kiviteli terv mindig kell. a jogszabály kimondja, hogy engedélyhez- vagy bejelentéshez kötött építési munka csak kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.
ha az épület a lenti paramétereken belül van (alapterület, magasság, fesztáv stb) akkor a kiviteli tervnek az engedélyes dokumentáció is megfelel. ehhez mindig kell még egy költségkiírás is.
viszont ott van az idézett (5) bekezdés, ami azt mondja meg, hogy ezekben az esetekben ugyan nem kell külön kiviteli terv, de kell tartószerkezeti kiviteli tervrészlet. és ebben a felsorolásban benne van a monolit (nem előre gyártott) vasbeton szerkezet is. olyan házat én meg nem láttam, aminek legalább az alapjában ne lenne vb. szerkezet. nálad lesz minimum a födém, a térdfal merevítő oszlopai és a felső koszorú. tehát kell tartószerkezeti kiviteli tervrész.
ha az engedélyes tervben ezek a szerkezetek kiviteli terv szinten vannak benne (nálam benne szoktak lenni) akkor nem kell külön terv, de ha nincs benne akkor kell.
akkor kiviteli tervnek megfelelő az engterv, ha szerkezet minden paramétere (betonminőség, geometriai méretek, vasalat mérete és elhelyezésének kiosztása) benne vannak.
ez a "kötelező" rész.
persze ahogy elöttem is írták, szíve joga a feműnek csak akkor elvállalni egy munkát, ha van komplett kiviteli terv. vagy elvállalja annyiért, amibe belefér neki egy terv elkészítése is.
és bizonyos határok között neked is hasznos, ha van kiviteli terv.
az építésfelügyeletnek. ha 50 milla alatti akkor a megkezdéstől számított 8 napon belül. ha 50 millát eléri akkor 8 nappal a tervezett megkezdés előtt.
az apeh-hez az 50 millát elérőt javasolt bejelenteni. az ezt előíró jogszabály már nem érhető el jogtárban, viszont eddig senki nem tudta megmondani, hogy melyik jogszabály helyezte hatályon kívül. vagyis biztos ami biztos alapon szoktam javasolni ennek megtételét.
nyomtatványokat (és minden építéssel összefüggő nyomtatványt) itt találod:
Nem lehúzás az, hanem a későbbi vita elkerülésére való lefedezés.
Meg azért is kell az a kiviteli terv - mert az elsősorban a melósoknak, azok főnökének/főnökeinek szól. Lehet terv nélkül is megcsinálná - levezetné a tervező azt az építkezést - csak akkor 3 x többet kéne ott lennie és akkor nem 100 eft ft lenne a Feműzés, hanem 300 eft pl. -ul.
Majd ha túl leszel az építkezésen meglátod nem is olyan könnyü annak a levezetése !!
ahogy kivettem, elbontod a régi tetőt, építesz egy új födémet, egy új tetőszerkezetet,fedéssel stb., majd az alját beépíted,
Ez nem a klasszikus tetőtér beépítés, amikor a régi tető alá (némi igazítással ) lakható tereket építünk. Ez főleg csak szakipari munka, mig amit Te csináltatsz az bizony építőipari tevékenység a javából.
Kérdezed :
"-Tényleg kötelező a kiviteli terv?"
szerintem egy hatóságnak nem igen habár a fene tudja mit kérnek feleslegesen .
Viszont , kötelező nem kötelező : hasznos
Így mindenki tudja mit kell csinálni és hogy hogyan. Vita így is lehet, de kevesebb.
Az építészed nyilván keresni akar még (igaza van ). Ő sem akar feleslegesen vitatkozni veled !
Terv egyébként mindenhez kell. Csak néha az csak az ember fejében létezik.
Még egy egyszerű vízvezeték szereléshez se árt, ha mást nem, felrajzolni a falra a nyomvonalat, szerelvényeket stb. ( amit a szerelő aztán levakar ) csak azt felejti el : egy mobil telefon világban minden fényképezhető.
Más . ha tényleg nem kell a hatóságnak kiviteli terv, a terveződdel alkudozhatsz.
Mondd neki . ha már ennyi munkát kapott, csinálja egyszerűbben. Ne tervet, hanem csak vázlatokat, skicceket és csomóponti rajzokat készítsen, hiszen nem más dolgozik az eredeti engedélyezési elképzelésből, hanem ő.
Magyarul : ahol lehet egyszerűsítsen - és természetsen a méltányos árért.
Azt meg tudna valaki mondani, hogy az epitkezes megkezdeset milyen esetekben es kinek kell bejelenteni jelenleg? (apeh, epitesfelugyelet, onkormanyzat,...)
