A tavasszal szeretném kezdeni az építkezést (tetőtérbeépítés új födémmel)A engedélyt már megadták cssak jogerőre kell emelkednie.Kérdeztem a tervezőmet hogy elválalja-e a feműzést?
Igent mondott 100.000Ft-ér,de csak úgy ,ha csináltatok egy kiviteli vagy egy födém tervet plussz pénzért (még nem mondott árat).
Állítólag már csak így fogadja el az építési hatóság ,ha kijönnek ellenőrizni.
nem értem teljesen, de addig ingatlan adót nem kell (és eddig sem kellett) fizetni utána.
egész jól működő rendszer (és kb erről is szól lf. állásfoglalása), hogy amíg nincs használatba vételi engedély, addig a dolog nem ingatlan hanem ingó. ez sokat számít illetéknél, adónál, öröklésnél, vételnél stb.
Hm. Eszembe se jutott volna amugy se eng. nelkul epiteni, de ez akkor jo kis kiskapu. Mas kerdes, hogy nem orulok igazan neki... mert a vegen majd ingatlanadot se kell fizetnie stb.
én láttam már olyat. semmi következménye nincs, mivel az illetékhivatal nem fogja lekérni, hogy van-e építési engedély vagy sincs és ha nincs, akkor hány éves az épület.
egy legfelsőbb bírósági itélet alapján tudomásul veszi.
nyilatkozat alapu a bizonyítás. régi tulajdonos, szomszéd vagy akárki azt nyilatkozza, hogy x éve ott van - és a hatóság ennek ellenkezőjét nem tudja bizonyítani - akkor az ott volt.
nem mérvadó a térképkivonat és a használatba vételi engedély sem. hisz azzal, hogy nem szerepel a használatba vételiben még nem bizonyított, hogy nem is volt ott.
jelen helyzetben az utolsó (időrendben) valószínüsíthető doksi az az építési engedély, amiben viszont szerepelni kell minden építménynek és ennek valóságosságát az éphatnak helyszíni szemlével kell ellenőrizni.
persze készülhetet légifénykép, amin nincs ott pl. 2005-ben. a légifotózást elég sok helyen megcsinálták 2003 - 2007 között.
viszont ha készült légifotó amin látszik, vagy a közvetlen szomszédos ingatlanokra építési engedély lett kiadva azután, hogy a nyilatkozat szerint épült, akkor ezeket úgy kell tekinteni, hogy a hatóság tudomására jutott és ilyenkor a 2 éves elévülés játszik.
sok igazság van az eddig elmondottakban, de:
az építési engedély nélküli garázzsal sem az eladó, sem te nem követtél el semmiféle jogsértést, főleg, hogy az adásvételiben épületként nem szerepel a garázs. egyedül az engedély nélküli építés ütközik a jogba. ahhoz, hogy ennek pénzügyi következményei alól mentesülj, javasolt valamilyen módon bizonyítani, hogy a vételkor állt. ez lehet hirdetés, fénykép, a tulaj nyilatkozata vagy akár a gugli műholdképe.
Ha a házat 2003-ban feltüntették a térképmásolaton (márpedig fent van, hiszen az értékbecslőnek ez kellett), akkor minden épületet fel kellett volna a geodétának tüntetni. Azaz ha nincs, akkor utána épült...
A szerződésben nincs külön szerepeltetve a garázs. Egyébként ott bukott ki a dolog, hogy az értékbecslő mondta, hogy a garázst nem tudja beleszámítani az árba, mert nincs rajta a térképen. Így meg alacsony lett az érték, be kellett vonni még egy ingatlant fedezetnek.
Azt hiszem megpróbálom kivárni a 10 évet, eddig sem fájt senkinek, hogy ott van a garázs. Ha nem sikerül, akkor valószínűleg jogi lépéseket teszek.
Amúgy ki állapítja meg, hogy mikor épült ez a garázs, ha nincs semmi nyoma a "keletkezésének"? Mondjuk a házra adott használatbavételit veszik alapul?
Ha a szerzodesbe beleirtak-jak a garazst, akkor lehet meglepetes az illetekkiszabasnal... jol korbe van ez bastyazva.
Az ing. hirdetest - ha meg elerheto es szerepel benne - le kell menttetni (persze penz) kozjegyzovel... netes esetben nemigen lehet mashogy utolag bizonyitani, a szobeli kozles meg ritkan zajlik partatlan(!) tanuk elott.
Ha a szerződésben nevesítve van a garázs is, akkor félrevezettek és a garázs értékét visszakövetelheted. Ha nem, akkor kicsit más a felállás, arra lehet hivatkozni, hogy ez olyan "rejtett hiba" amiről nem értesítettek a szerződéskötésnél és a 10 éves jogvesztő határidő lejártáig ügyvédi letétbe helyezed a pénzt pl. Ezt mindenesetre át kell ügyvéddel is beszélni, mert azért a PTK-ban nem vagyok teljesen jártas, csak kibic szinten.
