Én ehhez már csak anyit szólnék hozzá, hogy ez nagyon egyén kérdése is. Ott van a legélőbb példa, dr. Bálint György, azaz Bálint gazda, most 94 éves és remek formában van, ha a nemrégi közúti balesetéből visszamaradó problémákat nem számítjuk. Az egész életét végigpermetezte, még régi szerekkel is, de mindig a lehető legszakszerűbben; azt ette, amit megtermelt, amiről maga tudta, hogy betartotta a várakozási időket, a dózisokat, és hogy alkalmazta a szerrotációt.
Más emberek meg gyomorrákba halnak bele, egyszerű, tiszta búza miatt. Rettentő szubjektív, hogy kinek mi az egészségtelen. Én személy szerint nem akarom úgy leélni az életemet, hogy a levegőtől is rettegek; több mint elég, hogy a családban mást sem hallok, mint hogy ez egészségtelen, az egészségtelen, amaz is, meg emez is, meg jóformán minden, amit nem ettek nár háromezer évvel ezelőtt is.
Ne menjünk bele. :) A honlapot szakmai szempontból apró darabokra lehetne szedni; ha ennek ellenére, vagy e mellett ti jól érzitek magatokat, hát hajrá, (de azért okosan :).
A Prof egyébként valóban egy kitűnő szívsebész. De számomra egy kicsit furcsa ember nem igazán értek eggyet a nézeteivel. Én jobban bízok az orvostudományban.
Talán igen, nem írják róla. Viszont másutt sincs levéltetű, persze 1-2 néha előfordul, de nem szaporodtak el (eddig). 2-3 évig szomorították az életem, és mindent megtettem, hogy ne legyenek. A paradicsom közt van többféle bazsalikom, körömvirág, több féle menta. Az olvasmányaim szerint ezek is riasztják a rovarokat. Nem tudom a hatásokat külön, külön értékelni. A terület kicsi az alapos kontrolhoz.
Budapesten a sashegyi természetvédelmi terület közzelében lakom. A mikroklímán is, és talán a rovar populáción is érződik.
Érdekes ez a Nicandra. Az a furcsa, hogy nálam a molytetű csak és kizárólag a káposztaféléken telepszik meg, a paradicsomot abszolút békén hagyja. Eddig legalábbis... :D De a káposztán minden évben ott van. Lehet, ki kellene próbálni, hogy a káposzta közé vetek egy-két ilyet, bár természetesen elég szkeptikus vagyok, ám szeretek kísérletezni. A gond csak az volna, hogy mivel ez is burgonyaféle, úgy sokkal nehezebben odlanám meg a vetésforgót... Vajon milyen vírusok és egyéb betegségek támadhatják meg, azaz milyen kórokozók terjesztőjelehet maga is? Vajon a levéltetvekkel és takácsatkákkal mit kezd? Ha csak ott van a növény, akkor hogyan tartja távol a rovarokat? Hiszen elvileg csak azt öli meg, ami táplálkozik belőle.
Rovarölőnek használják a mosogatószert. Nem értem a dolog logikáját. Mitől lenne hatékonyabb, kevésbé veszélyes a nagyrészt zsíroldónak szánt mosogatószer a kártevők élettani sajátosságaira épülő, specifikus, színezék és illatanyagmentes rovarölőnél.
A hamulúgot tényleg ne emlegesd. Ha azzal mosogatnánk, lehet hogy nem lenne ennyi emésztőrendszeri daganat - mondom, nem is kicsit túlzásba esve, mert ez jóval összetettebb gond az egészségmegőrzés szempontjából.
Én odébbálltam. Nem szeretném megérni, hogy kiraknak.:)
Ilyen alapon valóban csak a barlang marad....sokmindenről sokmindent mondanak, valósat és valótlant is... de manapság még a valós információk is olyan tömegben vannak jelen, hogy nem árt rendszerezni őket, és nem csak egy egy részletet kiragadni az egészből...
Na, paradicsom...
Idén úgy jártam, hogy néhány különlegesebb fajtáim nőnek nőnek, már olyan magasak mint én, de alig van rajtuk termés... lehet túl sűrűn ültettem őket... vagy nem tudom...
Nekem is nőttek pár éve félkilós paradicsomok amikor a sorába vetettem a retket, azt meg locsoltam mindennap. Ugyanaz a fajta locsolás nélkül csak 10-15 dekásakat terem.
Hibáztam, mert 2-2 paradicsom közzé ültettem. Valamelyik helyére kellett volna, mert a máknál kisebb magja ellenére 80-90 cm magas, és terebélyes növénnyé fejlődött.
