mint régebben irtam, van egy bezárató határozatunk, a fellebbezés nincs halasztó hatállyal, irja a jegyző.
De aztán kiderült, hogy igenis, van egy olyan tv.miszerint a fellebbezés bírósági elbírálásáig nem zárhatnak be.
Viszont azt is megpendítették, hogy van olyan jogszabályi hivatkozás, ami létfenntartással kapcsolatos, ezt figyelembe veheti vagy veszi a bíróság es akkor egy nagy kamu, szívatás az egész közigazgatási eljárás, és nem záratnak be, tovább működhetnek műszaki és épitésügyi hiányosságokkal, szabálytalanságokkal.
Es ezt nyilvánvalóan igy van kitalálva, ne kelljen bezáratni, illetve meghagyták ezt a kiskaput a pékségnek.
Mi ez az egész? Hiába mondjuk, hogy a társasházi és épitésügyi törvények kiimondanak olyat is, hogy lakókörnyezet rendeltetésszerűhasználata, lakók nyugalma, emberi egészséget és környezetet ne károsítva, stb, de ezek sz@rnak bele, Vagy megveszik őket, mert hát a mi jogainkra is apellálhatnának, ha akarnának. Mi is lehet az a jogszabály, ami az ilyen törvénytelen sütödéket felmenti a bezáratás alól?
A munkanapokon 9:00-ig webshopban megrendelt, bolti átvétellel kért termékeket aznap 16:00-tól tudják átvenni üzletünkben.
Nem semleges átvételi ponton (mert azért is majdnem annyit kellene fizetni pluszban mint maga termék) hanem a boltjukban venném át. Így az lesz amit javasoltál hogy már az átvételkor egyezkedek velük, hogy vegyék vissza egy-két napon belül ha nem jó. Ha nagyon szívóznak már előre akkor meg át se veszem nem is fizetem ki. Elálltam és kész.
@Cersz: Egy dolog a munkanélküliség és más dolog a nehéz szociális helyzet (pl. ha segélyre is jogosult valaki). Utóbbi esetben biztos felmerülhet az illetékmentesség lehetősége, kérelmezni pedig lehet bármit - legfeljebb nem teljesítik. Mellékes érvként is be lehet írni, hátha humánusak a döntéshozók.
@Babette_: Akkor ez elvileg jó Hypo-100-nak, mert (ha jól értelmeztem amiket írt) ő valamilyen átvételi ponton akar a termék birtokába kerülni, és nem arról az esetről van szó, mikor megrendelek valamit egy boltban aztán ugyanabba a boltba bemegyek átvenni - mert akkor feltehetőleg simán megbeszélhette volna személyesen, hogy hagy próbálja már ki a terméket és ha nem jó visszahozza.
Nagyon jó a következtetésed, valóban egy későbbi időpontban történt a banki átutalás, nem az aláíráskor lett megfizetve a vételár.
Jelenleg mindketten munkanélküliek vagyunk, van munkanélküli hivatali igazolásunk. Látsz arra esélyt, hogy a fellebbezésben eljárási illetékmentességet kérjünk, esetlegesen erre hivatkozással is kérjük az illeték mérséklését, az eltörlésének kérelmét persze meg sem merem kockáztatni ebben a pénz éhes helyzetben.
@Cersz: A "jelen szerződés teljesülése esetére" megfogalmazás arra utal, hogy a vételár nem a szerződés aláírásával egyidejűleg került eladók kezéhez megfizetésre, azaz a fizetés valamely későbbi időpontban (pl. átutalással) történik. És mivel nincs ott, hogy a 'teljesülés pillanatában mondanak le' a haszonélvezetről (illetve hogy az a teljesítés pillanatában szűnne meg) , így a lemondás pillanatának a szerződésen szereplő dátum tekinthető: "jelen szerződés teljesülése esetére lemondanak ... haszonélvezeti jogukról" - a 'lemondanak' jelen időben van, a szerződés jelen ideje pedig az azon szereplő dátum. Ha viszont a fizetés az aláírással egyidejűleg történt, akkor nyilván nehezebb kimagyarázni - de akkor is meg lehet próbálni, hátha elfogadja az adóhivatal.
