Ilyen alapon valóban csak a barlang marad....sokmindenről sokmindent mondanak, valósat és valótlant is... de manapság még a valós információk is olyan tömegben vannak jelen, hogy nem árt rendszerezni őket, és nem csak egy egy részletet kiragadni az egészből...
Na, paradicsom...
Idén úgy jártam, hogy néhány különlegesebb fajtáim nőnek nőnek, már olyan magasak mint én, de alig van rajtuk termés... lehet túl sűrűn ültettem őket... vagy nem tudom...
Nekem is nőttek pár éve félkilós paradicsomok amikor a sorába vetettem a retket, azt meg locsoltam mindennap. Ugyanaz a fajta locsolás nélkül csak 10-15 dekásakat terem.
Hibáztam, mert 2-2 paradicsom közzé ültettem. Valamelyik helyére kellett volna, mert a máknál kisebb magja ellenére 80-90 cm magas, és terebélyes növénnyé fejlődött.
Tavaly nem volt Nicandrám, és molytetű sem. Idén van Nicandrám, és továbbra sincs molytetű. Tehát nem látom a hatását. Van-e valakinek tapasztalata? Ki akarja-e valaki próbálni? Az első néhány jelentkezőnek fogok magot.
Érdekelne, hogy mire használják permetezésnél a mosogatószert? Kétségtelen, hogy tömény állapotban van némi veszélye, de a klórtartalmú szerek, vagy a háztartási sósav, szalmiák sokkal vszélyesebb. Az anyáink által használt lúgkövet, és nagyanyáink fahamúját nem is említem.
Nekiláttam, hogy kigyűjtsek néhány adatot, annak érdekében, hogy megerősíteni, vagy megcáfolni tudjam állításodat a mérgezett sóval kapcsolatosan.
Közben a fizikus kolléga szövegét is hallgattam. Kedvem lenne minden mondatával vitatkozni, de nem teszem, mert a téma jelentősen túlmutat a paradicsommal való barátság keretein.
Hajdani kutatói múltamra emlékezve azonban egy dologra felhívnám a figyelmedet.
Szerinted ha egységnyi idő alatt 10x annyit eszel mindkettőből melyiktől fogsz hamarabb mérgezést kapni? Ez a kérdés azt az állítást sugalmazza, hogy amiből több a napi igény azzal kapcsolatosan nagyobb a tűrés. Ezt persze bizonyítani kellene. A tolerálható többlet fogyasztás függ, egyebek közt a felszívódás, és kiürülés mennyiségi viszonyaitól.
Találtam adatot arra, hogy káliumból az átlagos napi szükséglete ötszörösének fogyasztása még nem okoz túladagolást.
A KCl sósabb ízű, mint a NaCl. Nem vethetjük el, hogy a tolerálhatóan nagyobb KCl tartalom megvéd a NaCl túladagolástól.
Személy szerint nekem magas, ha nem kezelem, a vérnyomásom. A vérnyomás csökkentő gyógyszerek, esetenként Kálium hiány okoznak. Ezért néha KCl tablettát veszek be. Nem nevezném méregnek. Az csúsztatás. Méreg a Káliumcianid. Gyilkolni pl. levegőnek a véráramba juttatásával is lehet, mégse mondja senki, hogy a levegő méreg.
Beeteenek szvsz, igaza van. Ne itt beszéljünk róla. Ha, és aki úgy gondolja, hogy van mondanivalónk ebben a kérdésben egymásnak az használhatja a rheman.balint kukac gmail.com címemet. (persze kicsit máshogy írva.)
Iota hozzászólására kicsit később reagálnék, most elszólít a kötelesség.
Tavaly 8-10 cm-esre is megnőtt RÓMA nevű paradicsomom, az idén kisebbek lesznek rajta. Állandóan locsolom, hogy megmaradjanak, mert nagyon jó eltenni pürének, lének, lecsónak is. Az idén először ültettem a körte alakú, kis sárga koktélparadicsomot. JÓ ízű, és fel lehet futtatni. Persze nekem a tűző napon vannak, és elég vacak, kezeletlen földben. Erre felé kavicsos a talaj, lejjebb agyagos. Elég rossz vízáteresztő.
Az arány nem mindegy 30/1 az optimális arány,és ha nem a kálium a 30 akkor szerinted melyiknél lehet jobban eltérni többet enni belőle. A Ringer infúzió összetétele: 0,9% NACl, 0,03% KCI stb. Szerinted ha egységnyi idő alatt 10x annyit eszel mindkettőből melyiktől fogsz hamarabb mérgezést kapni? Ja és a NACl,az a sejtek közt van 90% a KCl pedig a sejteken belül tehát a kiürülés is az NACI-nél sokkal nagyobb.
Beetee: Az általad leírt struccpolitikával sem tudok egyetérteni.
Én - remélem nem vagyok egyedül - örülnék, ha folytatnátok. Ha nem itt, akkor a növényvédelem topikban. Mi tartozhat inkább oda, mint a biológiai védekezés, köztes növények, vetésforgó, alternatív megoldások. A háztartás legveszélyesebb vegyszerének tartott mosogatószerrel történő permetezést nem tartom alternatívának - jut eszembe.