Akkor nem szerepelhet a szerződésben mint érték, mivel engedély nélkül épült, sőt elvileg még értékcsökkentő tényezőnek is lehetne nézni, mivel az esetleges elbontása költséggel jár.
3. § (1) A bírság alapja az építmény számított értéke.
(2) A bírság összegét az alábbi %-os értékek alapján kell meghatározni:
a) engedély nélküli építés esetén 50%,
1. melléklet a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez
Építmény egységára
9.Egyéb, a fentiekbe nem sorolt építmény, építményrész (gépkocsitároló, fedett gépjárműbeálló, kerékpártároló, felvonulási épület, állatház, növényház, nyilvános WC-mosdó, polgári lőtér, kiállítási területen pavilon és elsősegélynyújtó épület, kripta, krematórium, egyéb háztartási tároló stb.) 100 E Ft/m2
Azaz a bírság 50 000 Ft/M2 (az épület külső falsíkjaira számolt bruttó területre)
48. § (1) Ha az építményt, építményrészt szabálytalan építési tevékenységgel valósították meg, az építésügyi hatóság arra - az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján - fennmaradási engedélyt ad, ha a 36. §-ban meghatározott feltételek fennállnak vagy megteremthetők és az építtető az építési jogosultságát igazolta. Ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági engedély nélkül bontották le az építésügyi hatóság azt tudomásul veszi.
(2) Fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha
a) az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy
b) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.
(3)-(6)
(7) Az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania, ha
a) a meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyben meghatározott idő eltelt,
b) a visszavonásig hatályos fennmaradási engedélyt visszavonták, vagy
c) a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették.
(8) Ha a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi hatóság elrendeli:
a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését vagy
b) - ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető -, a lebontását.
(9) Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított két éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet. A (7) bekezdésben foglaltak és az új eljárás lefolytatása esetén a kétéves időtartam kezdetét a meghatározott idő elteltétől, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre előírt teljesítési határidő lejártától, illetőleg az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani.
(10) A (9) bekezdés szerinti kétéves időtartam az építésügyi hatóság számára újra kezdődik:
a) a (3) bekezdésben foglaltak esetén a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás közlésétől, illetve
b) ha az elrendelt bontási kötelezettség fennállása alatt felmerült új tényre hivatkozva terjeszti elő az építtető fennmaradási engedélykérelmét, továbbá
c) ha az építtető kérelmét módosítja vagy visszavonja,
d) az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor.
(11) A fennmaradási engedélyezés (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételeit új eljárás elrendelése esetén az eredeti eljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek.
(12) Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott feltételei fennállnak - kérelemre - a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a (9) bekezdésben meghatározott intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet.
Az építésfelügyeleti eljárással a vevőt is szankcionálhatják. Vagy lenyilatkozzák az adásvételiben, hogy 10 évnél régebben épült, vagy a garázs értéke nem szerepel az árban.
"A garázs egyébként akkor épülhetett amikor a ház és eddig senkinek sem szúrta a szemét."
A használatbavételi engedély után épületfeltüntetési vázrajzot kell készittetni, ami által az épület a térképmásolatra felkerül. Ha együtt épület a házzal, akkor ennek is rajta kellene lennie...
De egyébként ncc-nek van igaza, 10 év után mindenféle jogkövetkezmény nélkül fennmaradhat, HA nem jogsértő helyre épült.
Vettem egy 2003-ban épült házat, amihez a telken van egy különálló garázs is. A vételárat még teljesen nem fizettem ki. Most, hogy kb. 2 hónap múlva költöznénk kiderült, hogy a garázs mindenféle engedély nélkül épült.
A kérdésem az lenne, hogy lehet -e ezt valahogyan legalizálni (fentmaradási engedély vagy mi?), számíthatok -e valamilyen büntetésre, ha ez kiderül, illetve, hogy ezt el lehet azzal hárítani, hogy az előző tulaj építette.
A garázs egyébként akkor épülhetett amikor a ház és eddig senkinek sem szúrta a szemét.
Tegnap hallom az egyik tv.-ben, hogy hogyan jártak szegény leendő lakók /tulajok.
Van egy cég, aki valahol a XIV. ker -ben lakóparkot épített (nem egy ház legalább 3, de lehet 4 is).
A leendő tulajok úgy kötnek szerződést, hogy előleg (valamennyi vagy 60 -70 % ) majd a többi a lakhatásikor.
Már egy éve készek (állítólag ) alakások, a viszont a lakhatási sehol. Az építő fizetett valami összeget az utakra -közművekre- ok. Majd az önkorm. ráadásként még 80 millát kért útólag a bölcsőde fejlesztésre.
Nyomta a szöveget vagy 5-6 ürge, mind elbeszélt a másik mellett (ügyvédek, önkorit képviselő, építő, leendő lakás tulajok stb.). viszont az egyiknek se jutott eszébe, hogy tán megkérdezze akkor hány lakásra is lesz az a 80 milla +.
