Sőt,én meg ma jöttem rá,hogy a bal oldali kezelőpanellel lapozni is lehet.Azt is látod,hogy egyes évek veszteséglistája hány oldal,és lapozhatsz is,majd a kívánt oldalt nézheted,nem csak a keresőben böngészve.
Viszont még mindig nem tudom,hogy azokat a bizonyos "mustralistákat" amelyek a Monarchia katonáiról íródtak,hol lehetne megnézni.Pedig sokat segítene,mert sok adatot tartalmaz.
Ezt a dokumentumot is igen nehezen kaptam,a Hadtörténeti Levéltárból.hasonlót..másét nemigen adnának.Az illető dátumnak,és halotti kartonnak mondta :(de én is gondoltam,hogy lehetne 19./6.is.
Okosabb még nem vagyok,az első mondatoddal nem értek egyet :D
Hegyhátszentjakabon az evangélikus Szabókat kutatom. Tudtommal őket Őrimagyarósdon anyakönyvezték utólag, korábban pedig Körmenden. De, hogy Körmend előtt hol, nem tudom. Említették Celldömölköt.
Hülye vagyok én ehhez sajnos, de az a benyomásom, hogy ez nem egy szó, hanem egy rövidítés (az egyenruhások rajonganak a rövidítésekért). Ha van rá tipped, próbálgathatod itt: http://de.wikipedia.org/wiki/Liste_milit%C3%A4rischer_Abk%C3%BCrzungen Az első két betűt én "gw"nek olvasnám, de lásd a hsz-indító félmondatomat.
Talán célravezető lenne hasonló dokumentumokat megnézni, hátha másikon olvashatóbb a bejegyzés. Mondjuk én arra sem esküdnék meg, hogy az egy évszám (bár a rovatnak eredetileg dátumot kellene tartalmaznia).
Ez a névadási gyakorlat valóban nagyon elterjedt volt. Egy érdekes példa: én bukkantam olyan ikerpárra (1820-as évek), ahol mindkét fiúgyermek ugyanazt a keresztnevet kapta. Igencsak meghökkentem, amikor meglátta az anyakönyvben, hogy a szülők mindkét fiút Mártonnak keresztelték, ám a keresztelések dátumai megadták a magyarázatot. Arról van szó, hogy az egyik gyerek annyira gyenge volt születése után, hogy a bába azonnal megkeresztelte, attól félve, hogy nem fog sokáig élni. A másik gyerek életrevalóbbnak bizonyult, így az ő keresztelésével vártak. Az első gyerek valóban meghalt még aznap, és testvére a templomi keresztelőkor az ő nevét kapta. Sajnos pár hónapos korában ő is meghalt, és a két évvel később született öccsük is az ő nevüket kapta. Az eredmény: három Lőrincz Márton nevű gyerek egy családban.
Az ilyesmi egyébként más kultúrákban is gyakori. Skandináviában például szigorúan szabályozott volt a névadás rendje. E szerint az elsőszülött fiú legtöbbször az apai nagyapja, a másodszülött pedig az anyai nagyapja keresztnevét kapta. Hasonlatosan, a legidősebb lányt az anyai, az utána következőt pedig az apai nagyanyja után nevezték el. Ám az elhunytak nevei előnyben részesültek a még élő családtagokéival szemben. Tehát ha az anyai nagyapa már az elsőszülött fiú születése előtt elhunyt, akkor a gyereket általában őutána nevezték el, noha „hivatalosan” az apai nagyapának járt volna a megtiszteltetés. Ritka volt viszont az az eset (ami mifelénk köztudottan igen gyakori), hogy egy fiú az apja keresztnevét kapta. Ez gyakorlatilag csak olyankor fordult elő, ha az apa még a terhesség alatt meghalt - tehát itt megint az elhalt utáni névadás szokásával van dolgunk.
Nem kérdeztél marhaságot.Igen,előfordult,nem csak az apa keresztnevével,más névvel is.Akkoriban sajnos többször megesett,hogy a gyermekek meghaltak,még csecsemőként,vagy pár évesen.Akkor azt a nevet gyakran megkapta egy másik újszülött a családban.Láttam olyat egy anyakönyvben,hogy a harmadik Clara nevű kislány maradt életben ugyanazon családban.Szóval nem csak a fiúnevekkel volt így.
Nem kérdeztél marhaságot! Igen, szokták ugyanazt a keresztnevet adni a következő gyermeknek, ha az első meghalt! Elég gyakran találkoztam ilyen esettel!