Annyi ellentetes infot olvastam, hogy teljesen belezavarodtam. Vagy hol talalom meg az ezzel kapcsolatos aktualis jogszabalyokat?
(3) A kivitelezési dokumentáció tartalma az építési engedélyezési vagy bejelentési dokumentációból, költségvetési kiírásból és - a külön jogszabályban meghatározott esetekben - biztonsági és egészségvédelmi tervből áll
a) a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén:
aa) 300 m2 összes szintterület,
ab) három beépített építményszint (alápincézett, földszint + tetőtér-beépítés),
ac) 1000 m3 bruttó térfogat,
ad) 7,5 m-es építménymagasság és
ae) az af) alpont kivételével 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret, vagy
af) 6,6 m-es falköz, oszlopköz méretű előregyártott födémszerkezet, vagy
b) a bejelentéshez kötött építményt, építési tevékenységet érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén, vagy ...
illetve
(5) Az építési vagy bejelentési dokumentáción és a költségvetési kiíráson túlmenően
a) tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha
aa) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton,
ab) az aa) alpontban foglaltak kivételével a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz,
ac) előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb,
ad) a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t,
b) épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre,
c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele, ...
innentől kezdve te tudod, hogy bele tartozik-e vagy sem.
ára változó. pl. egy födém terv 600-1600-ig reális lehet, függően tipustól, mérettől.
A tavasszal szeretném kezdeni az építkezést (tetőtérbeépítés új födémmel)A engedélyt már megadták cssak jogerőre kell emelkednie.Kérdeztem a tervezőmet hogy elválalja-e a feműzést?
Igent mondott 100.000Ft-ér,de csak úgy ,ha csináltatok egy kiviteli vagy egy födém tervet plussz pénzért (még nem mondott árat).
Állítólag már csak így fogadja el az építési hatóság ,ha kijönnek ellenőrizni.
nem értem teljesen, de addig ingatlan adót nem kell (és eddig sem kellett) fizetni utána.
egész jól működő rendszer (és kb erről is szól lf. állásfoglalása), hogy amíg nincs használatba vételi engedély, addig a dolog nem ingatlan hanem ingó. ez sokat számít illetéknél, adónál, öröklésnél, vételnél stb.
Hm. Eszembe se jutott volna amugy se eng. nelkul epiteni, de ez akkor jo kis kiskapu. Mas kerdes, hogy nem orulok igazan neki... mert a vegen majd ingatlanadot se kell fizetnie stb.
én láttam már olyat. semmi következménye nincs, mivel az illetékhivatal nem fogja lekérni, hogy van-e építési engedély vagy sincs és ha nincs, akkor hány éves az épület.
egy legfelsőbb bírósági itélet alapján tudomásul veszi.
nyilatkozat alapu a bizonyítás. régi tulajdonos, szomszéd vagy akárki azt nyilatkozza, hogy x éve ott van - és a hatóság ennek ellenkezőjét nem tudja bizonyítani - akkor az ott volt.
nem mérvadó a térképkivonat és a használatba vételi engedély sem. hisz azzal, hogy nem szerepel a használatba vételiben még nem bizonyított, hogy nem is volt ott.
jelen helyzetben az utolsó (időrendben) valószínüsíthető doksi az az építési engedély, amiben viszont szerepelni kell minden építménynek és ennek valóságosságát az éphatnak helyszíni szemlével kell ellenőrizni.
persze készülhetet légifénykép, amin nincs ott pl. 2005-ben. a légifotózást elég sok helyen megcsinálták 2003 - 2007 között.
viszont ha készült légifotó amin látszik, vagy a közvetlen szomszédos ingatlanokra építési engedély lett kiadva azután, hogy a nyilatkozat szerint épült, akkor ezeket úgy kell tekinteni, hogy a hatóság tudomására jutott és ilyenkor a 2 éves elévülés játszik.
sok igazság van az eddig elmondottakban, de:
az építési engedély nélküli garázzsal sem az eladó, sem te nem követtél el semmiféle jogsértést, főleg, hogy az adásvételiben épületként nem szerepel a garázs. egyedül az engedély nélküli építés ütközik a jogba. ahhoz, hogy ennek pénzügyi következményei alól mentesülj, javasolt valamilyen módon bizonyítani, hogy a vételkor állt. ez lehet hirdetés, fénykép, a tulaj nyilatkozata vagy akár a gugli műholdképe.
Ha a házat 2003-ban feltüntették a térképmásolaton (márpedig fent van, hiszen az értékbecslőnek ez kellett), akkor minden épületet fel kellett volna a geodétának tüntetni. Azaz ha nincs, akkor utána épült...