@Hypo-100, Babette_: Szerintem itt akörül van némi félreértés, hogy a vevő nem a kereskedőhöz megy be átvenni az árut, hanem a postára, vagy pl. Inmedio pontra. Az ilyen helyeken pedig (mindkét helyen vettem már át neten rendelt árut) nem biztos hogy megengedik, hogy fölbontsa az ember a csomagot. Konkrétan addig a kezembe sem adták, amíg nem fizettem ki. Utána persze (akár ott a pultnál) azt csinálok vele amit akarok (föl is bonthatom rögtön), de hogy ha valami nem tetszik, a pénzt ott helyben visszakövetelhetem-e, jó kérdés.
Az eladott ingatlanon korábban is volt haszonélvezeti jog bejegyzés, ez a tény az adásvételi szerződésben szerepel is, ezzel együtt vásároltuk meg az ingatlant, majd mi is kértük a bejegyzést. Az eljáró ügyvéd nem világosított fel bennünket a haszonélvezeti jog bejegyzéssel járó esetleges illeték problémákról. (második házasságról van szó, és ezzel akartuk megvédeni egymást arra az esetre, ha valamelyikünk elhunyna, és az örökösök ki akarnák játszani a hátramaradottat.)
Jó a megközelítésed! Az adásvételi szerződésben (eladott ingatlan) van egy utalás: Haszonélvezők a jelen szerződés teljesülése esetére lemondanak az ingatlanon fennálló holtig tartó haszonélvezeti jogukról Ez a megjegyzés elegendő lehet annak bizonyítására, hogy az ingatlant haszonélvezeti jog nem terhelte a szerződés érvénybemenetelének pillanatában?
a szabalyozas aztavevot hivatott vedeni, aki nem talalkozik a kereskedovel, es fizetes elott nincs lehetosege megfogni illetve kiprobalni a termeket.
ha te bemesz erte szemelyesen, akkor erre van lehetoseged, es otthel ben donthdtxz ugy, hogy megsem veszed meg, tehat van lehetoseged elallni.
ha futar hozza ki, akkor nincs alkalmad vasarlas elott meggyozodni arrol, hogy nekex aza konkret termek megfelel-e, kell-e, ezert szuletett a 14 napos szabaly.
2. Online felületen webshopban megrendelem, érte megyek nem állhatok el?
Szerintem amikor webshopban megrendelem akkor kötünk szerződést, akkor távol levők vagyunk nem? Hát akkor?
Semmilyen más webshop üzletszabályzatában még nem találkoztam ezzel a szűkítéssel, és néhány esetben szó nélkül visszavették amit visszavittem, még különösebben indokolnom se kellett. Mondjuk minden esetben volt rá nyomós okom.
De kérlek ne azt válaszold hogy ha én jobban tudom akkor miért itt kérdezem. Mert nem tudom jobban csak egyszerűen nem értem. Valami indoklás jó lenne hogy személyes átvételnél miért nem illet meg az elállási jog?
Egy webshopnál még rendelés előtt olvasom az üzletszabályzatot az elállási jogról:
A vásárló az adás-vételi szerződéstől 14 napon belül elállhat, amennyiben a terméket posta vagy futárszolgálat útján vette át és a megrendelés a webshop felületen keresztül történt, továbbá a termékre vonatkozó - újszerű, használatmentes állapotban, eredeti csomagolást megőrizve és minden tartozékkal együtt - visszaszolgáltatási kötelezettségét teljesíti.
Ha webshopban megrendelem de nem akarok se előre utalni se postaköltséget fizetni és van személyes átvétel és ott veszem át, fizetem ki, akkor nincs 14 napos elállási jogom?
