Azóta utánanéztem pár helyen. Mintha derengene valami olyasmi, hogy bár a hk-t le tudták a svédek gyártani, de nem sikerült hozzá megfelelő erőforrást szállítani. Ha jól vettem ki a prototípusnak 2 150 LE-s motorja volt (lett volna- mert az számomra nem vált világossá, hogy elkészült -e), a svédtudásom nem a legjobb.
Nem tudom ,hogy mi hogy jövünk a képbe. Azt tudom, hogy a 30-as évek végen kerestünk közepes/nehéz harckocsit, hogy legyen "áttörő harckocsi" a könnyű tankok mellé. Akkor a svédeknél, németeknél, olaszoknál, meg a megszállt csehországban érdeklődtünk. Ennek a körbenéző túrának lett az eredménye a Turán. De hogy a svédektől rendeltünk is volna, illetve megbíztuk a kifejlesztésével arról még nem találkoztam infóval.
Hála a Magasságosnak nem vagyok jártas a fogolytémában, mivel (eddig még) nem voltam fogoly. Igaz, anyai nagyapám éveken keresztül élvezte valamely SZU-beli tábor vendégszeretetét, de sajnos születésem előtt 3 évvel meghalt. Anyám nagynénjének a férje amerikai ill. francia fogolytáborban volt és elmondása szerint a francia fogolytábor sem hasonlított a Paris Hiltonra. Az amerikai fogolytáborban töltött idő alatt látott életében először afrikai amerikai egyéneket és -ez most tényleg igaz- teljesen megdöbbent a zuhanyzó fekete katonák bizonyos szervének méretén. Lehet, hogy ez most hülyén hangzik, de ő mondta és ez számára egy életre szóló élmény volt. Sajnos már ő sem él, 1999-ben 79 éves korában elhunyt.
Nem lehet, hanem biztos. Nincs olyan hadsereg, s nem is volt, ahol mindenki dohányzik, vagy iszik, esetleg mind a 2-t csinálja egyszerre. Urban legend. Úgy igaz, hogy sokan ittak, illetve dohányoztak. (Egyik nagyapám pipázott, a másik viszont egyáltalán nem dohányzott, katonakorában sem).
Az is tény, fel is jegyezték, hogy a fejadagot sokan elcserélték kajára, pénzre, vagy ami éppen kellett a seregben és hadifogságban is. Amennyiben jártas vagy a fogoly témában akkor tudhatod, orosz fogságban az erős dohányosok egy részének az életébe került a mahorka, na nem csak a tüdőrák miatt, hanem az élelmet elcserélte dohányra, az erős munkán legyengült és belehalt.
Hát az tény, hogy nem egy hatalmas életmű, de azért nem nevezném vékonynak. Valószínűleg szemelvények lehettek, mert ami nekem van meg (oroszul), az előszó és a könyv végén található kommentárok nélkül (csupán Mannerheim szövege) - 508 oldal.
Az orosz verziót biztos nem ajánlottam volna a figyelmébe :)) Elég vékonyka egyébként, nem tudom az egészet lefordították-e vagy csak kivonatot. Miskolc és Gorlice közt olvastam ki, kölcsönpéldányt :)
A kérdés valójában az eredményesség, vagyis el tudta látni a feladatát vagy sem?
A teljesítményük alapján véleményem szerint a finnek voltak a WWII. legjobb katonái, ha pedig láttál már részeget, akkor azok a finnek. S érdekes módon ez nem volt észrevehető a fronton nyújtott teljesítményükön. Nem úgyaz oroszokén, vagy a snapszozás a németekén (főleg a háború befejező szakaszában, meg a hátországban).