A szerződésben nincs külön szerepeltetve a garázs. Egyébként ott bukott ki a dolog, hogy az értékbecslő mondta, hogy a garázst nem tudja beleszámítani az árba, mert nincs rajta a térképen. Így meg alacsony lett az érték, be kellett vonni még egy ingatlant fedezetnek.
Azt hiszem megpróbálom kivárni a 10 évet, eddig sem fájt senkinek, hogy ott van a garázs. Ha nem sikerül, akkor valószínűleg jogi lépéseket teszek.
Amúgy ki állapítja meg, hogy mikor épült ez a garázs, ha nincs semmi nyoma a "keletkezésének"? Mondjuk a házra adott használatbavételit veszik alapul?
Ha a szerzodesbe beleirtak-jak a garazst, akkor lehet meglepetes az illetekkiszabasnal... jol korbe van ez bastyazva.
Az ing. hirdetest - ha meg elerheto es szerepel benne - le kell menttetni (persze penz) kozjegyzovel... netes esetben nemigen lehet mashogy utolag bizonyitani, a szobeli kozles meg ritkan zajlik partatlan(!) tanuk elott.
Ha a szerződésben nevesítve van a garázs is, akkor félrevezettek és a garázs értékét visszakövetelheted. Ha nem, akkor kicsit más a felállás, arra lehet hivatkozni, hogy ez olyan "rejtett hiba" amiről nem értesítettek a szerződéskötésnél és a 10 éves jogvesztő határidő lejártáig ügyvédi letétbe helyezed a pénzt pl. Ezt mindenesetre át kell ügyvéddel is beszélni, mert azért a PTK-ban nem vagyok teljesen jártas, csak kibic szinten.
Akkor nem szerepelhet a szerződésben mint érték, mivel engedély nélkül épült, sőt elvileg még értékcsökkentő tényezőnek is lehetne nézni, mivel az esetleges elbontása költséggel jár.
3. § (1) A bírság alapja az építmény számított értéke.
(2) A bírság összegét az alábbi %-os értékek alapján kell meghatározni:
a) engedély nélküli építés esetén 50%,
1. melléklet a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez
Építmény egységára
9.Egyéb, a fentiekbe nem sorolt építmény, építményrész (gépkocsitároló, fedett gépjárműbeálló, kerékpártároló, felvonulási épület, állatház, növényház, nyilvános WC-mosdó, polgári lőtér, kiállítási területen pavilon és elsősegélynyújtó épület, kripta, krematórium, egyéb háztartási tároló stb.) 100 E Ft/m2
Azaz a bírság 50 000 Ft/M2 (az épület külső falsíkjaira számolt bruttó területre)
48. § (1) Ha az építményt, építményrészt szabálytalan építési tevékenységgel valósították meg, az építésügyi hatóság arra - az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján - fennmaradási engedélyt ad, ha a 36. §-ban meghatározott feltételek fennállnak vagy megteremthetők és az építtető az építési jogosultságát igazolta. Ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági engedély nélkül bontották le az építésügyi hatóság azt tudomásul veszi.
(2) Fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha
a) az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy
b) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.
(3)-(6)
(7) Az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania, ha
a) a meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyben meghatározott idő eltelt,
b) a visszavonásig hatályos fennmaradási engedélyt visszavonták, vagy
c) a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették.
(8) Ha a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi hatóság elrendeli:
a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését vagy
b) - ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető -, a lebontását.
(9) Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított két éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet. A (7) bekezdésben foglaltak és az új eljárás lefolytatása esetén a kétéves időtartam kezdetét a meghatározott idő elteltétől, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre előírt teljesítési határidő lejártától, illetőleg az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani.
(10) A (9) bekezdés szerinti kétéves időtartam az építésügyi hatóság számára újra kezdődik:
a) a (3) bekezdésben foglaltak esetén a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás közlésétől, illetve
b) ha az elrendelt bontási kötelezettség fennállása alatt felmerült új tényre hivatkozva terjeszti elő az építtető fennmaradási engedélykérelmét, továbbá
c) ha az építtető kérelmét módosítja vagy visszavonja,
d) az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor.
(11) A fennmaradási engedélyezés (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételeit új eljárás elrendelése esetén az eredeti eljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek.
(12) Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott feltételei fennállnak - kérelemre - a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a (9) bekezdésben meghatározott intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet.
Az építésfelügyeleti eljárással a vevőt is szankcionálhatják. Vagy lenyilatkozzák az adásvételiben, hogy 10 évnél régebben épült, vagy a garázs értéke nem szerepel az árban.