Egyébként egy vezeték nélküli egérről lenne szó. Telefonos érdeklődésemre nem tudták megmondani, hogy okos tévéhez jó-e. ezért gondoltam megveszem kipróbálom ha nem jó visszaviszem árát visszakérem. A személyes átvétel miatt elhajthatnak ekkor? Olvasgatom én a
45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól IV. FEJEZETAZ ÜZLETHELYISÉGEN KÍVÜL KÖTÖTT ÉS A TÁVOLLÉVŐK KÖZÖTT KÖTÖTT SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK9. A fogyasztót megillető elállási és felmondási jog 20. §
@Cersz: "és haszonélvezeti jogot jegyeztettünk be mindketten a másik ½ tulajdoni hányadára" - mikor ezt olvastam, mindjárt néztem egy nagyot, mivel ennek semmilyen értelme nem volt: ha osztatlan közös tulajdonról van szó, a résztulajdonosok teljes joggal használhatják az egészet. És a haszonélvezet valóban értékcsökkentő tényező, a haszonélvező korának függvényében.
Elvileg, ha az eladási szerződésben szerepel valami kitétel arra nézve, hogy a másik 1/2-ed tulajdonrészére szóló haszonélvezetről lemondtok, akkor lehetne arra hivatkozni, hogy az eladás pillanatában (vagy azt megelőző pillanatban) a haszonélvezeti jogok megszűntek és így tehermentesen, teljes értékűen lett az ingatlan értékesítve.
2014.-ben a párommal mindketten eladtunk egy-egy a külön tulajdonunkat képező ingatlant és vettünk egy közös használt ingatlant, ½; ½, tulajdoni hányaddal és haszonélvezeti jogot jegyeztettünk be mindketten a másik ½ tulajdoni hányadára. Mivel kevesebbért vásároltunk és házastársak vagyunk, Illetéket nem kellett fizetnünk.
Még 2014 őszén eladtuk a közös ingatlant, a vételárat ½ - ½ arányban elosztottuk majd vásároltunk egy másik, valamivel drágább (20M) közös ingatlant. Az egy éven belüli eladásra-vételre hivatkozva, kértük a NAV-ot, a korábbi közös tulajdon eladási árának beszámítására, a később vett ingatlan értékébe, az illeték kiszabásakor.
A NAV az illeték kiszabásakor egy számítási képletet vezetett le, (71. §) miszerint nem lehet a korábbi közös ingatlan teljes értékét beszámítani a később vett közös ingatlan vételárába, azt csökkenteni kell egy számítási móddal, a korábbi haszonélvezeti jog bejegyzés miatt, a haszonélvező korával és egy szorzó számmal kialakított összeggel. Így természetesen egy magasabb illetéket állapítottak meg, mint ha a megelőző eladás vételárát teljes egészében beszámították volna. Hangsúlyozom, hogy mindketten külön-külön rendelkeztünk a megfelelő összeggel a korábbi eladásból.
A kérdésem, hogy mit lehet tenni? Jogszerűen járt el a NAV? Senki nem gazdagodott a másik előnyére vagy hátrányára, mindketten a tulajdoni hányadunknak megfelelő pénzeszközzel rendelkeztünk a korábbi ingatlan vételárából.
Mindketten egy éve a közszférából munkanélkülivé váltunk, jelenleg nincs munkahelyünk. Milyen eljárási illetékmentességi,milyen illetékmérséklési (21§) kérelmet terjeszthetünk be a NAV felé?
Kérem, hogy válaszaikkal, esetleges tapasztalataikkal segítsenek az ügy megoldásában!
Azt szeretném megkérdezni, hogy egy szabálysértési eljárásnak, pl egy ilyen eljárás keretében meghozott figyelmeztetésnek mik a következményei? Vannak-e egyáltalán? Bármilyen hátránya származik-e annak, akit figyelmeztetésben részesítettek szabálysértés miatt?
@Babette_: Igen, ha úgy adta volna meg a postának a megbízást, hogy kétszer is kíséreljék meg a kézbesítést, akkor a második kísérlet után átvettnek minősült volna.
