Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
„A sumerek letezeserol csak a 19. sz. masodik feleben, akkor is lassankent, ertesult a tudomany.”
Természetesen ezzel egyetértek. Én sem gondoltam, hogy honfoglaló és/vagy helyben lakó őseink a sumér kultúra kiváló ismerői lettek volna. Nem kell az eredetet ismerni ahhoz, hogy egy kultúra elemeit egy nép a saját hagyományaiban tovább őrizze, hogy a saját kultúrájába beépítse. Ez történhet akár közvetítéssel is. Egy hagyomány, egy szimbólum, vagy bármi élhet úgy tovább, hogy a konkrét eredete feledésbe merül, mert ez utóbbinak semmi jelentősége nincs.
„Az esztergomi abrazolas 4 bordajat nehez az istenseghez kotni, mert a magyarok nem ismerhettek, ahogy senki sem abban a korban, a sumer kulturat.”
Tudományos szinten, igénnyel biztosan nem ismerhették, de a hagyományokban ott lehetett a megkövült ismeret.
Az mégiscsak több, mint véletlen, hogy Esztergomban oroszlán is van, ékjelek is vannak a testén, nyolc szirmú rozetta is van a combján, egy sor népi hagyomány, szimbólum, stb. párhuzamot mutat a sumér kultúrával. Ide lehet sorolni a tatárlakai, a tordosi leletek írásjeleinek hasonlóságát a mezopotámiaiakhoz, a sukorói leleteket, stb. A nyelvi-nyelvtani párhuzamokról nem is szólva…
Miért pont a négy ékjel okoz gondot? Ilyen háttér mellett miért egyértelmű, hogy csak és kizárólag díszítő elem lehet. Nem logikusabb legalább azt feltételezni, hogy lehetséges az E-A (vagy a negyven) olvasat?
„A "magyarok" 8-10 torzse, Kazariabol jott, ott alkult egy kozossege.
Semmi adat, hogy elozoleg egyutt eltek volna, egyutt vandoroltak volna.”
Ez még semmit sem bizonyít. Ettől még bármi lehetséges.
Van valamilyen bizonyíték, a görögök őseivel való bármilyen együttélésre? Mert több a nyelvi rokonság velük, mint a finnekkel. (legalábbis Acél József szerint)
Akarmilyen nyelven is beszeltek, ami az idok folyaman lenyeges valtozason eshetett at, ma magyarnak hivjuk (mi), es akiknek a neve ma's volt, ahogy a pelda mutatja.
Ennek a jelvenynek alkotoi, nem tudtak a sumer neprol, kulturarol, ahogy az elottuk 1000-2000 evvel letezo nepek se tudtak.
Enki-Ea, 40 szent sza'ma az oroszlanon es Zuen (EN. ZU)-Nannar-Sin, 30 szent sza'ma a bikan, amit bordazatnak is lehet venni, de itt a sza'mot jelenti.
Ennek a nagyobb ekjelnek a neve, U, es 10-et jelent, sok ma's kozott.
Van, vagy 10-20 ma's jelentese is.
A turkmen 10=un, a torok 10=on, amibol jon, az On Gar, Ungar, Ongher, Ungur, Unkari stb. "(magyarok" neve, mas nepek szerint)
Ebbol latni, hogy a "magyar" torszszovetseg 10 GAR-bol allott.
7 "magyar", de ebbol, csak egynek volt "magyar" (mogeri) a neve es 3 kabar, ezek neveit csak talalgatni lehet.
Padanyi szerint, a 7 "magyar"-bol csak 2 volt ugor, a tobbi turk es valami ma's.
A hun jelvény képét látva nekem azonnal a négy ékjel vonta magára a figyelmem.
Kisérteties a hasonlat az esztergomi oroszlán(ok) testén látható ékjelekhez, ennek megfelelően az értelme is lehet azonos. Igaz, ott a hármashalom szimbólum is bennefoglalt.
A négy ékjel „E-A” a „Tudás Urá”-nak sumér eredetű neve, jele.
A négy ékjel isten rangszáma a sumér pantheonban, a „negyven” mágikus erejű jelentéssel.
Érdekesség, hogy Árpád magyarjai legfelső tanácsa - az ukkon-puhár - negyven főt számlált. (Sumér nyelven a gyűlés, tanácskozás = ukkin-puhru)
Az avar nagykagánt negyven nyílvesszővel temették el.
(Forrás: B.Jós Ferenc Az Esztergomi-Istergami oroszlánok titka 62. oldal. Nem szó szerint idéztem.)
Megtanultam önszorgalomból a rovasirast, de nem tudom pontosan mikor melyik K-t kell hasznalni, meg mikor melyik S-t. Mert többféleképpen is olvastam... melyik a legelfogadottabb? Egyébként eszerint a tabla szerint: pl : ott van hogy szoközben melyik K, meg a végén. És az elején? Az S-eknél, "as" "es", és a többi esetben?
Azt hiszem azok tévedtek, akik a Bébel tornyàt kereknek képzelték. (XVI.sz-i àbràzolàsok).
http://www.dinosoria.com/tour_babel.htm
Ez franciàul van (de talàn lefordithato?) Annyit megtettem, hogy egy részt leforditottam neked:
"La tour de Babel et Babylone (Bàbel tornya és Babylon)
A mai Irakban, Babylonban talàltak egy oriàsi nyers téglafalat egyetlen nyomàt a Bàbel toronynak. A XX.sz. elejéig, mindaz amit tudtunk Babylonrol, Herodot görög történetiro feljegyzéseibôl és a Bibliàbol tudtuk. 1899-ben német régészek nekiàlltak az elsô jelentôsebb kutatàsnak Babyilonban. Ezek 1917-ig folytak. De nem ilyen régen Saddam Hussein is elhatàrozta Babylon és tornya rekonstruàlàsàt. Az iraki hàboru ezt leàllitotta... Babylon "Az isten kapuja", Marduk isten kultikus centruma volt. A vàros maradvànyai még ma is làthatok, II.Nabuchonosor idejébôl valok (id.e.604-562), aki nagy épitkezéseket kezdeményezett... A bibliai iràs megfelel a régészeti felfedezéseknek. Bàbel tornya valoban égetett téglàbol lett épitve, bituminnel megerôsitve. Ez a torony joval II.Nabuchonosor uralkodàsa elôtt lett létesitve, NEGYZET alapon nyugodott és 91 m magas volt. Hét emeletével kiemelkedett a vàrosbol, tetején Marduk isten templomàval...."
Màr màshol is olvastam, hogy a Bàbel tornya nem kerek volt, hanem négyzet alapu, ugyanolyan mint a zigguratok àltalàban.
Hogyan lett a Bab-ili, Babylon-bol, Babel, ahol az isten megkeverte az "egynyelvu nep" nyelvet, hogy ne ertsek egymas beszedet.
Koszonhetjuk a heber mitoszteremtoknek, akik egy semita szo', "balal=keverni" ertelmet eroltettek a varos, Bab-ili, nevere.
Ahol a "keveres" tortent! :-)
Ez az egyugyu magyarazat aztan, a "szentiras" tekintelye miatt, az emberiseg vesszoparipaja lett, szamtalan muveszeti alkotas es vasarnapi "szentbeszed" unos-untalan ismetlese miatt.
Az egesznek a csattanoja, hogy egy sumer szo', BALA, es a szo' jelentese maradektalanul bekerult a hebe nyelvberbe, amin ez a mitosz alapul.
