a hosszak.
Nekem nincs "külön" elméletem. Csupán azt próbálom elérni, hogy legalább azok akik valamennyire érdeklődnek a fizika,- a relativitás iránt, megértsék ezt.
Évek óta számos módon ( lyukas szoba elve, fény aberráció értelmezése, kettős számlálós egyidejűség, fény nyomvonalának meghatározási módszerei, párhuzamos síkok elve, stb.) próbáltam rávezetni a "fiúkat" a specrel helyes értelmezésére, de mint magad is láthatod, sajnos sikertelenül.
Ennek legfőbb okát abban látom, hogy bár önmagukról állítják a hozzáértésüket, a beszélgetések során bebizonyították, hogy az alapvető középiskolai szintű fizika ismereteik is bűnös mértékben hiányos.
"Egyrészt az előző hozzászólásodban "mezon"-t emlegetsz müon helyett"
Persze a te tudásoddal a pi-mezon (=pion) vagy mü-mezon (müon) biztosan nem mezon.. Te már csak tudod -- rosszul.
A gyorsulásra vonatkozó részt már értelmezni sem tudtad. Igazán sajnálom.
Ez is csacsiság:
"A fényóra elvét pedig neked kellene megértened, nem nekünk, ugyanis a fényóra elve arra épül, hogy az álló és a mozgó megfigyelő szerint is x=ct szerint mozog a fény."
Mert ha valóban értenétek, akkor a fényóra ábrasorát, azaz az animációt amely a fényórában történő folyamatot mutatja be a tükör elérésének időpontjáig, nem tartanátok "többszörösen" hibásnak.
Persze igaz, mit is várok olyan villamosmérnököknek mondottaktól, akik nem ismerik a Kirchoff,- Lenz,- Fleming szabályokat, a nagyfrekvenciás vezetést, de még az aszinkron motorok üzemmódjait, működését sem.
Pedig ezek annak a fizikának a középiskolás alapjai, amiknek az ismerete nélkül kizárt hogy a specrelt tanulhatta bármelyikőtök.
Elképzehető, hogy a relativitásról alkotott nézeteid, gondolataid, véleményed, következtetéseid és kételyeid valamilyen vitára képes összegzésben követhető módon elénk tárd? (Lehet akár több részben is, pl. pontokba szedve)
Amennyiben már megtetted, akkor lehetne itt újra összegezni (hátha egy és más része megváltozott az itteni hozzászólások alapján)?
Ezt bárki magára veheti, akinek a topic címéhez kapcsolódóan vélt vagy valós "cáfolata" vagy akár csak kételye van.
1. Egy (vagy több elv) még nem elmélet, bár köré elmélet is építhető. Így a Lorentz elvet is kiegészítheted még mindazon további elvekkel melyeket megtart/megtarthat. Ezek "feszítik ki/terjesztik ki/határolják be" a természet általuk konzisztensen értelmezhető részét, melyben a fizikai jelenségek a a felhasznált elvekkel (így a Loretz elvvel is) összhangban megadhatóak, leírhatóak, mérhetőek és számíthatóak.
Ebben az értelemben a Lorentz elv - tudomásom szerint - nem igazán lett elméletté kiterjesztve, de ha akarod megpróbálhatod, hasonlóan az eldin, hőtan, specrel, áltrel, kvantummech, string, stb elméletekhez hasonlóan.
2. Egy elmélet leírható lehet egy vagy több modellel, de ez nem szükségszerű és nem feltétlenül átfedő (egy elmélet egyesíthet több modellt és egy modell is felhasználhat több elméletet (vagy akár csak azok egyes részeit). (gondolom ezek mindegyikére sok példát találsz a fizikában)
3. Ugyanakkor amiről a hozzászólásban írtam az az, hogy a Lorentz elv/elmélet/modell semmiképp NEM AZONOS a Lorentz transzformációval, bár a Lorentz féle modellnek és (ha van vagy lesz, az elméletnek is) része (csakúgy, mint ahogy része pl. a specrelnek is).
4. A Lorentz elv (és elmélet) fizikai modellje tartalmazza mindazon (akár csak gondolatilag) lehetséges fizikai környezeteket, elrendezéseket, kísérleteket, melyekben a Lorentz elv jelenségei és/vagy következményei megjelennek/megjelenhetnek. Sok itteni hozzászólás is ezen modellben elgondolt "kísérletekre" és azok vélt vagy valós jelenségeire, tulajdonságaira, valamint ezek értelmezésére vonatkozik. A fizikai modellek persze tartalmaznak több matematikai modellt és apparátust (pl. geometria, valós fgv., lin.alg., csoportelmélet, halmazelm., logika, stb.) és ezekben felírt specifikus összefüggéseket, melyek fizikai mennyiségek közti tapasztalati összefüggéseket jelenítenek meg matematikai formában. Ezt együttesen a fizikai modell matematikai apparátusaként (vagy akár modelljeként) szoktunk emlegetni. Egyik ilyen az inercia rendszerek közti váltáshoz a Lorentz transzformáció, mely a Lorentz féle modellben a Galilei transzformációval egyidejűleg a "mérőrudakon fellépő" változásnak a leírására szolgál, vagy a specrelben. maga a koordináta transzformáció (kiterjesztve négyes koordinátákra).
"Egyrészt az előző hozzászólásodban "mezon"-t emlegetsz müon helyett"
Ez valószínűleg egy régi tévedés utóélete. Mikor a kozmikus sugárzás hatására létrejött müonokat felfedezték, azokat tévesen mezonnak gondolták. Később a részecskefizika fejlődésével kiderült, hogy müonok.
A Lorentz elv az MM negatív eredményének azon értelmezése, miszerint az éterhez képest mozgó inercia rendszerekben a távolság kontrahálódik a mozgás irányában, éppen olyan arányban, hogy a kiérhető fénysebesség c legyen és látszólag/mérhetőleg izotróp maradjon. (azaz jó a Galilei transzformáció, csak a mozgástól megváltozik a mérőrúd hossza - a Loretz transzformáció szerint összemegy -, így látszólag mégis mindent a tapasztalatnak/mérésnek megfelelőnek találunk)
Mivel ez elméletileg is bizonyíthatatlanná teszi a fény terjedésének "lassulását" és anizotrópiáját (azaz az éter kimutatását), Einstein (és azóta is sokan mások) azt vallották/állították, hogy az elméletileg is kimutathatalan dolgok kívül esnek a fizika értelmezési környezetén (nem tudományos, hisz elméletileg és gyakorlatilag sem vethető össze a természettel, nem ellenőrizhetők), ezért a fizikában el kell vetnünk.
Ebből következett az a feltétel/feltevés/állítás/posztulátum), hogy a fénysebesség minden inerciarendszer beli megfigyelő számára minden irányban a valóságban is azonos (állandó és izotróp).
A másik, szintén elvi jellegű megállapítás (a mechanikára már korábban is alkalmazott, a Galilei transzformációt is implikáló) szerint a természet az inercia rendszerekben tartózkodó megfigyelők számára "ugyanolyan". Ezt a posztullátumot Einstein továbbra is fenn akarta tartani.
Vegyük észre, hogy mindkét állítás posztullátum (előfeltevés/értelmezés, tehát nem definíció és nem axióma).
Ezt az ellentmondást Einstein úgy szüntette meg, hogy bevezette az időlassulás fogalmát, és a definiáltan minden viszonyítási ponthoz mérten állandó fénysebességből fakadóan, az idődilatációból következően a hosszkontrakciót.