Komoly párhuzam van az orvoslás és a növényvédelem között. Az "ágyúval verébre lőni", aminek következtében pl. az egész gyerekkor betegségekkel teli - szem és fültanúja voltam. A bajmegállapítás fontossága. Az antibiotikumokkal való visszaélés.
Tudnék mesélni.:(
A minél inkább növényi táplálkozás haszna mellett eltörpül a körültekintően, megfontoltan végzett vegyszeres növényvédelem veszélye - mondják az okosok.
Ha ehhez bárki segítséget nyújt, én köszönettel fogadom.
Nem, de ilyen alapon a NaCl, víz, bármi mérgező, csak a mennyiség és az arány a kérdés, egyébként sokkal aggasztóbb a nagy mennyiségű nátrium bevitel, mint a kálium... ezért is raknak bele KCl-t hogy kevesebb legyen a Na bevitel.... én nem aggódom a KCL-től....
Permetezés kontra nem... persze szermaradvány, stb... ellenben arra nem gondolnak azok, akik egyáltalán nem permeteznének, hogy a különböző növényi betegségeket okozó gombák milyen toxinokat termelnek...? Sok esetben a szermaradványt választanám...
mert ha tovább gondoljuk, akkor rá kell jönni, hogy a ma mindenkit körülvevő elektroszmog (tv, rádió, mobiltelefon, internet, WI-FI, állami, katonai, tudományos kommunikáció, kísérletek, stb, ilyen-olyan frekvenciájú hullámai), a globális környezetszennyezés ( azért, hogy működjön az Index A paradicsom barátai topikja, mennyi energia kell, amit ugye erőművek állítanak elő, mennyi környezetszennyező technológiával legyártott cucc biztosítja...), és napestig sorolhatnám..
Úgyhogy aki egymást győzködi a konyhasó káros voltáról az költözzön barlangba, de előbb húzza ki a konektorból a számítógépét...
Sajnos azon már rég túlléptünk, hogy a Föld aktuális népességét bio módon és fenntarthatóan el lehessen tartani.
A tudomány többnyire tévedések és áldozatok árán halad előre a megismerés útján. Egy új, engedélyezett gyógyszer esetén szinte senki nem gondolkozik, ha az orvos felírja, beveszi. Pedig az engedélyezés, vizsgálat, körültekintés, szinergizmus vizsgálat, lényegében azonos a mezőgazdaságban használatos kemikáliákéval. És a gyógyszert megesszük, a permetezéshez használt anyagot meg talán nem.
Az Aspirint, még az 1800-as évek végén, tehát több, mint 100 éve a Bayer cég állította elő. Mindannyian ismerjük láz, és fájdalomcsillapító hatását. Mintha olvastam volna valahol, hogy az első világháború békefeltételeiben kötelezték a Németeket a szabadalom eladására másoknak, fontos gyógyszer volt, és ma is az.
Milliók szedték, míg többen pórul jártak, mert véralvadási problémájuk keletkezett. Nem állítom, de talán néhányan meg is haltak. Az esetek vizsgálata rávilágított arra, hogy az Aspirin a felelős. Tartós szedése, megakadályozza a vérlemezkék összetapadását, és akadályozza a vér alvadását. Ami viszont azt is jelenti, hogy akadályozza a trombózis kialakulását. Tehát kisebb adagokban idős emberekkel trombózis, infarktus megelőzése érdekében szedetni kezdték.
Ámde azok, akik érzékenyek a szalicilsavra, és származékaikra, elkezdtek gyomorfájdalomra panaszkodni, és sokan gyomorfekélyt kaptak, nem szedhetik az Aspirint.
Ma a statisztikai adatok arra engednek következtetni, hogy az Aspirinnak rák megelőző hatása is van.
Gyártsuk, vagy ne gyártsuk? Szedjük, ne szedjük. Több, mint 100 év után sem tudunk róla eleget.
Jó! Ne alkalmazzunk kémiai védekezést. Mit tegyünk helyette? Ha használni akarunk valamit, meddig vizsgáljuk? Láthatjuk, 100 év sem elég. Ha nem permetezünk, hogy változik a (éhen)halálozási ráta?
Nem elég elutasítani a vegyszer használatot, hanem használható alternatívát kell mondani.
Szerintem, körültekintően, és a mindenképen szükséges minimális mértékben használnunk kell, de a lehetséges biológiai védelmet előnyben kell részesíteni.
Nekem úgy tűnik, hogy ezen a fórumon kevés szó esik arról, hogy milyen köztes növénnyel lehet eredményesen védekezni?
Irigylésre méltóan optimistának tűnik a mgállapításod, hogy "még azokata szereket is kivonják a forgalomból, amelyeknek csak az esélye megvan a károsságra".
A valósághoz közelebb van Rhéman véleménye: "A vegyszer használat azzal a kockázattal jár, hogy a használt anyag, vagy bomlásterméke bejut az emberi szervezetbe, és kárt okozhat." Ezt szerintem azt jelenti, hogy a vegyszereknek mindig van kockázata, és mindig lesznek káros hatások és annak áldozatai is, a fogyasztók, és sajnos különösen a felhasználók (gazdák) részéről. Ez a valóság, egyébként.