@julinagyi: Ezek szerint tényleg komolyan gondolják. Alá is kellett írni azt a 'fenyegető levelet'? És ki küldte - a cég, vagy a jogi képviselőjük, esetleg követeléskezelő cég?
Az orvosi igazolásból az eredetit azért nem küldtem volna. Eleve, ilyenkor (ha eldobhatják) semmiből nem küldünk eredetit.
Történések vannak. Mára kaptam megint egy fenyegető levelet a curves-től. Tegnap voltam jogásznál aki teljesen fel van háborodva hogy milyen szemetek. Az ő tanácsára nem bontom ki a borítékot kapnak egy újabb levelet amibe jelzem hogy a bontatlan borítékban van az eredeti orvosi ig,.,stb.
Ez a játék arra megy ki, hogy minél később fogadják be a felmondásom, mert az el telt időre,és a fel mondási időre is be akarják hajtani a havidíjat.
@julinagyi: Ha újra elküldöd az ajánlott levelet, akkor második kézbesítés után automatikusan átvettnek számít. Persze ilyenkor is lehet játszani azzal, hogy azt mondják nem azt volt benne, amit állítasz. A behajtó céggel meg csak fenyegettek, ha jól emlékszem - és mivel nem túl nagy összegről van szó, ezért 30e forint tartozás behajtására nyilván nem fognak még 30e-et ügyvédre költeni. Ha mégis behajtó céghez kerül, akkor kapsz tőlük (a követeléskezelőktől) majd levelet. Aztán kapsz még tőlük sok levelet (néhány heti rendszerességgel), amiben leírják, hogyan növekszik az összeg a kamatokkal. Aztán 1-2 év múlva fizetési meghagyást küldenek közjegyzőn keresztül, amire te ellentmondasz (két tanúval, de inkább ügyvéddel). Így perré alakulhat a dolog, ahol tisztázható, hogy tartozol-e vagy sem. De ha nincs sok ilyen ügye ennek a konditeremnek (és mért lenne), akkor logikusabb, hogy inkább hagyják a fenébe ezt a 30-at (vagy lehet, hogy még ennél is kisebb összeg a vita tárgya).
Egyenruha-ügyben meg a lényeg az, hogy nem lehet összevissza egyenruhában grasszálni (Mo.-on), csak ha ez egy engedélyezett rendezvénynek az engedélyezett része. Ilyen volt pár hete a kitörési emlékmenet, ahol értelemszerűen lehetett korhű egyenruhákat hordani (a résztvevőknek).
Ma jött vissza az ajánlott tértivevényes levelem , amiben benne van a felmondásom orvosi igazolással együtt. A számlám más cím van , most oda is elküldöm ezeknek a görényeknek a levelem és természetesen az orvosi igazolásomnak a másolatát is. A borítékot nem bontom fel ami visszajött (nem kereste jelzéssel.)
Kíváncsi vagyok a behajtó cég mikor kezd el zaklatni .
Egy jogszabalynak van teruleti es szemelyi hatalya is,
ennek alapjan igen, vonatkozhat.
mint ahogy a nemet allampolgarra a magyar jogszabaly.
Pl itt van a Btk hatalya:
Területi és személyi hatály
3. § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a belföldön elkövetett bűncselekményre,
b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre,
c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.
(2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az
aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő,
ab)2 állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,
ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő,
b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.
hát nem hiszem, hogy bármilyen szerv otthon van a német jogban itthon... másrészt, gondolom a német jog kizárólag németország területén belülre érvényes. gondolom burkina fasoban is hordhatok magyar egyenruhát attól még, hogy itthon tilos..
Ertelek en. Csak ahogy a hivatalos magyar egyenruhat tilos jogosulatlanul hordani, ugy altalaban, terjletiruleti korlatozas nelkul, valoszinusitem, hogy a nemetet is. Egyreszt eleg hasonlo a ket jogrendszer, masreszt igy logikus.