Tavaly nem volt Nicandrám, és molytetű sem. Idén van Nicandrám, és továbbra sincs molytetű. Tehát nem látom a hatását. Van-e valakinek tapasztalata? Ki akarja-e valaki próbálni? Az első néhány jelentkezőnek fogok magot.
Érdekelne, hogy mire használják permetezésnél a mosogatószert? Kétségtelen, hogy tömény állapotban van némi veszélye, de a klórtartalmú szerek, vagy a háztartási sósav, szalmiák sokkal vszélyesebb. Az anyáink által használt lúgkövet, és nagyanyáink fahamúját nem is említem.
Nekiláttam, hogy kigyűjtsek néhány adatot, annak érdekében, hogy megerősíteni, vagy megcáfolni tudjam állításodat a „mérgezett” sóval kapcsolatosan.
Közben a fizikus kolléga szövegét is hallgattam. Kedvem lenne minden mondatával vitatkozni, de nem teszem, mert a téma jelentősen túlmutat a paradicsommal való barátság keretein.
Hajdani kutatói múltamra emlékezve azonban egy dologra felhívnám a figyelmedet.
„Szerinted ha egységnyi idő alatt 10x annyit eszel mindkettőből melyiktől fogsz hamarabb mérgezést kapni?” Ez a kérdés azt az állítást sugalmazza, hogy amiből több a napi igény azzal kapcsolatosan nagyobb a tűrés. Ezt persze bizonyítani kellene. A tolerálható többlet fogyasztás függ, egyebek közt a felszívódás, és kiürülés mennyiségi viszonyaitól.
Találtam adatot arra, hogy káliumból az átlagos napi szükséglete ötszörösének fogyasztása még nem okoz túladagolást.
A KCl sósabb ízű, mint a NaCl. Nem vethetjük el, hogy a tolerálhatóan nagyobb KCl tartalom megvéd a NaCl túladagolástól.
Személy szerint nekem magas, ha nem kezelem, a vérnyomásom. A vérnyomás csökkentő gyógyszerek, esetenként Kálium hiány okoznak. Ezért néha KCl tablettát veszek be. Nem nevezném méregnek. Az csúsztatás. Méreg a Káliumcianid. Gyilkolni pl. levegőnek a véráramba juttatásával is lehet, mégse mondja senki, hogy a levegő méreg.
Beeteenek szvsz, igaza van. Ne itt beszéljünk róla. Ha, és aki úgy gondolja, hogy van mondanivalónk ebben a kérdésben egymásnak az használhatja a rheman.balint kukac gmail.com címemet. (persze kicsit máshogy írva.)
Iota hozzászólására kicsit később reagálnék, most elszólít a kötelesség.
Tavaly 8-10 cm-esre is megnőtt RÓMA nevű paradicsomom, az idén kisebbek lesznek rajta. Állandóan locsolom, hogy megmaradjanak, mert nagyon jó eltenni pürének, lének, lecsónak is. Az idén először ültettem a körte alakú, kis sárga koktélparadicsomot. JÓ ízű, és fel lehet futtatni. Persze nekem a tűző napon vannak, és elég vacak, kezeletlen földben. Erre felé kavicsos a talaj, lejjebb agyagos. Elég rossz vízáteresztő.
Az arány nem mindegy 30/1 az optimális arány,és ha nem a kálium a 30 akkor szerinted melyiknél lehet jobban eltérni többet enni belőle. A Ringer infúzió összetétele: 0,9% NACl, 0,03% KCI stb. Szerinted ha egységnyi idő alatt 10x annyit eszel mindkettőből melyiktől fogsz hamarabb mérgezést kapni? Ja és a NACl,az a sejtek közt van 90% a KCl pedig a sejteken belül tehát a kiürülés is az NACI-nél sokkal nagyobb.
Beetee: Az általad leírt struccpolitikával sem tudok egyetérteni.
Én - remélem nem vagyok egyedül - örülnék, ha folytatnátok. Ha nem itt, akkor a növényvédelem topikban. Mi tartozhat inkább oda, mint a biológiai védekezés, köztes növények, vetésforgó, alternatív megoldások. A háztartás legveszélyesebb vegyszerének tartott mosogatószerrel történő permetezést nem tartom alternatívának - jut eszembe.
Komoly párhuzam van az orvoslás és a növényvédelem között. Az "ágyúval verébre lőni", aminek következtében pl. az egész gyerekkor betegségekkel teli - szem és fültanúja voltam. A bajmegállapítás fontossága. Az antibiotikumokkal való visszaélés.
Tudnék mesélni.:(
A minél inkább növényi táplálkozás haszna mellett eltörpül a körültekintően, megfontoltan végzett vegyszeres növényvédelem veszélye - mondják az okosok.
Ha ehhez bárki segítséget nyújt, én köszönettel fogadom.