XVIII. századi névadással kapcsolatban kérdeznék. Elképzelhetőnek tartjátok-e, hogy egy generáción belül egyazon keresztnevet többször is felhasználjanak? Arra gondolok, hogy pl. ha egy családfő első szülött fia viszi tovább apja keresztnevét, viszont csecsemőkorában meghal, újabb fiúgyermeknek adták-e vajon ugyanazt a nevet?
Most vettem észre, hogy meg lehet nézni a beszkennelt oldalt. (Eeelőtt fél évvel ez nem volt még így.)
Tehát: ha lejön a találat, akkor a legelső sorra kattintva (Veszteség lajstrom....) meg lehet nézni az oldal fotóját. Ehhez a djvu plugint kell telepíteni a böngészőhöz.
Nem tudom, hogy érdekel-e valakit, de a MOL honlapján, most szavazást tartanak, hogy nyitva legyenek-e szombaton.
Sajnos elég gáz az állás, eddig 58 % mondja, hogy nem, és csak 42 %, hogy igen.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem sokunk azért nem tud mikrofilmeket kutatni, mert szabadságot kell kivennie. Így viszont akár szombaton is tudnánk családfát kutatni.
Ezért szeretnék mindenkit felkérni, hogyha tud, akkor szavazzon arra, hogy legyen szombaton nyitva a kutatóterem.
Hátha meg tudjuk fordítani a mérleg nyelvét, és az igenek aránya elég meggyőző lesz ahhoz, hogy fontolóra vegyék a szombati nyitvatartást.
Amennyiben a Myheritage alatt a Family Tree Builder-t érted (azaz nem az online, hanem a saját gépre telepített, és összehasonlíthatatlanul sokoldalúbb programot), akkor ott szabadon beállíthatod a nevek sorrendjét. A program tud magyarul (egy-két kisebb beszédhibával), és szerintem nem találsz jobb ingyenes megoldást.
a Világi/Világhy család után nyomozok, jelenleg a XVII. sz-ig jutottam. Keresek egy normalis szoftvert a családfa elkeszitesehez. A myheritage kezdetben jónak tűnt, de a neveket fordiva irja/ kereszt-és vezetéknév/, sőt a végleges szerkesztéskor az ábrázolás és a nyomtatás is elég alacsony szinvonalu.
Ha lehet magyar programot keresek, főleg olyat, ami tobb ezer nevet tud normális módon feldolgozni illetve megjeleniteni, akár legyező formában is.
Az alábbi település megfejtését szeretném kérni tőletek. Kicsit rossz a felvétel, de erre volt lehetőségem.
Egy szász bányászcsalád tagjának születési helye érdekelne, tehát bárhol lehet. Ez itt most a tapolcsányi anyakönyvből van. A Tapolcsány feletti település nevét nem tudom kiolvasni. 1800-as évek másdik fele, az illető Stubner Mátyás, és amit idáig megfejtettem: M. ... vár (szerintem).
A beregszászi levéltárral annak ellenére nem jutottam semmire, hogy az egyik levéltáros távoli rokonom. Igaz, csak az anyakönyvekkel kapcsolatban kérdeztem, de azok gyakorlatilag kutathatatlanok, függetlenül mindenféle időszaki megkötéstől. (Ez pár éves info, azóta esetleg változhatott valami, de én nem fogadnék rá). Azt nem tudom, más dokumentumok milyen feltételek mellett kutathatók, de összességében érdemes szkeptikusnak lenni. Azt tudom, hogy pár éve beindult egy együttműködés a nyíregyházi és a beregszászi levéltár között. Ennek részeként digitalizáltak bizonyos beregi dokumentumokat, amikből így Nyíregyházán is van példány. Azt javaslom, ha a beregszásziak nem válaszolnak érdemben, kérdezd meg Nyíregyházát.
Más: Beregszászon és Munkácson kívül esetleg foglalkoztál más kárpátaljai településsel?
Ennek a veszteséglistának az eredetije megvan a kecskeméti megyei könyvtárban. Igaz, nem az összes, néhány kötet hiányzik.
Én úgy kutattam, hogy a Kramerius adatbázisba többféle variációban beírtam a keresett nevet, mert a szkennelés és OCR olvasás miatt a szövegben sok a torzulás. Miután megtaláltam, a szövegkörnyezetet kiírtam, majd a könyvtárban kikerestem az eredeti kötetet, és abból ki tudtam írni a pontos adatokat.