Íme egy hírhedt vegyület, amelyet nem hogy kivonnának a forgalomból Európában, hanem engedélyeznek, pedig károsító hatása jól ismert.
"A glifozát 2001-es Európai Unióban történő engedélyezése óta számos riasztó tudományos eredmény látott napvilágot, mely a hatóanyag egészségkárosító hatására utal. Több tucat friss tanulmány bizonyította a glifozát teratogén és hormonrendszer-károsító hatását" (Vikipédia)
Az alábbival kapcsolatban légy szíves, tájékoztass, honnan származik ez a biztos információd.
"Azt például biztosan tudom, hogy az engedélyeztetési eljárás része, hogy minden ma ismert, ma fellelhető permetszerrel és egyéb közkézen forgó vegyszerrel és hatóanyaggal megvizsgálják a kölcsönhatást"
Én még nem hallottam ilyesniről, (persze, attól még lehetne), és elképzelni sem tudom, hogy lehetne megcsinálni. Úgy gondolod, a sok tízezer vegyszert egymással keverve millió, (inkább trillió) variációban végeznek állatkísérleteket? Nem tűnik valósnak ez az elképzelés, gyakorlatilag is lehetetlen kivitelezni.
mielőtt bevezetnek egy anyagot igen szigorú ellenőrzést folytatnak ...
Tegyük hozzá, hogy e vizsgálatokat a gyártók folytatják le. Hatalmas szerencsénk, hogy ezek a cégek nem szentek, hiszen akkor akár még maguk felé is hajolhatna a kezük esetleg.
Továbbá, mint egyszer már írtam, a bomlástermékekre nem terjednek ki a toxicitásvizsgálatok. (Ugye letelik az évi, a szer szétesik egy-két-három egyéb molekulára, ott van szépen a növényen/ben (hol lenne?) és mi boldogan megesszük, hiszen az eredeti molekula már nincs is ott és az amúgy se mérgező.)
Azért ma már lényegesen fejlettebb vizsgálatok vannak, mint anno a DDT idejében. Az utóbbi időkben nem is történtek ilyen mértékű kár-felfedezések, még azokata szereket is kivonják a forgalomból, amelyeknek csak az esélye megvan a károsságra, a felhalmozódásra, a kölcsönhatásra más vegyszerekkel, stb. Azt például biztosan tudom, hogy az engedélyeztetési eljárás része, hogy minden ma ismert, ma fellelhető permetszerrel és egyéb közkézen forgó vegyszerrel és hatóanyaggal megvizsgálják a kölcsönhatást.
Irtam egy nem rövid, szép választ, aztán nem az Elküldöm-re kattintottam, hanem bezártam.
Ez most a zanzásított válasz:
Az idézetben szerepel a lényeges szó. Kinek mi a lényeges, az egyéni megítélés, és hit kérdése. A jövő DDTjének mi vagyunk a kisérleti nyulai.
Érdemes lenne pl. az aszpirinről, vagy a contergánról ismerteket megvizsgálni, de az biztos meghaladja a topic kereteit. A szinergizmus igazán alaposan nem vizsgálható, többnyire csak statisztikai adatok hívhatják fel a figyelme rá.
Az élelmiszerek ilyen típusú kockázatának teljes elkerüléséhez gondolom a topicon senkinek nincs meg a lehetősége, és nem csak anyagi okok miatt. Sajnos. Nincs jobb mint vagy hinni, és alkalmazni, vagy teljesen elutasítani.
Szerintem ezeknek a fórumoknak erről kéne szólni,mindenki elmondja a véleményét,tanácsot ad és mindenki cselekszik a saját belátása és lehetősége szerint:)
Két jól ismert ellenérv,tőlem - aki használja őket.
"a káros anyag ...egy meghatározott szint alá csökken... ekkor már lényeges kockázat nélkül fogyasztható."
Ezzel sajnos nem érthetek egyet, mivel a a szintek meghatározása nem tudományos alapon történik. A halálos és egyéb mérgezési szinteket persze vizsgálják (patkányokon, persze, s ez sem az igazi!), de a hosszútávúakról SEMMIT sem tudunk. Te írtad a DDT-t...evidens, hogy a holnapi ddt-t ma használjuk.
A másik, amit mindig fel szoktak hzoni ellene, hogy több szert alkalmazunk egyszerre, s ezek együttes hatásáról semmilyen vizsgálat, tudás nincs, ezért ez maga a homály: akármilyen káros lehet.
Tavaly 8-10 cm-esre is megnőtt RÓMA nevű paradicsomom, az idén kisebbek lesznek rajta. Állandóan locsolom, hogy megmaradjanak, mert nagyon jó eltenni pürének, lének, lecsónak is. Az idén először ültettem a körte alakú, kis sárga koktélparadicsomot. JÓ ízű, és fel lehet futtatni. Persze nekem a tűző napon vannak, és elég vacak, kezeletlen földben. Erre felé kavicsos a talaj, lejjebb agyagos. Elég rossz vízáteresztő.
